Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-29 / 24. szám
20 maiméin • MmWhiBIíMI 1939 JANUÁR 29. VASÁRNAP Húsz évig és tizenöt napig szünetelt Kassa szabad királyi város törvényhatósága Uralomváltozás egykor és most — Éhínség tüzelőhiány és munkanéiküliség a cseh megszállás első hónapjaiban A magyar kormánytól kapott lisztet és petróleumot a megszállott Kassa Kassa. (Szerkesztőségünktől.) Mint már k'/öitük, szombaton, január 28-án tartja első közgyűlését Kassa szabad királyi város ismét helyreállított törvényhatósága. A közgyűlés ünnepélyes külsőségek között fog lefolyni a régi városháza volt dísztermében, a jelenlegi könyvtár teremben, — ugyanabban a helyiségben, amelyben húsz évvel ezelőtt ülésezett utoljára Kassa törvényhatósága a cseh megszállás előtt. Máj nem pontosan húsz éve. 1919 január 7-ről van keltezve az a hirdetmény, atoelvben a cseh megszállás első polgár mestere, dr. Mutnyánszky Vladimte közli, hogy feloszlatja Kassa város és Abauj Torna vármegye törvényhatósági testületéit. A hirdetményt csak egy héttel későb ben, Srobár teljhatalmú miniszter kassai látogatása után ragasztották ki Srobár 1919. január 11-én szombaton eote érkezett Kassára és másnap, vasár nap bekebelezte Kassát a csehszlovák köztársaságba. Ez az aktus jóval a béke szerződés megkötése előtt, «őt a győztes antanthatalmak felhatalmazása nélkü’ történt meg és mély felháborodást váí tott ki Kassa egész őslakosságában. A felháborodás mert hiszen annál indokoltabb volt, nem sokkal a „birtokbavétel“ után jelent meg az antanthatalmak legfőbb haditanácsának hivatalos közleménye, amely szerint „azon kormányokat, amelyek most értekezletre gyűltek össze, mélyen megindítják Európa és a Kelet különféle országból ismételten érkező hírek, amelyek szerint erőszakot alkalmaznak olyan területek bitokbavételére, amelyeknek jogos visszaköveteléséről a békekonferencia van hivatva dönteni. A kormányok nézete az, hogy kötelességük újabb óvást közzétenni... A legfőbb haditanács óvása írott mulaszt maradt, az erőszak győzött. Átmenetileg. Kassát erőszakkal birtokbavet- ték és autonómiáját felfüggesztették. Az említett hirdetmény elrendeli azt Is. hogy a váro3 és a vármegye területén a? összes állami, városi és megyei hivatalokban szlovák legyen a hivatalos nyelv, A hirdetmény hivatkozásul közli az 1918. december lü-iki szlovákiai néptörvényt, amely felöleli az ideiglenes kormányzat majdnem valamennyi kérdését. A magyar kormánytól kér élelmiszert a jogíosztó sztaroszta Hivatalosan tehát 1919. január 13-án, a hirdetmény közzétételének napján szűnt meg Kassa szab. kir. város törvényhatóságának működése, vagyis pontosan húsz év és tizenöt nap telt el a magyar önkormányzat újabb megindulásáig. Rendkívül érdekes — csupán a város- gazdálkodás szempontjából — az akkori helyzetet összehasonlítani a mai helyzettel. Az általános szomorú helyzetben is — négyéves gyilkos háború után voltunk, forradalom ziillesztette szét az országot, készleteink fogytán voltak, — Kassa ellátásának hirtelen leromlását éppen az uralomváltozás okozta. Pedig az akkor még megszervezett cseh hadsereg és a megszállásban résztvevő olasz katonáik és parancsnokok viszonylagosan a legnagyobb konszolidációt jelentették az akkori felfordult Kö- zépeurópában. Az uralomváltozás legsúlyosabb hatása A Visszacsatol' felvidék Községi Elfimsalnik figyelmét felhívjuk n m. klr. belügy miniszter úr 280/1938. B. M- #z. rendeletével beszerzésre ajánlott. Nováfe Jenő dr. összeállításában megjelent KözséSl polgári bíráskodás cimfl jogi könyvre. Régi hiányokat pótló munka a községi bíráskodásra vonatkozó jogszabályokat tárgyalja, egységes szerkezetbe foglalva. A könyv használhatóságának előnyére szolgálnak a szakaszokhoz csatolt jegy zetek. melyek az egyes szakaszok össze függésére mutatnak rá es a rendes bl rósügi gyakorlat mellett ismertetik o hatásköri bíróságnak a községi polgári bíráskodás hatáskörébe utalt kérdések ben követett gyakorlatét is. A mü has/ nálhatóságát az abban közölt 24 irat minta, valamint botűsoros mutató Is elő mozdítják. A könyv terjedelme 173 oldal ARA 7— PENGŐ. Megrendelhető az összeg előzetes bekül dósé melletti STÁnil'M Könyvkiadó, vállalatnál, Budapest, VI, Rózsa-u. 111. a hirtelen fellépő élelmiszerhiányban, tüzelőhiányban és munkanélküliségben nyilatkozott meg elsősorban. A megszállt terület és így Kassa élelmiszerellátásáról is a zsolnai élemezési központnak kellett volua gondoskodnia, de egyáltalán nem tudott feladatának eleget tenni. ígértek cukrot, sót és petróleumot, mindez azonban nem érkezett meg. Lisztet még csak ígérni sem tudták és így előállt az a helyzet, hogy az immár hetek óta cseh megszállás alatt levő város a magyar kormányhoz fordult lisztért, hogy legalább kenyere legyen a kiszolgáltatott lakosságnak, A csehszlovák polgármester egyenes parancsára fordult telefonon a magyar kormányhoz Gönczy János, a városi élelmezési ügyosztály vezetője. A magyar kormány kezdetben elutasító álláspontra helyezkedett, de mikor GöncZy János rámutatott arra, hogy katasztrofális ínség fenyegeti a várost, a budapesti közélelmezési minisztérium 30 vágón lisztet helyezett kilátásba azzal a feltétellel, hogy a kiutalt liszt tisztán a polgári lakosság ellátására fordíttassék. Erre nézve a csehszlovák polgármester és a város katonai parancsnoka által aláírt kötelezvényt követelt a magyar kormány és ezt meg is kapta. A lisztszállítmányt útnak indították ma gyár fegyveres kísérettel. Miskolcon cseh katonák vették át a szállítmányt és hozták be Kassára. Sót nem tudott a város szerezni annak ellenére, hogy a sóvári sófőzde közvetlen közelében van. Hiába mentek ki oda a kereskedők, csak minimális mennyiséget szerezhettek. Ha meggondoljuk, hogy a felszabadulás első napján magyar fehér kenyeret és kolbászt osztogattak Kassa utcáin, hogy sok ezer élelmiszerutalványt osztottak szét az Ínségesek között, láthatjuk a különbséget a két rezsim változás között. A cseh megszállás után még jó ideig csak a magyar kormány jóvoltából jutottak kenyérhez a város lakói, annak a városnak a lakói, amelyről az újsütetű tót újság azt írta annakidején, hogy „a tiszta szlovák kultúra bástyája lesz a legrövidebb idő alatt.“ Ászonyok zavargása Az élelmiszerhiány hosszú hónapokig tartott és nemcsak állandó belső elégje- detlenspcet, de nyílt zavargást is okozott. Január 17-én külvárosi asszonyok tömege vonult fel a városháza elé. Élelmiszert követeltek, egyre hangosabban és ingerültebben. A helyzet — egykorú laptudósítás szerint —- oly fenyegetővé vált, hogy a polgármester karhatalom kirendelése Iránt intézkedett. A katonai őrség csak nagynehezen tudta az asz- szonyok tömegét szétoszlatni. Az élelmiszerhiány legfőbb oka az volt. hogy a csehek nem hoztak élelmiszert a városba, hanem Inkább elvették azt is, ami itt volt. Január végén még mindég nem kapta meg a város az ígért cukrot, ellenben a város élelmezésére szánt sertéseket Kassaújfaluból nagy mennyiségben szállították el Cseh- és Morvaországba úgy, hogy a város lakossága hús és zsír né! kül maradt. Ami készlet volt, annak az ára úgy felszökött, hogy nemcsak a munkások, de a polgárok sem tudták megfizetni. A lisztellátás is fokozatosan rosz- szabbodott és a fejadagot másfél kilóról egy kilogrammra szállították le. Riadalom a pstróleumvonat miatt De nemcsak élelmiszert, hanem még petróleumot is Magyarországról kértek és kaptak a város új csehszlovák vezetői. Mikor a külöuvonat elindult Kassáról Ujhelybe, hogy a magyar petróleumot átvegye, ott rémhírek terjedtek el, hogy hatvan vagonban cseh katonaság érkezik Sátoraljaújhely elfoglalására. Az ott állomásozó 34-esek erre tisztjeik vezetésével kivonultak áz állomásra és mikor az üres vonat megérkezett Sátoraljaújhelyre, gépfegyverek és rajvonalba fejlődött katonák fogadták. Nagy volt a meglepetés, mikor csupán a vonatkísérő személyzet és négy utas bujt elő a kü- lönvonatból. Végül már olyan nagy volt az élelmi szerhiány, hogy a cseh katonáknak sem volt mit enniök. Minduntalan megtörtént, hogy fegyveres katonát állítottak be üzletekbe és magónháziikha és kenyeret, követeltek. Egy Apáca-utcai üzlet tulajdonosát letartóztatták, mert nem tudott kenyeret adni. Azt fogták rá, hogy becsmérelte a csehszlovák hadsereget. A húsneműek kicsempészése emellett tovább folyt. Idegen kereskedők jelentek; meg minden , hetivásáron, összevásárolták a kassaujfalusi hentesek készleteit és az élő szarvasmarhát. Vagonszámra vitték el az élelmiszert Kassáról, amikor az itteni lakosságnak nem volt mit ennie. Nincs fa, nincs szén Hasonló Ínség volt tüzelőanyagban, annak ellenére, hogy a csehek már elfoglalták a sziléziai szénbányákat és megígérték, hogy útnak indítják az első szénszállítmányokat. Az ígéret hosszú ideig csak Ígéret maradt és a lakosság számára csak az egyre gyérebb mennyiségű városi tűzifa állt rendelkezésre. Végül már a város sem tudott fát adni, mert a januári olvadás miatt nem tudták az erdőkből beszállítani. Az egykorú lapjelentés szomorúan panaszolja, hogy se szén, se fa télvíz idején, ezzel szemben új hirdetményt tett közzé dr. Mutnyánszky polgármester, amelyben arról volt szó, hogy mindazok a lakástulajdonosok, akiknél cseh tisztek vannak beszállásolva, a fűtést sajátjukból kötelesek szolgáltatni, mert „ellenkező esetben ellenük a legszigorúbb rendszabályok fognak foga- natbavétetni". Munkanélküliség Élelem és fűtőanyag nélkül töltötte el a legnehezebb hónapokat Kassa lakossága és e helyzetet csak súlyosbította az egyre nagyobb munkanélküliség. 1919. január végén a kassai hatósági munkaközvetítő 1673 munkanélkülit mutat ki, ezzel szemben csak 66 ember számára tudnak munkát közvetíteni. Megálltak a gyárak, netm dolgoztak a kisüzemek. A legnagyobb válság az építőiparban mutatkozott, ebben a szakmában volt a legtöbb munkanélküli. Cs végül: színház! És hogy némi aktuális összehasonlítás is történjék, közöljük a kassai magyar színház válságáról szóló jelentést 1919. január 24-ről. Faragó Ödön, az akkori színigazgató ekkor jelentette ki egy újságíró előtt: „A kassai színház a mainál soha sem élt nehezebb és válságosabb időket. Hogy mi lesz a színtársulatommal, a művészi programomból, igazán nem tudom.“ De nem is csoda, hogy a színigazgató panaszkodik. Kevés a közönség, a fűtőanyag hallatlanul, megdrágult — így is csak fával lehet fűteni a színházat » négyszeresére emelkedett a zenekar díja, ezzel szemben nem lehet a helyárakat emelni. És hivatalos támogatásra sem számíthat a magyar színigazgató. Aleg- kevésbbé sem. Ma más a helyzet... Ha pedig még mindig akadnak Kassán emberek, akik most panaszkodnak az átmeneti gazdasági nehézségek miatt, úgy gondoljanak vissza a cseh megszállás első idejére. Mindent félretéve, csak gazdasági vonatkozásban! WA világ—számokban Az emberiség tele Ázsiában él — A világ minden negyedik embere angol alattvaló ~ 38 városnak 90 millió lakosa van — A zsidók száma 17 millió Berlin, január 28. A legújabb népszámlálási adatok alapját.' jelenleg keréken 2140 millió ember él a földön. Ez a szám azt jelenti, hogy ma már a szárazföld minden négyzetkilométerére átlag 16 lakos esik, mert a föld ö«z- szes kontinenseinek felszíne 134.5 millió négyzetkilométer. Az emberiség több mint fele Ázsiában és egynegyede Európában lakik. Európa népsűrűsége 46.5, Ázsiáé 28. A többi világrészek nagyon gyéren lakottak. A világ legnagyobb birodalma, Nagybritannía területe 35 millió négyzetkilométer, több mint a szárazföld egy negyede és lakosainak száma 500 millión felül van, tehát majdnem minden negyedik ember brit alattvaló. A második helyen Szovjetoroszország áll, több mint 22 millió négyzetkilométernyi területével, de lakosság tekintetében csak harmadik, mert a 400 millió lélekszámú Kína megelőzi. Területben roppant gazdag államoknak tekinthetők még az Egyesült Államok, Kína és Brazília, valamint a francia gyarmatbirodalom. Területben legszegényebb Németország és Japán. Németországban egy négyzetkilométerre 135 lakos esik. Európában természetesen úgy területileg, míg lakosságra nézve Német- ország áll az első helyen, ha a szovjetköztársaságot nem tekintjük európai államnak. Érdekes jelenség, hogy a milliós városok az utóbbi időben mennyire megszaporodtak. Ma már 38 város lakossága haladja meg a milliós lélekszámot és összlakosságuk 90 millió, vagyis az emberiség 4 százaléka ezekben az óriási városokban ól. t A legújabb statisztikai kimutatás szerint a világ zsidóságának száma meghaladja a 1T milliót. Ebbe természetesen a kikeresztelkedett zsidók és félvérek nincsenek beleszámítva, mivel a legtöbb államban a zsidóságot csak mint vallásfelekezetet tartják számon. t
