Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-29 / 24. szám
14 ‘FeendeKi J^ötAR-HIRfrAE 1939 JANUÁR 29. VASÁRNAP AMI ODAÁT MARADT. „ Lőcse# a városba öntött múzeum Sm>HÁzKörtivKujíumA. iwi r"" 1 „Tovább kell építeni a hidat a magyarság és a szlovákság között" # ■ p « \ + I ■ ii* pi « ■ ■ + +1 Karcsú ívben mered az ég felé a lőcsei körtéren a Szent JaA'aö-templom magas tornya. A 13. század első évtizedeiben,- mindjárt Lőcsének a tatárjárás utánni keletkezese első idejében kezdték meg Lőcse egyházművészeti kincsestárának, a Jakab-tem pl ómnak az építést és a 16. század elejéig > dolgoztak rajta, építési periódusa tehát 300 évre tehető. Háromhajós nagy Istenháza ez, amelynek legrégibb részei a középső hajója és a kórus. A templom sekrestyéje valamikor a bélpoklosok kápolnája volt. erre vall az az ősrégi cibórium, amelynek latin felirata így hangzik: Ad cape Ham leprorosum pertines. A déli kapu fölötti jVáíí/ás-kápolnát Mátyás király építtette lőcsei tartózkodásának emlékére 1475- bem, míg a nyugati oldalán van a II. László és II. Lajos címerévéi ellátott orgonaszínpad, az architektúra mester- műve és északi részén a György-kkpolna Georg v. Ulebach és a müncheni bibo ros, Faulhaber ősének síremlékével. Az oltárkészítő Lőcsei Pál A templom tizenöt hatalmas oltára között a legragyogóbb és legművészibb a 23 méter magas főoltár, amelynek mesterei Veit Stoss iskolájában tanulták az oltárfestés művészetét, sőt hagyományok szerint maga Veit Stoss, a nürnbergi mester is dolgozott rajta, aki Lőcsén jártában meglátván az oUárkészitő Lőcsei Pál mester szépséges leányát, annak a kedvéért négy éven keresztül tartózkodott a patríciusok városában. Az oltár főalakja Mária, jobbján Szent Jakab, balján Szent János apostol. Az oltárszárnyakon az apostolok életéből vett jeleneteket ábrázolt a mester. A szekrény oldalán Szent Tamás és ifj. Jakab áll, a külső lapon Krisztus szenvedéseit látjuk. Az oltár oromdísze csúcsíves formákból áll, szobordíszíté- eek-kel. Körülötte, a szentély falán két sor faliképen a Hiszekegy ágazatai láthatók ó- és újszövetségi alakokkal jelképezve, közben az oltári szentségre és Krisztus életére vonatkozó képek, a szentély északi falán a vérző szent ostya csodája van megörökítve, a Melkizedek áldozata, Krisztus születése és szenvedésének közös képe és a Szentháromságé. Mindez a legművészibb fafaragásokban, az Úrvacsorát ábrázoló szobor- csoportozat egy darab fából van kimetszve. A sekrestye melletti falon egy képcsoport az irgalmasság testi cselekedeteit és a hét főbűnt ábrázolja. A templom falain és oszlopain számos epitáfium van elhelyezve, amelyek lelkészek, kiváló patríciusok és főurak emlékezetére készültek. Az orgona előtt van a barokk- stilusu Bct/tíen-karzat, amely 1626-Dan Bethlen Gábor emlékezetére készült. A déli mellékhajóban elkülönítve áll a T A wrző-k ápol na, amelynek közepén egy 14-ik századbeli szepesi ércöntésű keresztelőmedence van. A kápolna oldalfalán vannak úgy a katolikus, mint a protestáns Thurzók síremlékei. A fehér asszony háza Lőcse valóságos muzeális értékű város: lépten-nyomon mutatkoznak a nagy és dicső múlt emlékei. Az evangélikus templom kincse között van két, a 17-ik századból származó antipendium, a körtéri Szenovitz-ház valamikor a lőcsei fehér asszonyé, Korponayné Ghéczy Juliannáé volt. A J/áridss.v-palota