Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-27 / 22. szám

8 TEwmrtt •i'&cte&OTRMffi I#» JANUAR 27. PÉNTEK Széljegyzet egy huUurüiwephez Ipolybolykon ünnep volt mostanában, ídz ipolybolyki Magyar Kultur Egyesü­let, a SZMKE helyicsoportja ünnepelte tneg fennállásának húszéves fordulóját. Húszéves, mint az Ipolybolyk számára is letűnt Republika: akkor indította mun­káját, amikor új szelek kezdtek fujdo- gálni Prága felöl, majd tíz év múlva rög­tön csatlakozott az akkor megalakult SZMKE-hez s ma már. mint FMKE-cso- port hívogatta a vendégeket. Egy ország­rész nemzeti irányú kulturális életének, ürömének s küzdelmeinek története dió­héjban. Az ipolybolyki magyarok húsz éven keresztül csendesen, de szívósan dolgoztak, néhány esztendővel ezelőtt íultúrházat emeltek. Szlovenszkó kultu­rális életének vezetői pontosan tudtak létezéséről, szerepéről, tudták, ki jeleske­dik a faluban a népnevelés körül s tud­ták azt is, hogy szilárd bástyája áll a magyar életnek Ipolybolykon, sokszáz magyar bástya közül az egyik. Mennyi ilyen derék egysületünk van, amelyik évek, évtizedek óta ápolja ma­gyar kultúránkat, dolgozik feltűnés nél­kül, csendben egypár száz, vagy egypár ezer ember lelki felemelkedésének érde­kében. Ezek voltak az igazi bástyák, a magyarság erődítményei: ugyanakkor, amikor a csehszlovák állameszme meg­kezdte támadását, a magyar lelkiség is elkezdte építeni védőműveit s szívósan védekezett húsz esztendőn keresztül. Legyük tárgyilagosak. Nem mindegyik. Ó, sok példa volt a jelesek mellett, ame­lyek elszomorítók, a tüneményesen felfelé ívelő falvak s egyesületek mellett mennyi bukott alá, hány szép kezdeményezés hunyt, ki, hány jobb sorsra érdemes falu­nak hiányzott a megfelelő vezetője s hányszor történt meg az is, hogy akadt volna megfelelő vezető, de nem volt hozzá erős, szívós, ellentálló nép... Hontvar- sány például, vezetőinek érthetetlen kö­zönye miatt a lassú elszlávosodásra volt ítélve, Móloson is halkult a magyar szó: fásult kedvetlenséggel nézték a vezetők s később a vezetettek is, hogy a Slovenská Liga mint arat. Barsendréden sikerrel s pompásan védekeztünk, védekeztünk Bes­tén s Gömörben, Kassa alatt, Nógrádban itt-ott, Vágsellyét azonban már egy szláv pap türelmetlen nacionalizmusa kezdte fűteni a magyarság ellen s Borocskán csak maga a nép s egy szomszédközség- beli fiatal testvérpár állott szembe a csendőrök áradatával, a, faluban magában nem akadt megfelelő lelki vezető... Sok hibánk is volt, be kell látnunk. S ha most majd arról lesz szó, hogy a magyar falul öntudatában, nemzeti és kerestzény érzé­sében erősítsük, akkor gondoljunk a jó vezetők képzésére is, nehogy egyetlen köz­ségben nem odavaló, közömbös, csiga­házas „intellektuell“ málassza el a len­dülő akaratot, — csigaházas, azaz olyan, aki a legkisebb neszre is visszabújik odú­jába s onnan, semmi szóra, semmi szélre elő nem kerül. Ilyen kényelmes, közömbös vezetőre nincsen szükségünk. S ha azt akarjuk, hogy a magyar éleinek harcra- kész .katonái legyenek, akkor elsősorban a vezetői kérdést kell megoldani s olyano­kat állítani a falu élére, legyen az jegyző, lelkész, tanító, mérnök, aki nemcsak a maga kis tűzhelyére gondol, hanem gon­dol arra is, hogy a magyar összességnek egyetemes felelősségérzettel, bátor kiál­lással tartozik s aki e felelősség súlyát érzi is. Nem Hontvarsányra, Málasra kell tekinteni „példaképül“, hanem az Ipoly- bolykokra, Zselizekre, Endrédckre, ezek vezetőire s ezek eredményeire. Tűnjön el közéletünkből a közömbösség, tűnjön el a vezetők közötti személyeskedés, tűnjön el a felekezeti ellentétek boncolgatásába me­rült falusi vezető köldöknézése: a szebb, igaz Magyarország érdekében mindenki álljon csatasorba s önös kényelméről leg­alább heti három-négy órára mondjon le. Mint Ipolybolykon történt. int) London, január 26. Neville Chamberlain