Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-21 / 17. szám
1939 JANUÁR 21. SZOMBAT 6 „A béllyei találkozó fő pontja a jugoszláv-magyar viszony megjavítása“ Á „Napi ó" című szabadkai iap szerint Ciano gróf, mint közvetítő lép fel Hagyarország és Jugoszlávia között Az olasz külügyminiszter ünneplése Jugoszláviában Belgrad, január 20. A béllyei erdőben tegnap rendezett vadászaton, amely délelőtt fél tizenegytől délután öt óráig tartott, résztvett Ciano külügyminiszter és kísérete, valamint Sztojadinovics miniszterelnök. Este fél nyolc órakor tértek vissza a bcllyei kastélyba. Az esti órákban a környék lakossága nemzeti viseletbe öltözve nagy számban gyülekezett a kastély előtt. A falusiak kitörő lelkesedéssel ünnepelték Ciano grófot és a miniszterelnököt, akik elvegyültek a tömeg között és résztvettek szórakozásukban. A köryék lakossága elragadtatva éltette Olaszországot és Jugoszláviát, Ciano grófot és Sztojadinovics miniszterelnököt. A vadászat résztvevői ezután estebédhez ültek. Pénteken foly. tatták a vadászatokat. most már olyan kedvező, hogy a barátsági szerződés kiépítésére minden lehetőség megvan. Mussolini lapja, a Popolo d'Italia, megállapítja, hogy Ciano grófot nemcsak a kormány részéről fogadták őszinte rokon- szenvvel, hanem maga a jugoszláv nép is a legszívélyesebb tüntetéseket rendezte mellette. A nép szeretetének ez a megnyilvánulása politikai szempontból is igen jelentős, — írja Mussolini lapja — mert azt bizonyítja, hogy az olasz-jugoszláv barátság a nép lelkében gyökeredzik. Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnököt illeti meg az érdem azért, hogy idejekorán felismerte a Németországgal és Olaszországgal való kapcsolatok kifejlesztésének szükségességét és ezt a felismerést tettekre váltotta. Az oiasz-jugoszláv barátsági szerződés igazi békepaktum, amely biztosítja az országhatárokat és fokozza a kereskedelmet. A francia szövetségi hálózat erre sohasem volt képes, hiába akarta belevonni egész Közép- és Kcleteurópát a kollektív biztonság keretébe. A müncheni egyezmény és a bécsi döntőbírói ítélet világosan megmutatta, hogy a Dunamedcnce és a Bajkán Németország és Olaszország természetes kapcsolatainak térsége. „Ciano gróf jugoszláv-magyar közeledést készít elő“ München a revízió elvének diadalát jelenti Szabadka, január 20. Az itt megjelenő Napló című lap „Ciano gróf jugoszláv- masgyar közeledést készít elő“ címmel cikket közöl belgrádi levelezője tollából. — Belgrádi politikai körökben — írja — Ciano külügyminiszter béllyei látogatá sával kapcsolatban megállapítják, hogy olasz-jugoszláv viszonylatban semmiféle újabb megállapodás nem jön létre. Szó van ugyan egy olasz-jugoszláv kultúregyezmény létesítéséről, ennek aláírására azonban csak később “kerül sor. Azt is tudni vélik Bolgrád- ban, hogy az olasz külügyminiszter gazdasági jellegű tárgyalásokat is készít elő, amelyeknek célja a két ország közötti gazdasági helyzet kölcsönös megjavítása lesz. Olaszország az eddiginél nagyobb mennyiségben kíván elhelyezni iparcikket a jugoszláv piacon, JugOszlá via pedig ennek ellenében jelentősebb mennyiségű mezőgazdasági terméket és egyéb más cikket szállítana Olaszországnak. — A béllyei találkozó főpontja — állapítja meg a levelező — a jugoszláv-magyar viszony megjavítása. Ciano gróf mint közvetítő lép fel ebben az ügyben. Németország már régebben kifejezte azt a nézetét, hogy kedvezőnek tartaná Magyar- ország és Jugoszlávia viszonyának megjavulását. Az események további fejlődése során Olaszország vette át a kezdeményezést. — Belgrádi politikai körökben nem tagadják — írja végül a levelező — hogy mind a Jugoszláviában élő magyar kisebbség, mind a Magyarországon élő jugoszláv kisebbség helyzetének megjárni tásáról szó lesz abban a javaslatban, amelyet az olasz külügyminiszter most készít elő és közvetít. Ciano gróf végső célja, hogy a két ország megtalálja a közvetlen tárgyalások fonalát és a két ország eddigi korrekt viszonya barátsággá mélyüljön. Elsősorban kulturális és gazdasági téren nyilvánulna meg a közeledés. A gazdasági téren meginduló tárgyalások során a. magyar ipar számára az eddiginél nagyobb teret biztosítanának, ugyanakkor szabad utat engednének a jugoszláv bányatermékek, bőr, fa és egyéb cikkek számára. Az utóbbi időben sok szó esett a közvetlen tárgyalásokról. Természetes, hogy a béllyei megbeszélések ennek esélyeit növelik, jelentőségét pedig kedvezően befolyásolják. Jugoszlávia Ibéke- polifikája Belgrád, január 20. A belgrádi lapok hasábos cikkekben foglalkoznak Ciano gróf jugoszláviai útjával. Közük az érkezésről és vadászatról kiadott jelentéseket, valamint az ez alkalomból készült fényképfelvételeket. Valamennyi lap kiemeli azt a tüntető és lelkes fogadtatást, amelyben Ciano grófot a lakosság részesítette Béllyén. A lapok egyidejűleg közlik a külföldi sajtó megjegyzéseit Ciano gróf jugoszláviai látogatásával kapcsolatban. Rámutatnak a lapok arra, hogy Ciano gróf útja élénk visszhangra talált genfi nemzetközi körökben is, amelyek rokonszenvvel kísérik azt a békepolitikát, amelyet Jugoszlávia folytat Európa e részében. Ezt a békepolitikát, amelyet teljes mértékben oszt Olaszország is, különös rokonszenvvel szemlélik Angliában. Ugyanígy teljes megértésre talál ez a politika illetékes francia köröknél is, míg kisebb európai államok képviselőinek nagyobb része Sztojadinovics politikájában az európai békéhez való ragaszkodást, valamint a bölcsesség és józan ész bizonyítékát látják. „Az Adriai tenger híddá lett a két nemzet között“ Jugoszláv politikai körökben határo- zottau állást foglalnak azokkal a bizonyos külföldön elterjedt hírekkel szemben, amelyek Ciano gróf külügyminiszter utazásával kapcsolatosak. Kijelentik, hogy teljesen elhibázott dolog a jugoszláv—francia katonai szövetség felbomlásáról vagy meglazulásáról híreket terjeszteni, miután ilyen szövetség egyáltalában nem áll fenn. Jugoszlávia Franciaországgal — éppúgy, mint más hatalmaikkal is — lényegileg csak konzultatív egyezményt írt alá és nem kötelezte magát harmadik hatalommal szemben automatikus segélynyújtásra. Különben teljesen ellent is mondana a Sztojadinovics által oly eredményesen folytatott külpolitika alapelveinek, ha ilyen kötelezettségeket vállalt volna. Úgy jugoszláv, mint olasz körökben különös megelégedéssel hangsúlyoznák» hogy az Adriai tenger ma már nem jelent problémát, hanem ellenkezőleg híddá lett a két nemzet között, amint az évszázadokkal ezelőtt is volt. „Hz olaszojugoszEáv szerződés igazi békepaktum“ Róma, január 20. A péntek reggeli olasz lapok hasábos tudósításokban számolnak be Ciano gróf külügyminiszter béllyei tartózkodásáról és a jugoszláv miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseiről. Az egész sajtó egyöntetűen megállapítja, hogy a belgrádi egyezményben két évvel ezelőtt megalapozott olasz-jugoszláv barátságot tovább kell fejleszteni. Belgrád és Róma politikai viszonyát 1937-ben új mederbe terelték s a helyzet Viharos külpolitikai vita a francia kamarában — Henrid képviselő szívesen látta volna, ha Franciaország támogatja a közös magyar-lengyel határ megvalósítását Páris, január 20. A kamara pénteki ülése, amelyen folytatták a nagy külpolitikai vitát. Az ülés első szónoka Hcnriot jobboldali képviselő volt, aki azzal kezdte beszédét, hogy. szívesen látta volna, ha Franciaország támogatta Volna a rüfénFöldi' közös lengyel-magyar határ megvalósítására irányuló törekvéseket, mert így Franciaország legalább megint barátokat szerzett volna magának Közép- és Kcleteurópában. A továbbiakban Henriot azt javasolta, hogy mondják fel az első adanékó alkalommal az orosz—francia szövetségi szerződést. A felmondás legközelebbi határ ideje május ©leje s ezt a kedvező alkalmat semmi körülmények között sem szabad elszalasztani. Ezután Pierre Cot volt repülésügy miniszter a radikális-párt népfront-szár nyának vezetője szólalt fel. Beszedi' közben nagy viliar tört ki. Miután Herriot elnök a rendet sehogyan sem tudta helyreállítani, kénytelen volt felfüggeszteni az ülést. Az ülés újra való megnyitása után a képviselőház folytatta a külpolitikai vitát, Gerard baloldali demokratn követelte a francia diplomáciai képviseletnek minden fővárosra, de különösen Burgosra való kiterjesztését. Blanchet szocialista képviselő a Nemzetek Szövetségének újjászervezését sürgette. Pezet demokrata képviselő hosszasan foglalkozott a müncheni megegyezéssel s hozzátette, hogy Róma és Berlin kívánja ugyan Franciaország barátságát, de nem akarja a-franciákat, mint harmadik felet, megtűrni követelései útjában. Münchenről azt mondották, hogy lehetővé tette Csehszlovákia számára a békeszerződések tévedéseinek jóvátételét. Igen, de München precedenst jelent. München a revízió elvének diadalát jelenti, S ha Bonnet külügyminiszter hű akar maradni a müncheni elvekhez, akkor újabb engedményekbe fogja belevinni az országot, ami végül is végzetes ellenállást hívhat ki. Ezután Beck lengyel külügyminiszter Hitlernél tett látogatásáról beszélt Pezet. Bonnet külügyminiszter közbeszólt és kijelentette, bogy Beck berchtesgadeni útja előtt közölte vele, hogy a francia-lengyel barátság a lengyel politika alapja. A külügyminiszter szerint a francia kormány is ezen a nézeten van. Pezet képviselő örömének adott kifejezést, hogy alkalmat adhatott erre a kijelentésre. Geistdörfer radikális szocialista a spanyol kérdésben a beavatkozás politikája mellett tört lándzsát. Ezután az ülést fel függesztették. velünk a Tékába 2 Hetes MHlés, féli sport Ó- és lijtáfra- füreűen, tlaflárltázán és lilcsorüaíOn I \ Indulások: február 5» és 19. í Részvételi díj: 1. hat. 289 pengd, II. hat. 242 pengd, III. hat. 194 pengd Szállók 5 I. kát. Ótátrafüreden : Grand Hoteí. Ujtátrafüreden : Palace szálló. II. kát. Matlárházán: Esplanade sfcálló Ujcsorbatón: Móry-telep. Ili kát. Tátra Otthon: Dr. Reichart penzió. Jelentkezés! felvilágosítás és ismertetőt Felvidéki Magyar Iflirlap Utazási Iroda Vili., József-körut 5Í, Telefon: 14—44 00. és IBUSz—Máv. hivataio? menetjegyirodák VigadótérNféfroda.
