Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-31 / 25. szám
TT Iff állóképesnek kell lennie nemcsak kifelé, az ellenség felé, hanem meg kell birkóznia a belső infekciókkal és bacillusokkal is 8 ezért van szükség a fajvédelemre. (Hosszantartó taps.) A fajvédelem kérdésével kapcsolatban merül fel az, hogy a magyarság vérkeringésén belül él év századok óta és a legutóbbi évtizedekben állandóan növekvő számban a zsidóság, mint a nemzet testétől idegen elem. Ez a zsidóság nem tudott velünk tökéletesen azonosulni, még hogy ha át is vette azokat a külső életformákat, ame lyek a magyar életet vonzóvá teszik. Nem szükséges, hogy a zsidóság problémájával szenvedélytől átfűtött indulatos hangon foglalkozzunk. Ehhez a kérdéshez hidegen és öntudatosan kell nyúlni. Aki a magyarság mindenkori életórdekeinek tekintetbevételével, hideg ésszel, meggondoltan és következetesen oldja meg ezt a kérdést, azt nem lehet befolyásolni valutasíbolással, szaboíálás- sal és semmiféle sajtóhadjárattal. A zsidóság és a zsidó sajtó tüzérsége először a miniszterelnök személye ellen volt beállítva és azt mondták, hogy ezt az embert el kell távolítani és akkor megbukik a zsidótörvény. Ezután előállottak azzal, hogy itt van ez a felvidéki miniszter (A nagygyűlés közönsége olyan viharos tapssal ünnepelte Jaross minisztert, hogy hosszú percekig nem tudta folytatni bestédét), aki nagyon kellemetlen ember, mert olyan tapasztalatokkal ' rendelkezik, hogy ha leleplezi a felvidéki zsidóságot, akkor ezzel lelep lézi az egész világ , zsidóságát és ez nekünk nagyon kellemetlen, mert hiszen nem „szent egységet“ akar, hanem jobb oldali összefogást, nacionalista Magyar- országot és a munka Magyarországát. Amikor ennek a tábornak a lapjai fog lálkóznak a felvidéki magyar zsidóság szerepével, kérdezzék meg, vájjon mit mondott Eeisz Gyula, a felvidéki zsidó ság volt képviselője, Pozsonyban másfél évvel ezelőtt. Ez a képviselő úr Pozsonyban kérte a cseheket és szlovákokat, hogy ne bántsák a zsidókat, mert „mi zsidók, voltunk azok, akik segítettünk nektek, hogy Pozsony, Kassa, Ungvár, Munkács, Rozsnyó és más városok elveszítsék magyar jellegüket, mert mi, zsidók eseh-szlovákoknak val lőttük magunkat.“ (Viharos pfujolás.) Figyelmeztetem tehát ezt a sajtót, hogy ebben az esetben mindig mélyebb ingo ványba kerülnek, míg végre eljutnak abba az ingoványba, ahonnan többé soha fel nem támadnak. (Viharos taps.) Felhívás a történelmi osztályhoz • — Amikor a zsidó problémáról van szó, akadnak tisztes keresztény erkölcsi elveket valló férfiak, akik azt állítják, hogy a zsidókérdés törvényes úton való meg oldása beleütközig a keresztény erkölcsi elvekbe. Ez súlyos tévedés. Nem keresztény és zsidó probléma van, hanem magyar és zsidó probléma. Harcos evangéliumi szellemre van szükség. Éppen Jézus Krisztus adott példát arra, hogy vannak szentélyek és szent helyek, ahonnan a kufárokat ki kell korbácsolni. . A miniszter ezután részletesen foglalkozott a kormányra váró hatalmas szociális feladatok megoldásával, majd a földbirtokpolitikai kérdésekre tért át és hangoztatta, hogy a földbirtokmegoszlást igazságossá kell tenni. A magyar történelmi osztály— folytatta a miniszter — évszázadokon keresztül felelősségtudatot