Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-22 / 18. szám
22 TETOiDHtn •J'íafiiaR-HniME 1939 JANUÁR 22. VASÁRNAP Mark Iwain tragikomikus élete Kétezer notesz-könyvet találtak Amerikában, valamennyi a világhírű humorista ismeretlen kéziratait és feljegyzéseit tartalmazza — Megkezdődött a nagyértékű irodalmi anyag feldolgozása A New-York Saturday Rewiew rendkívül érdekes irodalomtörténeti felfedezésről számol be. A cikk, amely nemcsak Amerikában, de Európában is igen nagy feltűnést keltett, elmondja. hogy megtalálták a legnagyobb amerikai humorista, a közel harminc évvel ezelőtt elhunyt Mark Twain egy régi ládáját. A ládát felbontották és megleptéssel látták, hogyannak tartalma kétezer egyforma nagyságú noteszkönyv. Természetes, hogy rendkívüli érdeklődéssel kezdték meg a hatalmas no- teszgyüjtemény átnézését, annál is inkább, mert Mark Twain müvei ma is rendkívül népszerűek, a háború előtt elbúnyl kiváló humorista könyvei most is állandóan újabb és újabb kiadásokban -jelennek meg és rekord- példányszámban kelnek el. A kétezer noteszkönyvet több elsőrangú esztétikusnak és irodalomtörténésznek adták ki feldolgozásra. Az amerikai lap cikke szerint ezek a kiváló irodalmi szakemberek már az első felületes átnézés alkalmával megállapították, hogy az ócska ládában talált noteszkönyveknek komoly irodalmi jelentőségük van, Mark Twain- nek seregesen találták meg kiadatlan írásait, regény- és novellaterveit a jegyzőkönyvekben. Most a legrészletesebben feldolgozzák az anyagot és ki fogják adni a noteszkünyvek tartalmát. Az irodalomtörténészeknek, akik a jegyzőkönyveket átvizsgálták, kétségtelenül legérdekesebb megállapításuk az, hogy Mark Twaiuuek a noteszekben talált kiadatlan írásai túlnyomó részben nem humoreszkek, sőt nem is humoros természetű, hanem igen komoly tartalmú novellák és regény- töredékek. Érdekes ez a felfedezés különösen, azért, mert Mark Twain legnagyobb ambíciója mindig az volt, hogy komoly regényeket és novellákat írhasson humoreszkek helyet. Ez a vágya azonban sohasem teljesedhetett, — anyagi okok miatt. Az a kevés komoly tárgyú irásmű, amit kiadott, nem jól jövedelmezett, humo- reszkei pedig elsőrangú üzletnek bizonyultak. A nagy írónak pedig felesége és két lánya volt, akiknek sok pénz kellett s ezért valósággal terrorizálták szegény Mark Twaint arra, hogy írjon, írjon és mindig csak humort írjon... Érdekes, romantikus élete volt Mark Twainnek, Amerika legnagyobb humoristájának. Most, hogy megtalálták ismeretlen írásait, — azokat a műveit, amelyek minden bizonnyal leginkább szívéhez nőttek, — érdemes és érdekes feleleveníteni néhány fejezetet a nagy író életéből. Mark Twain és a revolver A Mississippi partvidékén egy kis falu- báfl/1835 november 30-án született Sámuel Langhorn Clemens, aki Mark Twain néven világhírűvé tette az amerikai humort. Ugyanebben az esztendőben Amerikából ezen a speciális humoron kívül még valami indult világhódító útra: a revolver. Ezt a szerszámot, ami még Mark Twain humoránál is nagyobb karriert csinált, 1835-bon, Clemens születésének esztendejében találta fel egy másik Samuel: Samuel Colt. A revolver gyorsan terjedt. Mark Twain még csak egyéves ■volt, amikor Colt nagy revolvergyárat alapított Patent Fire Anns Company néven. Később itt helyezte el a nagy humorista vagyonának egy részét és így — a sors különös játéka folytán — alig fél évszázad után összetalálkozott a két kortárs: Mark Twain humora és a revolver. Ez a üékány dátum bizarr összehasonlításra ad alkalmat: rokonságban van-e a Mark Twain humora a — revolverrel? Ha a „revolverhumort“ az akasztófahumorral identifikáljuk — igen. Ha a „gyilkos vicceket“ nevezzük revolver humornak — akkor is. Samuel Langhorn Clemens élete indokolttá tette, hogy Mark Twain humora „akasztófahumor“ és egyúttal „gyilkos humor“ is legyen. Hajósinas, révkaíauz, bányász, aranyásó, újságíró A fiatal Clemens apja álmodozó, dolog- talan ember volt és. anyja se sokat foglalkozott a kisfiúval, csak azzal törődött, hogy belenevelje a. vágyat a gazdagságra és tekintélyre. A későbbi humorista otthona — nyomortanya volt. A gyerekből már tizen hároméves korában nyomdászinas lett, de egy évvel később már megnyílt számára a „kalandos élet“: nagy lendülettel indult meg a Mississippin a folyamhajózás és Sam Clemens beállt hajósinasnak. Azok az esztendők, amiket a Mississippi bárkáin töltött, bőségesen ellátták egész életét romantikus elemekkel. Valószínűleg már hajóslegéuy korában megfogamzott benne a két pajkos mississippiparti kölyök: Tom Sawyer és Huckleberry Finn figurája. Még valami történt az ifjú Saru Cle- menssel hajóskorában. Megragadt füleben egy kifejezés, ami azután úti társa, elkísérte élete végéig. — Mark twain! — azaz: „jelezz keltőt“, már mint két öles mélységet, ezt kiáltja gyakran a folyami hajó kormányosa a kis inasnak. A kifejezést, mint írói nevet, átvette később, író sorában Sam Clemens is és világhírűvé tette a Mississippi hajósainak kiáltását. A hajósinasból révkalauz lett. révkalauzból bányász, a bányászból aranyásó, — aki azonban sohasem talált aranyat — az aranyásóból újságíró — es ezzel megszűnt Sam elememnek lenni és megkezdődött a nagy Mark Tteáin élete. Botcsinálta humorista Első írásai humoros karcolatok voltak. Kacagott írásain egész Amerika és — a kacajt arannyal fizették. Humora jellegzetesen amerikai, de ez nem a huszadik század Amerikájának humora. Inkább azt mondhatnánk: Mark Twain írásaiból kiderül, hogy mi neveltette meg a múlt százáéi yankeejét. Néhány szatíra mellett megírta a mifi- bissippi-i folyami élet rajzát és megírta Tom Sawyer kalandjait. Ez a pajkos gyerek éppen úgy. mint barátja, talán még híresebbé lett Huckleberry Finn, a folyóparti kisváros agyafúrt és vakmerő kölvke. A két jóbarát kalandjai és esiny- jei nemcsak mulattatóak, de jellegzetesek is. Gyakran nagy komiszságokat követ el Hűek és Tóm, de lelkűk mélyén ott rejtőzik a melegség, a jóság, az igazságérzet, a „költői, igazságszolgáltatás“ beteljesülésének az a nagy vágya, ami senkiben sem él olyan elevenen, mint a gyerekben. Egy harmadik nagy gyermekkönyve, a Koldus és királyfi minden izében szívregény. Be is vonult a legszebb Pantheonba, a gyermekszívbe: a Robinson Crysoe, a Gulliver utazásai és Don Quijote, a Szív és a többi nagy ifjúsági regény mellé. Humorával, kis anekdotáival, mulatságos történeteivel, kacagtató szatíráival komoly vagyont,' keresett Mark Twain. Meg is nősült és a házasságból két leánya született. Később elvesztette vagyonának egy részét és ezzel igyidőben el akarta hagyni a humort is, aminek anyagi boldogulását köszönhette és elkezdett .,komolyakat“ írni. A „komoly“ írásművekkel azonban nem lehetett annyi pénzt keresni, mint a kaeagtatókkal és mint