Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-28 / 23. szám

10 TEWIBIkl •JfeöYSR-HTfiMffi 1939 JANUÁR 28. SZOMBAT Lezuhant a paris-kölni utasszállító repülőgép Két utas és a négyfőnyi személyzet szörnyethalt Köln, január 27. Köln közelében pén­teken délután súlyos repiilőszerencsétlen- ség történt, amelynek hat halottja van. A menetrendszerű páris—kölni utas- Bzállitóg'ép, közvetlenül, mielőtt Kölnbe ért, a repülőtértől mintegy hét kilomé­terre délnyugatra, eddig még tisztázatlan okokból, nekiment egy gyárkéménynek és lezuhant. A repülőgép négyfőnyi sze­mélyzete és két utasa szörnyethalt. A helyszíni vizsgálat csak annyit tu­dott megállapítani, hogy a lezuhant gép az Air France franeia légiforgalmi tár­saság Potcz 62. típusú utasszállító gépe. A szerencsétlenség pillanatában a felhő­magasság 200 méter volt s egy kilomé­terre lehetett látni, az a feltevés tehát nem valószínű, hogy a pilóta a ködben eltévesztette volna a magasságot és ezért ereszkedett volna le olyan alacsonyra, hogy nekiment a gyárkéménynek. Mennyit őrzött meg a magyarság eredeti vértulajdonságaiból A Turáni Társaság péntek délután tar­tott ülésén Jeney Endre dr. tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást • a fajkutatásokról és a vércsoport- vizsgálatokról. ! Hangsúlyozta, hogy egyénekre alkal­mazható következtetéseket vércsoport vizsgálattal sem lehet levonni, ennek alapján sem lehet senkit sem egy faj tagjai közé besorozni, vagy azok közül kizárni. Jellegzetes csupán a véfcsopor­tok százalékos megoszlása a népfajokon belül, de ez is csak akkor, ha elegendő nagyszámú vizsgálatra támaszkodva álla­pították meg. Minthogy az összes örökölt tulajdonságok között éppen a vértula'- donságok átvitele az utódokra követhető a legramtosabban a vértulajdonságok százalékos eloszlása mindaddig keveset változik, amíg a faj idegen népfajokkal nem keveredik. Az eredeti vértulajdonsá­gok akkor szorulnak háttérbe, ha az ide­gen népfajok nagyobb mértékben képesek átörökíteni vértulajdonságaikat. A magyarság több mint ezeréves ál­landó keveredése dacára, feltűnően megőrizte vértulajdonságaiuak ázsiai elemeit. A cseremiszek, burjátok, mongolok, mandzsuk, kirgizek, törökök, tatárok, üz- békek, baskírok, votjákok, permiákok után a magyarok állanak legközelebb a „B“ vérpólushoz a Strenk-féle vérgeno- gráfiai háromszögben, közel az észtek, lettek, finnek és japánok jellegzetes he­lyeihez. A másik bizonyítékot, hogy a magyarság megőrizte eredeti vértulaj­donságait. Wellisch béesi fajbiológiai kutató szolgáltatta, aki vizsgálatai alap­ján megállapította, hogy míg Budapest lakosai csak 40 százalékban őrizték meg vértulajdonságaákat, addig a vidék 88 százaléka ma is magyar­nak tekinthető. I SPORT , Á Turisto Szövetségnek adták át a viszacsatolt Felvidék turistalétesítményeit Ä visszacsatolt Felvidéken számos nagy fontosságú turistaalkotás van, ame­lyet részben az ottani őslakosság turista- szervezetei létesítettek, részben azonban a félhivatalos Cseh-Szlovák Turistaklub. A felvidéki turistalétesítmények közül főképpen ezeknek az utóbbiaknak tulaj­donjoga és birtokosa tekintetében teljes jogbizonytalanság áll fenn. A zavart még tetézi, hogy a csehek kivonulásuk előtt a félhivatalos CsTK létesítményei­nek egy részét az utolsó pillanatban ma­gánosok nevére írták át. Erre való te­kintettel a visszacsatolt Felvidék turista­alkotásait a vallás- és közoktatásügyi miniszter, mint legfőbb" sporthatóság azok tulajdonjogának tisztázásáig a Ma­gyar Turista Szövetségnek, mint a ma­gyar turistaság hivatalos szervének ideiglenes kezelésére bizta. sí — Prága jégkorong-győzelme Berlin fölött. Prágából táviratozzák: Az LTC, Prága jégkorong csapata 3:1 arányban verte Berlin város válogatottját. — Magyar asztaliteuniszezők győzelme Londonban. Londonból táviratozzák: Az angol asztalitennisz bajnoki verseny ne­gyedik fordulójában Barna 19:21, 21:12, 21:17, 21:16 arányban verte a francia Ha­genauert. Bellák 21:16, 16:21, 21:16, 21:18 arányban győzött az angol Stanley el- lei% A női egyesben Beregi Dóra eddigi formája alapján az angol lapok a ma­gyar