Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-31 / 25. szám
1939 JANUÁR 31. KEDD TEWiDEta • JtófeSRHlRLAfi /gross Mndop miniszter: BennQnketv felvidéki magyarokat! azok a gondolatok termékenyítettek megf amelyek a szegedi zászlóra voltak felírva Lelkesen ünnepelte az Alföld népe Ja ross minisztert, aki Kecskeméten kibontotta a Magyar Élet Mozgalom zászlaját Kecskemét, január 29. A Magyar Élet Mozgalom Kecskeméten vasárnap tartotta zászlóbontó nagygyűlését. A nagygyűlés ünnepi szónoka Jaross Andor tárcanélküli miniszter volt. A miniszter és kísérete gépkocsin délelőtt féltizenegy órakor érkezett Kecskemétre. A városháza előtt Kiss Endre dr. főispán, Liszka Béla polgármester, Keresztes Andor rendőrtaná- csos, a kecskeméti rendőrkapitányság vezetője fogadta a városi előkelőségek, élén Jaross Andor minisztert és feleségét, valamint a velük együtt érkező Fáy István pestvármegyei főispán feleségét, továbbá Mészár Oszkár dr.-t, a miniszter személyi titkárát. A város nevében Liszka Béla polgármester üdvözölte meleg szavakkal a minisztert, aki ezután ellépett a kivonult Bongi/os gárda díszszázada előtt, majd néhány lelkes szót intézett a gárda tagjaihoz. A főispán rövid villásreggelije után a miniszter és kísérete a városházáról az útvonalon elhelyezkedett lelkes tömeg ünneplése közben a mozgóképszínház épületébe ment, amelyet ekkorra már zsúfolásig megtöltött - az érdeklődő közönség. Azok, akik nem fértek be a moziba, a mozi előtti hatalmas téren szorongtak és hangszórókon hallgatták végig a nagygyűlés lefolyását. A nemzeti színű drapériával bevont vászon közepét az aranyszarvas díszítette. Az emelvény két oldalán pedig kopjás zászlótartók sorakoztak fel. A város és környék minden rétegét képviselő közönség soraiban ott volt Kiss Endre dr. főispán, Szabó Iván dr. felsőházi tag, vitéz Szotyori-Nagy Gyula tábornok, Csik József, Endre Zsigmond, Matolcsy Mátyás, Máriássy Mihály, Mlzsey György, Temesváry Imre és Vár ad y László országgyűlési képviselők, Liszka Béla polgármester, Kovács Sándor pápai prelátus, Hetessy Kálmán református lelkész, Joó Gyula jogakadémiai dékán, Geszt elyi- JVagy László, a Mezőgazdasági Kamara igazgatója és sok más előkelőség. Jaross Andor a Felvidék nevében köszönti az Alföld népét A terembelépő Jaross Andor minisztert a mozi közönsége percekig felállva ünnepelte. Az ünneplés eliiltével az egybegyűltek elénekelték á Szózatot, majd Jaross Andor miniszter ment fel az emelvényre, akit ezúttal-is szűnni nem akaró tapssal és éljenzéssel fogadtak. A miniszter feszült ügyelem közben kezdte meg beszédét: — Magyar Nemzettestvérek! Köszöntelek benneteket elsősorban szűkebb hazám népe, a felvidéki magyarság nevében, azzal a bensőséges testvéri szeretettel, amelynek melege A Visszacsatol! FelvidéK Községi ElöUáróstigalnií figyelmét felhívjuk a m. kir. belügy miniszter úr 280/1938. B. M. ez. rendeletével beszerzésre ajánlott, Novák Jenő dr. összeállításában megjelent Községi polgári bíráskodás című jogi könyvre. Régi hiányokat pótló munka a községi bíráskodásra vonatkozó jogszabályokat tárgyalja, egységes szerkezetbe foglalva. A könyv használhatóságának előnyére szolgálnak a szakaszokhoz csatolt jegyzetek, melyek az egyes szakaszok összefüggésére mutatnak rá és a rendes bírósági gyakorlat mellett Ismertetik a hatásköri bíróságnak a községi polgári bíráskodás hatáskörébe utalt kérdésekben követett gyakorlatát is. A mű használhatóságát az abban kqzölt 24 Iratminta, valamint betűsoros mutató is előmozdítják. A könyv terjedelme 173 oldal. ÁRA 7— PENGŐ. Megrendelhető az ősszeg előzetes bekül dése mellett: STÁDIl’M Könyvkiadó- vállalatnál, Budapest, VI, Rózsa-n. 111. hatott át bennünket húsz esztendőn keresztül, amikor minden egyes percünkben, minden egyes gondolatunkban ott élt a vágy, az osztatlan magyarságba magyar állam iránt. Másodsorban köszöntelek benneteket az osztatlan magyarság ne nében, amely — és erről meg vagyunk győződve — mesterséges taktikai meg- osztottsága ellenére is