Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-27 / 22. szám
10 ' TETOrom J^bUvVsR-HIREffi 1939 JANUÁR 27. PÉNTEK AMI ODAÁT MARADT... ^^^=^========r:" ■■ . Varázslatos, ragyogó Tátra ' A Magas Tátra... Fagyos fenséggel ágaskodnak csipkés ormai felhők feletti magasságba. Gránitfala őrt áll a Szepes- fcég fölött, de egyszersmind ráüti bélyegét. A szepességi nép mindannyia fanatikus szeretettel gondol a Tátrára és akárhogyan alakulnak is életkörülményei, bárhová veti is a sors, a világ minden részéből visszavágyik a tájékára. Minden évszakban gyönyörű a Tátra. És mindig, szinte naponta, szinte óráról- órára új és új alakban, új és új formában mutatkozik. Hogy is van, mikor csak a hegyek legfelsőbb ormán vannak már hósávokí A tarpataki völgyben dübörögve morajlik a vízesés, fönt a magasban ját szí napsugár hámozza ki a ködfelhők mögül a lomnici és a gerlachfalvi csúcs hótól megőszült fejét. A Tengerszemcsúcsnál föltárul a Tátra rejtélyeinek világa íaz ámuló szemek előtt: megmutatja a feketén meredő gránitfalakat, a csillogó hófoltokat, a virágos réteket, szédülve néz le az ember a tengerszem és a Halastó síma tükrére, amely nagy mélységből .villan a turista felé és messze kíséri tekintetével a habos felhőket, amelyek lomhán úsznak a lengyel síkon át. A szár- mata síkon át, amely valaha tenger volt lés ennek a tengernek a Magyar Tálra hegyláncolata vetett gátat. Este a zöld tó partján Megismerni ezt a világot, egyenlő azzal, x fcó.gT rabjává lenni. Elképzelhető-e szebb, mint az este a zöld tó partján, amikor !"iaikony borul a tájra és fehér ködök ölelgetik a karbunkulustorony mondaövezte csúcsát? Amelyen valaha gyönyörű smaragd ragyogott, amíg el nem jött a szerelmes ifjú és szíve bálványának le nem törte, hogy azután a smaragddal és tündérével együtt a mély vízben lelje halálát. Azóta a mélyből ragyog fel éjszakánként a karbunkuluskő vakító fénye. [Az ember ott ül a tó partján a harmatos fűben és nem tudja, vájjon a Karbun kulustorony karcsúságában gyönyörködjék-e, vagy pedig a Késmárki csúcs rettentő fekete falát bámulja? És a Halas tónál ott őrködik a kővévált Barát, a hegyek kincsei fölött. Az égi hatalmak ítéltek erre a sorsra, mert röghöz kötött ember létére megkísérelte a madárhoz hasonlítani és a Koronahegyektől a Halastóig repült. A Koprovavölgy zúgó fenyveseiben ezer méternyire ágaskodik a völgy fölé a vén Kriván, a királyi alakú Tátracsúcs négyágú koronájának millió gyémántját csillogtatja meg a Vsorbai-tó tükrében — és mindez csak kevés részlet abból az ezernyi képből, amelyet a Tátra a szemlélőnek mutat. Vannak napok, amikor felhőnek még nyomát se látni a sugárzóan kék égen- Szinte izzik a szikla, amikor a turista perzselő napsugárban mászik a hegygerinceken. És amikor a csúcsra ér, messze kalandozhat a tekintet: a Tiszától a Visztuláig és csak a magyar Alföld és a lengyel síkság párába vesző távlata szab határt a nagyszerű kilátásnak. Néha sötét felhők borulnak a Poprád völgye fölé, zuhog az eső és az emberek sajnálkozva gondolnak a hegymászókra, akik ilyenkor odafönt járnak a csúcsokon. A turista azonban ilyen időben is megismerkedik a hegyek fenségével. Volt már úgy, hogy melegen tűzött a nap, kék volt az ég a hegymászók fölött, a csúcsok tisztán emelkedtek a magasba egy végtelennek tetsző szürke tengerből, de már viharfelhő ült a turisták fölött és lent égiháború dühöngött. Pedig a felhőtenger, amely a csúcsok talapzatát nyaldosta, szelídnek és ártatlannak látszott Egyszerre csak cikkázás törte meg a csöndet, villámokat szórtak és vizet zúdítottak lefelé a felhők. Negyedóra múlva azonban már ismét sütött a nap és a vizes sziklákon verte vissza aranyos sugarait, elképzelhetetlenül gyönyörű látványt nyújtva. Tél-apó varázslata Szinte leírhatatlan az a tündéri pompa, amelyet télapó, a természetnek ez a nagy művésze varázsol a Tátra fenséges, misztikus hegyvilágába. A csúcsok homlokán ilyenkor jégdiadém csillog, melynek millió gyémántján szikrákat hány a