amennyire igényes családjának szüksége volt. Mark Twain a családi terror hatása alatt, visz- szatért a humorhoz. Botcsinálta humoristává lett, de mulatságos írásai ezután sem lettek kevésbé ízesek, mint akkor, amikor még saját jószántából humorizált. A szerencsétlen légy kalandjai Ebben az időben már gyakran jelentkezik írásaiban az „akasztófahumor“ és a „gyilkos humor“ vagy — hívek maradjunk a dátumokadta hasonlathoz: — a „revolverhumor“. Ekkor történt, hogy soE befolyásos embert és intézményt megbántott Mark Twain azz^d, hogy kegyetlenül kifigurázta őket. Egy festőművésznek frissen pingált képén vógighúzta ujját és azt mondta: — Itt egy kissé más tónussal festeném ... A festék letörlődött a képről, a művész hüledeztt, Mark Twain pedig flegmatikusán megjegyezte: — Nem baj, kesztyű van rajtam... Más alkalommal egy petroleumkirály-’ nak, aki zsebében kotorászott, azt mondta: — Nagyon humoros végre egy olyan petroleumkirályt látni, aki nem a fogyasztók, hanem a saját zsebében kotorászik ... Ismét máskor a kartelleket bántotta, meg, amikor humoreszket írt a légyről, amely hiába kísérelt meg öngyilkosságot oly módon, hogy a légyölőpapírra repült. Az teljesen ártalmatlan volt, mert az amerikai légypapírkartell gyártotta. A eukorkartell árujától, a „finom“ édességtől azonban — megdöglött a legyecske. Ezek a sértő tréfák természetesen rengeteg ellenséget szereztek neki és a sok ellenség nem járult hozzá anyagi fellendüléséhez. Kitörtek erre a családi viharok és Mark Twain, hogy többet kereshessen, felesége és két leánya kíséretében áthajózott az óceánon, hogy előadókör- uiat tartson Európában. A körút során Marté Twain 1899 március 24-én Becsből Budapestre érkezett. A magyar Mark Twain és az amerikai A budapesti napilapok tudósítói a nagy amerikai, humorista elé utaztak a' határra. Leírásuk szerint a 64 éves Mark Twain „markáns arcélű, dxís őszhajú férfi és — kissé nagyot hall“. A határon cigányzenével fogadták. Az író, aki utálta a muzsikát, csodálkozva kérdezte: — A cigányok is a magyar vasúttársaság kötelékébe- tartoznak? Amikor valaki arról beszélt, hogy művei milyen népszerűek Magyarországon, csak legyintett és azt mondta: — Az én amerikai, bizarr dolgaim csak Amerikában jók ... Első pesti délelőttjét egyik leánya kíséretében a magyar képviselőház karzatán töltötte Mark Twain. Itt találkozott Rákosi Viktorral, Sipulus-szal, ,,a magyar Mark Twain“-ne\, akit már ismert Becsből — ugyancsak a parlament karzatáról, ahonnan nagy képviselőházi viharokat néztek végig együtt. Felelevenítették bécsi emlékeiket és az amerikai író megjegyezte, hogy milyen jó egyetértésben ültek egymás mellett. — Persze, — válaszolta Sípulus — hiszen az egész, ülésteremben csak mi ketten nem verekedtünk... Délután elláu „tott Mark Twain az Ottlion-ba, az ujságíróklubba, ahol Rákosi Jenővel beszélgetett. Kiderült, hogy jól ismeri Jókai regényeit, sőt még Jókai nevét is helyesen ejti ki. Amikor Rákosi .Tenő érdeklődött, hogy mit tud a magyarokról, azt mondta, ősz hajára mutatva: — Elég öreg ember vagyok ahhoz, hogy necsak hírből ismerjem Lewis Kossut h-ot... Gyerek voltam még, amikor Kossuth Amerikában járt, de sohasem felejtem el azt a hatást, amit rám tett... Mialatt Mark Twain az Otthon Körben tartózkodott, fergeteges máreiusvégi hóvihar tört ki. — Mark Twain hozta a hóvihart! — jegyezte meg valaki. — Én mindenhova