lélekben egvséges lelkületű határokon belül és azon túl. Köszöntöm Kecskemét városát és Kecskemét magyarságát, amely fogalommá nemesült az osztatlau magyar életképben. Én, mint a Felvidék embere, azért jöttem ide, az Alföld egyik nagy városába, hogy egymással szembenézve é.s kezetszorítva, egymás . gondolatát megismerve, az egységes magyar lelkűiét vonásait domborítsam itt ki. Mi, felvidékiek, a csonka magyar haza területén ugyanazt az utat akarjuk egyengetni, amelyen a cseh-szlovak köztársaság területén az idegen elnyomás alatt jártunk, hogy megteremtsük az egységes, egyet akaró, egyet cselekvő magyar németi szervezetet. (Hosszantartó taps.) —' az egység megszületésének legtermészetesebb kiváltója az önvédelmi gondolat. Nem véletlen és nincs benne- semmi rendkívüli, vagy csodaszerű, hogy mi a cseh-szlovak köztársaság keretében -megteremthettük a magunk egységes politikai táborát, egységes művelődési szervezetünket és lassan, de biztosan a föld alól és a romok közül elővarázsoltuk ennek a felvidéki magyarságnak gazdasági összefogását és megszervezettségét is. Az önvédelem termelte ki azokat, a lelki értékeket, amelyek a történelem folyamán mindig olyankor fakadnak fel az egészséges organizmusban, amikor ennek az organizmusnak az élete veszélyben forog. Amikor bennünket megérintett a halál suhintása, ugyanakkor a csopkamagyar- országiakat a történelem sodra a trianoni bilincsek közé szorította és a nemzet történeti hivatását élvető; felelőtlen csőcselék a kommunizmus fertőjébe rántotta. A csonkarnagyarországiak ennek a csőcseléknek a hitvány uralmát legyűrték és megteremtették az alapfeltételeit annak, hogy a történtek után is ezeken a határokon belül olyan magyar államot lehetett kiépíteni, amely állam önmagában hordta a jövő fejlődés csíráját, s csak az kellett, hogy akadjon egy bátor, lelkes férfi, aki ezt a csirát a föld alól isteni rendelésre a föld fölé pa ráesni ja.. Ez * férfiú volt Magyarország kormányzója, vitéz nagybányai Horthy Miklós. (A nagygyűlés közönsége felállva,' hosszú percekig ünnepli a kormányzót.) A parasztság, a szellemi munkásság és az iparos- osztály kiisékítése — Bennünket, felvidéki magyarokat is, azok a gondolatok termékenyítették meg, amelyek a szegedi zászlóra voltak felírva.. De nekünk tovább kéllett mennünk, mert napról-riapra leskelődött ránk a fokozatos vérelszívás, az állandó el- gyengítés rendszeres munkája. Mi odafent azt láttuk, hogy a magyarság az ellenséges áramlattal szemben csak úgy tud megállni, ha igénybeveszi azokat az erkölcsi értékeket, amelyek rendelkezésére állnak minden olyan -népnek, amely fUiítOftoJ önmagát nemzetnek akarjÜ>*ipveziii. Ami-> kor magunkra voltunk hagyva és össze- zsugorodtunk, a nép közé mentünk s kezet fogtunk a magyarság nagy tömeget jelentő magyar földművesosztállyal, a magyar parasztsággal (Hosszantartó taps.) a magyar parasztság kezét beletettük a városi, a szellemi munkás tenyerébe és kibékítettük azt az iparososztályt, amelyről azt' mondták, hogy ellenérdekeltségű rétege a kis gazdatársadalomnak. S végül fokozatosan lehetetlenné tettük a magyar munkásságot megosztó marxista propagandát. (Éljenzés.) A magyar munkásság ott nálunk megtanulta —• mint ahogyan itt a csonka hazában is meg fogja tanulni —, hogy a munkásság nem olyan test a nemzet egyetemén belül, amelynek külön programja és külön feladatai vannak. A csonka hazai munkásság is meg fogja tanulni, hogy önmagát operálja le a nemzet testéről, ha, olyan munkásvezéreknek a nyomán indul el, akik a nemzet keretében idegen test és akik tulajdonképpen csak kizárólag egyéni céljaik elérésére használják ki a munkásosztályt. (Viharos taps.) — Csak akkor tudjuk egységessé kovácsolni az egész nemzetet, ha azt a hivatástudatot tudjuk belevinni a magyarság millióiba, hogy már magában véve az a tény, hogy valaki. magyarnak született, kötelezettséget jelent a nemzeti társadalom felé é§ a nemzet társadalmát jelentő magyar állam felé- A magyarság fogalma nem a szalonokban, kávé- házakban, süppedő fotőjökbén elhelyezkedő kényelmes urak aziluma, hanem ez a fogalom tízmillió magyar becsületes munkájához mért életszínvonalat jelent. (Hosszantartó taps.) A Magyar Élet Mozgalom nagy magyar összefogást akar megteremteni — A magyar politika élvonalában esak olyan férfiak foglalhatnak helyet — folytatta beszédét Jaross miniszter általános helyesléstől kísérve akik az általuk vallott prograinmot nemcsak hirdetik, hanem meg is valósítják. A magyar közéletben uralkodóvá kell tenni azt a gondolatot, hogy a nemzet kizárólagos érdeke az a ve- zériengely, amelyhez kapcsolódnia kell minden magán-, családi és osztályérdeknek. Éneikül nincs magyar feltámadás és a magyarság továbbra is egymással eivódó csoportok furcsa látványát nyújtja a külföld felé és felénk is. A népámításnak különféle programiunkba csomagolása idejét múlta. Nekem személyileg nincs szükségem arra, hogy én magamnak Kecskemét városában politikai népszerűséget szerezzék. (A nagygyűlés közönsége percekig viharosan ünnepli a mi nisztert. és ütemesen kiáltja Jaross nevét.) Éppen ezért minden félreértés elkerülése - végett, hangsúlyozom, hogy kizárólag meggyőződésből fakadó hivatás- tudatot hordozok magamban és csak ezt jöttem el hirdetni, mert, azt akarom, hogy Kecskemétet azok vezessék és az a tábor legyen a vezető réteg Kecskeméten,'amely egy a kecskeméti néppel és néplélekkeí. A jövőben át kell állítani a politika egész síkját és nem az lesz a nép képviselője, aki önmaga akar az lenni, hanem az, akit a nép megválaszt. — Az a Magyar Élet Mozgalom, amely néhány héttel ezelőtt zászlót bontott és amelynek zászlóbontó beszédét Magyar- ország miniszterelnöke mondotta (viharos taps és éljenzés), nagy magyar összefogást akar megteremteni a politikai, életben. Lehetnek árnyalati különbségek az egyes politikai táborok kijött, de az az egy kétségtelen, hogy az a politikai program, amely ennek a zászlóbontó beszédnek a tartalmát jelenti, olyan program, amelyet aláírhat a baloldaltól a szélsőjobboldalig minden becsületes, komolyan dolgozni akaró magyar ember. — Ez a mozgalom nem azt célozza, hogy bizonyos politikai pártnak biztosítson élszerepet ebben az országban. Ennek a mozgalomnak az a célja, hogy kialakuljon egy olyan szellemiség, amely végeredményben valamennyi politikai párt belső eszmei rugója lehet. Látjátok, halljátok a rádióban és olvassátok a napisajtó hasábjain is, hogy a parlamentben és a politikai életben milyen ellenségének tekinti egyik magyar ember a másikat. Hogy milyen mértékben sikerül a zsidóságnak a maga utóvéd-harcaiban maga mellé csoportosítani a .marxistákat, a lebirálisokat és a régi politikai világ bajnokait, azt bizonyítja, hogy ezek közül egyesek azt akarják elhitetni ország-világgal, hogy a zsidóság problémájával áll vagy bukik a magyarság’. Ezeii a kijelentésen azonban csak mosolyogni lehet,’ mert a magyarság saját magunkon, a mi összefogásunkon és egymás megértésén áll vagy bukik. (Viharos taps.) • „A magyarságnak meg kell birkóznia a belső infekciókkal“ — Ennek a programnak szüksége van az új szellemiségi Magyarországra. A régi Magyarország- megfelelhetett az 1914 ól őt ti viszonyoknak, de ha az egész szentisty/un birodalom együtt maradt volna, akkor is hatalmas szociális fejlődésen kellett volna.átmennié. Most pedig ennék a csonka hazának százszorosán inkább át kell alakulnia szociális tekin tetben. A magyar megújhodás szempontjából szükség van ezenkívül az önrevízióra is. Ez azt jelenti, hogy min denki nézzen bele saját lelkületébe és nézzen körül munkaterületén, hogy eleget tesz-e a nemzettel szemben teljesítendő kötelességeinek is. A nemzeti társadalmon belül csak az a magyar ember érték, aki az én. család és nemzet hármas feladatának egyszerre eleget ’tud tenni.' :, '■, ■ • — A magyarságnak katonai jellegű fegyelemre van szüksége ahhoz, hogy valóban erős legyen. (Viharos taps.) Á katonai fegyelem előfeltételét, a véderőtör- vóhyt a napokban fogadta el a parlament. De * magva rságujil erősnek és elten