versenyzők győzelmét tartják való­színűnek. — Az észt birkózók legyőzték a cseheket. Prágából táviratozzák: Az észt válogatott birkózó csapat csütörtökön 10:4 arányban le­győzte a cseh válogatottat. AZ IGAZI VADASZ ÖRÖMEI AZ IGAZI VADÁSZ ÖRÖMEI Kézdi vásárhelyi BKNKÖ PÁL,: A vadászat című gyakorlati vadászati szakkönyve Felöleli a Magyarországon előforduló fontosabb vadfajok ismertetését, azok telepí­tését, gondozását és vadászatát. Tartalmazza a vadászati fegyvertant, bemutatja az összes modern fegyvereket, a különböző államok fegyvertípusait. Leírja a ható­sági fegyvervizsgálat, belövés, puskavásárlás, célzó-távcső stb. stb. nélkülözhetetlen Ismertetését. A lőszerekről szóló fejezetben a lőporok, golyók, sörét, fojtás és töl­ténykészítés részletes leírását nyújtja, majd a fegyverrel való lövés elméletét adja a belső és külső ballisztika kimerítő ismertetésével együtt. Végül a lövés művé­szete, a vadász felszerelése, a hajtó, a vadászkutyák, a solymászat, falkavadászat, uhuzás, vadászatrendezés, vadásztársaságok, vadorzók stb. stb. ismertetése után tartalmazza a vadásztörvényt és az idevonatHozó rendeleteket is. Ara diszkötésben 10 pengő Megrendeléseket utánvéttel, vagy az összeg előzetes beutalása ellenében forduló postával intézünk el. Ha ajánlott küldést kíván, úgy 50 fillér beutalását is kérjük. Az utánvételes küldés 90 fillérrel drágítja a könyvet Pfeifer Ferdínátnd (Zeidler Tesívéreh) nemzeti könyvkereskedése Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 5. Telefon: 18-57-30,18-74-00. Mosolygó művészet Optimizmust hirdető kiállítást rendez n Műcsarnok A most megnyíló téli tárlat után a Műcsarnok kiállítási programinjáu szen­zációnak Ígérkező művészi esemény kö­vetkezik soron. A közönség emlékezeté­ben él még az akt-, a magyar táj- és nép­életi- és „a nő a művészetben“ című ki­állítások nagy sikere. Most újabb kötött tárgyú kiállítást rendeznek a Műcsarnok­ban „Mosolygó művészet“ címen. A ké­szülő kiállítás a mai nehéz időkben való­sággal küldetést teljesít nemcsak abban az értelemben, hogy optimizmust hirdet a gondokkal küzdő magyar társadalom­nak, de nemzeti szempontból is, mert ha­dat üzen az oktalan csüggedésnek és a felemelkedést ■ szolgálja. A *Mosolygó művészet“ kiállítása, szé­les tárgyköre, módot ad arra, hogy abba minden képzőművész belekapcsolódjék, mert még a tájképfestők sorában sem igen akad olyan, akinek munkásságában a derű és a humor helyet ne kapott volna egy-egy jóízű staffázs-alak, vagy zsáner- jelenet formájában. Tehát nemcsak ka- rikaturakiállításról van szó, hanem álta­lában a vidám tárgyú festmények, raj­zok, szobrok tárlatáról. A kiállítás ren­dezősége módot ad e tárgykör különös művelőinek, hogy nagyobb számú alkon fásaikkal szerepelhessenek. Régibb mű­vek is beküldhetők. A kiállítás részletes tájékoztatóját most küldik szét a művé­szeknek. A tárlatra szánt műveket már­cius első napjaiban veszik át a Műcsar­nokban. A Magyar Kultúr Egyesület (SZMKE) nagysikerű körzeti gyűlése Léván A garamvölgyi magyarság ragaszkodása régi kultúregyesületéhez: az új, céltudatos kultúrmunka záloga Léva, január 27. (Tudósítónk jelenti.) Nagy napja volt a SZMKE-nek: a Ma­gyar Kultúr Egyesület lévai körzete egésznapos kultúrértekezletet rendezett Léván, a főszolgabíróság tanácstermében. A felszabadulás óta a SZMKE veze­tősége, a falusi kultúrvezetőkkel együtt először gyűlt össze tanácsko­zásra. Az értekezlet megrendezése, tárgysoroza­tának összeállítása a lelkes, kitűnő kör­zeti titkárnak. Varga Imrének az érdeme. A nagyszabású értekezletre eljött vala­mennyi garamvölgyi k u 11 úr egyes ü let csoportjának vezetője s érdek lő db tagja, lelkészek, tanítók, gazdaemberek s hitet tettek az egységes, oszthatatlan magyar kultúra és az egészséges „fel­vidéki szellem“ mellett. A régi SZMKE-gy ülések barátságos, meg­hitt hangulata uralkodott a tanácskozó- asztal fölött s a hatalmas érdeklődés, a sok szakavatott hozzászólás bizonysága annak, hogy a SZMKE-eszme tovább él a lelkekben s az eszme most, a szabad magyar földön fog igazi diadalt aratni A gyűlésen Schubert Tódor, a SZMKE alelröke elnökölt, megjelent rajta kívül az országos intézőbizottság másik két tagja, Ttévay István gróf és Stand Gábor dr. is. A központot Szombathy Viktor fő­titkár képviselte. A Faluszövetség budapesti, országos főtitkára, Ágoston Béla dr. mint ven­dég volt jelen a gyűlésen, a Széche­nyi Szövetség két kiküldöttével együtt. (Ez utóbbiak jelenleg a garammenti SZMKE-esoportok számára mozgóképes előadásokat tartanak esténként.) Az értekezletet Schubert Tódor közvet lenhangú bevezetőszavai nyitották meg. Bo’dogan üdvözölte a felszabadult kul túregyesületek vezetőit, majd megállapí tóttá azt, hogy a SZMKE egészséges kultúrmozgal- mára továbbra is szükség van s kérte a vezetőket, hogy a megkezdett úton haladjanak tovább a keresztény, ma­gyar nemzeti célokat kitűző Magyar- országért Ágoston Béla dr. a Faluszövetség nevé­ben, Beluoli Imre igazgató-tanító a kul- túrmunkások nevében üdvözölte az egy­begyűlteket. Majd Varkas Károly vámos­iad ányi igazgató-tanító tartott értékes előadást: „Milyen akadályok állanak a kultúregyesület vezetője elé?“ címen, Schmidt Imre barsbesei tanító pedig „Milyen gazdasági szerep vár a SZMKE- re?“ címen adott elő igen tartalmasán. A közös ebéd végeztével délután is foly­tatták a megbeszéléseket: Varga Imre körzeti titkár a SZMKE közeli pvog- rammját ismertette, Szombathy Viktor pedig szervezeti kérdésekről beszélt. Az előadásokat a jelenlévők nagy érdeklő­déssel kísérték s rondkívül sok hozzászó­lással gazdagították. Szó volt a megbe­szélések során az ifjúság egyesületi ne­veléséről, az egyesületeknek a hatóságok előtt való egységes fellépéséről, az egye­sületek anyagi s szellemi gazdagodásáról, a községi könyvtárak intézményének s más hasonló egészséges kulturális intéz­ményeknek s kezdeményezéseknek folyta­tásáról, háziipari s mezőgazdasági tan­folyamokról. a kultúrházak kérdéséről, az egyesület munkafüzetéiről, a Magyar Vasárnapról, tanulmányutakról, a gyer­mekcsere-mozgalomról, a belső idegenfor­galom hasznáról, a faluvezetők tanfolya­máról s általában az új helyzet által elő­adódott számtalan kérdésről, amelyek leg­nagyobb része megoldásra vár. Á szám­talan hozzászólás mutatta meg, hogy a falusi ku!túrmunkának az a módja,amit a SZMKE kezdett meg, mennyire helyén­való s mennyire egészséges. A jelen vol­tak azzal a tudattal távoztak el. hogy falvaikban szép s érdemes munkát végez­tek és ezt a magyar nemzet érdekében folytatni kell: az új s egészséges ma­gyar társadalom kialakításában a Ma­gyar Kultúr Egyesület szerepet kér, mert tág munkakört talált! (*) Miron Cristea irodalmi díja magyar írók részére. Bukarestből jelentik: Miron Christea pátriárka Bánffy Miklós gróf útján ötvenezer lejt adományozott azok­nak a magyar íróknak jutalmazására, akik román írók munkáinak magyarra való fordításával előmozdították a ro­mán—magyar kultúrközeledést. A juta- lomdíj szétosztásáról az Erdélyi Helikon- Irodalmi Társaság dönt. (*) Nem alakítják át a nagyszalontai Arany János múzeumot. Néhány évvel ezelőtt Nagy­szalontán társadalmi mozgalom indult, hogy az Arany János múzeum tetőzetét alakítsák át csonka toronnyá. A mozgalom vezetői el is készítették az átalakításra vonatkozó ter­veket és azokat jóváhagyás céljából elküld­ték az illetékes minisztériumnak, Bukarestbe. * A minisztérium most leiratban értesítette a mozgalom vezetőit, hogy az Arany János mú­zeum történelmi emléknek van nyilvánítva és az idevonatkozó törvény értelmében, azon változtatni nem szabad. (*) Herezeg Kék rókája Pozsonyban. A pozsonyi Toldi-kör február 7-én meg­ismétli Herczeg Ferenc „Kék róka“ című színdarabjának előadását, amit az elmúlt vasárnap adtak elő a pozsonyi Városi Színházban. Az előadás iránt olyan nagy volt az érdeklődés a pozsonyi magyar­ság körében, hogy a jegyek már elővétel­ben elfogytak és sokan nem is tudtak a színházba bejutni. Ezért határozta el a Toldi-kör, hogy a .,Kiskorpátok“ magyar cserkészcsapattal karöltve még egyszer megrendezi az előadást. A második elő­adás tiszta jövedelmét teljes egészében a Magyar Ház javára adják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom