Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-28 / 23. szám
1939 JANUÁR 28. SZOMBAT 4 ________________TETámtáCT ^MMHiwMiimiiaBa—s—bbm—i mi iiiii—iiiiih inimm iibi h, FELVIDÉKI SZEMMEL Birkóznak a kassaiak Az elmúlt napokban Kassán megint nagy összeölelkezés volt a felszabadult Felvidék és az anyaország között. Az összeölelkezést ezúttal szószerint kell venni, mégpedig a leghevesebb formájában és hatalmas, izgatott nézőközönség előtt. Igen, az ünnepi és nagyszabású birkózóversenyről van szó, amely a kassai színházban folyt le a budapesti és kassai birkózók részvételével. A birkózók a színpadon mérkőztek, a nézőközönség a nézőtéren szerepelt. Valóban szerepelt: ez volt az első színházi élmény életemben, amikor a színpad csendes volt és a nézőtér volt hangos. Kórusok és magános felkiáltások, izgatott és szellemes riposztok szálltak a nézőtérről a színpad felé, amely csendes volt, de nem mozgásnélküli. Izmos ölelkezés folyt a rugalmas szőnyegen egy-egy kassai és egy-egy budapesti birkózó között és tartott mindaddig, amíg a budapesti győzött. Egy kivétellel Budapest győzött., A birkózók körül ágált a vezetőbíró, kétoldalt szintén bírák ültek, hátul pedig hosszú asztalnál a zsűri tagjai. Elég számosán voltak a színpadon is, de nem volt szabad megszólalniuk, mert mihelyt kinyitotta valaki a száját, rögtön felharsant a nézőtéren: „Csend legyen a színpadon!“ Kissé szokatlan szinielőadás volt. Nemcsak azért, mert ezúttal nem a nézőtér volt csendes, hanem azért is, mert zsúfolásig megtelt a nézőtér, ami ma elég szokatlan jelenség Kassán. A legszebb szinielőadás, a legkomolyabb művészet sem képes annyi nézőt a színházba csalogatni, mint egy egyszerű, a laikus számára nem is nagyon változatos birkózóverseny. A tömegek nem tartózkodtak a véleménynyilvánítástól, nem voltak nagyon válogatósak a kifejezésekben, szívük szerint harsogtak, a páholy néha vitába szállt a földszinttel, a karzat az erkéllyel. Viharzott a nézőtér „a pénzéért“ és számos közbeszóló szóval is megerősítette, hogy a. pénzéért kiabálhat. (Talán a hangos nézőtér találmányának van ilyen teltházas sikere, talán ezt a találmányt kellene kipróbálni szinielőadásokon is.) Meg kell állapítani, hogy a budapesti birkózók úgy bántak a kassaiakkal, mint apa a gyermekével. Szelíden bántak velük, nem volt ficam, nem volt bordatörés. Legfeljebb egy kis véraláfutás a vállon, vagy a combokon. Győzelem után Ö6szeölelkezve mentek ki a színről, any- nyira szerették egymást. És meg kell állapítanunk utólag is, hogy budapesc, illetve a magyar birkózó szövetség minden áldozatot meghozott,- hogy ilyen jelentős verseny keretében történjék meg a volt csehszlovákiai magyar birkózó szövetség kassai csoportjának beolvadása. Tizenegy birkózó és tizenhárom vezetőségi tag, közöttük a szövetség elnöke érkezett Kassára és nemcsak a maguk útiköltségét viselték, hanem a rendezés deficitjét is megtérítették. Megígértek minden támogatást, hogy a szó pen fejlett kassai birkózó sportot még jobban fellendítsék. Március elsején Kas sára küldik a szövetség edzőjét, aki néhány hétig fog ittmaradni és a kassai bajnoki versenyre megint elküldik leg jobb birkózóikat. A sportbarátság és a magyar testvéri szeretet tehát megnyilvánul minden formában. Éppen ezért — nem tagadjuk — különösen hatott ránk a nézőközönség viselkedése. Isten őrizz, hogy szemrehányást tegyünk a sportszenvedély berkeiben bizonyára mindennapos, csak számunkra szokatlan jelenségek miatt. Egyszerűen megállapítjuk... A kassai közönség talán kissé túl jól fejlett lokálpatriotizmussal kísérte a versenyt. Nemcsak hevesen biztatta a kassaiakat és reklamálta győzelmüket, hanem teljes kórusban pfujoztak és fütyültek, ha a zsűri nem ítélte meg a vélt kassai győzelmet. Pedig nem kellett nagy szakértelem a belátáshoz, hogy a bíráknak volt igazuk. Az embert elgondolkoztatta ez a túlméretezett lokálpatriotizmus és rá kellett jönnie, hogy ez még a húszéves múlt maradványa. Elvégre a közönség jól tudta, hogy a verseny egyben ünnepé lyes aktus, valóban a magyar testvéri egymásratalúlás aktusa. Ehhezképest és a budapestiek testvéri, nagyon is korrekt viselkedéséhez képest túlhangos volt a tüntetés Kassa teljesen kilátástalan győzelméért. Még a zsűri is túl engedékeny volt, szinte úgy bánt a zajongó közönséggel, mint makacs és nem nagyon ér telmes gyermekkel. A legkisebb zajongő tiltakozásra lefújták a mérkőzést és a zsűri leszavazott a vélt tus, vagy sza bálytalanság fölött. A színes kártyala pókkal történő szavazás mindig * egy hangú döntést hozott — a kassai közön ség ellen. Akadt egy-két tárgyilagos ember a nézőtéren is, de azokat lehurrogták. Magunk a tárgyilagosaknak adtunk igazat és úgy véltük, hogy a kassai tömegérzés nem változhatik meg egyik-napról a másikra, bármilyen meggyőző értelmi motívumok is próbálják megváltoztatni. Elvégre a kassai magyar birkózók az elmúlt húsz év alatt majdnem mindig idegenekkel mérkőztek és a kassai magyarság — nemcsak sportban, hanem minden életmegnyilvánulásban — idegenekkel találta magát szemközt, akkor is, ha nem versenyről volt szó. Mégis, állandóan versenyben érezhette magát, olyan versenyben, amely túlmagas tétért folyik... Nem csoda, hogy a kassai magyarság érzés-1 ben valahogy konokul összeforrott és ma még nem lehet értelemmel szétválasztani. A bírkózóverseny közönsége alig viselkedhetett volna izgatottabban, egyolda- lúbb szorongással a kassai győzelemért, mint hogyha prágai, brünni, vagy valamely szlovák csapat állt volna a kassaiakkal szemben. Az érzelem útja sokkal lassúbb, mint az értelemé, a tömegben megnyilvánuló érzelem útja pedig a leglassúbb. A bírkózóversenyek közönsége sehol sem túlzottan „értelempárti“, de főleg nem lehet az Kassán, ahol hosz- szú óvek alatt rászoktatták a magyar ságot arra az egyoldalú tévhitre, hogy az értelemnek soha nincs igaza. A lokálpatriotizmust Kassán a nemzeti érzés, a folyton megbántott és folyton izgulásra kényszerített nemzeti érzés fűtötte és tette túl makaccsá (mint minden magyar többségű felvidéki városban) — és ez a felfűtött lokálpatriotizmus dolgozik még a régi hőfokkal olyankor is, amikor a nemzeti érzés szembenállásának éppen hogy le kellene csökkennie, illetve teljesen meg kellene szűnnie. A magyar több ségű városokban mindig nagyobb volt a lehetősége a magyar ellenállásnak, mim a szétszórt falvakban, így jutott a városi magyarság csökönyös érzelmi összetar tásra, amely alig enged fel ma is, amikor már nincs is rá szükség. Emlékszünk békebeli kassai sportversenyekre, amikor szintén fölényes budapesti, vagy más városbeli magyarok voltak az ellenfelek. Akkor is volt lokálpatriotizmus, akkor is drukkolt a kassai közönség a kassai versenyzők győzelméért, de az izgulás, még mint tömegjelen- sóg is, megmaradt a legkorrektebb formában és egyáltalán nem jutott hangos Tokió, január 27. Franciaország és Japán között súlyos diplomáciai nézeteltérések merültek fel. Az eddigi párisi japán nagykövet, Szugimura nemrégiben távozott helyéről s a japán kormány Masza- juki Tani-t nevezte ki utódjává! Most az a meglepő hír érkezett Párisból, hogy , a francia kormány nem adta meg az agrément-t az új japán nagykövetnek, azzal az indokolással, hogy Maszajuki Tani az elmúlt hónapokban több francia- ellenes beszédet mondott, amelyekben azzal vádolta, meg Franciaországot, hogy tevékenyen támogatja Gsangkájsek táborA pestvidéki törvényszék Szilágyi- tanáesa ma vonta felelősségre gondatlansággal előidézett emberölés, vétségéért Dér László 31 éves orosházai fakereskedőt. A királyi ügyészség vádirata szerint Dér László a múlt év április 12-én kifejezésre, ha az ellenfél fölénye nyilvánvaló volt. A most lezajlott 'birkózó* versenyen pedig éppen túlhangos kifejezésre jutott a lokálpatriotizmus, nemcsak akkor, amikor minden józan laikus szá< mára is nyilvánvaló volt-az ellenfél fölénye, hanem akkor, amikor az „ellenfél“ testvéri szeretettel jelent meg Kassán, hogy az illő sportformák között ölelje keblére a visszatért magyar testvért. Nyilvánvaló, hogy érzelmi eltolódás, félretaposott idők beteges maradványa okozza az ilyen különös jelenséget. A tanulság talán az lehet a. józan gondolkodó számára, hogy az érzelmi állapot, amit tartós szenvedés és tartós védekezés váltott ki, nem szűnik meg egyik napról a másikra, ha az ok meg is szűnik. A hosz- szú lázálomból ébredő ember csak lassan tudja élhinni, hogy a valóság, amelyre ébredt, megnyugtató és boldog valóság. Sándor Imre. nagyot és hadianyagot szállít a kínai központi kormánynak. A japán kormány, hír szerint, ragaszkodik Maszajuki Tani kinevezéséhez és arra az álláspontra helyezkedik, hogy Maszajuki csak a színigazságot hangoztatta kifogásolt beszédeiben, hiszen a japán kormány több jegyzéket is intézett a francia kormányhoz a szóbanforgó hadianyagszállítások ügyében. Ha tehát Franciaország mégsem adja meg az agrément-t az új japán nagykövetnek, akkor a japán kormány egyáltalában néni küld nagykövetet Parisba. , . _,.' Örkény községen hajtott keresztül gépkocsiján, amelyet nyolcvan kilométeres sebességgel vezetett. A forgalmas község főútján- keresztül akart szaladni — éppen ebben az időben — ifjabb Katona Bálint nyolcéves kisfiú. A. szerencsétlen gyermeket az autó sárhányója elkapta, a kerekek elé dobta, amelyek a szó szoros értelmében lefejezték. A levágott gyermekfej éppen az úttest szélén várakozó édesanya: id. Katona Bálintné elé röpült, aki irtózatában, szörnyű fájdalmában szinte eszét vesztve felragadta gyermekének levágott fejét és a véres holttesthez próbálta igazítani. A törvényszéki fötárgyaláson a vádlott Dér László nem ismerte el bűnösségét s azt hangoztatta, hogy a fiúcska vigyá zatlansága okozta a tragikus balesetet. A kihallgatott szakértők egybehangzóan vallottak, hogy a vádlott a megengedett negyven kilométeres menetsebesség duplájával vezette autóját és kürtjelzést is csali mintegy másfél kilométernyi távolságból adott. A törvényszék kihallgatta Tóth Pál László dr. és Huzlicska András dr. orvosszakórtőket is, akik a boncjegyzőkönyv adatait terjesztették elő. Végül a bíróság — a védő indítványára — elrendelte az ügyben a bizonyító eljárás kiegészítését, helyszíni szemle megtartását és újabb tanuk kihallgatását. Az elnök a -főtárgyalást bizonytalan időre elnapolta. A Felvidéki Magyar Hírlap elmei SZERKESZTŐSÉG: V., HONVÉD-UTCA 10. TELEFON: 125-350 KIADÓHIVATAL: YI1L, József-körűt 5. Telefon: 141-400 Magyar a Magyarért! Ez a minden magyart lelkesítő akció, a nemes ügy szolgálatában művészt kivitel- a Felvidék térképével ellátott - cigarettadobozt hozott forgalomba, mely gyönyörű emléke lesz minden hazafias magyar embernek Ennek a szép és hasznos, ajándéknál: Is különösen alkalmas ajándéktárgynak megvásárlásával a nemes, Jótékony célt is szolgáljuk, mert úgy jegyirodánk, valamint az összes eladással foglalkozók, az eladást haszon nélkül, teljesen önzetlenül végzik, ezért a teljes összeg a kitűzött jótékony célt szolgálja. Egy Mtz ára (külön védőhuzatban) Z.» pcni Kapható egyelőre a következő helyeken: Lapunk jegyirodáiéban: VIII., József-körűt 5. Hadtestparancsnokság (Állomásparancsnokság) IV., Veres Pálné-u. 1 Hivatalos órák: 9—2. Pfeifer Ferdinánd-féle könyvkereskedésben: Kossuth Lajos u. 5 Az „Erka“ kötelékébe tartozó 140 tóvárosi előkelő cég központi irodájában IV., Esküét 6. Klotild palota, valamint az „Erka“ összes megbizottaínál Francia-Japán diplomáciai az úf párisi fapá kinevezése miatt kémdráma a falu főutcáján: Levágta és az anya lába elé dobta az autó sárhányója egy kisgyermek fejet
