Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-25 / 20. szám

8 C7 ? v~ telvidEki IRMB 1939 JANUÁR 25. SZERDA n Osmagyai dalok zengnek Dévény alatt... Kodály és Baitók népdalkórusai a szlovákiai magyar nemzetmentés szolgálatában Németh L László megszervezi az Éneklő líjuság-mozg álmát Budapest, január 24. A Ceeli-Szlová Idá­ban visszamaradt, magyarság egész nem­tott gazdaságban az árak nem alakul­nak, hanem az irányító hatalom alakítja őket 'Az árnak itt nem az a rendeltetése, hogy, a rendszer természetes regulátora legyen, hanem célja sokkal inkább az, hogy a helyesnek tartott jövedelemelosz­tás kulcsául szolgáljon. Akármilyen lényegbevágónk is ezek a különbségek, egy magukban még nem zárják ki azt, hogy az irányított gazdaságban is adódjanak ciklikus hullámok. Megállapította beszéde további során, hogy a két rendszer végső eredményé­ben a kapitalisztikus termelés alapján áll. s hogy a konjunktúrakutatás eddigi motívumainak száma nem apadt, hanem az irányítás tényével szaporodott. Be­szédét a következőkben folytatta: Felelősségteljes feladatok várnak az intézetre — Kormányunk széleskörű, a társada­lom minden rétegére kiterjedő gazda­sági és szociálpolitikai reformokat indí­tott meg, amelyek a gazdasági élet moz­gató erőit és ezek összefüggéseit is érin­tik. E reformok komplikált, nem egyszer újszerű feladatok elé fogják intézetün­ket állítani, különösen a tőkegazdálko­dás terén: állandó és éber figyelmet fog igé­nyelni a tőkeképződés menete, a be­ruházott tőkék reprodukálásának üte­me, a termelési tényezők helyes kom­binációba vonása, a piaci helyzet alakulása és általában mindazoknak a gazdasági, társadalmi és pszicholó­giai faktoroknak pontos ismerete, amelyek a reformok optimumát meg­szabják és meghatározzák. Nagy felelősséget involváló feladatok ezek, mert az egyszerű konjunk­túra-nekilendítés kereteiből kiemel­kedve a távoli jövő alakulását is deter ininálják. Hisszük, hogy a mi Gazdaság- kutató Intézetünk mindenkor hivatása magaslatán állva fog feladataival szem­benézni és továbbra is jól fogja szol­gálni azt a célját, amelyet első jelentésé­ben tűzött maga elé. ‘/'Baranyai Lipót székfoglalóját a ' közgyűlés nagy tetszéssel fogadta. Nav- r a t i 1 Ákos egyetemi tanár tolmácsolta a közgyűlés köszönetét azért, hogy az el­nöki tisztet egyéb nagy elfoglaltsága mellett elvállalva, az intézetnek szemé­lyes súlyával tekintélyt ad. Ezt követte Varga István dr. egye­temi ■ magántanár, a Gazdaságkutató Intézet igazgatójának beszámolója a legutóbbi közgyűlés óta végzett mun­káról. Ennek során visszapillantást nyújtott az intézet 10 éves munkásságáról is, jelezte az elért fejlődést és vázolta a közeljövő munkatér vét- . , D o b r o v i t s Sándor miniszteri taná­csos, a m. kir. Központi Statisztikai Hi­vatal alelnöke méltatta még az intézet munkásságát. Ezután az intézet igazgatójának jelen­tését, a zárszámadást és a költségvetést a közgyűlés egyhangúan elfogadta és Baranyai Lipót elnök a megjelenteknek köszönetét mondva az ülést, bezárta. Meghalt Béla Henrik, a Prágai Magyar Hírlap első főszerkesztője Béla Henrik, a régi ujságírógárda egyik kiváló tagja, január 24-én hajnali 3 órakor 75 éves korában elhunyt. Publi­cisztikai munkássága magára vonta Rá­kosi Jenő figyelmét, aki 1889-ben meg­hívta a Budapesti Hírlap gárdájába, Itt dolgozott mintegy 35 éven át. 1907-ben megválasztották a trencséni kerület or­szággyűlési képviselőjévé és ezt a kerü­letet képviselte az országgyűlésen egész az összeomlásig. 