Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-22 / 18. szám
4 TETMOn 1939 JANUAR 22. VASÁRNAP S&klac&odák, écdekzs vacak, tödéndtniwntok a fd&ca&aduié felvidéken A felszabadult Felvidéknek sok olyan természeti tüneménye van, amely alkalmassá teszi arra, hogy befonják a magyar idegenforgalomba és ennek legérdekesebb látnivalói közé sorozzák be. Ilyen érdekes és nagy figyelemre méltó értékei a Felvidéknek a sziklacsodái is. A kőzetek rendszere a föld testének csontváza. Rajta, pihen minden: élet, virulds, kultúra. Olyan szilárd alap, amely örökkévalónak, megmozdíthatatlannak látszik a maga monumentális erejében. De csak látszik. Mert a földgömb kfr architektúrája szakadatlanul mozog. Földalatti omlások süppesztik mélyebbre, kitörések növelhetik magasabbra. Gyűrődések lassú munkával hegyrendszereket tolnak a magasba, hatalmas kőrétegeket görbítenek el. Bár nincs módunkban a föld mélységeibe tekinteni, mégis tudomást szerezhetünk e hatalmas arányú változásokról, ama kőzettömegek viselkedéséből és állapotváltozásából, amelyeket valamely erő foltolt a magasba és most kopáran mutatják mezítelen kőtetemüket. Ilyenek a Felvidék .sziklacsodái. A tűz, a t/Vz is s<zél ^etmeUei Az egyik, tájképileg is gyönyörű kép az a bazalt alakulás, amely Somoskő várának romjait takarja. A vulkáni eredetű bazalt itt gigászi méretű jegeces alakot mutat, amelyet forró, folyékony állapotából való hirtelen kimerevedésének köszönhet. Ezek a hosszú, oszlopszerü darabok azonban nem maradtak meg eredeti merev-hegyes állapotukban, hanem ÍMrUtliÓk A felvidéki sziklacsodák nemcsak érdekes és festői képet írnak bele a tájba, hanem egyúttal hírmondói a föld külön alakulástörténetének, évmilliók lassú gigászi küzdelmeinek, amelyek elképzelésére nincs elménkben analógia, mert a méreteknek ily hatalmas arányaira hiányzik emlékezetünk raktárából a tapasztalat. Ha más nézőszögből is, de (idegenforgalmi szempontokat se hagyva figyelmen kívül) rendkívül értékesek a Felvidék várai és várromjai. Füzérvára magas hegykúpon kevélykedik, pedig ma már nem él benne úri pompa és magyaros kedv. Alig van már ép fala, tornya. Jól el van dugva, ormairól messze ellátunk Aibaiíjba és Zemplénbe. Toimavúr gót kápolnájának ablakaiból az áji és szádelői völgyek felé esik kilátás. Vadvirággal van tele nyáron a várkert, illatos kakukfü nő a kövek között, a vadrózsa szirmaira ráül a pillangó és a szellő szomorúan bús történeteket, regéket mond el nekünk, amelyek ehhez a várhoz fűződnek: a ßeöe/c-leänyokról, akiknek szerelme egészen a tetemrehívá- sig vitte el az erdővédte, magas,, kopár hegyen álló To ma vár urának szépséges k.ét leányát. Még a templom erőd is kőfallal, azokon lőrésekkel és kaputoronynyal, tornyán nyitott, fal folyosóval van ellátva. A vár a 12. században épült, a templom zöme a 1A századból való. Ott. áll a tégi Keglevicú- várkasté Iy is, amely egy belső bástyás magból és egy külső udvarból áll. Különös érdekessége a kár polnának egy 17. századbeli magyar festmény: Krisztus Pilátus előtt, amely Pilátust egykori magyar főúri viseletben ábrázolja. ttecká fiáiét uáca Balog várát is érdemes megnézni. A Rima felső völgyével párhuzamosan húzódik a Balog völgye. A Balog keleti partján emelkedik az a hegy, arnel'yet meggörbülten ívalakuvá lettek. Jeléül annak, hogy a rideg kőzet, ha megfelelő méretű, bir annyi ruganyossággal, hogy cltörés nélkül engedjen a reá ható erőnek. így látni vízmosások oldalán, bányáival vagy ásatásoknál a gránitok, mészkövek, homokkövek hatalmas, gyakran zegzugos, gyakran hullámvonalú elgörbí- tését, amely a szakadatlanul munkálkodó átépítő erőknek köszönheti létrejöttét. A bazalt a tűz. gyermeke. A másik két felvidéki kőzetalakulás, a szulyói és a siroki, a víz építő erejéről ad képet. E fantasztikus sziklaalakulások anyaga konglomerát, tehát víz szülötte, amelyet földalatti erők emeltek mostani magasságukba. Sőt valószínűleg még sokkal magasabbra, de méretüket lekoptatta a viz és a szél ereje. A szél állandó síkálása kikezdte a kőzetdarabokat, amelyek e koptatások következtében öltötték magukra mostani fantasztikus alakjukat, temérdek monda és babona keletkezésének kínálva alkalmat, A széljárás erejét sommi se bizonyítja jobban, mint ezek a természetes romok, amelyek utolsó mohikánjai egykori hatalmas hegyalakulatoknak. így tűnhettek el egész hegy rend szerek és, bizonyos, hogy akárhány területen, amely ma lankás, sík képet nyújt, hatalmas hegyóriások álltak az idők ködös múltjában. Ilyen rom, csak kevésbbé fantasztikus, mint a felvidékiek, például az, amit ma Bakonynak, Pilisnek, Vértesnek, Mátrának nevezünk és amely egykoron bizonyára hatalmas magasságú, nagytömegű hegyvonulatot alkotott és amelyet a víz és a szél ereje koptatott le. Uíctnöndói egyes, történetírók Béla. király Névtelen Jegyzője által említett Bulhada hegyének tartanak. A Névtelen szerint itt állomásoztak a honfoglalás után Zoárd és Ka- docsa vezérek. Ez a hegy később Baloghegy, Balogi várhegy néven lett ismeretes. Előbb a Balogh-, majd a Széchy-nemzetségeké volt a vár. A 15. században Giskrának, Hús alvezérének adták át Széchy Miklós fiai, akik Erzsébet királyné pártján álltak, de Hunyadi, János 1459- ben visszahódította Giskrátál, Mátyás király Balog várát Kempáthy Ulriknak, majd Bozgonyi Sebestyénnek adományozta, A vár a török világban is sokszor szerepelt. Itt lakott a híres Herkó páter, aki a palócokat igyekezett katolikus hitükben megtartani és, velük a husziták maradványait felszorította a Pogúny- várra. Herkó páter a törők ellen is harcolt, ezt Tompa Mihály meg is énekelte i „Szuhay Mát yds“-áh an, írván, hogy „ott volt Herkó páter, a balogi barát“. A 17-ik században Koháry István, a Kóburg- he re egek őse kapta a várat Mrtrány várával együtt. A leromlott vár környékén most nagy vadaskert vau, amelyben sokszor vadászik a volt bolgár cár, Kóburg Ferdinánd. Az enyíckci várkastély többek között Széchy Máriát, a murányi Vénuszt, Wesselényi Ferenc nádort, Thököly Imrét. Bercsényi. Miklóst, látta falad között. Saca vára egyike a legrégiebbeknek, a nagy- idai Chyrke-csa\ád építette, később a Semsey grófok birtokába került. A iMUcátufi Vénusz emléke Fülek vára gyakran cserélt gazdát. Volt Csők Máté, a Beőnk-testvérek, a husziták, a Petényiek, Bocskay István, Bethlen Gábor és II. Ferdinánd tulajdona. Virágkora a 17. század volt, amikor a várat, mint a bányavárosok véd- bástyáját megerősítették és a hozzátartozó várost három megye székhelyévé emelték. Ura egyideig Wesselényi Ferenc nádor is, aki innen indult Murány alá, Siéchy Mária ostromlására. Amióta Thököly, a kuruc vezér, miután legyőzte gróf Koháry Istvánt, a várkapitányt, felgyújtotta a várat, azóta Fülek nem támadt fel többé. A török kitakarodott és a várra már nem volt szüksége az országnak. Mindenki csak kegyelettel állhat meg a sok viszontagságot, diöső magyar történelmet átélt vár ódon falai előtt. Van azután még egész sora a kisebb- nagyobb váraknak és várromoknak a Felvidéken: ki ne tudna ma már mindent Munkács váráról, amely a felszabadulás előtti hetekben olyan szomorú nevezetességre tett szert? Ott tartották a magyarokat rabságban a csehek az utolsó pillanatig, R. Vozáry Aladár, a munkácsiak hősies harcosa húsz éven át, ott tudta meg, hogy felszabadult Munkács városa is. A számos történelmi emlék között van. a nagyidai cigányokkal kapcsolatban híressé vált Nagyida vára, a semsei várkastély, amely a Semsey grófoké és ma is lakható állapotban van, a szepsii várerődítés, ahonnan Giskra, a huszita vezér uralta a Felső-Borsodba és Gömörbe vezető utat. Hunyadi János Székely Tamást küldte ellene, de Somodinál csatát vesztett, aztán maga Hunyadi vonult Szepsi alá és bevette a várat. Még két- ízben volt kénytelen Hunyadi Szepsii ostrom alá venni, míg végleg meg tudta tisztítani a huszitáktól. Derencscny vár romjai már alig láthatók, mert védőfalai fából épültek. Egyike a legrégibb váraknak: a 12. század elejéről való. Rohan a minden idők leghatalmasabb ura, az idő és rohanásában nem kímél senkit és semmit, mindenfelé romok marattok nyomában, hirdetve hatalmát, Omlatag falak, düledező romok ezek a mi emlékeink is. Romok ezek és mégis: milyen drágák nekünk! Költők megéneldik, tudósok megcsodálják és szinte ellögódva lépkedünk közöttük, hiszen őseink templommá avatták e helyeket, templommá, amelyek egyike-másikái ,ak már csak a fala áll. Restaurálni kellene azokat, amelyeknek még vannak ép falai és termei és megtartani a jövő számára is. Hadd tanuljon és épüljön diöső történelmünkből még sok-sok felnövő generáció. Nemény Vilmos HIWI'» á Franco nagy győzelme Igualadanái: Az első barcelonai védő-öv elesett Teljes felfordulás Kata! iniában Paris, január 21. Spanyol nemzeti katonai körökben kijelentik, hogy Tarra- gona elfoglalása óta Iguálada és Vend- reü városok .birto/ebfpvéislg a legfontosabb esemény az előrenyomulás tortanm alatt. E két város elfoglalásával a nemzeti spanyol haderők elhagyták a hegyes vidéket. Előttük terjed el a villafrancai síkság, amelyet csak Barcelona közvetlen közelében vált fel hegyes vidék. Igua- lada és Vendrell között a nemzeti arcvonal csak 45 kilométer hosszú. Igualadanái a köztársasági spanyolok nagy vereséget szenvedtek. A köztársaságiak védereje láthatóan fogytán van. Az első védőöv, amelyhez Barcelona any- nyi reményt fűzött, rövid harc után elesett. A nemzeti repülőgépek hárommillió példányban szórták szét Katalónia felett azt a kiáltványt, amelyet Franco tábornok a katalán néphez intézett. A Matin jelentése szerint valószínű, hogy a barcelonai kormány két részre szakad, a miniszterelnök és a külügyminiszter Barcelonában marad, míg a kormány többi tagja részben Madridba, részben Albacetába fog költözni. időszakában részt kell »ennie az erődít« menyi7 munkálatokban. Chamberia in értesítette Ni issoüíhí közléseire i Parist Az angol kormány sgyzéket intézett a francia kormányhoz, umelybeu hivatalos formában közölt] a francia kormánnyal mindazokat Mussolini által tett közléseket, amely*: ;kul a duce biz . tosította Chamberlainl miniszterelnököt a földköziteugeri statu quo fenntartásáról és arról, hogy Olaszország Franco áboruok végső * győzelme után hala éktalauul visz- szavonja csapatait S aHyolországból. Mussolini ezeket a kői éseket Chamberlain miniszterelnök 'lenjatóbbi római látogatása alkalmával te e s az angol kormány most helyesnek Jfetta, hogy minderről hivatalos formál m is értesítse a francia kormányt. A nemzeti hadak győzelmes előrenyomulása ismét időszerűi é tette Paris és Burgos diplomáciai k;»csolatának kérdését. A nemzeti irány] :itú sajtó ma reggel egyhangúan sürge i, hogy Francán ország saját, jólfelfogott érdekében sürgősen küldjön megbízó tat Burgosba. Az Egyesült ü agyar Pált nagyka pasi válaszimán fi ülése Barcelona erődítményeket épít A spanyol nemzeti csapatok előnyomulása Katalóniában teljes felfordulást idézett elő. A köztársasági milicia visz- szaüzönlóse Barcelonában az éhínséget annyira fokozta, hogy a francia kormány által beígért elelruiszersza Ili talányok megindítását azonnal folyamatba kellett tenni. Perpignani jelentés szerint az első nagyobb élelmiszérszállítmány. amely 27 vágón kenyárlisztből áll. már megérkezett. Oerbere határállomásra és ott a szállítmányt átadták a katalán vasutaknak. Beroelónál jelentés szerint Negrin, a köztársasági kormány miniszterelnöke, újabb kiáltványt intézett n lakossághoz, amelyben Barcelona nehéz helyzetére hivatkozva, felszólítja a lakosságot, hogy vegyen részt az erőd ítmény i munkálatokban. A miniszterelnök kiáltványa, miután megindokolja a népmozgó- sitás szükségességét, közli, hogy minden olyan 18—45 életkorú barcelonai vagy környékbeli lakosnak, akit nem soroztak be harctéri szolgálatra, a nap bizonyos Kassa, január 21. A Párt nagykaposi hely Mihály körzeti elnök gok teljes számú rés] tasztmányi ülést tartó séges hódolattal emlé mányzó Ur Öfőméltós ♦mlékezett meg a Pá ről, Jaross Andor mi elhatározta, hogy m vözlő táviratot, küld. körzeti titkár az ein Szódó eseményeket vái áz ülés elhatározta, h< nak a honvédelmi m hogy a Felvidék járási legalább 2—3 alkalom vásárlást és erre a a lóvásárló bizottsá, many elhatározta, hói dolgoz ki annak érdek kaposi járás közjegy: Nagykaposra helyezz«1 György adniinisztratí letárgyalása után helyi társelnök a kö: bocsátotta jégvermét, köszön öttel vett tudón Egyesült Magyar szervezete Papii vezetésével a ta- étele mellett van Az elnök mély- zett meg a Koráról és örömmel országos elnöké- terről. Az ülés. dkettőjüknok iid- araszthy György ilt ülés óta lejét- >lta- Javaslatára kéréssel fordul». iszterhez aziránt, zékhelyein évente tál tartsanak lóra alakítsák meg kát. A választ- memorandumot en, hogy a nagyságét Üngvárról át. Haraszthy előterjesztésének rasznai György ég rendelkezésére amit a közgyűlés i*wl.