hordozott magában és fel tudta áldozni a saját egyéni és családi érdekeit a nemzet oltárán. — Én innen felhívom a magyar történelmi osztályt, a magyar mágnásokat és a magyar nemességet, hogy a természetes folyamainak ne akarjanak gátat emelni, sőt ellenkezően, a magyar történelmi osztály — úgy amint 1848-ban — áldozatosan segítse azt a törvényalkotást, amely alkalmassá akarja tenni a gazdasági helyzetet arra, hogy a földet minél több kisember kezébe juttassuk és ezzel erősítsük az egyedeket, családokat és rajta keresztül az egész magyarságot A miniszter végül felolvasta a Magyar TEWmwflCT. Élet Mozgalom összesűrített programm- ját, amelyet a nagygyűlés közönsége utánamondott. Amikor Jaross Andor beszédét befő jezve elhagyta az emelvényt, a nagygyűlés közönsége felállva viharosan ünnepelte; folytatódott ez az ünneplés, amikor Jaross Andor kilépett a mozgószínház épületéből és szembetalálta magát a téren összegyűlt hatalmas tömeggel A miniszter és kísérete ezután a Városi Kaszinó nagytermébe ment, ahol Cserey- Pechány Albin igazgató-főorvos a Kecs kémé ten lakó felvidékiek nevében üdvö zölte meleg szavakkal a felvidéki magyarság vezérét. Jaross Andor miniszter meghatotta« köszönte meg az üdvözlést, majd hossza sári elbeszélgetett a kecskeméti felvidékiekkel. A Magyar Élet Mozgalom zászlóbontó nagygyűlése, után közebéd volt, amelyen az. első pohárköszöntőt Kiss Endre főispán mondotta a kormányzóra. Ezután a város különböző társadalmi rétegeinek képviselői üdvözölték pohár- hárköszöntőben Jaross Andor minisztert. Felszólaltak az ebéden Matolcsy Mátyás, Várady László és Csík József országgyűlési képviselők is- A közebéden Jaross Andor minisztert lelkesen ünnepelték. Ebéd után Jaross Andor kíséretével a Kecskeméti Gazdasági Egyesület helyiségébe ment, ahol az egyesület vezetősége feketére látta vendégül. A miniszter hosszasan elbeszélgetett a megjelent gazdákkal és az egyesület vezetőségének tagjaival, majd az esti órákban visszatért a fővárosba. Vitéz Iliig Jen© zászlóbontó beszéde Miskolcon Miskolc, január 30. Miskolcon vitéz Rátz Jenő nyugalmazott honvédelmi miniszter hatalmas beszéddel bontotta ki a Magyar Élet Mozgalom zászlaját. Bevezetőben idézte a miniszterelnök vigadói beszédéből azt a mondatot, amely kifejezi a teendőket: „Magyar földön magyar életet akarunk élni, ősi magyar földön új magyar életet.“ Kifejtette vitéz Rátz Jenő, hogy egységes, mindent lenyűgöző akarat fogja megteremteni az új magyar életet. Át kell formálnunk önmagunkat, le ' kel’ küzdenünk az önzést, kényelemszeretet, kritizálási hajlamot, fegyelmezetlenséget. Az új magyar életben csak egyetlen rangadó lehet: ki mennyi és milyen hasznos munkát végzett a közösségnek. A társadalomtól nacionalista öntudatot, faji öntudatot, fegyelmet, tettrekészséget követelünk. — Tudnia kell minden magyar embernek — mondotta — mi itt nem lehetünk senkinek sem a jobbágyai, ti&rn lehetünk senkinek szolgái, vagy uszályhordozói. Mi itt, a Kárpátok medencéjében csak urak lehetünk. Csak az ön cél ű független magyar állam lehet a magyar élet alapja. Tudja ezt az egész világ és tudják különösen a mi nagy barátaink: Németország, Lengyelország és Olaszország és hirdetik: nélkülünk, vagy ellenünk tlt nem lehet politikát