1922-bcn a felvidéki magyar pártok fel 'kérésére Prágába ment és ott a Prágai Magyar Hírlap első főszerkesztője lett. A lapban oly erős hangot ütött meg és oly intranzigens magatartást tanúsított a magykr kisebbség védelme érdekében, hogy a 'cseh kormány kiutasította Csch- Szlovakia területéről. 1933-ban közéleti érdemei elismerése­képpen a magyar királyi kormányfőta­nácsosi címet kapta. Évék óta a Világ- gazdasági Szemle szerkesztője. Hosszú és értékes írói és publicisztikai mun­kásságát törhetetlen hazatiúi . szeretet jellemezte. Temetése csütörtökön, 26-án délután 3 órakor lesz a Kerepesi-úti te­metőben a székesfőváros által • adomá­nyozott, díszsírhelyen. zeti életét a gyökeresen népi kultúra szi­lárd alapjaira helyezi, művelődését sok­kal inkább a magyar múlt legtisztább forrásaiból táplálja, mint eddig is tette. A nemzetmentés és nemzetépités mun­kája a SzMKE vidéki fiókjaiból indul el és a közeljövőben fölépülő Magyar Há­zak, amelyeknek létrehozásában az anya­országi magyarságnak döntő szerepet kell vállalnia, mint legerősebb végvárai lesz­nek nemcsak az odaát maradt népcso­portnak, hanem az egész magyarságnak is észak felé. Politikai téren már megtör­tént az erők felmérése a napokkal előbb megtartott pozsonyi pártvezetőségi kon­gresszuson, kulturális téren pedig a feb­ruár elején megnyíló SzMKE-közgyűlés mutatja meg a pozsonyi, nyitravölgyi, szepességi, sárosi és kárpátaljai magya­roknak a követendő új irányvonalat és munkamódszereket Most értesülünk egy újabb örvendetes hírről, hogy a magyar dalkultúra is átszervezi és magyarabb szellemben fejleszti ki új életét. Ebből a célból Németh István László, a kitűnő pozsonyi - zenetanár és pedagógus, égy kori Bartók- és Kodály-tanítvány, Po­zsonyban és a szlovákiai magyar szige­teken megszervezi az anyaországban is oly nagy sikerrel működő Éneklő Ifjúság- mozgalmat Rimaszombat kezdte... Vagy tizenkét évvel ezelőtt a magyar főváros Wesselényi-uteai polgári iskola növendékei — Borús Ede tanár vezeté­sével — kezdték meg a sort, ők énekel­tek először Kodály-kórusokat, ők taní­tották meg ma már az egész ország ifjú’ ságát a Lengyel László, Pünkösdölő, Sü­ket sógor és még sok más kórus gyönyö­rűen zengő népi dallamaira. Az utóbbi években a hivatalos pedagógia is el­ismerte ezeknek a kórusoknak nagy nem­zetnevelő jelentőségét és egyre több is­kolában, már az alföldi gyerekek között is megszervezték az Éneklő Ifjúságot• Két évvel ezelőtt, nálunk Szlovákiában is fölfigyeltek erre az új kórusművé­szetre és amint annakidején e sorok írója beszámolt róla, a rimaszombati gimnázium magyar diákjai, lelkes taná­ruk, Laekner István kezdeményezésére a kisebbségi sorsban elsőnek szólaltatták meg Kodály népdalkórusait. Maga Ko­dály Zoltán sietett „Gömöri népdalai“- val a kedves úttörő csapat segítségére; három, eddig még sehol be nem mutatott „gömöri“ kórust küldött a batyi-i gyere­keknek és megígérte nekik, hogy közele- sen személyesen is ellátogat közéjük. A rimaszombati kezdeményezést csakha­mar követték az érsekujvári gimnazis­ták és készültek már Beregszászban is, sőt egy-két örvendetes hír érkezett a Csallóközből is- Mindenütt az újabb ta­nár- és tanítónémzedék tisztaszívú, népi szellemű tagjai voltak a bátor kezdemé­nyezők, köztük Manga János tanító a rá­dióban is fáradhatatlanul hirdette és ter­jesztette sívár kisebbségi zenei életünk­ben a megújító, igazi magyar muzsikát, az ő