miniszterelnök lord Wintertonnal, Lan­caster hercegség' kancellárjával a mene­kültek problémájáról hosszasabban ta­nácskozott. Ezt megelőzően fogadta a mi­niszterelnök Miron Tylert, a menekült- ügyi bizottság alelnökét és amerikai kép­viselőjét. Lord Winterton hétfőn találkozott George Rubleevál, a menekültügyi bizott­ság irodájának igazgatójával, aki azóta Visszatért Berlinbe, hogy folytassa a Lányi Béla Sándor, a budapesti Szent Antal magánkórház tisztviselője ellen a királyt ügyészség külföldi fizetési eszköz bejelentésének gondatlan elmulasztásával elkövetett vétség miatt emelt vádat. A vád szerint múlt év szeptember 10-én Bádenben az ottani játékkaszinóban rulettezett és nyert 800 schillinget. Ebből .vásároltak és szállodai számlákat fizettek, de megmaradt 290 schilling, amit visszautazáskor magukkal hoztak, a u- ban nem jelentették be a Nemzeti Bank­nak s ezzel vétettek a törvény rendelke­zései ellen. Egy más ügyből kifolyóan detektí- vek jártak Lányiék lakásán s ott megtalálták a 290 schillinget. Ezek- után megindult a bűnvádi eljárás. A büntetőtörvényszék Dorosy Dezső dr. elnöklésével ma tárgyalta Lányi Béla Sándor ügyét. Védekezésében elmondta, hogy jóhiszeműen a feleségének adta át a schillingeket azzal, hogy váltsa be és el is feledekezett az egész ügyről. Nagy feltűnést keltett néhány évvel ez­előtt Újpesten annak a nagyobbszabású adópanamának a kipattanása, melynek központjában Kozma Béla, Újpest város egyik adókerületének vezetője és Gracza Pál újpesti végrehajtó állottak. Az ügy­ben széleskörű nyomozás indult, majd ennek eredményeként a pestvidéki ki­rályi ügyészség a két újpesti tisztviselő ellen több- rendbeli, különböző vagyon elleni bűncselekmény címén emelt vádat. Az ügyészi vádirat annakidején ki­emelte. hogy Kozma, és Gracza tisztvise­lők súlyosan visszaéltek, a város adófize­tőitől kisebb-nagyobb összegű pénzeket vettek át, azzal a célzattal, hogy azokat a városi pénztárba befizetik, ehelyett zsidokivándorlás pénzügyi kérdéséiről. A Reuter Iroda berlini levelezője je­lenti, hogy R u b 1 e e igazgató két óra hosszat tanácskozott dr. Vohlthat tat, a német küzgazdasagi minis/..e- rium menekültügyi biztosával. A ta­nácskozás során pontról pontra átvizs­gálták azt az emlékiratot, amely a né met kormány nézeteit és szándékait is merteti. A német magatartást a Beuter Iroda szerint a segítségre való hajlan­dóság jellemzi. — Annyi jövedelme van magának, hogy rulettezni jár? — kérdezte az elnök. — Kedvezményes jeggyel utaztunk Bécsbe, ahonnan kirándultunk Ba- denbe és megpróbáltam a szerencsé­met. Három nap alatt 800 schillinget nyertünk és ezért tovább is maradtunk, mint ahogy terveztük, — hangzott a válasz. Kihallgatták tanúképpen Lányi Béla Sándornét, aki előadta, hogy férje való­ban rábízta a schillingeket, de lelkére kötötte, hogy ne egyszerre váltsa be, mert akkor hamar elfogy a pénz. Haláleset jött közbe, a schillingek egy kis részét be is váltotta, de a többit eltétte. A bizonyító eljárás lefolytatása után Kleitsch Imre dr. királyi ügyész fenn­tartotta a vádat. A törvényszék bűnös­nek mondta ki Lányi Béla Sándort a vádszerinti gondatlan cselekményben és ezért kétheti. fogházbüntetésre ítélte, amely azonban nem jogerős. azonban — különféle könyvelőtechnikai ravaszkodás segítségével — az átvett pénzösszegek nagyobb részét a maguk számára tartották meg. A pestvidéki törvényszék Kozma Bélát összehüntetcsiil kétévi fegyházra, Gracza Pált tizenhathó­napi börtönre ítélte. A királyi tábla az elsőfokú ítéleten tett némi változtatás után. a törvényszék által kirótt büntetéseket helybenhagy te. Ma hirdette ki a pestvidéki törvény­széken Szilágyi dr. tanácselnök az ügy­ben a királyi kúria végzését. Eszerint a kúria alaki okok miatt az ítéletnek Kozma Bélára vonatkozó részét megsemmisítette és ebben a te­kintetben a törvényszéket új fötár­gyalás