csinálni. Kifejtette a következőkben, hogy a zsidóság faj, amely nem tart soha szorosabb lelki kapcsolatot azzal a néppel, amelynek körében él. A kereszlség nem tudja megváltoztatni a fajtát. Az antiszemitizmusnak maguk a zsidók az okai. Beszélt ezután arról, hegy katonás szellemre van szükség. Kikelt a suttogás, bizalmatlanság és rémhírterjesztés ellen. Élesen támadta a kútniérgezőkct. Végül hangoztatta hogy hadsereget akar olyan emberekből, akik fanatikusan hisznek, akik tudnak engedelmeskedni és ha kell lelkesen harcolni a nemzet megújhodásáért. A nagysikerű zászlóbontó gyűlés után közebéd volt, amelyen több pohárköszöntő hangzott el. Lichtenstein László a kormányzót köszöntötte fel, vitéz Görgey tás»l.ó pádig < é bejelentette a miskolci Nep-szerveze- tek csatlakozását a Magyar Élet Mozgalomhoz. Több felszólalás után vitéz Rátz Jenő I mondott köszönetét az ünneplésért. Nagy részvét mellett temették el Gömör megye nagy halottját, igiéi Szontagh Zoltánt Rimaszombat, január 30. (Tudósítónk jelenti:) A gyász és részvét impozáns megnyilvánulása mellett helyezték örök nyugalomra iglói Szontagh Zoltánt, az újjáéledt Gömör-Kishont vármegye tragikus hirtelenséggel elhunyt első alispánját a gyász és részvét impozáns megnyilvánulása mellett. A holttestet a rimaszombati vármegyeháza fekete dra périákkal bevont nagytermében ravatalozták fel, ahol Borsod-Gömör és Nógrád vármegyék hajdúi, valamint a cserkészek látták el a díszőrséget. A ravatal körül a három vármegye vezető férfiai s számottevő családjai úgyszólván kivétel nélkül megjelentek. A kormány képviseletében Szilassy Béla dr. államtitkár, Nógrád megye részéről Soldos Béla dr. főispán, Borsod megye nevében vitéz Borbély- Maczky főispán és Lukács Endre alispán jelentek meg, Gömör megye tisztikara pedig Hevessy László főispán és Horváth Árpád első főjegyző vezetésével testületileg sorakozott föl. Szontagh alispán nemzeti szinekkef s a megye színei2 hetes üdülés, téli sport 0- és llltátro- iüreden. Matlärbäzän és Uicsorbatdn Indulások: február 5. és 19. Részvételi dij: l. Hat. 289 pengő, II. kai 242 pengő, III. kai 194 pengő SzáilOk : l. kát. Otátrafüreden: Grand Hotel. Ujtátrafüreden : Palace szálló 11. kát. Matlárházán: Esplanade szálló. Ujcsorbatón: Móry-telep IU. kát. Tátra Otthon: Dr. Reichart penzió. Jelentkezés, felvilágosítás és ismertető; Felvidéki Magyar Hírlap Utazási Iroda Vili., József-körut 5. Telefon: 14—44—00. és IBUSz—Máv. hivatalos menetjegyirodák Vigadótéri főiroda. 1939 JANUÁR 31. KEDD vei díszített és p koszorúk tömegével körülvett koporsója mellett, amelynek baloldalán a gyászoló csaliul foglalt helyet. A notabilitások között megjelent Szent-Ivány László országgyűlési képviselő, báró Rámos Antal, Tornallay Zoltán egyházker. főgondnok, Fodor Jénő, az OMGE alelnöke, Hisnyay-Hein ■ cselmann Béla dr„ Soldos Árpád, Farkas Zoltán, Farkas Ábrahám, Béelik Elemér és sokan mások. A gyászszertartást Mayer Béla. sajógömöri evang. lelkész végezte, megrázó Szávákkal páron látva el az újjáéledt vármegye első alispánját. Varga Imre rimaszombati ref. lelkész, miniszteri biztos a vármegye és Rimaszombat polgársága nevében búcsúztatta el a gömöri magyarság nagy halottját, majd Horváth Árpád dr. vármegyei első