napsugár. Mezítelen vállukról hermelinpalást omlik, puha redőkbe szedve a lábukig. A völgy ölén hatalmas pántjaival erős páncél tartja fogva a hegyi patakot, mely nyáron oly rakoncátlanul ugrándozik. Még a zúgását is beléfojtja. A fenyves is alszik, haragoszöldjét szürkére tompítja az ezüstös zúzmara. Roskadoznak a vén fák ágai a reájuk terhelt hópárnák súlyától. Sárgásán szűrődik be a napsugár és hosszú kék árnyékokat rajzol a fák mögé. És este, amikor felfelé indul már a völgyből hódító útjára a sötét éjszaka, ott fönt, a fehér csúcsokon, fölragyog mégegyszer a nap, kigyúl a tűz és lobogó lánggal ég- Mintha vér folyna a csúcsokról a völgyek lila árnyéka fölé, téli estéken úgy ég, úgy vörösük az alkonypír. A téli Tátra panorámája sokkal impozán- sabb és karakterisztikusabb képet nyújt, mint a nyári Tátráé. A fenyvesek ágait nehéz hótömegek húzzák le, koronájukon pedig jégkristályok csillognak. Az erdőben mélységes csend, csak egy-egy ág törik le a rája nehezedő hótömeg súlya alatt nagy reccsenéssel. A puha erdei talaj magas, több méteres hóval van fedve, rajtuk kis erdei vadak számtalan nyoma. A sziklákról gyönyörű, a nap sugaraiban aranyosan csillogó jégvonalak zuhognak le és különböző formájukkal varázslatos, fantasztikus képet alkotnak. Beszédes csönd Télen még van a tátrai hegyekben ma is valami abból a magányból, abból a beszédes csöndből, abból az elhagyatott- ságból, amelyet nyáron a legtöbb helyen hiába keresünk már. Elűzte az ember, kiszorítottá a szepességiek által a hegyekbe plántált kultúra, amely persze éltetadó ereje a cipszereknek. Vannak azonban még nehezen hozzáférhető völgyek, eldugott sziklakatlanok a Tátrában, ahol őseredeti állapotában, meg nem zavart harmóniájában élvezhetjük a magashegyi természetet. Alulról vadaskert zárja el a feléjük vezető utat, míg fölöttük ledönt- hetetlen bástyákén merednek a Tátra főgerincének sima táblákban letörő falai. Ezek a völgyek megőrizték érintetlen szépségüket, szűzi varázsukat. Csak vadnyomok mutatják, hogy itt is élet van. Aki közel akar lenni az Úristenhez, aki részesévé akar válni annak a sokatmondó, nagy csöndnek, amelyben a hegyek szívverése lüktet, az oda megy el, ezekbe a völgyekbe. Elvándorol a Zöldtó völgyébe, a Kopahágón át fölzarándokol a Jávor ina ősrengetegeibe és onnan a Fekete tóhoz, amely a jégvölgyi csúcs mérhetetlen fala tövéből mosolyog az ég felé. Emberi zaj ide nem hatol, legfeljebb a Siroka felől hangzik át mélán a pásztorfurulya. Vagy Bukarest, január 26. A rendőrség gyujtóbombaraktárt fedezett fel egy mechanikai műhelyben. A műhely tulajdonosát letartóztatták. Kihallgatása alapján egy hadnagyot, egy káplárt és tizenhét más embert letartóztattak. Valamennyiük azzal gyanúsíthatok, hogy a műhelyben terrorista cselekményeket készítettek elő. A hadnagy bevallotta, hogy á bombákkal fel akarták gyújtani a posta- és távirdapalotát, a rádicépii- letet, a villanytelepet. A hadnagy, azután egy őrizetlen pillanatban öngyilkosságot követett el. A merénylettervről a félhivatalos Orient-Radio-iroda a következőket jelenti: Január 7-én Bukarest egyik külvárosában robbanás történt, amelynek következtében egy vasgárdista meghalt. A vizsgálat megállapítása szerint Duniitrescu Nicola hadnagy, aki a katonai vegyészeti intézet igazgatóságához volt beosztva, anyagot szállított és műszaki előkészítéseket végzett terrorista légionáriusok akciója számára. Kisebb csoport légionárius akarta azt végrehajtani, akik a volt mozgalom vezéreiül tolták föl magukat, Az‘említett hadnagy a robbanást követő napon nem a Javorina-csúcsok komor, nedves falai alján elterülő omladékmezők közül, vagy a varangyos tó partjáról. Aki ide eljut, az elmegy a Podvisoka szarvasbőgéstől hangos erdeiből a Vadkacsavölgybe, ahol hatalmas hótömegek ölelik körül a kacsa. völgyi zöld tó jéggé fagyott tükrét és elmegy a szmrecsini völgybe is, ahol úgy, hevernek a hótakaró alatt a vén cirbo- lyák korhadó törzsei, ahogyan valamikor ledöntötte őket a vihar. Ezek a helyek ma is mind valóságos szentélyei a hegyi magánynak. Vannak más hegyek is, a Tátránál sok- kalta magasabbak, hatalmasabb hegytetők, félelmetesebbek, gigászibb arányúak. De a Magas Tátra mégis szebb, érdekesebb, csodálatosabb, mert azokból a hegyekből hiányzik az a varázslat, ami a Tátrával oly szorossá, oly bensőségessé teszi mindenki kapcsolatát. Ezért tér mindenki mindig újra és újra vissza a Tátrába ezért búcsúzik mindenki tőle mindig azzal, hogy: a viszontlátásra! Nemény Vilmos jelent meg munkahelyén, január 24-én azonban rátaláltak egy műhelyben, ahol a bűntársakkal együtt huszonkét lángszórót gyártott. Ezek mindegyike húsz liter tartalmú volt és húsz atmoszférikus nyomással száz méter t.ávolságra tudott hatni. A lángszórók benzin, petróleum és mazut keverékét tartalmazták és akként voltak szerkesztve, hogy háton ^vihetők . jeg-yaijek. Tizenegy ilyen lángszórót külön kocsikon ismeretlen helyre vittek, ötöt egy cementgyár raktárában sikerült felfedezni. Huszonegy leartóztatás történt. A letartóztatottak beismerték részvételüket a terrorista vasgárga tevékenységében. Dumitrescu hadnagy kijelentette, hogy szándékában volt felgyújtani a posta- és a telefon-palotát, a villany telepet,, a rádióállomást és más középületeket; mindezt részletes terv alapján, amelyet a légionisták vezérei dolgoztak ki, Dumitrescu hadnagy január 25-én reggel fel- akasztota magát. A letartóztatott és öngyilkossá lett Duniitrescu hadnagy Joncscu Mátéi mérnök álnéven dolgozott abban a műhelyben, ahol a lángszórókat gyártották. A műhely tulajdonosút ée öt alkalmazottját a rendőrség őrizetbe vette. A tulajdonos vallomása alapján a volt vasgárda húsz tagját sikerült letartóztatni, köztük a hadnagyot is, akik terrorista jellegű szervezetbe tömörültek. Mindannyian beismerték, hogy a vasgárda-mozgalom hívei és terroristái. A középületek megtámadására pontos tervet dolgoztak ki. Először kézigránáttal akarták megrohanni a középületeke! majd az így támadt zűr- za‘aiban lángszóró készülékeikkel akarták lángra gyújtani. Dumitrescu hadnagy, miután teljes beismerő vallomást tett, a csendőrségi épület egyik félreeső helyén, ahová kérésére az őr elkísérte, derékszíjjal felakasztotta magát. A többi 19 terrorista kihallgatása tovább folyik. A letartóztatottak lakásán házkutatást tartottak és nagymennyiségű vas- gárdisa feljegyzést s a támadások végrehajtására vonatkozó pontos terveket találtak. A nyomozást tovább folytatják. Feloszlatják a török nemzetgyűlést Ankara, január 26. A Török Távirati iroda jelenti: A köztársasági néppárt igazgató tanácsa elhatározta a nags nemzetgyűlés feloszlatását, s egyszersmind az általános választások időpontját január 25-től számított 59. napra tűzte ki. A nagy nemzetgyűlés csütörtökön szavazta meg a szükséges kölcsönöket. A pénteki ülésen a miniszterelnök felolvassa a kormánynyilatkozatot és felveti a bizalmi kérdést. Magyar a Magyarért í Ez a minden magyart lelkesítő akció, a nemes ügy szolgálatában művészi kivitelű- a Felvidék térképével ellátott - cigarettadobozt hozott forgalomba, mely gyönyörű emlé ke lesz minden hazafias magyar embernek. Ennek a szép és hasznos, ajándéknak Is különösen alkalmas ajándéktárgynak megvásárlásával a nemes, jótékony célt is szolgáljuk, mert úgy jegyirodánk, valamint az összes eladással foglalkozók, az eladást haszon nélkül, teljesen önzetlenül végzik, ezért a teljes összeg a kitűzött jótékony célt szolgálja. Egv doboz ára (külön védőhuzatban) 7.- pengő Kapható egyelőre a következő helyeken: Lapunk jegyirodájában: VIII., József-körút 5. Hadtestparancsnokság (Állomásparancsnokság) IV., Veres Pálné-u. 1 Hivatalos órák: 9—2. Pfeifer Ferdinánd-féle könyv- kereskedésben: Kossuth Lajos u. 5. Az „Erka“ kötelékébe tartozó 140 fővárosi előkelő cég központi irodájában IV., Esküül 6. Klotild palota, valamint az „Erka“ összes megbizottainál —■ ■ i—■mmi o—inni Kézigránáttal és lángszórókkal akarták megostromolni Bukarest tontos középületeit a leleplezett vasgárdisták