megtartására utasította. Gracza Pál büntetését viszont a ki­rályi Kúria kétévi fegyházra súlyos­bította. A kűriíú ítélet kihirdetése után Fábián Károly dr. királyi ügyész azonnal intéz­kedett, hogy a szabadlábon jelenlévő Gracza Pál elitéi tét — büntetésének ki­töltése végett — a, helyszínen azonnal letartóztassák. Graczá Pált néhány perc múlva fegvőr kísérte le a pestvidéki tör­vényszék fogházába. Nemzeti­szoliahsta reformok a Memeividéken Memel, január 26. Bertuleit, a memel- vidéki kormány áj elnöke, nyilatkozatot adott a sajtó számára, amelyben hang­súlyozta, hogy keresztülviszi mindazo­kat a reformokat, amelyek a memelvidéki németség nemzetiszocialista állásfoglalá­sából következnek. A még működő húsz litván tanítót eltávolítják a memeli né­met- iskolákból, keresztülviszik, hogy n. flimeenzura ne akadályozza meg többé a németországi filmhíradók közvetítését, gazdasági téren pedig és a politikai szer­vezkedés szempontjából teljesen az anya­országi példákat követve rendezkednek be. Gazdasági téren a kormány legfonto­sabb feladatának tekinti a mezőgazda­sági termények árának szabályozását. Az egész memelvidéki németség — hang­súlyozta a miniszterelnök — a nemzeti szocialista világnézet alapján áll és ez kell, hogy visszatükröződjék állami be­rendezkedésén és mindennapi életén is. A kassai törvényhatóság első közgyűlése Kassa, január 26. A város törvényható­sági bizottsága január 28-án tartja első közgyűlését, amelyen húszéves saunet után ismét magyar főispán és polgármes­ter meghívására gyűlnek össze a most ki­nevezett városatyák. Az ünnepi közgyűlé­sen megjelennek a város egyházi, katonai és polgári előkelőségei. Jaross Andor tár canélküli miniszter képviseletében Weis István dr. miniszteri osztályfőnök pénte­ken éjjel érkezik a városba. Szombaton reggel a régi városházán gyülekeznek a törvényhatósági bizottság tagjai és zász­lók alatt vonulnak át a székesegyházba. Borbiró Ferenc dr. főispán és Tost László polgármester vezetésével ünnepi nagy- misére, amely után megkoszorúzzák //• Rákóczi Ferenc sírját. Az ünnepi ülés 9 órakor a kassai Ze­nekedvelők Dalkörének Magyar Hiszek-' egy-óvel kezdődik, majd Borbiró Ferenc főispán ünnepi beszéde és Tost László polgármester felszólalása következik. A bizottsági tagok közül Rédefy László és Fischoff József fog beszélni. Az ünnepi közgyűlést a Szózat hangjaival fejezik be. Rövid szünet, után következik az első rendes közgyűlés, amelyen Tost László polgármester jelentésének meghallga­tása után az önkormányzati közigazga­tási szervek tagjait választják meg. Az ünnepi közgyűlésről a budapesti és kas­sai rádió helyszíni közvetítést ad. A francia-orosz szerződés felmondását követeli a francia jobboldal Páris, január 26. A nacionalista jobb­oldal vezető lapja, a Matin érdekes cik­ket közöl Fabry szenátor volt hadügy­miniszter tollából az orosz-francia katonai szerződés sürgős felmondásának szükségessé­géről. A szovjet háborúba akarja kergetni Franciaországot — írja Fabry szenátor —, sürgősen meg kell tehát szakítani az országot a Moszkvával szemben vállalt katonai kötelezettségek terhétől. Franciaország számára a Szovjet esetleges, segítsége nem jelenthet semmiféle előnyt. hiszen amióta a francia—orosz szerződés létrejött, Szovjetoroszországban az összes vezető politikusokat és katonákat haza­árulás címén letartóztatták, elítélték é& kivégezték. Franciaország nem tarthat fenn szer­ződéses viszonyt olyan állammal, ame­lyet a szovjetbiróságok főtárgyalásainak lefolyása után ítélve, évek óta haza- árulók kormányoztak. A menekültek problémájáról tárgyalnak Londonban és Berlinben német hatóságokkal a tárgyalásokat a "" '———»I »■IWM Rulelinyereségteöl — valuiaiig- ,■■■——— « Letartóztatták a panamázó újpesti végrehajtót Uj főtárgyalás lesz az adó-panama ügyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom