Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-29 / 24. szám
1939 JANUÁR ». VASÁRNAP csak egy lehetőség van: a jog fogalmának gyakorlati érvényesítése az egyes nemzetek között. A kiáltvány a következő szavakká!' végződik: ^ — Most, amikor Németország hatalma és befolyása tetőfokán áll, mi alulírottak azzal a felszólítással fordulunk a német birodalomhoz és vezéreihez, használják ki azokat a nagy szellemi adományokat, amelyekkel a németek évszázadok óta rendelkeznek és feszítsék meg minden erejüket a háború rémének és a nemzetek között fennálló ellenségeskedéseknek a megszüntetése érdekében. Tegyék lehetővé, hogy az ellenséges szellem helyét a szabad és önkéntes együttműködés szelleme foglalja el. Cáák így lehet kielégíteni Németország, vagy akár Franciaország igényeit s jobb jövőhöz segíteni ezt a két országot. A kiáltványt többek között a követke- zők-írták alá-: Wellington lord volt indiai alkirály, Derby lord volt hadügyminiszter, Montague Norman, az Angol Bank főkormányzója, György király két háziorvosa, számos egyetemi tanár, stb. A kiáltványt az angol rádió is közvetítette. Két évre hosszabbítják meg Franciaországban a katonai szolgálati időt Pár ifi, január 28. Az E/i/séc-palotában szombaton réggel államtanács volt Lebrun elnök elnöklése alatt. Bonnet külügyminiszter ismertette a külpolitikai helyzetet. Azután Sarrautval együtt tájékoztatta a tanácsot a spanyol határon foganatosított intézkedésekről, amelyeknek célja összhangba hozni Franciaország biztonságát az emberiesség kívánalmaival. Beyikdd aláíratta a köztársasági elnökkel a közigazgatás újjászervezésén dolgozó bizottság javaslatát. A javaslat két részből áll. Első része szerint 200 milliót fordítanak az líthálózat fejlesztésére. A javaslat második része a helyi testületek kiadásaira vonatkozik. A pénzUgyminiszter a kormány pénzügyi és gazdasági sikereiről számolt be. A közoktatásügyi miniszter javaslatára elfogadta az államtanács a nagy francia forradalom százötvenéves fordulójának megünnepléséről, valamint Franciaorvaló részvételéről szóló törvényjavaslatok at. I A francia parlament hadügyi bizottsága elfogadta a kormánynak azt a tör- vényjavaslatát*. amely _ , a katonai szolgálati idő két évre való meghosszabbításáról szól. A törvényjavaslatot azzal indokolták, hogy a születési arányszám csekély és a bizottság bizonytalan időre fogadta el. A hadügyminisztérium rendeletére az idén sorra kerülő 1916-os korosztályt ősz helyett már áprilisban behívják. Ezzel a francia hadsereg a nyáron újabb 80.000 emberrel növekszik. Daladicr miniszterelnök hosszabb megbeszélést folytatott a legfelsőbb haditanács főtitkárával. A tanácskozás után híresztelések terjedtek el tartalékosok időelőtti behívásáról. A hadügyminisztérium határozottan megcáfolta ezeket a híresztelésekét és közölte, hogy az utóbbi napokban történt behívások csupán a rendes hadgyakorlatra szóló behívások. , szagnak a következő olympiai játékokon Nemzetközi értekezlet összehívását .. * «jj sürgeti ííiS M “, Paris, januär 28. X sajtot ma régget’is elsősorban Barcelona elestének nemzetközi következményei, valamint az olasz követelések kérdése foglalkoztatja. Ä lapok nagy része úgy véli, hogy a nemzetközi helyzet tisztázása és a háborús veszély elhárítása céljából nemzetközi értekezletet kellene összehívni. Emellett azonban hangoztatják a lapok, hogy a francia nép mint egy ember szállna síkra, ha a francia gyarmatbirodalom területi épsége ellen bárki is-T írja a Jóur — de a birtokában levő területeket feltétlenül megvédi. Az Excelsiör nézete szerint »földközi-tengeri Münchenről“ nem lehet szó, ihivei jelenleg nem a népek önrendelkezési joga forog kockán. A német-olasz tengely kétségtelenül éppen olyan szilárd, mint a francia-angol tengely. Parisban és Londonban senki sem gondol arra, hogy megbontsa az átellenes tengely egységét. Ha a beteg Európa feje fölül el akarjuk hárítani a háború vefegyveres támadást kísérelne meg. szélyét, akkor tárgyalásokat kell kezFranciaország sohasem fog támadó | doni. A nemzetközi értekezlet összehívá- háborút kezdeni | sának gondolata a levegőben van. „Olaszország nem lúd és nem is akar tudni semmit ilyen négyhatalmi értekezletről“ Róma, január 28. Virginio Gayda, a Giornale d'Italia szombati számában-behatóan foglalkozik azokkal az értesülésekkel és találgatásokkal, amelyek Olaszország magatartásával kapcsolatban a nemzetközi sajtóban felmerültek. Egyes lapok azt írták, hogy Olaszország Barcelona elfoglalása után ismét a legerélyesebben szőnyegre viszi az olasz követelések kérdését. , Ez — írja Gayda — súlyos tévedés, mert áz olasz törekvések nem függnek össze semmiféle más politikai eseményekkel. Ezek á törekvések ténybeli állápótokon és jogi helyzeteken alapszanak és így mindaddig, amíg kielégítést nem nyernek, állandó jellegűek lesznek. Gayda ezután a spanyol menekültek kérdésével foglalkozik és hálátlansággal vádolja a franciákat, mert nem akarják most korlátlanul befogadni a vörös mili- cistákat. Végül Gayda a négyhatalmi értekezlet felmerült tervével foglalkozik. Ennek az értekezletnek a spanyol kérdést kellene rendeznie. Az értekezlet kezdeményezését, egyes külföldi lapok éppenséggel magának a Dúcénak tulajdonították. Jó lesz eleve kijelenteni, — írja Gayda, hogy Olaszország nem tud és nem is akar tndui semmit sem ilyen négyhatalmi értekezletről, f SZERKESZTŐSÉG: V., HONVÉD-UTCA 10 Telefon: 125-350 * KIADÓHIVATAL: Vili., JÓZSEF-KÖRUT 5 Telefon: 144-400 amely Spanyolország szempontjából teljesen felesleges volna és csak árthatna a nemzetiek érdekének. Spanyolország érdekeit kizárólag maguk a spanyolok határozhatják meg, függetlenül minden külföldi beavatkozástól. Chamberlain beszéde London, január 28. Szombaton Birmingham városába érkezett Chamberlain angol miniszterelnök és ott elmondotta, nagy beszédét, amit rendkívüli érdeklődéssel várt az egész világ közvéleménye. Ez a nagy politikai megnyilatkozás és Hitler beszéde, amit a német kancellár hétfőn mond el, sorsdöntő jelentőségű a világpolitikai helyzet alakulása szempontjából. Chamberlain beszédét a világ legtöbb rádióállomása közvetíteni fogja. ' . Lapunk zártakor Chamberlain meg beszél. Átalakult az angol kormány! L on don, január 28. Szombaton esté megtörtént a Chamberlain-korinány rég várt rekonstrukciója. A legfontosabb változás a nemzetvédelem egységesítésének minisztériumánál történt. Ezt a rendkívül fontos tárcát, amelyet eddig Sir Thomas Inskip vezetett, Anglia egyik legkiválóbb katonai szakértője, Chatfield lord nagyadmirális, az angol flotta volt főparancsnoka vette át. Chatfield lord, aki az utóbbi hónapokban Indiában tartózkodott, mint az India katonai védelmének tanulmányozására kiküldött királyi bizottság elnöke, haladéktalanul visszatér Londonba, hogy elfoglalja új hivatalát. A nemzetvédelem egységesítésének eddigi minisztere, Sir Thomas Inskip továbbra is tagja marad a kormánynak s a domíniumok minisztériumát veszi át, amelyet Stanley lord multév októberében hekövetkezett halála óta Malcolm McDonald gyarmatügyi miniszter vezetett. McDonald ezentúl teljesen a gyarmatügyi tárcának szentelheti magát. A második fontos változás a földmívelésügyi minisztérium élén következett be. Morrison eddigi földmivelésügyi miniszter állása már régebben megrendült mert a mezőgazdák elégedetlenek voltuk agrárprogramjával. Helyét most az angol gazdaszövetség elnöke. Sir Reginak! Hugh Dorman-Smith őrnagy foglalta eL Morrison sem vált ki végleg a kormányból, hanem táreanélküli miniszter lett „a lancasteri hercegség kancellárja“ címmel. Ezt a címet eddig Winterton lord viselte, aki most kiválik a kormányból; bár az úgynevezett kibővített minisztertanácsnak fizetőniesteri címmel továbbra is tagja marad. Megtartja a menekültügyi bizottság elnöki tisztségét is. A fizetőmesteri cím eddigi birtokosa, Munster lord, a hadügyminisztérium parlamenti államtitkára lett a távozó Strathooua and Mountroyal lord helyett, aki végleg kiválik a kormányból. Strathoona lord . — mint ismeretes — egyike volt azoknak a fiatal államtitkároknak, akik a múlt év decemberében Hudsón külkereskedelmi államtitkár vezetésével ki akarták szorítani a kormányból Hore-Belisha hadügyminisztert. 25 év alatt ,{? é‘$ ÍÍ4.789 35.880 fi w . j JÍOV ÄU §0 került a jubiláló fiatalkorúak bírósága elé A Magyar Jogászegylet szombaton este a Budapesti Ügyvédi Kamata dísztermében teljes ülést tartott Papp József dr. elnöklétével, amelynek keretében a fiatalkorúak bíróságának 25 éves évfordulóját ünnepelték. Pap József dr. elnöki megnyitóbeszéde során ismertette a magyar bün- tetőtörvénykönyvnek a fiatalkorunkra vonatkozó rendelkezéseit. Ezt követően Németh Péter dr. királyi törvényszéki tanácselnök, a fiatalkorúak bíróságának vezetője nagyszabású tanulmányát olvasta fel a fiatalkorúak bíróságának keletkezéséről, működéséről és a fiatalkorúak bíráskodásának jövőbeli követelményeiről. A régebbi időkben — mondotta — egészen a múlt század derekáig a fiatalkorú bűnözők nagyrésze a börtönökben a felnőttekkel együtt sínylődött, amely börtönök a fiatalkorúak számára az erkölcstelenség tanyái és gonoszra oktató iskolák voltak. Az igazságügyi kormány századunk első éveiben felismerte az ebből származó bajokat s megbízást adott Balogh Jenő egyetemi tanárnak, hogy a fiatalkorú bűnözőkre nézve törvénytervezetet készítsen. így keletkezett 1908-ban az a törvény, mély abból az alapelvből indul ki, bogy a bűnöző gyermekekkel és fiatalkorúakkal szemben nem a megtorlás, hanem a javítás a fő eél. Ismertette az előadó, hogy a 25 év óta működő fiatalkorúak bírósága előtt 159.669 fiatalkorú szerepelt éspedig 114.789 fiú és 35.880 leány. Megállapítható, hogy az utolsó 10 évben a kriminalitás a fiatalkorúaknál csökkenő tendenciát mutat- — Köztudomású, — mondotta az előadó — hogy a háború, aíatt született gyermekek közt igen sok volt a degenerált, A fiatalkorúak bírpsága tíz esztendővel ezelőtt elhatározta, hogy fokozattab társadalmi tevékenységet kezdeményez a züllésnek indult kiskorúak felkutatása és megmentése érdekében. Fel kellett keresni és fel kellett világosítani a jóindulatú embereket, hogy van egy hatóság, amelyet, ha bíró1- ságnak is neveznek, nemcsak fenyítő, mégkevésbé megbélyegző hely, hanem : olyan intézmény, amelynek legfőbb célja a bajbakerült, vagy erkölcsi veszélynek kitett kiskorúak megmentése. A felvilágosót munkát a sajtó, a rádió és különböző intézmények bevonásával végezte a fiatalkorúak bírósága. A beteg fiatalkorúakat öt nagy,kórházban, a felnőttektől elkülönítve ingyen, megfelelő orvosi vizsgálat, illetve kezelés és ellenőrzés alá helyezik. Majd jogászi érvekkel kimutatta Németh Péter dr.. hogy .1 : ' • a most érvényben lévő törvény ina már módosításra szorul á hosszú éve- *- ken át szerzett tapasztalatok alapján, i A mostani törvény szellemének teljés ópségbentartásá mellett kívánatos lehne, hogy rí 18 éven aluli minden kiskorú, aki a züllés veszélyének vari kitéve, vagy bűncselekményt követelt el,- mindenkor és kizárólag a fiatalkorúak bírósága elé legyen utalandó. Kívánatos lenne az is, bogy a fiatalkorúak bíróságát család bírósággtt alakítsák út, amelynek hatás- körébe kellene vonni a házassági ügyek-: ben Való bíráskodást, a tartási pereket, az örökbefogadási ügyeket, tíz ápol ég gyúrni hatalom megszüntetése, illetve korlátozása iránti kereseteket, továbbá a házasságon kívül született gyermekek elhelyezésére és tartására irányuló perek intézkedését. Sürgette az előadó a rehabilitációé törvény meghozatalát, mert , elviselhetetlen, hogy a fiatal korban történt eltévelyedésért örökkéfartó bélyeget hordozzon bárki. Kimutatta az előadó, hogy a javítóintézeteknél még rendkívül sok feladat vas megoldásra. Á javítóintézetekből kike- : rült fiatalkorúakat bírói rendeletre fél* szabadsúgos otthonokba kellene eíhe* lyezni. Különösen leányoknál mutatko* zik az ilyen intézmény célszerűsége. Az előkelő és nagyszámú jogászközöh* ség feszült érdeklődéssel hallgatta Né* meth Péter dr. tanulságos és nagysza* bású előadását, amelyért Angyal Pál dr, egyetemi tanár mondott köszönetét.