főjegyző a tisztikar, Csak Géza dr. feledi ügyvéd a feledi járás közönsége és a járási pártszervezet nevében mondottak búcsúbeszédeket, Fodor István abafalvi földbirtokos pedig mint az Egyesült Magyar Párt bősi halottjától búcsúzott el Szontagh Zoltántól. A gyászszertartás alatt a rimaszombati Magyar Dalegylet férfikara id. Halász József karnagy “ vezetésével gyászdalokat enekelt. A nagy halott koporsóját délután két órakor autón szállították el Sajókirályi községbe, ahol a családi sírboltban helyezték el örök pihenőre. A gyász jeléül a temetés idejére az összes rimaszombati üzletek bezártak s az utcákon mindenütt égtek a fekete flórral bevont villany- lámpák. A poporsót vivő kocsit egész; autósor kísérte s ahol a menet a községeken áthaladt, a falusi lakosság, iskolás gyermekek kai aple véve, az útvonalon felsorakozva tisztelegtek a nagy halott előtt, miközben a községek harangjai messzehangzóan hirdették azt a mér he < teilen gyászt, amely Szontagh alispán tragikus elhunytával a megye egész lakosságát érte társadalmi különbség nélkül. A sajókirályi temetőben, szemergő esőben ment végbe az utolsó gyászszertartás. Mayer Béla sajógömöri lelkész imája és Sajógömör, valamint Sajókirályi községek képviselőjének gyászbeszédei után a kriptába vitték be Szón, tagh alispán koporsóját. Katonai össsseeslcüvés Sxiámban London, január 30. Bangkoki jelentések szerint Sziámbán katonai összeesküvést lepleztek le. Több katonatiszt hétfőn hajnalban pucesot akart végrehajtani, amelynek az lett volna a célja, hogy megbuktassa a kormányt és a három évvel ezelőtt lemondott Prajadhipok császárt helyezze vissza a trónra. Egy másik verzió szerint a forradalmárok Prajadhipok öccsét, Nagor Svar- gát akarták kikiáltani császárrá. A kormány ártalmatlanná tette az összeesküvőket s a kompromittált tiszteket kiközösítette a hadseregből. A hétfőn délben kiadott hivatalos jelentés szerint a kormány mindenütt ura a helyzetnek. ——. Budapest polsármestere átadta Breslau városának Mátyás kiráiy szobrát Breslau, január 30. A breslaui középkori vák rosháza gótikus dísztermében a dicső magyar múlt és a közös történelmi emlékek megbecsülésének megható ünnepsége zajlott lo szombaton délelőtt, amikor felavatták Mátyás király carrarai márvány mellszobrát, Antal Károly szobrászművész kitűnő alkotását. A szobrot Budapest székesfőváros ajándékozta Breslau városának abból az alkalomból, hogy a korhűen és pompásan helyreállított városháza dísztermében megörökítik a történelem nagy alakjait. Mátyás király szobrának ünnepélyes felavatására Budapest képviseletében Breslauba érkezett Szendy Károly polgármester, Némethy Károly kulturtanácsnok, Keit Tibor dr. főjegyző, gróf Lázár Imre tanácsjegyző és a szobor alkotója, Antal Károly szobrászművész. A magyar vendégeket a breslaui pályaudvaron ünnepélyes külsőségek között fogadta a város vezetősége. A szombaton délelőtt megtartott szoborfel- avatási ünnepélyen a magyar főváros nevében Szendy Károly polgármester mondott beszédet, méltatva a két nemzet közötti sok évszázados kapcsolatok jelentőségét. Breslau város nevében Fridrich breslaui főpolgármester vette át hálás szavak kíséretében Mátyás király gyönyörű márványszobrát, amely a városháza egyik legszebb dísze.
