Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-03 / 2. szám
TET<DnwVt 1939 JANUAR 3. KEDD Ezer magvaf lélek boldog újéve az északnyugati grániton... Godesberg, München és Bécs drámai feszültségű órái a magvar falu őszi estjében — ttogvan küzdött Aha község húsz éven át a cseh, szlovák és magvar elnemzetlenítőkkel ? Verebély, újép napján. (Kiküldött munkatársunktól.) Gyönyörű ez a szilveszteri téli délelőtt itt az északi gráni- eon. Éles, kissé csípős is a levegő, de azért nincs nagy hideg és amint a napfény megcsillog a vakító fehérségű hótakarón, szinte szándék nélkül indulok ki Verebély község-bői északi irányba. A megyei út Ahába és Tajno-sáriba vezet, Sári fölött már az új gránic húzódik, úgy hogy a szlovák lakosságú Néved már Szlovákia területén van. Alidnak, amely jó negyedórányi gyalogút Verebély szélétől, színmagyar a lakossága, Tajna-sárié már szlovák, de ime, éppen Szemben jön velem egy derék szál tajnai ember és illedelmesen megköszönt magyarul. Szóbaállok vele és megtudom, hogy Tajnáról jön. öntudatosan vallja magát szlováknak, de sejtette, hogy magyar vagyok és azért köszönt magyarul. Tajnán bizony sokan tudnak magyarul, mert hiszen az ahaiakkal sok érintkezésük van... Ebéd előtt van még annyi időm, hogy éppen megforduljak Ahán, nekivágok hát gyalogszerrel a két kilométeres útnak. Jó vastag hóréteg borítja a mezőt és a Zsitván vastag jégpáncél, izmos legények vágják a jeget, hogy befuvarozzák Verebélyre. Az utak összefolynak a. mezőkkel, a kertek itt a falu szélén tele vannak hóval csaknem a kerítés magasságáig. Árva varjak ácsorognak és szállnak le az útra, amelyen bukdácsolva közeledik egy autó. A bokán felül érő hóba kell all-ani előle, mert kevés férés van az úton. Társam is akad, biciklis ember ér utói, ahai magyar. Verebélyen volt dolga, meiklijével hamar utóiért s hogy szóba- elegyedem vele. leszáll járművéről és gyalogosan kísér. Sok mindent elmond a falu dolgairól. Bgv tanító A tanító lakását kerestem fel. Nagy Gyula és felesége már jó évtizede óta vezetik az ahai magyarságot, erősítik lélekben, szellemben a falu népét és valaki nagyon illetékes azt mondotta róluk, hogy meg kell őket látogatni, mert példái a kisebbségi magyar tanító munkásságának. így is találtam ... Szépen berendezett úri lakás a kékre festett iskolaépület balszárnyán. Az iskolaépület előtt közvetlenül törik meg az út derékszögben, hogy Tajna felé ve- zesen. Itt van a falu központja, a század eleje óta működő fogyasztási szövetkezet, vele szemben a községháza, amelynek egyik szárnya az iskola egyik tanterméül szolgák Mellette csinos gazdaház, előtte érdekes szoboralkotás, a gazda Jézust és Máriát két törzsben egy talapzatra állíttatta. Aha lakosai egészében katolikusok és bensőséges hitéletüknek külsőségekben is kifejezést adnak. Paró- chiájuk ugyan nines, mert csupán filiá- lis egyháza ez a község Verebélynek, de templomuk csinos és előtte 1878-ban felállított harangláb ékeskedik. A házak homlokfalán pedig Mária vagy Jézus vigyáz a bennlakókra. De most különösen díszesek a kapuk, mert boltozatuk faragott gerendái háromszínűre vannak kifestve, ragyog a piros és fénylik a zöld, a fehér sávon pedig rajta a gazda neve és a csinos kunyhó építésének ideje, így hogy: Gatyás 1888 József. Még ne feledkezzünk meg a 13 méter magas tűzoltólétráról sem, amely itt áll a szövetkezet oldalfala mellett, kissé sré- gen az iskolától. Ennek tudniillik szerepe és jelentősége lesz elbeszélésünkben. Szóval, bennvagyunk a tanítói lakban, ahol az úriszobában kedves karácsonyfa díszeleg, a könyvtárban ottlátjuk szépen sorjában a szlovákiai magyar íróknak a Kazinczy Szövetkezet által kiadott írásait, a magyar irodalom egy-két jelos termékét, amiket a pozsonyi könyvcen- zura átbocsátóit, szóval könyveket szép számban és a sarokban ott áll egy Európát vevő rádiókészülék. Fiatal, kedves emberpár Nagy Gyula és a felesége. Olyan jó közöttük lenni, hogy egy óra múltán szinte fáj távozni és komolyan értjük kemény kézszorítás közben a viszontlátásra invitálást. Ilyenkor érezzük meg a kisebbségi gyermek- nevelőnek és a kisebbségi embernevelőnek, az újságírónak immár soha meg nem szakadó magyar testvéri szolidaritását. Amit elmondanak, az mind papírra kívánkoznék, de hogyan lehetne annyi helyet keríteni az újságban, hogy elmondhassuk benne egy magyar falunak húszéves vergődését, küzdelmét magyarságáért? Nagyon tanulságos történet pedig ez és Aha elmúlt húsz esztendejében bizony benne van a kisebbségi magyar falvak teljes élete. Vince, aki a sorsdöntő júniusi választások alkalmával éjt-napot eggyé téve járta a gazdákat és hirdette, hogy ha most nem tesznek hitet magyarságuk mellett, a falu örökre elveszett. És Aha megértette az idők szavát... Bgv iskola Az iskola fellegvára volt Aha magyar életének. Ezt a katolikus népiskolát az esztergomi érsekség 1852-ben alapította. 1913-ban két osztályos, 1931-ben pedig három osztályos iskolává fejlesztették. Magyar és vallásos szellemben nevelték itt húsz év át a magyar gyermeksereget, nem csoda, ha ostromra indult ellene a marxizmus és esehszlovákizmus együttes ereje. De ez az iskola állotta a rohamot. Ahán a szociáldemokraták szlovák párhuzamos osztályt akartak megszervezni, de nem sikerült harminc gyermeket találni a 150 közül, aki otthagyta volna a magyar iskolát. 1936-ban bukott meg a csúfos kísérlet. A másik erőssége a magyar életnek a SZKTE életerős helyi szervezete volt, amely évenként kétszer színielőadásokat is rendezett s a lelkes műkedvelők régi értékes népszínművekkel élesztették a magyar hitet és lelkesedést... Bujalkó Imre, a mostani bíró keresztülvitte, hogy az iskolát renoválták, Nagy Gyula volt a szellemi vezetője az ifjúsági egyesületnek, a magyar Stockholm, január 1. A Stockholm Ex- trablad szombati számában feltűnő formában hírt ad arról, hogy a Krcuger- dráma a Parisban lefolyt újabb vizsgálati eredmények alapján esetleg újból napirendre kerül. A hír szerint Kreuger érzelmű gazdák pedig minden magyar törekvést lelkesen támogattak. így virradtad Ahára a nagy napok. Éri a májusi választások már- kivirágoztah- ták a külsőségekben is magyarnak megmutatkozó nemzeti érzést. Kifestették nemzeti színűre az ahai kapufélfákat és felkerült a nemzeti zászló a tűzoltólét- rára. Bujalkó Imre, a másik, akinek Bárány a vulgója, az agrárok csábos a, dii- hödten kapaszkodót fel a létrára, letépte és meggy alázta a zászlót. De a falu magyar érzését már nem lehetett lebírni..„ Eljöttek a godesbergi, müncheni és bécsi napok. Egy izgalom volt a falu. A. legényeket elvitték katonának. A tanító is elment, hogy cseh angyalbőrbe bujtassák. Úgy megszállották cseh pepikekkel a verebélyi járást, mintha hadterület lett volna. Az iskolatermekbe cseh bakák kerültek, a tanulás megszűnt, az emberek lázas izgalommal várták a híreket Volt egy megátalkodott esoport, amely magyar szóval a cseh ügy győzelme mellett hangoskodott Két rádió volt csupán a. faluban, az egyik a tanítóéké, ez állandóan Pest hullámhosszára volt beállítva. Jókai Mihály vezetése alatt ekörül ültek a kevésszavú, de erős akaratú ahai magyarok. Imádságra fonódott össze a kezük, amíg az izgalmas hírek végigszá- guldtak az éther hullámain és betöltötték a kedves kis szobát. Pénzes agrárkorifeusnál ültek az agrárok és szociáldemokrata hívek. Őnekik Tilkovszky Béla volt a prófétájuk és az ő kenetes hangja vigasztalta őket moszkvai maszlaggal, rettenetes szovjeterővel és angol-francia scgítőcsapatokkal. . És elhangzott Imrédy Béla megrendítő bejelentése és az ahai tanítólakban húsz- harminc magyar térdre roskadt. Zihált a mellük, könnyek omlcJtak alá a barázdás arcokon, elcsuk ió hangon tört fel az összészorult torokból: „Isten, áldd meg a magyart!“ Húsz térdeplő magyar sírta, zokogta: „Hála, hála neked, jóságos Istenünk!“ Ott ülök a kis csodaládikó mellett és gyöngéden végigsimítom. Odakünn meg szólal a harangláb kis harangja. Ange- lusra hívja Aha magyarjait. Véc8ey Zoltán állítólagos öngyilkosságát annakidején — úgy látszik — a látszat kedvéért csak megrendezték; Kreuger a valóságban összesküvés áldozata lett és meggyilkol, iák. Eqv falu Világszenzáció a Kreuger-ügyben: a gyufakirály nem lett öngyilkos, hanem meggyilkolták! Újabb vizsgálat kutatja a dráma titkát — ........... Rejtélyes tűzvész pusztított a bukaresti Eioria palotában Kilencszáz magyar lakosa van Állának. Ősi magyar település. Egykor ina gyár volt a nép a Zsitva mentén Vere- hélytől fel egészen Maróiig. Kunok ivadékai. Ahát már 1265-ben emlegetik okleveleink. 1618-ban hódoltsági falu volt, 1657-ben — amikor a török elpusztította Verebélyt — Ahára is rászakadt a vész, 13 elpusztult telek maradt a török nyo mában. De sem tatár, sem török nem irthatta ki itt az ősi magyar gyökeret. Milyenek voltak a megszállás alatt a politikai és társadalmi viszonyok? — valahogy így kell kezdeni az egy órás terjedelmű újságírói falukutatást Hát bi zony Aliéra vonatkozólag tudni kell, hogy Verebély egykor az esztergomi érsekségnek volt a prédiuma és igy az Aha közelében fekvő Kőrös-puszta ősidő óta az esztergomi káptalan tulajdona alá vonták és amint az ilyenkor történt: megkezdődött a lélekhalászás, a föld oda- ígérgetése, a Kánaán lehazudása, aminek persze mind az az egy feltétele, ha a magyarok a csehszlovák agrárpárthoz csatlakoznak. Némelyek megszédültek és sajnos, sokan végig kitartottak a magyarellenes fronton, csak nyelvükben voltak már magyarok, lélekben azonban csehszlovákok. „Eladták magukat az őr dögnek“ — szóró! szóra ezt mondta nekem egy ahai gazda. A nagy földosztás eredménye magyar szempontból az volt hogy húsz zscljérfajta ember kapott egy- cgy hold földet és egy Velecky nevű se honnni hatalmas maradékbirtokot szerzett. Ez a Velecky szervezte meg az ahai magyar rolnickárokat, ez hitegette, vagy ha kellett, terrorizálta őket. Az első évek ben az agráriusok partja volt a légért» sebb és a mi kisebbségi mozgalmunk mint rossz magyar falut könyvelte el Ahát. Ám mar akkor is a község második pártja a keresztenyszocialista párt volt. Messziről jött agitátorok jócska tábort gyűjtöttek a kommunista eszmének is, akadt szervezője a csehszlovák szociáldemokrata. pártnak is, amely főleg a vasúti munkásokra vetette ki hálóját. A magyar nemzeti párt rögtön megalakulása. után megkezdte szervezkedését Ahán is és hamarosan megizmosodott. Ahogy az agrárok ígéretei egyre a távolabb jövő kilátásait rajzolták falra, úgy csökkent a táboruk is... A magyar élet, a magyar érzés azokra az ősi családokra támaszkodott, amelyek a történelmi múlt messze ködlő távolába eresztik családfájuk gyökerét. A Jókaiah, Kovácsok, Bogyók faluja ez s az itteni jókaiak i. barsmegyei Jóka hegyről veszik nevüket, amely olyan tüzes bort termel, hogy híres földrajztudósunk, Cholnoky Jenő elé Kínában egyszer tokaji bor címén a jókai szol lökből kikerült Kclcz-féle bort állítottak. Ezek az emberek egy pillanatra sem tántorodtak meg és hadd emlékezzünk meg elsőnek Jókai Mihály urambátyámról, aki a nemzeti párt helyi szervezetét létre hozta és olyan törhetetlen magyar érzésű ember volt, hogy a csehek adóügyi praktikájuknak, bírságolásaiknak semmiféle raffinált fegyverzetével nem tudták legyűrni. Hiába büntették a bor miatt, hiába fenyegették, ő végig népének vezére, atyja volt. Az agráriusok váltig fenekedtek ellene. „Ö a falu ellensége“ — hirdették —, „mert a magyarságával a falnak viszi a falut.“ Jókai Mihály egy percre sem tántorodott meg. És hasonlóan derék magyar az ő atyafia, Jókai Bukarest, január 2. Hétfőn hajnalban veszedelmes tűzvész pusztított a Bukarest egyik főútvonalán lévő Eforia épületben, ahol pontosan egy évvel ezelőtt tűzvész martaléka lett a Vox mozgófény- képszínliáz. Mint emlékezetes, a múlt évben karácsony éjszakáján tört ki a tűzvész, pontosan azon az éjjelen, amikor a Goga- kormány letette az esküt. A tűzvésznek akkor számos halálos áldozata volt. A tűz ezúttal az épület halszámyán ütött ki, ahol a polgári közkórházak központi irodái vannak. Fél három órakor csaptak fel a lángok az épület második emeletének ablakaiból s percek múlva már a második és harmadik emelet teljesen lángokban állott, A tűz oltásához kivonult a román főváros egész tüzőrsége és csaknem három órai megfeszített munka után sikerült a tüzet lokalizálni. , Szerencsére sikerült megakadályozni, hogy a lángok a földszintre és az első emeletre átcsapjanak, ahol a városi közkórházak gyógyszeren ktára van. Ebben a raktárban rengeteg robbanékony anyag is fel van halmozva. A tűzvész ezúttal nem követelt halálos áldozatot, az anyagi kár azonban igen nagy. Parisban általános mozísztrájk fenyeget Paris, január 2. A francia fővárosban általános mozisztrájk fenyeget, A moz- gófényképszínháztulajdonosok igazgatói, elhatározták, hogy a jövő héten tiltako- záskepen bezárják színházaikat, mert. elviselhetetlenül magasnak tartják a vigalmi adót. Ez a vigalmiadó bizonyos kategóriákban a tizenöt százalékot is túlhaladta. Az igazgatószövetség kimondotta, hogy abban az esetben, ha a kormány legsürgősebben nem rendezi ezt a kérdést, a jövő héten bezárják a mozikat.