érdemük, hogy felismerték a Bar­tók- és Kodály-kórusokban rejlő dinami­kát és igyekeztek azt a kisebbségi nem­zetnevelés szolgálatába állítani. A pozsonyi SzMKE folytatja... Németh István László is, aki különben újra átvette a minap a pozsonyi Bartók Béla Dalegyesület irányítását, a neveze­tes rimaszombati kezdeményezésre gon­dol, mikor most fokozottabb mértékben, egész Szlovákiára kiterjedően akarja megszervezni a magyar Éneklő Ifjúság- mozgalmat. — ügy gondolnám a dolgot, — nyilat­kozott Németh István László az TJj Hí­rek-hen, — hogy a magyarországi moz­galommal karöltve, azonos eljárással vonnók be az ittlévő ifjúságot a mun­kába. Ennek eredményeként az egyes városok vagy vidéki népcsoportok is vé­geznének önálló munkát, amelyet azután itt Pozsonyban, mint központban, a leg­nagyobb szabású megnyilvánulásig le­hetne összpontosítani. Az természetes, hogy az egész irányításnak egy kézből kell történnie, nehogy ismét csak a száz­féle ízlés és meggyőződés, s legtöbbször pedig a szakbeli rátermettség hiánya itt is kilátástalanná tegye a legjobb igyeke­zetei. Amint esak emberileg lehetséges, én itt Pozsonyban szeretném az első ilyen Tokio, január 24. A japán lapok nagy érdeklődéssel figyelik Amerika és Ang­lia távolkeleti politikáját. A Kokumin úgy tudja, hogy Arita külügyminiszter meghívja Chamberlain miniszterelnököt és Halifax külügymi­nisztert, hogy látogassanak el Távol- Keletre és a helyszínen szerzett tapasz­talataik alapján győződjenek meg a való helyzetről. Rendszerint jólértesült politikai kö­rökben úgy tudják, hogy a kínai vezető Paris, január 24. A metzi polgári bíróság az­zal a nem mindennapi esettel foglalkozik, hogy egy két éve eltemetett halottat újra élővé nyil­vánítson. A különös eset előzményei ezelőtt két évvel rendezést megvalósítani. Ha lehet, még ebben az évben. Az itteni fiú- és leány- polgári, gimnázium, kereskedelmi és ta­nítóképzőintézet egyenként és összesen bekapcsolhatók lennének ebbe a mun­kába. Az iskolák és vezetők részéről már eddig is lelkes támogatásban része­sültem s ha egyéb, kívülálló okok akadá­lyokat nem gördítenek, úgy a munka megkezdése már csak napok kérdése. Az Éneklő Ifjúság itteni első szereplésé­nek rendezését egyébként a pozsonyi SzMKE volt szíves vállalni. Az országszerzők öntudata... Ä legmelegebben üdvözöljük mi, hu zár keriilt felvidékiek az ősi magyar népdal­kultúra pozsonyi apostolait és ígérjük nekik, mindent megteszünk, hogy nehéz, áldozatos munkájukban támogassa őket az anyaország magyarsága is. Kodály írta valamikor a sajátos népdal forrásai­ból megújhodó magyar muzsikáról, hogy az új magyar zenéből egy más, mélyebb- gyökerű elhasználatlan magyarság szűzi, tiszta levegője árad, olyan, mint a szé­kely fenyveseké, amelyek közé szomltan megmaradt valami egy, valamikor orszá­got átfogó monumentális erejű életára­datból egy sokrétű mélyen tragikus világ­magyarság, benne az egykori ország­szerzők öntudata és a jelen nyomorúság­nak szembeszegezett élniakarás vad ener­giája. A pozsonyi magyarság, ez az im­már betört dévényi kapu sarkában rekedt népcsoport, megtalálta azt, amiben a ma­gyar múlt emlékei még a legeleveneb­ben, — mert a legmélyebben: a népben! — élnek, a magyar népdalt és annak ter­jesztésével az ifjúságon keresztül mu­tatja meg most más népek, ellenséges erők felé: élniakarásának s a hajdani országszerzők öntudatának roppant ener­giáját. Mert a népkultúra egyben törté­neti alakulat is: Kodály Zoltán és