Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-29 / 24. szám

4 TTWWrtn • 1939 JANUÁR 29. VASÁRNAP már nem is név, hanem fogalom kö­zöttünk: Esterházy János gróf. A főispán a továbbiakban utalt arra, bogy milyen volt Kassa helyzete a cseh • ' szlovák impérium alatt, majd OiegyjJ,^. gítóttá Kassa mostani életlehetü^geit és vázolta a város feladatait. — Annak a munkának, arr^jyxiek ez a terem műhelye lesz, a munkásai három xészre csoportosíthatóktevőkre, akik itt a polgárságnak, az cisftzb'kosságnak kép­viselői, az ötAk*}j<riiáiiv;za,t tisztviselőire, akik jórészt az .Önöik bizalmából, az itt folyó munkán^aK részben előkészítői, illetve vegreh^ajlroi és az elnöki széket betöltő fő isi vie, ra, aki legfelsőbb eLhaíá- rozás és a,'’ kormány bizalma alapján a város kormányzatára hivatott s az ál­lamba tálammal való kapcsolatot jelenti. — /A. feladat, amely reánk hárul, clső- sfkfhan átállítás. E városnak visszaállítása a magyar élettérbe, közigazgatásának olyként való elrendezése, amely képessé, teszi tisztének a magyar élettérben való sikeres megoldására. Nagy* okunk van arra, hogy erőinkkel takarékosan bánjunk. Állandóan sze­münk előtt lebegjen, az, hogy a polgároktól elvont adófillér — — szent fillér. Nyilvánvaló, hogy már az átszervezés alatt is gondolnunk kell az élet által elő­térbe tóit szükségletek megoldására is. Minden város törekvésének kettősnek kell lenni. Törekednie kell arra, hogy in­tézményeinek jelessége messze vidéken hirdesse na gy vonal óságát, .-'"kiemelkedő ortokejJk",],, árra bizonnyal még jobban klÁ- figyelnie, hogy •fe nagy fényességek mögött ne legyimek nagy árnyékok és szerintem sakkal inkább határozna meg egy válásnak belső értékét az a színvo­nal, atnelyon dolgozó kispolgárai élnek! — A legnagyobb gondossággal s a lehető gyorsasággal a szociális, a közegészségügyi és kulturális kérdé­sekkel kívánunk foglalkozni, első­sorban azokkal, amelyek a kisembe­rek életszínvonalának megtartását és emelését hivatottak szolgálni. A főispán végül Isten segítségét kérte a törvényhatóság nagy munkájához, majd így fejezte be beszédét: — Az a nagy rpkouszenv, amely ma az egész országból Kassa felé fordul, s amelyet a kormány annyi intézkedéséből máris olyan hálásan tapasztalunk, ál­landó erőforrása lesz munkánk sikeré­nek. Meg fognak adatni nekünk a kere­tek ős a keretekben a lehetőségek, ame­lyek biztosítják .számunkra áldozatos munkánk drága gyümölcsét: a naj»uga­ras oldalon felfelé haladó Kassát Lelkes tetszésnyilvánítás kísérte a be­szédet és amikor Horthy Miklós kor­mányzóról emlékezett meg, a jelenlevők helyükről felállva tomboló lelkesedéssel ünnepelték az államfőt és ütemesen hangzott a kiáltás: Horthy, Horthy, Horthy! Lelkesen tüntetett a bizottság Hitler vezér és kancellár, Mussolini mi­niszterelnök, Imrédy Béla miniszterelnök, Teleki Mihály gróf, Kónya Kálmán, Ja ross Andor, a magyar királyi honvédség és Esterházy János gróf említésekor is. amikor emelt fővel, tiszta lelkiismerettel és szeretetünk lángoló melegével borul­hattunk újra mindnyájunk édesanyja, a szent magyar Haza kebelére.- De köszönetét kell mondanunk ehe­lyütt és ez alkalommal a mi vezéreink­nek is, akik bennünket a régi trianoni latárokon innen és túlról egyaránt böl­csességgel, szeretettel és megértéssel, kö­rültekintéssel és politikai éleslátással vezettek és irányítottak, s akik között első helyen legyen említve a Kprmáoiyzó Ür Öfőniéltóságának fenköít személye, vitéz Imrédy Béla miniszterelnök úr, a nagyszerű komáromi delegátusok, Ká­nya és Teleki gróf urak és a rpi kebel­Tost László az új törvényhatóság feladatairól Tost László polgármester meleg sza­vakkal üdvözölte a főispánt. Hangoz­tatta! hogy a város a legnagyobb biza­lommal