Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-25 / 20. szám
1939 JANUÁR 25. SZERDA TEHÍIDfKI _MmVarhirku> 3 Bartha Károly honvédelmi miniszter nagy beszéde a képviselőház honvédelmi vitájában Szerdán folytatják a javaslat általános vitáját és ülést tart a 33-as országos bizottság 23 interpelláció a szerdai ülésen egyesített bizottságai folytatják a zsidóA honvédelmi vita a képviselőházban kedden elérkezett a csúcspontjához. A inai ülésen válaszolt ugyanis Bartha Károly honvédelmi miniszter a vita szónokainak és foglalta össze azokat az etikai, katonapolitikai, valamint a javaslattal összefüggő egyéb kérdéscsoportokat, melyek a vita során felmerültek, s melyekre a javaslat képviseletében a miniszter felelt. Külön eseményt jelentett az a körülmény, hogy a honvédelmi miniszternek ez volt az első felszólalása a kéiyviselőházban s ebből a szemszögből vizsgálva beszédét, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a Ház minden oldalán általános tetszés kísérte a miniszter bemutatkozását. Elsőrangú szónok, aki nyugodt és higgadt fellépésével, mondanivalóinak szabatos és áttekinthető csoportosításával, kellően képviselte azt a tekintélyelvet, amely a miniszteri széknek, másfelől a reformjavaslatnak kijár. Beszédét a Ház minden oldalán zajosan megtapsolták és a minisztert hossza-san Ünnepelték. A honvédelmi javaslat vitáját holnap, szerdán, folytatják és remélhető, hogy a holnapi, de legkésőbb a holnaputáni napon a javaslat vitája befejeződik. Egyebekben • a szerdai nap zsúfolt programot ír elő politikusainknak, mert délelőtt a 33-as országos bizottság tart >, ülést egy- idobon a képviselőház ülésével, amely déli félegy órakor tér át a bejegyzett 23 interpelláció meghallgatására. A Ház ülése várhatóan a délutáni órákig eltart, utána pedig délután 5 órakor a Ház A honvédelmi miniszter beszéde Ezután általános figyelem közepette vitéz Bartha Károly honvédelmi miniszter állott fel szólásra. — Elfogódottan állok itt, — mondotta — amikor a honvédelemről szóló törvényjavaslatot képviselem. Nemcsak azért, mert az a megtiszteltetés jutott osztályrészemül, hogy első parlamenti felszólalásommal a nemzet egy évszázados álmának, az önálló magyar hadseregnek megvalósítását képviselhetem, amelynek igazi beteljesülését ebben a javaslatban látom, hanem azért is, mert teljesen átérzem ennek a javaslatnak a nemzet jövője szempontjából szinte felbecsülhetetlen horderejűt. (Éljenzés és taps.) Utalt a miniszter a trianoni kényszer alatt annakidején megalkotott honvédelmi törvény indokolására, amely az általános hadkötelezettségét, vagyis azt a kapcsolatot, amely a magyar embert magyar állameszmével összefűzte, elszakította. Ez az aggodalom, hála Istennek, nem [teljesedett be, mert a magyar nép legteljesebb áldozat- készsége és önfeláldozó kötelességAmit a honvédségnek adunk, azt a nemzetnek adjuk fft TELI CORVIN VÁSÁR A honvédelmi miniszter ezután rátért a javaslatra, megállapította, hogy a 20 év előtti romholó munkával .szemben ez a javaslat valóban alkotó munkát végez ás a boldogabb jövőnek alappilléreit törvény tárgyalását. A keddi ülésről itt számolunk be. A honvédelmi vita Szinyei-Merse Jenő alelnök 10 órakor nyitotta meg az ülést. Bemutatta az izraelita vallásfelekezetek törvényes képviseleti szerveinek a zsidótörvénnyel kapcsolatban benyújtott, kérvényét, bejelentette, hogy azt elbírálás céljából a Ház együttes bizottságának adja ki. Napirend szerint folytatták a honvédelmi javaslat vitáját. Huba.v Kálmán a törvényjavaslatot örömmel elfogadja, megjegyezve, hogy ez a bizalom nem a kormánynak, hanem a honvédségnek és a honvédelmi miniszter személyének szól. Történelmi adatok