a Szenovitz-házzal és a T húr zó-házzal együtt Lőcse legtipikusabb épülete. Mert Lőcsén nem csupán a középületek, de a régi házak is olyan építkezések, amelyek művészi becsű, értécks, érdekes és szép látnivalók. A Körtér 15. számú háznak rendkívül Ízléses barokk frontja van, a szépfara- gású kapuboltozat a 17-ik századból való és ugyancsak ebből az időből származik a kézzel . kovácsolt értékes felső vas- rácsozat, is, amely reneszánszstílusú. A kapubejárat még a 15-ik századból való, alatta rcneszánszlépcső vezet az emeletre, amelynek balusztrádját és oszlopokon álló figurális díszét 1684-ben készítették. Az emeleti szobák domborulata* Stukkatur valamint címerek es emblémák díszítik. Több ilyen háza van még ma is Lőcsének, ahol az őslakosság erélyéből szigorúan vigyáznak a műemlékek védelmére és megóvására Fabricius lány a pellengéren A körtér közepén áll a nemesveretű, ősi német stílusú, oszlopos városháza, amely a JaAab-templommal és az evangélikus Istenházával együtt a nagy térnek különleges jelleget ád. A városháza ülésterme maga is nagyszerű művészi látványosság, sok értékes régi festmény, több évszázados csillár díszíti, ablakából letekintve látjuk a Ketterhäus"hent. amelyben pellengérre állították azokat a lányokat és asszonyokat, akiket este. kilenc óra után az utcán találtak. Magának a büszke városbírónak, Fabriciusnak lánya se menekedett, amikor este elfogták, amint Korponaynénak egy levelét vitte Andrássy gróf generálishoz. Lőcsét legnagyobbrészt még ma is körülveszik a széles várfalak, mögöttük a 4-6 méter széles Zwinger, amelyből a bástyák nyúltak az árokba. Több kapuja még ma is teljesen ép, így a Probstner- átjáró is, amelynek baloldalán lépcső visz a várfalra, amelyen egy, a Zwin- gerre vezető ajtón a lőcsei fehér asszony képe van megfestve. A fehér asszony habkönnyű pongyolában áll ott, egyik kezében a város kulcsát tartja, másik kezével hivogatólag int az ellenség felé. Beszédes illusztrációja Lőcse nagy és izgalmas történelmi múltjának az érdekes és szép, mint műemlék szintén nagy beccsel bíró városi muzeum is. Ahol a Szent koronát őrizték A sok műemlék mellé néhány évvel ezelőtt felfedezték azt a házat is, amelyben 1622-ben a magyar koronát őrizték. A nikolsburgi békének, amelyet Magyar- ország királya és a császár, II. Ferdinand Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmel kötött, egyik főfeltétele volt Szent István koronájának visszaadása. Kétszáz polgár, köztük 75 lőcsei patrícius vette át Kassán a magyar koronát és Eperjesen, Lőcsén át Trencsénbe vitte, ahol Ferdi- nánd képviselőinek adta át. Útjuk során a magyar korona három napig Lőcsén volt őrizetben, a körtér akkori Wiesen- berg-háznak egyik szobájában nyugodott a Szent István-korona. Éjszaka érkezett a kétszáz polgár Lőcsére, zászlók alatt és fáklyákkal mentek elébük Lőcse polgársága. Másnap, husvét vasárnapján, a JaAafe-templomban mutatta meg a királyi komisszárius a lakosságnak a magyar koronát. Később feledésbe ment, hogy melyik volt az a ház, ahol a magyar koronát őrizték, mig nemrégiben Kőszeghy Elemér mostani kassai mu- zeuinigazgató, Lőcse szerelmese fölfedezte azt a kőkoronát, amelyet akkor a szoba ablaka mellett a magyar szent korona őrzésének emlékére a falba véstek. Lőcse ma csendes város, amelybe élénkséget csupán a sok műemléket áhítattal és tisztelettel néző idegen visz. A műemlékek híre nem csupán azokat az idegeneket vonzza Lőcsére, akik a Magas Tátra fürdőhelyein tartózkodnak, hanem a műértők számára is alkalmat adnak arra, hogy a Szepességre menjenek. Ma már nemcsak Magyarországon, de a messzi külföldön is tudományos kutatás tárgyai a lőcsei műemlékek, amelyek egy nagy, gazdag, történelmi magyar mull és s cípszerek művészetszejetetének te !\cpitinényei. Nemén y yilnips. Üj erővel és lendülettel indul útnak az anyaországba került Üj Élet, a felvidéki fiatalság eg-yik legjellegzetesebb és legjelentősebb orgánuma. Tartalmára rányomja bélyegét a nagy élmény: a hazatérés. A nagy élménnyel szemben is ugyanaz jellemzi a lajjot, amit eddig tapasztalhattunk nála: a .nyíltság, el nem homályosítható tárgyilagosság. „Kérdések vonalán“ című rovatiban figyelmezteti olvasóit a változás nagy emberi és nemzeti tanulságaira: a .magyarnak továbbra is kötelessége tanulni azt, amit oly nehezen tanul meg: sajut sorsa irányítását kezébe venni. A lap vezető cikkét Sinkó Ferenc írta „A visszacsatolt Felvidék problémái* címen. Ffelsorolja azokat a gazdasági, társadalmi, társadalomlélektani körülményeket, meljyeket fi gyelembe keli vennie a Felvidíékre került magyar közhatalomnak és társadalmi szervezeteknek. A gondofotkört tovább folytatja Pfeiffer Miklósi dr. cikke: „A Felvidék kettős lelke“, melyben élesen r&jzolja meg anak a két szellemnek körvonalait, mely egymással küzdött a Felvidéken. Esterházy Lujza, a folyóirat szlovákiai munkatársa „Onszágépítés— hídépítés“ címen az ottmaradt és visszakerült magyarok feladatairól ír, a nagy feladatról: tovább építeni a hidat a magyarság és a szlovákság között. András Károly „A fiatalok találkozása“ című cikkében azokról az alaptörvényekről ír, melyeken megindulhat a kapcsolódás az anyaország és a Felvidék fiataljai közt. Spalek Loránd, a prohászkás mozgalom Szlovákiábah maradt részének egyik vezető egyénisége összefoglalja a mozgalom eddigi munkáját. Janics Kálmán a felvidéki magyar nemzeti tartalmáról ír rövid, de a kérdés lényegébe vágó cikkében. — A lap egyik fontos programm- pontja: tudományos alapossággal nyúlni hozzá a Dunamedence északi részén élő népek életéhez. Bevezető gyanánt részletes történelmi tanulmányt közöl Gömöry János tollából „Harc a középső Duname- •denee birtokáért a 9. században“ címen. Ugyanő írt részletes ismertetést Kniezsa István hasonlótárgyú könyvéről. Halten- berger Ince, a FEMKE keleti főtitkára ír figyelmeztetésképp a magyar fiatalokhoz azokról a feladatokról, melyeket a fiatal magyar értelmiségnek a népért el kell végeznie. A bő széniéből kiemeljük egy szlovákiai magyar diák levelét, valamint a .gazdag könyvrovatot. A könyvismertetések közül kiemeljük Czuszor László és P. Haynal András dr. írásait Illyés Gyula, illetőleg Kecskés Pál legújabb könyvéről. ■ Magyar művészek a Stefano Ussi pályázaton A firenzei Szépművészeti Akadémia immár hetedszer írta ki a Stefano Ussi festészeti pályázatot, amely a résztvevők közül a legkiválóbb művészi alkotást 50.000 lírával jutalmazza. A firenzei akarói, hogy a magyar művészek figyelmét ról, hogy a magyar művészeek figyelmét a szóbanforgó pályázatra felhívják. A részvétel összes körülményeiről az Orszá(*) Karlovszky Bertalan és Zala György emlékkiállit&s. A budapesti Műcsarnok téli tárlatát — keretében Karlovszky Bertalan és Zala György emlékkiállításával — szombaton délben mutatták be meghívott közönség jelenlétében. A megjelent előkelőségeket a Képzőművészeti Társulat részéről Nékám Lajos dr. és Hül ti Dezső dr. alelnökök fogadták a Műcsarnok nagytermében. A kultuszminisztérium részéről megjelent a megnyitáson vitéz H a á s z Aladár miniszteri tanácsos, Sav Géza dr. min. oszt. tanácsos, az Irodalmi és Művészeti Tanács részéről Tihamér Lajos dr. miniszteri tanácsos, a főváros részéről Karafiáth Jenő dr. főpolgármester, továbbá Schuler Dezső dr. és Bódy László dr. alpolgármester, F e 1 k a y Ferenc dr. tanácsnok. A mintegy háromezer főnyi előkelő közönség a kora délutáni órákig gyönyörködött a nagy és gazdag kiállításon. (*) Pintér Jenő nyelvvédő könyve a férfi iparágakra. Pintér Jenő dr. tankerületi királyi főigazgató a magyar nyelv tisztasága érdekében és az idegen szavak kiküszöbölésére nyelvvédő könyvsorozatot adott ki, amelynek legújabb száma a férfi iparágakra vonatkozóan most jelent meg. Ez a könyv az összes férfiak által űzött iparágakban előforduló, idegen hangzású szakkifejezésekre ad megfelelő magyar szavakat. A könyvecske 80 fillérért megrendelhető a szerzőnél. (*) Marinetti Belgrádban. Pénteken érkezett Belgrádba néhánynapos tartózkodásra Marinetti olasz író, a futuriz- mus vezetője. Marinetti újságírók előtt kijelentette, hogy utazásának célja Jugoszlávia megismerése, valamint az olasz és jugoszláv írók közeledésének létrehozása. (*) Magyar-lengyel felolvasás. A Magyar-Lengyel Szövetség és a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége 1939 január 30-án 18 órakor a Baross Szövetség Baross Club-termében ("Budapest, VIII., Múzeum-utca 17., I. em. 27.) együttes felolvasó ülést tart. Előadást tart francia nyelven Polakiewicz Károlyné, a Lengyel Asszonyok Országvédő Szövetségének elnöke a Nő szerepe a honvédelemben pímjnel.. Vendégeket szívesen látnakgos Jrodálmi és Művészeti Tanács nyújt felvilágosítást. A pályázat rendkívül nagyjelentőségű a magyar képzőművészek szempontjából, mert a jiáború óta eltelt években kevés alkalom kínálkozott arra, hogy a magyar művészek, nemzetközi pályázatokon vehessék fel a versenyt. (*) A legújabb tánc — a „Magyarka“. A divatos táncok sorába most egy magyar szerzeményű új tánckreáció vonul be, amelynek összeállítója Róka Gyula, a magyar tánctanítók elnöke. Az új magyar szalontáne, mely stílusban és ritmusban is magyar, bizonyára rövidesen népszerű lesz a táncoló ifjúság minden rétegében, a báltermekben és a tánciskolákban egyaránt. A „Magyarka“ a szalontáne- jelltgű. Róka Gyula vezetésével valamennyi budapesti tánciskolában megkezdik a „Magyarka“ népszerűsítését. Az új tánc zenéjét Dobó Sándor tanár szerzetté. A ,,Magyarka“ hét részből, jlletve fordulóból áll és pedig: séta, tétovázás, forgás, enyelgő, andalgó, an- dalgó-keresztczés, friss. A „Magyarkában“ van egy kis bokázás és a magyar tánctanítók szerint sokkal több figyelmet érdemel, mint a Isimbelh Wulk. A Kormányzó Űr Ófőméltósága mélynyomásu arcképe 63 95 cm. méretben P 1.40 + portóköltségért, valamint a legúiabban megjelent Csak ez a x eresztünk 0 a ml vezérünk Ez a mi hazánh feliratú fenti nagyságú, de háromszín nyomású képek P 1.50 + portóköltségért megrendelhetők STADIUM SAlTßUfilLflLAT RT női Budapest, VI., Rózsa-utca 111. sz.