fogadja. • — Most, hogy a belügyminiszter úr el­határozásából a város első tisztviselője lettem — folytatta a polgármester — a város közigazgatási menetét illetően mijid maiamra, mind valamennyi tiszt viselőtársamra és munkatársaimra vo­natkoztatva vallom, hpgy nein a közönség van miértünk, ha­nem mi vagyunk a közönségért és az a tisztviselő, akit hivatalos teendői elvégzésénél felekezeti, nemzetiségi, osztály vág yt valamely más klikkér­dek vezérel, tisztviselőnek nem való. A mi városunk jelenlegi helyzete, ami­kor hosszas szünetelés után majdnem egyszerre kell megvalósítanunk a ma­gyar törvény szerinti közigazgatást, amikor reánk szakadt a gazdasági vál­ság. a siralmas pénzügyi helyzetnek min­den tagja, kötelességünkké teszi, hogy szigorúan bíráljuk el minden megvalósí­tandó dolognál, vájjon az, ami önmagá­ban jó és helyes, az adott pénzügyi vi­szonyok mellett megvalósítható-e. Bekell vezetnünk háztartásunkba a magánem­bernek számító elbírálását a nélkülözhe- tellent, hasznos és kényelmes beruházá­sok tekiutetóben s amidőn feltétlenül megvalósítjuk a szükségest, lehetőség sze­rint a hasznost, a kényelmieknél a köz­érdeket,, a város javát kell elsősorban eh bírálásunk tárgyává tenni. , .. ;.j" á.te Indítványára nagy lelkesedéssel egy­hangúlag elbatárpaták, hogy a díszközgyűlésből feliratilag a vá­ros hódolatát és háláját fejezik ki vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzónak, továbbá a magyar kormánynak, a baráti olasz nemzet miniszterelnökének, Mussolininak és külügyminiszterének, Ciano grófnak, Hitler vezér és kancellárnak, Ribben- trop külügyminiszternek és Ester­házy János grófnak, akinek Kassa igen sok hálával tartozik. A belügyminiszter és felvidéki miniszter üdvözli a közgyűlést Utána a belügyminiszter képviseleté­ben megjelent Csatáry Béla dr. állam­titkár szólalt fel és üdvözölte Kassa vá­ros törvényhatósági bizottságát az ala kuló közgyűlés alkalmából. Halatelt szív­vel'’mondott köszönetét az Úristennek azért, hogy Kassa magyar közigazgatási életének megindulásánál jelen lehet. Tol­mácsolta a belügyminiszter legmelegebb üdvözletét és azt a kívánságát," hogy a törvényhatósági bizottság munkája mi nél eredményesebb legyen és a város lakosságára áldást hozzon. Utána Jaross Andor felvidéki minisz­ter képviseletében Weis István dr. mi niszteri osztályfőnök emelkedett szólásra: Hungária anyánk testének legfájóbb sebe volt, hogy Kassa város, a magyar szent korona legszebbje, húsz éven át hiány­zott. De az Isten nem hagyta el a ma­gyart. Odaát adott nekünk egy vezért, aki kivezetett bennünket, a siralomvölgy bel (A jelenlevők tombolva' ünnepelték, a Faeladási hirdetmény, Beregujfalu község volt mar hó 1‘4-én. délelőtt kezdődő szóbeli nyilvános a Beregujfalu község jiik" 5 b. osztagában gásra ki.1 elő t 398 tövéi) állva, ntelyekr méter tölgy laszon­A fák mell {ringassa megjelöl ve, megállapítva. Kikiáltási á felár a hely pénzben­Az árverési regszászi m. írottnál. Béregujfalu, 1939 jarpiár lfj án. Iptb Bálint, úrbéres clubit-. b tölgyfát jgyenként fa tömege 937.7 köb- jizjfárak.lett becsülye. sorszáffcmal vannaji jik\ szálanki'Yrf- -tVTTuk 99.11 pengő, p yj6- kifizetendő kész­niegtekinthetők a be- felügyelöségnél és alul­kormányzót.), ideát pedig az elnyomás olyan erőket váltott ki a magyarságból, amelyekre a megszállók nem számítot­tak. A kassai magyarság eggyéforradása és egyetakarása megszüntette a régi hi­bákat és új, egészséges szellemet váltott ■Ál. A magyar igazság a múlt évben csak részben érvényesült. Mi a? eredménnyel megelégedve nem vagyunk, de bízunk abban, hogy a történelem kereke tovább forog és magyar lesz újra a Tátra. Itt húsz éven át más világ volt, más élet más jogszabályok és az új önkormányzat első kötelessége