alapján megemlékszik a magyar katona hősiességéről, s hódolattal adózott a leg felső Hadúrnak. Elismeréssel szól a honvédség vezetőiről, akik a honvédségben nemcsak emberanyagot, hanem magyar testvért Is látnak. Megemlékezett a magyar honvédség felvidéki hőseiről, majd a javaslat részleteivel foglalkozva több kívánságod terjesztett elő. Utalt Hä Est című lapnak 1918-ban megjelent cikkeire, melyek a hadsereg ellen írtak és üdvözölték a cseh állam megszületését Kéri a minisztert, hogy intézkedjék aziránt, hogy ilyerft szellemű lapok ne férkőzhessenek közel a kaszárnyákhoz és a tisztikarhoz. Pelveti a kérdést, hogy a kiváló altisztek nem kerülhetnének-e idők során a tisztikarba. A kaució-rendszer eltörlését kéri és végül a javaslatot örömmel elfogadta. teljesítése következtében sikerült honvédségünket legfőbb Hadifrunk, a Kormányzó Ür Öfőméltósága (hosz- szantartó lelkes éljenzés és taps.) magas irányítása mellett a trianoni korlátozások ellenére nemcsak a megfelelő színvonalon fenntartani, hanem néhai Gömbös Gyula előrelátó gondoskodása folytán olyan mértékben továbbfejleszteni, hogy az már ma is megállja helyét még európai viszonylatban is. A magyar nemzet a legutóbbi krízis alatt áldozatkészségét mutatta meg akkor, amikor egyszerű hívó szóra minden törvényes kényszer nélkül, a társadalmi rétegekre való tekintet nélkül sietett a honvédség zászlaja alá, hogy a nemzet védelméből ki vehesse részét. Bármenynyire közismert tények ezek, mégis erről meg kell emlékezni és meg kell emlékezni á vita során a honvédség iránt pártkülönbség nélkül megnyilvánuló szerétéiről is. Úgy a maga mint a honvédség nevében köszöni ezt a meleg elismerést és biztosítja a nemzetet, hogy a honvédség erre a jövőben is érdemes lesz. Kötelességének tartja, hogy a tisztikarnak, altisztikarnak és a legénységnek nehéz és önzetlen munkásságát a nemzet színe előtt elismerje. (Éljenzés és taps.) rakja• le. Amit a honvédségnek adunk, azt a nemzetnek adjuk és a jól felszerelt véderők által nyújtott biztonságérzet, a nemzeti érdekek öntudatos megvédésének lehetősége sokszorosan megjutalmazza ezeket az áldozatokat. A törvényjavaslat megokolására elég két városnevet említeni: München és Becs. Mindkettő égy-egy csodálatos állomása a mai történelemnek, a nemzeti céloknak véráldozat nélkül való érvényesítését bizonyítják. És egy harmadik városnév: Munkács. tJjabb bizonyítékát adja a magyar nemzet hazafias önfeláldozásának s egyben intőpéldául szolgál arra, hogy honvédelmünket a legtökéletesebben kiépítsük. Teljes őszinteséggel rámutatott a miniszter arra, hogy a javaslat eddiginél nagyobb áldozatokat kíván a nemzettől. Kifejtette, hogy a jövőben -védekezni kell nemcsak a harcvonalakon, hanem az ország egész területén, a mögöttes országrészekben. A honvédelemből az ország- minden polgárának ki kell vennie részét. Érvényesíteni kell azt a tapasztalatot, hogy a honvédelemre való fel- készültségnek egyik leglényegesebb alkotó része a gazdasági felkészülés, A mai kor legjellegzetesebb vonása a lázas fegyverkezés, amely nem feltétlenül háborús célokat szolgál, hiszen éppen a közelmúlt napokban láttuk, hogy a fegyverek puszta jelenlétükkel, — bármenynyire paradoxonnak lássék ez az állítás, — egy újabb borzalmas világháború kitörését akadályozták meg. ' < ■ ■■■■■« Az a nemzet, amely jövőjének biztosításáról lemondani nem hajlandó, nem nélkülözheti honvédelmének lehető legtökéletesebb megszervezését. Reméli, hogy nincs véleménykülönbség abban, hogy nekünk is minden áldozatot meg kell hoznunk e cél elérésére. (Élénk helyeslés és taps.) Az új honvédségi törvénynek biztosítania kell az ország minden anyagi erejének a honvédelem