Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-22 / 18. szám
Az Egyesült Magyar Párt (EgyesUlt Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt) programja 1939 JANUÁR 22. VASÁRNAP TElsüIPtTKI Mindenkinek a helyét, helyzetét, jogait és kötelességét a végzett mnnlca határozza meg. Hit akar az Egyesült Magyar Párt? Az Egyesült Magyar Párt a felvidéki magyar nép pártja. A történeti sors úgy alakult, hogy a magyar nemzet egy része, húsz éven keresztül idegen uralom alatt, a csehszlovák köztársaság keretében volt kénytelen élni. E húsz év alatt a csehszlovák államhatalom rendszeres politikai elnyomással a magyar nemzet erőit felmorzsolni és végül megsemmisíteni iparko- dot. A Csehszlovákiába szakadt magyarság azonban állandóan az önvédcláni fronton küzdve, oly lelkiséget termelt ki magából, mely fokozatosan meszervezte a cseh köztársaságba kényszerííett magyar nemzetcsoportot, a magyar művelődés örök értékeit megőrizte és a gazdasági élet erőit összefogta. És így a nemzeti felszabadulás eljövetelét állandóan munkálva: egységes szellemmel, egységes politikai, kulturális és gazdasági szervezettséggel tért vissza az anyaországhoz: Magyarországhoz. Az Egyesült Magyar Párt úgy látja, hogy politikai célját és húsz év alatt kialakult szellemiségét az anyaországba továbbra is követuie és hirdetnie kell. A pártpolitikailag és eszmeileg részekre tagozódó anyaországban a Pártnak továbbra is hivatása és feladata van. HIVATÁSA: a húsz év alatt kisebbségi sorsban kialakult, a felvidéki nemzetcsoport minden tagját átható, a nemzeti közösség gondolatából fakadt önvédelmi szellem meggyökeresítése az egész magyar nemzetben. FELADATA: oly népi és szociális nem- zetszCrvezct megépítése, illetőleg e megépítésben való erőteljes közreműködés, mely a magyar államban létező nemzeti erők összefogásán és megszervezésén megépíti a magyar nemzet új népi és szociális államát. És így a magyar nemzetet történeti hivatásának vállalására alkalmassá és képessé teszi. A Párt hivatásához és feladatához hi- ven három eszmei pillérre támaszkodik. Ezek: 1. A keresztény világnézet 2. Á nemzeti gondolat 3. A szociális igazság 1. A KERESZTÉNY VILÁGNÉZET je- lenti, hogy az állami, társadalmi és gazdasági élet minden vonatkozásában a keresztény valláserkölesi felfogásnak kell érvényesülnie. A magyar nemzet megmaradása, fejlődése és jövője elválaszthatatlan a keresztény gondolattól. Ez teszi valóban európai nemzetté a magyart. A keresztény világnézet erkölcsi parancs, mely irányt és szellemet szab nemzeti és szociális céljaink számára. 2. A NEMZETI GONDOLAT jelenti, hogy az új magyar állam a népközösség eszméjén épül fel. A nemzet a legnagyobb és legszentebb közösség. Mindaz, amit politikai, társadalmi, gazdasági, vagy kulturális berendezésnek nevezünk: csakis a népközösség érdekét és jövőjét szolgálhatja.' A nemzet a nemzettagoknak szent közössége, melyhez mindazok tartoznak, akik a magyar szellem, a magyar történelem és a magyar történeti célok részeseinek vallják magukat. A magyar népközösséghez tartoznak mindazok, politikai hovatarto- zásra való tekintet nélkül, aki- keta közös magyar eredet, vagy a magyar szellem és kultúra kapcsol egybe és akik a magyar népközösséghez való tartozásukat minden körülmény között vallják és vállalják. A magyar népközösség fogalma ezáltal túllépi a magyar állam politikai határait és a magyar nemzet szerves részének tekinti azokat is, akik az állam politikai határain kívül élnek. 3. A SZOCIÁLIS IGAZSÁG jelenti, hogy: a Párt a szociális gondolat teljes és maradéktalan megvalósítását akarja A szociális igazság azt jelenti, hogy a népközösségi gondolaton felépülő társadalom nem ismer osztályokat, hanem csakis hivatásrendeket. A népközösség kebelében nincsenek születési előjogok. 1. ÚJ SZELLEMET: a keresztény és magyar világnézet uralmát. 2. ÜJ BERENDEZÉST: a dolgozó magyar nemzet munkán és fegyelmen felépülő rendszerét. 3. ÚJ ÁLLAMOT: a keresztény, nemzeti és szociális gondolaton nyugvó munkaállam megépítését. * Az Egyesült Magyar Párt a fenti alapelvek érvényesítését a következőképpen határozza meg: I. Államjogi rész 1. Magyarország alkotmányos királyság. A királyság intézménye ősi alkotmányunk alapja. A királyi trón betöltésénél kizárólag a nemzet érdeke lehet irányadó s annak végleges rendezése kizárólag a nemzet egyetemes történelmi érdekei szerint történhetik, függetlenül minden idegen beavatkozástól. 2. Hűek vagyunk a inag>ar alkotmányhoz, de mindenkor a nemzet életének, fejlődésének szükségletéhez kívánjuk annak keretét alkalmazni s mikor ezt tesz- szűk: a vérszerződéstől kezdve elindult magyar alkotmányfejlődés minden mozzanatára figyelemmel kell lennünk. 3. Törvényhozás tekintetében szükségesnek tartjuk a mai kétkamarás törvényhozás reformját oly formában, hogy a képviselőház valóban a népi akaratot képviselje, a felsőház pedig az érdekképviseletek kiküldöttjeiből álljon. E célból a választókerületek ne a mai értelemben vett képviselőket, hanem követeket küldjenek az országgyűlésbe, hogy azok választásuk után bármikor visszahívhatók legyenek. A felsőház az érdekképviseletek háza legyen, melyben a különböző foglalkozás! ágak legkiválóbb szakképviselői foglaljanak helyet, s így a törvényhozás és a törvényellenőrzés munkáját lássák el. 4. Az országgyűlés, megyegyűlés, községi gyűlés, érdekképviseleti s minden képviseleti szerv megválasztása az általános, egyenlő, nőkre is kiterjedő, titkos választás útján történjék. E célból új választójogi törvény hozandó, mely a választójog korhatárát 24 évben, a választhatóság korhatárát pedig 30 évben állapítja meg. Miután a választás titkos és egyéni kerületek helyett a megyei kerületekben bevezetendő lajstromom választást tartjuk az igazi népi megnyilatkozás legalkalmasabb formájának, a választójogot az írni-olvasni tudáshoz keH kapcsolni. A jelenleg érvényben lévő választójogi törvényben előírt egybe!ybenlakás időkerete félévre korlátozandó. 5. Miután a nemzeti társadalom egységére törekszünk, megliltandónak tartunk minden olyan pártpolitikai szervezkedést, mely az osztályharc alapján áll, s az ilyen pártok azonnali feloszlatását követeljük. 6. Szükségesnek tartjuk, hogy a köz- igazgatás és általában az állami ügykezelés a mai nehézkes, eibürokratizált szelleme megváltozzék és eleven, modern, gyökeresen magyar szellemet képviseljen. 7. Szükségesnek tartjuk a megyerendszer korszerű átszervezését. A megyei és községi önkormányzati életből a viriliz- must el kell tüntetni. 8. Közpénztárból senki se kaphasson több, mint egy jogcímen jövedelmet. 9. Olyan magyar jogrendet akarunk, mely a jogrend tengelyébe a nemzet egyetemének érdekvédelmét állítja. Szükség van tehát olyan büntetőjogi reformra, mely a fokozott felelősség elvét érvényesíti, a nemzetnek okozott erkölcsi kár súlyosabban minősítendő, a köz- vagy nemzetellenes bűncselekmények új, szigorúan elbírálandó kategóriákba sorolandók. 19. A magyar nemzet államának őre a A szociális igazság a gyakorlatban: szociális törvényhozást és szociális köz- igazgatást jelent. magyar véderő: A MAGYAR HONVÉDSÉG. Követeljük, ho-^ ez a honvédség a nemzeti áldozatkészség legszélsőbb igénybevételével korszerűen kifejlesztessék és kiépíttessék, mert hittel valljuk, hogy a magyar nemzeti jelen és jövő a Kárpátok medencéjében elsősorban az erős magyar hadseregtől függ. 11. Kívánjuk, hogy a katonaszellemű nevelés intézményei: a levente- és lövészintézmények minél erőteljesebb mértékben kiépíttessenek. 12. A magyar állam keretében külön jogkercttel szabályozandó a zsidóság helyzete. A zsidóság túlnyomó többsége nem tudott évszázados és részben évtizedes együttélés folytán a magyar nemzetbe úgy beilleszkedni, hogy lemondott volna fajtestvérei nemzetközileg felfogott érdekvédelméről és a magyarságra káros tulajdonságait elvesztette volna. Tágabb felelősségérzésével, a szellemi pályákon és a közgazdasági életben túl- harapódzott szerepével veszélyezteti a magyar közösség érdekeit. Törvénnyel szabályozandó a zsidóság közjogi elhelyezkedése, valamint szerepe a művelődési, gazdasági és szociális élet síkján. Ki kell venni a zsidóság kezéből a megszerzett földbirtokot, a szellemi és gazdasági életben szerzett hatalmát pedig korlátozni arra a mértékre, ahogy a magyarsághoz viszonyított számaránya megkívánja. 13. A magyar állam területén élő nemzeti kisebbségek számára biztosítani kívánjuk a kulturális és gazdasági szabad ság és szabad fejlődés jogát. 14. A magyar állam a magántulajdon alapján áll, de ettől a magántulajdontól felelősséget vár, ez a nemzetileg felfogott felelősség korlátozza a magántulajdont. A magántulajdon egy bizonyos mérteken felüli növekedése káros a közösség, a nemzet és így az állam érdekeire. Jogosnak és szükségesnek tartjuk hogy a törvények korlátozzák az élet minden síkján az egykézben biztosítható magánvagyont és jövedelmet. 15. Szükségesnek tartjuk, hogy a magyar állam külügyi politikája híven az ország földrajzi fekvéséhez, az ezeréves történelmi múlt hagyományaihoz, állandó és céltudatos munkája legyen a Kárpátok medencéjében lakó magyarság egyállamban való egyesítése gondolatának, úgyhogy emellett minél több barátot tudjunk az európai béke szolgálatába állítani. II. Művelődés 1. A magyar nemzet művelődése megkívánja, hogy minden egyes tagját keresztény és magyar kultúra hassa át Szükséges, hogy egész iskolai oktatásunk, valamint népművelésünk ennek a célnak a szolgálatába legyen állítva. 2. A népiskola, melyet 8 osztályra kell kiépítenünk, necsak alapismereteket adjon, hanem népi, öntudatos, magyar szellemet és a felsőbb osztályokban szakoktatást is. Tehát necsak tanítson, hanem neveljen is. 3. Középiskoláinkban szellemi pályán clhelyezkedni kívánók általános műveltségének megalapozásán túl jellemnevelést, szociális felelősségérzetet és fokozottabb magyar nemzettudatot kell adnunk. 4. Az egyetemeken és főiskolákon a megfelelő szakműveltség megadása mellett fokozott mértékben kell a magyar sorsközösség és nemzetközösség tudatkörébe az ifjúságot bevonni. 5. Ugyanez vonatkozik az összes szakiskolákra is. melyekben a nemzetnevelés gondolatának is hajlékot kell adnunk 6. Szükségünk van gyökeres tandíjreformra. mely lehetővé teszi, hogy ne vagyoni és osztály származás, hanem tényleges tehetség, alkalmasság alapján fejlődjön ki művelt szellemi munkásrétegünk. A tandíj mindenütt az állampol9 ,|ci hashajtó dragéekat. Este 2 -3 szem Artinl levéve, reggelre kellemes ürülést biztosit kell használni, amelyet a leg-i többen utánoznak, ha siker—t telenül «. Biztos, enyhe fájdalom m entes hatás jellemzi aZ gárok fizetőképességéhez kell, hogy alkalmazkodjék. 7. A keresztény egyházak vagyona célvagyon s így feltétlen szükséges, hogy egykori alapításának megfelelő célokat szolgáljon minden időben. Ez a minősége azonban nem lehet akadálya annak, hogy a korszerű szociális fejlődés a szükséges nemzeti vagyon-megoszlás új tulajdonjogi szempontjainak alá ne rendeltessék. Ebben az esetben az állam tartozik gondoskodni azon művelődési intézmények fenntartásáról, melyek szolgálatát a megesökkent célvagyon már nem tudja fedezni. 8. Csak a nemzeti ügy becsületes, őszinte, igaz szolgálatát vállaló sajtó engedélyezhető. Minden olyan sajtótermék, melyre ez a meghatározás nem alkalmazható, megszüntetendő. Nem törhetjük azt a sajtot, mely a magyar nemzet erkölcsi világától idegen eszmék szolgálatában áll. A magyar sajtó csak magyar emberek kezében lehet. 9. A magyar nemzeti állam csak magyar lelkületű színházat és filmet tűrhet meg. Nem tűrhetjük el, hogy a színház, a művészet rendeltetésétől és hivatásától eltérő, a keresztény erkölcsöt semmi- bevevő, számunkra mélységesen idegen szellemiség szolgálatába süllyedjen. 10. A rádió a hírközvetítés és míivelt- ségterjesztés egyik legfontosabb eszköze. Jövedelme nemzeti es kulturális cclok szolgálatába állítandó. 111. Mezőgazdaság 1. A magyar állam lakosságának túlnyomó többsége mezőgazdasággal foglalkozik és a nemzeti jövedelem túlnyomórésze a földhozadékból áll. A nemzet érdeke ennek folytán megköveteli, hogy a termőföld tulajdon- és birtokviszonyai úgy rendezgessenek, hogy minél nagyobb legyen a föld hozama és minél több ember kezében legyen földbirtok. 2. Ennek a célnak érdekében elsősorban a mezőgazdaság jövedelmezőségét kell biztosítani. 3. Hívei vagyunk egy radikális földreformnak, mely a termelés nagyobb veszélyeztetése nélkül akár öröktulajdonba, akár bérlet formájában minél nagyobb területet juttat rövid időn belül a magyar földművesek kezébe. 4. Záros határidőn belül megállapítandó az a maximális birtoknagyság, amely egy ember tulajdonában maradhat, a vidék, táj és jövedel- mezési viszonyok figyelembevételével. Az alsó határ pedig legyen az a mérték, mely egy család évi megélhetését jelenti. 5. A felszabadult magyar Felvidéken 1918 óta cseh vagy szlovák kézbe került úgynevezett maradékbirtokok és telepesek földje mielőbb felosztandó olyan kisgazdák és földművesek között, akik a csehszlovák megszállás ideje alatt magyar nemzethűség terén magukat kitüntették. 6. A mezőgazdasági ingatlant terhelő adósságok, amennyiben a tulajdonost vagyoni létében fenyegeti, megfelelő adósságrendező törvénnyel kell olyan hosszúlejáratú kölcsönné alakítani, hogy a földhozadékából megélhessen és a terhet is törleszteni tudja. 7. Be kell vezetni az állami ellenőrzést a mezőgazdasági termelés minden területére, mert a földtulajdon, vagy használata kötelez, s nem mindegy, hogy ki mennyit és mit termel. A termelés irányítása azonban csak szervezett gazdatársadaiom keretében valósítható meg, ezért a gazdatársadalmat állami támogatás mellett kell megszervezni. 8. Gondoskodni kell a kisgazdák szakképzéséről. ^ szaküzlete \. Mőzeum-körtít 11, Rörolyi-ufclTiÄ Hallgalsor meg mintakészülékeinket.