Bartók Béla népdalfeldolgozásai az Éneklő Ifjú­ság szárnyain a szerves, egységes ma­gyar kxdtúrát terjesztik, éltetik továbbra is szlovákiai magyar testvéreink lel- I kében1. Vass László politikusok és a japán politikusok, vala­mint katonatisztek közt az utóbbi hetek­ben lefolyt tárgyalások eredményekre vezettek. Vu Peifu tábornagy elvállalta az új „békebizottság“ elnöki tisztét s egyúttal átveszi a „nemzeti segélybizottság“ ve­zetését is. Jólértesült körökben az a né­zet alakult ki, hogy ezek az események bevezetői \ u Peifunak az új központi kínai köztársaság elnökévé való válasz­tásához. játszódtak le. A Mosel folyóból egy oszlásnak I indult hullát halásztak ki és Prüfer metzi mér­nök felesége a hullán lévő ruhából azt gyaní­totta, Bogy hosszabb ideje nyomtalanul eltűnt férje holttestét találták még. A hatóság szabályosan halottnak könyvelte el Prüfer mérnököt és a folyóból kifogott hullát a Pra/er-család sírhelyére temették. Nemsokkal később a saint germaini klinikára egy csavargót hoztak be, aki teljesen elvesztette emlékezőtehetségét. Sem nevét, sem származását nem sikerült, félderítni. A klinika elmegyógyintézetében helyezték el a különös beteget, aki egész nap nehéz matema­tikai feladatok megoldásával szórakozott. Vé­gül a lapokban közzétették a fényképét, hogy talán ezen az úton hátha sikerül hozzátartozói nyomára jutni és ez a kísérlet, valóban sikerült. Az egyik lap, amely a fényképet közölte, vé­letlenül Prüf érné kezébe került, aki megdöbbenve ismerte fel a képen, eltűnt és halottnak hitt férjét. Közben a ritka betegségben szenvedő Prüfer iá teljesen meggyógyult, emlékezőtehetségét visz- szanyertc, állásába is visszakerült, de még min­dig halottként szerepelt a hivatalos aktákon. Sok huza-vona után végre a hatóságok is be­látták hogy aki él, azt, nem lehet, halottként el­könyvelni és most a metzi bíróság elölt meg- • ünnepelheti „feltámadását.“ AZ IGAZI VAD ASZ ÖRÖME! AZ IGAZI VAD ASZ ÖRÖMEI Kezdi vásárhelyi mm _ _ mU mm *■* M A c'rnű gyakorlati BENKÖ PAt: T* 56 $£ 53 13 íH 58 6 vadászati szakkönyve Felöleli a Magyarországon előforduló fontosabb vadfajok ismertetését, azok telepí­tését, gondozását és vadászatát. Tartalmazza a vadászati fegyvertant, bemutatja az összes modem fegyvereket, a különböző államok fegyvertipusait. Leírja a ható­sági fegyvervizsgálat, belövés, puskavásár Iá*, célzó-távcső stb. stb. nélkülözhetetlen ismertetését. A lőszerekről szóló fejezetben a lőporok, golyók, sörét, fojtás és töl­ténykészítés részletes leírását nyújtja, majd a fegyverrel való lövés elméletét adja a belső és külső ballisztika kimerítői ismertfctésével együtt. Végül a lövés művé­szete, a vadász felszerelése, a hajtóka vadászkutyák, a solymászat, falkavadászat, úhuzá.s, vadászatrendezés, vadásztársaság oki vadorzók stb. stb. ismertetése után tartalmazza a vadásztörvényt és a& idevonatkozó rendeleteket is. 1 Ara diszkótésben 10 pengő Megrendeléseket utánvéttel, vagy az Összeg előzetes beutalása ellenében forduló postával intézünk el. Ha ajánlott küldést kíván, úgy 50 fillér beutalását is kérjük. Az utánvételes küldés BO fillérrel drágítja a könyvet Pfeifer Ferdfn^nd (Z©idl@r Testvérek) nemzeti köWvkéi eskedése Budapest, IV., Kossuth Lajos-u'ca 5. Telefon: 18-57-30,18-74-00. ..... Japán meghívja Chamberlaint és Halifax lordot — 1 ■ c4 túrósául (eltámasztott iqij tlátottat r()teafér mérnök nem mindennapi esete az éleltet és a hatállal

Next

/
Oldalképek
Tartalom