Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-28 / 23. szám
' «39 JANUAR 28. SZOMBAT tkiotdEM Aw’A’MIHIWiAP 7 Három detektívet lőtt le Codreanu utóda, akit végül agyonlőttek a detektívek Óriási mennyiségű robbanóanyagot találtak a vasgárdisták titkos laboratóriumában Nírcea Dávid ügyvéd titokzatos óngyilkossága Bukarest, január 27. Csütörtök este a Str. Aviator Iliescu 15. szám alatti villában tűzharc során agyonlőtték a vas gárda második vezérét Cristescu Vasile tanárt, aki Zelea Codreanu halála után vette át a mozgalom irányítását. A rendőrség a leleplezett merényletter- vekkel kapcsolatban tartóit házkutatások során olyan adatokat talált, hogy a Str. Aviator Iliescu 15. számú házban rejtőzik a mozgalom vezetője. Este rendőrök teljesen körülzárták a házat, azután több detektív benyomult az épületbe, egyikük a tetőre is felosont, hogy a menekülést arrafelé Is elvágja. Ä keresett egyén az első emelet egyik szobájában tartózkodott. A detektívek benyitottak és villanyt gyújtottak, ekkor azonban a szobából több lövés dördült el. Az egyik lövés kezén megsebesítette a benyitó detektívet. Erre a detektívek is tüzelni kezdtek, úgyhogy valóságos tűzharc folyt le a szobában lévő Cristescu Vasile — mert később kiderült, hogy ő a szoba lakója — és a detektívek között. A tűzharc során egy másik detektív is megsebesült. Végül is a detektívek egyszerre berontottak és rávetették magukat Cristescu tanárra. Dulakodás kezdődött, a tanár azonban nem bírva a túl erővel, eszméletlenséget színlelt és a földre vetette magát. A detektívek azt hitték, hogy valóban elájult és otthagyták }>. földöli, Alighogy elfordultak Cristescu felkapta a földön heverő revolvert és újabb három lövést adott le. Az egyik lövés egy harmadik detektívet sebesített meg a lábán. A detektívek is mét tüzelni kezdtek és ennek során Cristescut agyonlőtték. A törtéeieífemfanár kalandos élete Bár Cristescunál semmiféle írást nem találtak, ami személyazonosságát iga zolhatta volna és annak-ellenére, hogy bajuszt növesztett, a detektívek ráismertek. A rendőrség ugyanis már több hónapja keresi. Cristescu Vasile neve 1933-ban vált ismeretessé, az akkori választások során, amikor légionistái élén megrohanta és elfoglalta a Giurgi törvényszék épületét. A múlt év áprilisában a csikszeredai gyüjtőtáborba vitték, de onnan perének tárgyalására néhány hónappal ezelőtt Bulcarestbe akarták hozni, de útközben sikerült megszöknie. A hadbíróság távollétében kilenc évi börtönre ítélte. A rendőrség már régóta tudott Cristescu tevékenységéről és azt is tudták, hogy ő o 'vasgárda új vezére, azonban mind- ezideig nem sikerült nyomára jutni. A nyilvánossággal keveset érintkezett és parancsait légionista futárok vitték szét. Az eddig leleplezett terrorcselekményeket is ő rendelte el. Cristescu parancsainak egyik fő közvetítője egy Horia Sima nevű légionista, őt azonban a rendőrségnek még nem eike rült elfogni. Cristescu történelem tanára volt a bukaresti Lázár-líceumnak és egyetemi tanársegéd volt. A ház, amelyben Cristescut agyonlőtték egy Jaliab András nevű bukaresti ma- gyor szobrász tuladona. Jakab feleségével a ház földszintjén lakik. A detektívek Jakabot, feleségét és cselédjüket a rendőrségre vitték. Jakab csak ott tudta meg, hogy ki lakott házában és hogy bűnrészességgel gyanúsítják. A gyanúsítás annyira felizgatta, hogy ájultan esett össze, csak injekciókkal tudták magához téríteni. Elmondotta, hogy Cristescut nem is ismerte. A napokban kitett házára egy cédulát, hogy lakás kiadó. 23-án, négy nappal ezelőtt jelentkezett nála későbbi lakója és kibérelte az elsőemeleti lakást. 1500 lei előleget a lakásért és ellátásért mindjárt ki is fizetett. Lakója után nem érdeklődött, mert semmi gyanúsat nem észlelt. Rejtélyes öngyilkosság A bukaresti lapok szerint Jakabot bűnrészesként vád alá fogják helyezni. A képviselőház egyesített bizottságai Péchy László elnöklésével pénteken délelőtt folytatták a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Kéthly Anna szerint nem zsidó erkölcs, hanem kapitalista erkölcs az, amelynek nyomását a kis zsidó épúgy szenvedi, mint a kis keresztény. Versenyfutást lát, amely előbb-utóbb a harmadik-negyedik zsidótörvénybe torkollik, mindaddig, amíg el nem jutunk a kivándorlásig. A Javaslat komoly és határozott lépés Meizler Károly szerint, ha lehetett volna, jobb lett volna mindjárt a harmadik zsidótörvénynél kezdeni a törvényalkotást, mert így csakugyan bizonyos szukcesszivitást látunk, a kérdést újra és újra elő kell venni s ezzel zavarni kell az érdekelteket és az országot is. Az első törvény kezdetleges, hatásában gyenge volt, csak érintette a probléma felületét, de mélyére nem hatolt. A javaslat komoly és határozott lépés a megoldás felé az alapelvek tekintetében, eredményében és ütemében azonban kevés és lassú. A radikális jobboldal értékeli a javaslat előnyeit, a javaslat azonban nem homályosíthatja el a végső célokat. Nem kívánható, hogy olyan kérdést, amely évtizedeken keresztül fejlődött, egy-két törvénnyel százszázalékoA román fővárosban csütörtökön feltűnéstkeltő öngyilkosság történt, amelynek valószínűleg politikai háttere van. Mircea Dávid 26 éves temesvári születésű ügyvédet lakásában holtan találták meg. A kiadott hivatalos jelentés szerint öngyilkos lett. Mircea Dávid egy tekintélyes temesvári ügyvéd fia volt és csak nemrégiben költözött Bukarestbe. Azt beszélik róla, hogy szintén egyik alve- zére volt az illegális vasgárdának. san máról-holnapra meg lehessen oldani. Az, hogy a javaslat a virilisták közül törli a zsidóságot, csak minimum. A zsidóságnak magának érdeke, hogy a rlrilisek listájáról töröljék őket, mert ha ezeket a listákat közölnék, látná az ország, hogy hová jutottunk, hogy- a törvényhatóságok némelyikében, különösen a városokban,, éppen a virilizmus által a zsidó szellem kormányzott bennünket. A zsidóság nem irféltó arra, hogy aktív vagy passzív választójoga legyen. Átmeneti megoldásként azonban el tudná fogadni, hogy választójogot kapjanak azok, akiknek ősei már 1818 előtt itt voltak. De akkor sem ebben a formában. Ha külön zsidópárt zsidójelöltekkel a most érvényben lévő titkos választójog alapján bejut a Házba, szívesen látja- A zsidó lapok, amelyek régebben a legjobban destruáltak nemcsak az egyháziak, hanem az egyház ellen is, most az egyház reverendájába akarnak kapaszkodni s a főpapok nyilatkozatainak meghamisításával konkolyt hintenek a keresztény felekezetek között. A javaslat indokolása lehetőséget tartalmaz arra, hogy a kivándorló zsidók vagyonukat magukkal vihetik. Amint Németországban nem esett több kétezer márkánál egy-egy kivándorolt zsidóra, mi sem engedhetünk többet, mint 2000 pengőt. Hiánya a javaslatnak, hogy a faj tisztaságát nem védelmezi, hogy a vegyesházasságokat nem tiltja meg s hogy a polgári házasság revízióját nem hozza kapcsolatba a zsidókérdéssel. A javaslat egyetlen intézkedése sem ütközik az egyházak álláspontjába, de nem ütközik az egyházi férfiak helyesen értelmezett álláspontjába sem. Olaszország faji alapon rendezte ezt a kérdést, mégpedig a legszigorúbb módon, még a családi életbe is belenyúl s mégsem hallottuk, hogy az olasz egyházak bármiféle kifogást tettek volna, pedig a Kvirinál közelebb van a Vatikánhoz, mint Budapest Az egyház álláspontjának kifejtésére egyetlen személy jogosított Magyarországon: a bíboros hercegprímás. Hivatkozott ezután arra, hogy Prohászka Ottokár kongatta meg elsőízben a vészharangot a zsidóság túlterjeszkedése ellen s 1920-tól kezdve — amíg asszimiláció útján gondolta megoldani a zsidókérdést — haláláig faji alapon kívánta rendezni. Kéri a kormányt, adjon helyet a radikális jobboldal módosító javaslatainak. Bródy Ernő hangoztatta, hogy a történelem és a közjog síkján kíván a javaslathoz szólni. Nem fogadja el és visszautasítja azt a közjogi gettót, amit a javaslat konstruál. Magyarország a maga életével és lélektanával beolvasztó hatású. A zsidóvallású magyar honpolgár, aki békében és háborúban teljesítette polgári kötelességét, megüti a hazafi mértékét. A javaslat szükséges, elodázhatatlan Jüresek Béla utal arra, hogy ha mim den zsidó úgy gondolkodott volna, mint Bródy Ernő, nem került volna sor a javaslatra. A zsidóságnak kötelessége l-at volna meglátni azt a veszélyt, amelyet az erős beözönlés hoz magával Ó3 tiltakoznia kellett volna ez ellen. Nincs senki, aki egyesek tragédiáit ne a legnagyobb egyetértéssel nézné, de lehetetlen eltekinteni azoktól az általános problémáktól, amelyek a zsidókérdéssel összefüggően mindenki szeme előtt vannak. Természetes, hogy védekeznünk kell a zsidóság gazdasági fölénye ellen. A zsidóság 1848- tól 1911-ig a nemzet javaiból olyan részt ragadott magához, hogy meggyőződése szerint ez a kérdés háború nélkül is felmerült volna már. A háború után a zsidóság is a magyar társadalom többi rétegeivel egyformán csaknem teljesen vagyontalanul állt, de pár év múlva újból olyan vagyoni eltolódás következett be a zsidóság javára, hogy a mezőgazdaságot például csak a védettségről szóló törvénnyel lehetett megmenteni. Hogy van-e zsidó szolidaritás vagy sem, arról éppen azok nyilatkoztak a legjobban, akik a törvény következményeképpen külföldi, belföldi, sőt világbojkottot helyeztek kilátásba. A javaslat a kormány tervezete, s a legalkotmányosabb megoldási mód, ha a bizottsági tárgyalások után esetleg változtatásokra módot ad a kormány. Ha nem ezt tenné, hanem azt mondta volna, hogy úgy kell a javaslatot elfogadni, ahogy benyújtotta, diktatúráról beszélnének. A zsidókérdést már igen sok oldalról megvilágították. Azt, hogy a zsidóság faj. már él$t- tanilag eldöntötték. Hiába akarjuk ráfogni arra, aki nem zsidó, hogy zsidó, viszont, s ezért lehetetlen ráfogni a félzsidóra azt, hogy zsidó vagy magyar, mert se nem egyik, se nem másik, hanem félzsidó. A javaslat csak első lépés az új ma gyár élet megindítása céljából, utána kö vetkezik a földbirtokpolitikai törvény, majd az adóreform, a részvényjog reformja s a törvényalkotások egész sorozata, amelyek a munkának megbecsülést, a munkásnak megélhetést, a magyar nép többségének jobb létet hozhatnak. A javaslat nem akar mást, mint a zsidóságot számarányának megfelelő lehetőségek közé visszaszorítani. Nem igazságtalanságot akar elkövetni, hanem az előállott igazságtalanságot megszüntetni. Ha szükségét látja valaki annak, hogy a zsidótörvény folytán kivándoroljon, a kormány tegye ezt lehetővé s egy bizonyos összeget már előre utalhasson ki az illetőnek. A javaslat szükséges, elodázhatatlan és teljes egészében megvalósítandó. Nem vezeti különcködés senkivel szem ben sem, hanem a magyar faj szeretete s az a törekvés, hogy megóvjuk az országot olyan megrázkódtatásoktól, amelyek senkinek sem lehetnek kellemesek. A képviselőház egyesített bizottságai január 31-én, kedden délelőtt fél 11 órakor folytatják a javaslat általános vitáját. S, Tátrába 2 beles HtiliMs. téli sport Ó- és Ujfálra- Ittredéo. natlárházáR és Mcser&afón Indulások: február 5. és 19. Részvételi díj: I. hat. 289 pengő, II. kát. 242 pengő, III. kát. 194 pengő Széllék : I. kát Otátrafüreden : Grand Hotel. Ujtátrafüreden : Palace szálló II. kát. Matlárházán: Esplanade szálló Ujcsorbatón; Móry-telep III. kát. Tátra Otthon: Dr. Reichart penzió. Jelentkezés, felvilágosítás és ismertető: Felvidéki Magyar Hírlap Utazási Iroda Vili., József-körut 5. Telefon: 14—44—00. és IBUSz—Máv. hivatalos menetjegyirodák Vigadótéri főiroda. „Védekeznünk kell a zsidóság gazdasági fölénye ellen“ A képviselőház egyesített bizottsága folytatta a zsidójavaslat vitáját