megértetni a lakosság gal, hogy ne legyen idegen a feszülettel szemben. Felszólalása végén minden magyar em­ber háláját és csodálatát fejezte ki Kassa városának húsz év szenvedésein át ki tartó magyar lakossága iránt. Köszönet a felszabadításért Rédeky László dr- törvényhatósági bizottsági tag fbldzólaiásába’t főbbek kö­zött ezeket mpndotta: — Az Egyesült Magyar Pártok kere­teibe tmíforiilt magyar polgárság névé ben ’hmatelt szívvel mondok köszönetét az^Egck Urának azért, a nagy kegyért, ogy a húszéves idegen uralom alatt hitet és bizalmat öntött belénk, — hogy nekünk mindenkor ojyan vezéreket adott, akjk a szervezkedés és cselekvés helyes útjait Tmjtattäk meg, — hogy kitartást adott a küzdelmekben, amelyeket nemzeti létünkért, a magunk, testvéreink és gyer­mekeink jövőjéért kellett folytatnunk, —- hogy erőt és egységet adott nekünk, ami sikeressé tette küzdelmeinket és végül, hogy megérni engedte" a szent pillanatot, beli vezetőnk és vezérünk Jaross Andor. — Mi az Egyesült Magyar Pártokban tömörült kassai polgárság bizalmából itt helyet foglaló városi képviselőtestü­leti tagok ünnepélyesen fogadjuk, hogy a reánk váró feladatokat legjobb tudásunk és lelkiismeretűnk szerint a haza, a nemzet, a magyar eszme szolgála- . tába, Kassa város és városunk pol­gártársaink felvirágoztatása és jó­léte érdekében, mindenkor a józanság, meggondoltság, célszerűség, a jog és méltányosság által vezéreltetve fogjuk teljesíteni. A szlovákság megnyilatkozása Fischhof József a kassai szlovákok ne­vében magyar, majd szlovák nyelven mondott beszédében hangoztatta, hogy a kassai .szlovákok éppen úgy szivükön viselik a város sorsát, mint magyar testvéreik és ígérik, hogy minden ere­jükkel és igyekezetükkel tápiogatjnk azt a törekvést, amely a város gazda­sági és kulturális felvirágoztatására irá­nyul. Elődeink is - együttóltek és küzdöt­tek a magyarokkal és a kassai szlová­koknak az az óhajuk, hogy továbbra is a legjobb egyetértésben és szeretetben élhessenek a magyarokkal. A Minden­ható áldását kérte ahhoz, hogy a közös fáradozást siker koronázza. A közgyűlési deklaráció A közgyűlés ünnepélyes deklarációt fogadott el, amelyen többek között eze­ket mondja: — Most, hogy a Gondviselés kegyelme ismét kezünkbe adta városunk sorsának irányítását, e magasztos ünnep meg­szentelt oltárára örömtől sugárzó szívvel helyezzük az elszakítás minden baját és bánatát, mert hiszen a sorsdöntő bécsi határozat alapján cserébe kaptuk érte a legszentebbet, a legnagyobbat, rég óhaj­tott magyar szabadságunkat — Az új magyar élet küszöbén meg­hajtjuk a kegyelctcs emlékezési zászlaját városunk vértanúi előtt, akik a nagy világégésben eletüket áldozták a Haza szebb jövőjéért és immáron megjárva a Hadak útját, a hősök égi honában örven­deznék éKŐrkÖdnek visszaszerzett szabad­ságunk sjföpt sérthetetlenségén. „ .. ^••’Mélységes hódolatunkat és köszöne- tünket fejezzük ki a legelső magyarnak, Kormányzó Urunk Üloméltóságának, aki a magyar igazságba vetett tántoríthatat­lan kitartással nemzetmentő munkájá­val lehetővé tette nekünk, hogy ezt a mai ünnepet megérhettük. De egyben hálával adózunk mindazoknak az államférfiaknak; is, akik a balsors nehéz napjaiban egy jobb, szebb és boldogabb magyar jö­vendő kiépítésénél munkálkodtak s akik a feltámadás reménységét szívünkbe ápolva, rég óhajtott vágyunkat valóra váltották. — Törvényhatóságunk első ünnepélyes közgyűlésének eme magasztos történelmi perceiben tudtára adjuk a város minden, rendű és rangú polgárának és mindazok­nak, akiket illet, hogy magyaros é-lniaka- rással és megneélosodott erővel nézünk szembe a jövő Feladataival, hogy a Haza legjobbjainak célkitűzéseihez ragaszkod­va, a széthúzás és egyenetlenkedés út­vesztőjét elkerülve akarjuk és fogjuk járni a számunkra kijelölt egyetlen he­lyes utat, amely Nagymagyarország fel­támadásához vezet. Az ünnepi közgyűlés a Szózat elének* lésével ért véget. Az ünnepi közgyűlés után Kassa szab. klr. város törvényhatósága első munka­idősét tartotta meg, melyen az egyes bi­zottságokat választották meg. A muukaülésen Tost László polgár* mester nagyszabású expozét tartott, amelyben beszámolt arról, hogy mit vég­zett a városi közigazgatás 1938 novem­ber 2.-a a visszacsatolás óta. Megemléke­zett a bevonulás nagy ünnepségeiről, a nyugdíjasok összeírásáról, a katonai köz- igazgatás ténykedéseiről, a munkanélkü­liség leküzdésére irányuló akciókról, a. „Magyar a magyarért“ szén- és- faakeió* járói, a hadirokkantak, árvák és özve­gyek érdekében tett intézkedésekről, a kulturális téren végzett munkákról, s a városi üzemi gazdálkodás eseményeiről. Népszámlálás állapítja meg Chilében a földrengés áldozatainak számát Újabb becslés szerint 30.000 halott és 50.000 sebesült van — Repülőgépek és segély vonatok visznek gyógyszert és élelmiszert a szomszédos országokból Santiago de Chile, január 28. Megbízhatónak látszó beeslés szerint a chilei íoldrengéskatasztrófa áldozatai nak száma 80.090 körül mozog. Ebből 30.000 a halálos áldozatok száma, 50.000 a sebesülteké. Az El Diario Illustrade című . lap, amely ezt a becslést közli, hozzáfűzi még, hogy Chilian városában egymagában 10.000 ember veszítette éle­tét a szörnyű katasztrófában. Egész Chile a nagy mentési akció je­gyében áll. A lakosság nagy áldozat­készséggel siet a kormány támogatására, hogy a földrengéssujtotta vidék lakos­ságán segítsen. A chilei köztársaság vá­rosaiban, mindenekelőtt Santiago és Valparaiso városokbau, már megszervez­ték a nagy gyűjtési mozgalmat. Élelmi­szert, kötszereket és gyógyszereket gyűj­tenek. Az orvosok és ápolók önkéntes segélyszolgálatra jelentkeznek. Aguirre köztársasági elnök a kata­sztrófa színhelyére utazott és személye­sen irányítja a mentési és segélyszolgá­latot. Az államelnököt a belügyminisz­ter helyettesíti. A hatóságoknak súlyos gondot ekoz, hogy a távíró- és telefonösszeköttetés megbénulása következtében nem tudja továbbítani a kormány utasításait, az időjárási jelentéseket, a repülőgépek pilótái számára szolgáló utasításokat és egyéb közleményeket. A továbbításra most a rádiót használják fel. A rádió állandóan heolvassa azoknak a lakosok­nak neveit, akik a földrengéssujtotta vi­déken eltűntek s akiknek sorsát illetően bizonytalanság uralkodik. A kormány a földrengéssujtotta vidéken elrendelte a népszámlálást, hogy ilymódon meg­állapítsa a halálos áldozatok és sebesül­tek pontos számát. A halottak nagyré­szét még nem tudták eltemetni. Súlyos gondot okoz a tetanns-ellenea szérum hiánya. Mindenfelől a legsürgő­sebben ilyen szérumot kérnek. Argentí­nából több repülőgép indult el tetanusz­ellenes szérummal. A szomszédos államok részéről Is nagy készség nyilvánul meg, hogy részivé* gyenek a segélynyújtási akcióban. Ar­gentínából nemcsak tetanusz-ellenes szé­rumot küldtek repülőgépen, hanem több inás repülőgépet is útnak indítottak, to­vábbá egy segélyvonatot, amely gyógy­szereket, kenyeret, élelmiszert és ruhá­kat, visz a támogatásra szoruló lakosság­nak- Az argentínai szenátus a chilei köz­társaság ínségbe jutott lakosságának 200.000 pesót szavazott meg. Az Egyesült, Államokból egy repülőgép 80.000 teta­nusz-ellenes oltást hoz. Peru, Uruguay és a többi délamerikai állam kormányai gyűjtési akciót indítottak. A chilei kül­földi kolóniák szintén jelentkeztek a segélyszolgálatban való részvételre. relvidéhi Magyar Hírlap elmei SZERKESZTŐSÉG: V., HON VÉD-UTCA 10. TELEFON: 125-350 KIADÓHIVATAL: Vili., József-körút 5. Telefon: 144-400

Next

/
Oldalképek
Tartalom