viszek valamit — felelte a humorista. — Amikor Hawaiban jártam, azt mondták, hogy én hoztam a kolerát, Indiába éhínséget, vittem, Angliába a királynő jubileumát. Ausztriába pedig — oz obstrukciót. „Lehet, hogy nem is vagyok életben . . Az Otthon-ban megkérték a vendéget, hogy mondjon néhány szót fonográfba, hogy megörökíthessék hangját. Mark Twain szívesen eleget tett a kérésnek. Mark Twain budapesti előadását az egyik nagy kaszinóban tartotta. A fényes estélyen pompás közönség ült a díszteremben. Ott volt: Wekerle Sándor, gróf Andrássy Gyula. Darányi Ignác, Herczeg Ferenc, Rákosi Jenő, Berzeviczy Albert, Pulszky Ágost és a századvégi magyar szellemi élet elitje. Az amerikai író bejelentette, hogy bolondságokat, nonsen-seket fog előadni. Felolvasta négy kacagtató humoreszkjét, majd elmondta egy intervjú történetét, amit vele csinált egy amerikai riporter. Idézzük a mulatságos intervjú egy részét: A riporter: Van férfi- vagy leánytestvére, vagy volt férfi- vagy leánytestvére? Mark Twain: Lehet, hogy egyáltalában nem is vagyok életben ... A riporter: Hogyhogy? Mark Twain: Én ugyanis együtt születtem egy ikertestvéremmel. Párhónapos korunkban édesanyánk a fürdőkádban összecserélt minket — és azóta sem tudott megkülönböztetni... Közben egyikünk meghalt... máig sem tudjuk — én haltam-e meg, vagy a fivérem? Viharos sikere volt Mark Twain előadásának. Látogatás Jókai Mórnál Mark Twain budapesti tartózkodása alatt látogatást tett Jókai Mórnál is. Órák hosszat beszélgetett a két író. Jókai megmutatta amerikai kollégájának díszokleveleit és az emléktárgyakat, amelyekkel a nemzet megtisztelte. Melankolikusan jegyezte meg Mark Twain: — Jó sorsa van a magyar írónak, megbecsüli a nemzet... Arra gondolt, hogy mennyi baja volt neki Amerikában, mert kifigurázta a pet- roleumkirályokat és a kartelleket... Gróf Csáky Albin teaestét adott Mark Twain tiszteletére. A búcsódélutánt Am- brozovics Béla miniszteri tanácsosnál tartották, ahol családjával együtt jelent meg a világhírű vendég. Ezen a délután nagy öröme volt Mark Twainnek: megismerkedhetett Kossuth Ferenccel, „a nagy Kossuth“ fiával. Egyébként azonban unatkozott a búesó- délutánon, a pestiek ugyanis nem tudták, hogy gyűlöli a zenét és muzikális műsort állítottak össze szórakoztatására: a házigazda felesége magyar nótákat zongorázott és az énekben később résztvett Kos suth fia is. Az egyik vendég, Pékár Alice, palotást táncolt. Mark Twain lányai, akik remekül mulattak Ambrozovicséknél, szintén megpróbálkoztak a palotással. A sok muzsikálás után Ábrányi Kor- nélné Mark Twainhez lépett és megkérte, hogy írjon valamit emlékkönyvébe. A zenétől elkeseredett író ezt jegyezte az albumba: „Mindnyájunkban van zenei érzék, csak nem mindnyájan tudjuk magunkból kicsalni.“ Gondosan aláírta, odajegyezte a dátumot és azután halkan azt mondta: — Én például nem tudom kicsalni... Feleségétől és lányaitól azután alaposan kikapott a papucs alatt nyögő író, hogy udvariatlan volt Ambrozovicséknál. Másnap, 1899 március 30-án elutaztak Mark Twainék Budapestről, előbb Temesvárra, majd több más vidéki városba, hogy az író ott is előadásokat tartson. A Magyar Államvasutak szalonkocsit bocsátott a híres vendég rendelkezésére. Haláláig, 1910-ig humorista maradt Mark Twain. Pedig jobban szeretett volna Samuel Langhorn Clemens és — „komoly író“ lenni. Goszfőnyi Lajos