céljaira való beállítását, ebből a célból alapot kell teremtenie a tervgazdálkodásnak háború idején való bevezetésére és ennek keretében ki kell terjeszkedni a polgári lakosság elláA honvédelmi miniszter ezután a vita folyamán elhangzott megjegyzésekre válaszol. A női munkaszolgálattal kapcsolatban elhangzott kívánságokat a végrehajtási utasításnál figyelembe veszi s amennyiben addig megalakul az országos nővédő tanács, annak kívánságait is tekintetbe fogja venni. (Helyeslés.) A tisztikar politizálásának kérdésével kapcsolatban a miniszter ezeket mondta: — A valóságnak megfelelő helyzet az, hogy a tisztikar, mint ilyen nem politizál. a tisztikarban és a tisztek túlnyomó többségében él az a meggyőződés. hogy a hadseregnek a pártpolitikai hareokba való bevonása vagy beavatkozása, csakis az ország vesztére vezethet. (Helyeslés.) A tisztikar és a tisztek a föméltóságú Kormányzó Ürnak tett esküjüket szentnek tartják, (Éljenzés.) ennek megfelelően hűek az alkotmányhoz. Hazafi- ságuk, erős nemzeti érzésük nem pártpolitikai, hanem pártokon felül álló összefogó erő. lására is. Ezeknek az intézkedéseknek békében való végrehajtását is biztosítani kell. Ezeken az alapelveken épült fel a törvényjavaslat, amely az állami és gazdasági élet minden ágára kihat s éppen ezért végtelenül fontos, hogy háború rse. tén az egész nemzet egységes vezetését, minél teljesebben biztosítsuk. Ezt célozza a törvényjavaslat első részében rendszeresített legfelső honvédelmi tanács. Levente- kötelezettség, hadkötelezettség és honvédelmi szolgáltatások A miniszter ezután röviden összefogj»* lalva ismertette a javaslat egyes rendeli kezeseit, melyek a leventekötelezettségről, a hadkötelezettség visszaállításáról, a honvédelmi szolgáltatásokról intézkedik. Ez utóbbi résznél a javaslat megadja azokat a felhatalmazásokat, meiyek az alapos előkészületek végrehajtására már byéke idején is szükségesek. Különös jelentőséggel bírnak azok a rendelkezések, melyek az ipart a honvédelem szolgálatába állítják. Mindezek a felhatalmazások kétségtelen nül új korlátozásokat és kötelezettségeket jelentenek, úgy az egyénre, mint a gazdasági életre nézve, azonban ezeket, a nagy cél érdekében el kell vállalni. Megemlítette a miniszter, hogy a javaslat további része újra szabályozza a légvédelmet, végül a háború esetére szóló kivételes hatalomra vonatkozó rendelke- zéseket foglalja össze. Az 1912. évi törvénnyel szemben azt az új rendelkezést tartalmazza, hogy elkerülhetetlenül szükséges esetben kellő alkotmánybiztosítékok mellett általános felhatalmazást is ad a kormánynak, kivételes intézkedések tételére. — E tekintetben nyugodt vagyok és nyugodt lehet a nemzőt is. Nem nevezem politizálásnak azt. ha a tiszt, aki ma már nem idegen test a nemzetben, hanem vele él és vele érez, bizalmas körben véleményt, sőt esetleg bírálatot mond a napi eseményekről és így a nemzetet érdeklő életbevágó kérdések foglalkoztatják. — Voltak azonban a múltban is, esetleg vannak és lehetnek egyes tisztek a jövőben is, akik a pártpolitika felé orientálódnak és ellentétbe kerülnek tisztiesküvel fogadott kötelezettségeikkel. Az ilyen tisztektől a fenkölt tisztigondolkodásnak megfelelően elvárom, hogy elsősorban önmaguk vonják le őszintén és becsületesen a beállott, összeférhetetlenség következményeit: váljanak ki . önként a. szolgálatból és nyílt sisakkal lépjenek a politika mezejére. De ha mégis előfordulna, hogy egy tiszt megfeledkezve esküjéről, a pártpolitikába bekapcsolódnék anélkül, hogy annak következményeit kö- telességszerűen önmaga levonná, az biz• tos lehet, hogy azzal szemben én fogom, A tisztikar pártpolitikán felül állá összefogó erő V-3.
