Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-20 / 16. szám

10 VELVIDEKl *^fcV(ltÄRHIWAß 1939 JANUAR 20. PÉNTEK Rendőrök tűzharca Csepelen egy revolveres fiatalemberrel Kispest, január 19. Schneider Ferenc 19 'éves csepeli fiú egy leány miatt össze­veszett bátyjával és pisztolyt szerzett, 'hogy végezzen vele. Rokonai ezt megtud­ták és bejelentették a rendőrségen. Szer­dán este figyelmeztették az egyik őrsze- mes rendőrt, hogy a legény leselkedik bátyjára. A rendőr egyik társával együtt üldözőbe vette Schneider Feren­cet, aki hazaszaladt és lakásuk udvarán tej tűzött el. Rejtekhelyéről rálőtt a rendőrökre. A rendőrök viszonozták a tüzelést. Rövid tűzharc után csend lett, majd még egy lövés dördült, utána pedig a legény hangja hallatszott. — Most már jöhetnek az urak, vé­geztem magammal — mondotta elhaló hangon. A rendőrök odasietve átlőtt mellel talál­ták nn*g Schneider Ferencet. Életveszé lyes sérülésével a mentők a Rókus-kór- házba szállították. Érdekes orvosi vélemény a fajnemesítésről és az egészséges embertípus kialakításáról Egészséges szaporodásra és a tehetségek felszínre- juttatására van szükség 1 A Magyar Családvédelmi Szövetség­ben N ádor-N ikitits István dr. főorvos tartott érdekes előadást a fajnemesítés kérdéseiről. Kifejtette, hogy a fajneme- sités az öröklési törvények megismerése óta vált ismertté. Minden kultúra buká­sának oka az -olt, hogy az egyes népek, törzsek és országok a természetes kivá­lasztást háttérbe szorították és az alulról jövő egészséges utánpót­lást kizárták. 'A növény és állatvilágban az átöröklés megismerése után csakhamar gyakorla­tilag is alkalmazták a leszűrt elveket. Az emberi szabadság túltengő értelme­zése hosszú ideig nem engedte meg, hogy az egyén életébe akár az állam, akár a közösség, az eugónia elveit érvényre jut­tassa. Hozzájárult ehhez az a helytelen elgondolás, hogy az emberiség legtöbb bajának kútforrása a túlnépesedés. Ma már tudjuk, hogy a föld 8 milliárd embert is el tnd tartani, fölösleges tehát a születés csökkenést propagálni. 1 . Ma az úgynevezett pozitív eugénia elvei jutottak diadalra, amelynek alapjait az átöröklés veszélyével járó betegségek megelőzése és gyógykezelése a rendszeres sport és életmód, együttvéve az egészsé­ges embertípus kialakítása jelentik. Az eugénia részben állami feladat, amelyet azonban ki kell egészítenie a társadalmi és egyéni fajnemesítési munkálatoknak. Magyarországon különösen jelentős a kérdés komoly mederbe való tere- J lése, mert a múlt században a ma­gyarság állandóan fogyott. A cél ma az eugónia törvényeinek fel- használásával, megfelelő népesedéspoliti­kával biztosítani fajtánk egészséges sza­porodását és a tehetségek felszínre ju­tását. Szigorú állampolgár­sági törvény jelent meg Romániában Büntetésből is elvesztheti valaki állampolgárságát . Bukarest, január 19. A román állam- polgárság megszerzéséről és elvesztéséről szoló új törvény, amelyet a király teg­nap aláírt, részletesen szabályozza az állampolgárság megszerzésének és elvesztésének feltételeit. A törvény egyik fontos szakasza ki­mondja, hogy míg eddig az állampolgár­ság megadása adminisztratív jellegű in­tézkedés volt és a minisztertanács, illetve az e óéira felállított bizottság belátására volt bízva, hogy kinek ad állampolgár ságot. addig a jövőben román állampolgárságot csak törvény útján lehet szerezni. A törvény ötödik szakasza kimondja, hogy örökbefogadás útján nem lehet ro­mán honosságot szerezni. A hetedik sza­kasz szerint idegen honos nő román ho­nosságot kap ugyan, ha román állam­polgárhoz megy feleségül,' azonban el­veszti állampolgárságát, ha gyermekei nincsenek és elválik. Honosított a törvény égj további szakasza értelmében nem lehet mi­niszter és magasabb állami tisztsé­get viselő. Honosított politikai jogo kát csak honosítás után hat évvel kaphat. A törvény bevezeti az elismeréssel való honosítást. Az elismerés királyi dekré tummal történik és szólhat egy vagy több egyénre, de csak vérszerinti romá fiókra vonatkozhatik. Az állampolgárság elvesztéséről szóló rész kimondja, hogy büntetésből is elvesztheti valaki ál­lampolgárságát, ha előzetes engedély nélkül idegen állam szolgálatába lép, idegen állam fennhatósága alá helyezi magát, vagy kivonja magát a katonai szolgálat alól, vagy pedig külföldön államéi leges cselekményeket követ el. Bánffy Miklós gróf a magyar népközösség élén A román lapok vezetőhelyen közük a magyar népcsoport és a román belügy­miniszter megállapodását a Nemzeti Újjászületés Frontjához történt csatla­kozás ügyében. A sajtó nagy figyelmet szentel annak a körülménynek, hogy megalakult a magyar népközösségi szervezet, amely a magyar népcsoport eddigi po­litikai szervezeteinek helyébe lép. Bánffy Miklós gróf, a népközösség ki­szemelt vezérének személye iránt a ro­mán sajtó fokozott figyelmet tanúsít, annál is inkább, mert Bánffy gróf Romániában eddig sem­miféle politikai szerepet nem vállalt és kizárólag a magyar népcsoport kul­turális ügyeivel foglalkozott. JSzroHÁz-Kön^-KamuRA. A szlovákiai magyarság problémái a pozsonyi Magyar Minerva új számában A nyugtalan idők után a napokban is­mét megjelent Szlovákia legrégibb ma­gyar szépirodalmi, tudományos és kri­tikai folyóirata, a „Magyar Minerva“. Az október-november-decemberi össze­vont szám érdekes és változatos tartal­mából különösen kiemeljük erősen szlo­vákiai jellegét, Jankó vies Marcell „Po­zsonyi képek“ című költői írásában a múltba tekint és abból merít vigasztalást a jövőre. Környei Elek és Herczógh Árpád cik­keikben a jövőbe tekintve felállítják az ittjnaradt magyarság munkaprogramját. Környei Elek „Tűzhelyépítő akarattal a szlovákiai magyarságért“ című iránycik­kében lefekteti azokat az alapelveket, amelyeket tulajdonképpen Miké Imre gróf, a múlt századbeli Erdély kiváló kultúrpolitikusa, „a székelyek atyja“ ho­zott alapgondolatként népére s gyakor­latilag is bebizonyította életében, hogyan kell ezeket a népkisebbségi irányeszmé­ket szolgálni s megállauítja, hogy ez a szellemi hagyaték nekünk szlovákiai ma­gyaroknak is örökségünk ma, hogy fenn­maradásunkat biztosíthassuk. Mert a szlovákiai magyarságra is vonatkozik ma az, hogy „a magyar csak úgy lehet l (•) Japán magyar szemmel. Mezey István dr., a Senshu-egyetem tb. tanára, az Uránia-filmszínházban vasárnap dél­előtt 11 órakor előadást tart távolkeleti tanulmányútjáról. Ismerteti a kínai- japán viszály mai helyzetét, Keletázsia új rendjét, Mandzsukuot, a világ leg­újabb császárságát, amelyet a múlt héten Magyarország is hivatalosan elismert, az ant.ikomintern-front munkáját és vé­gül Mongóliát. Előadását veített képek bemutatásával kíséri. Az előadás szüne­tében bemutatják a legújabb japán zene­irodalom alkotásait, (•) BEETHOVEN EGYKORI LA­KÁSÁT NEM LEHET TÖBBÉ KI­ADNI. Bécsböl jelentik: Beethoven régi lakását a bécsi belváros egyik házának negyedik emeletén Beethoven- múzeummá rendezik be. A naa•» zene- költő egykori íróasztalát különböző emléktárgyakkal rakják tele. Beethoven kisebb megszakításokkal 1804-től 1815-ig lakott ebben a Mölkerbastei 8. számú házban. Itt komponálta a Fideliot, a IV., V. és VII. szimfóniát, valamint nagy hegedű- és zongora-verseny müvét. A házat eddigi tulajdonosától az alsó- ausztriai tartományi kormány bérelte, most az új alsódunai tartományi főnök elrendelte, hogy Beethoven hajdani la kását nem lehet többé kiadni. újra magyar,' ha mennél székelyebbé tud válni". Herczógh Árpád leszögezi, hogy Szlo­vákia területén a magyar földművesnépi. szigetek mezőgazdaságából fakadó jólété­nek s ezzel nemzeti öntudata, kultúrája fejlődésének minden föltétele adva van, ha azonnal gazdasági irányításban ré­szesül. A szorosan vett szépirodalmi részben elbeszéléssel Bellyei László, re­gényfolytatással Kristály István, a ne­ves jugoszláviai író szerepel. Tamás Lajos, Weöres Sándor és W. Wimberger Anna szép költeményeit kell még kiemel­nünk, míg a könyvrovatban Sziklay Fe­renc írása Reményi Józsefről kelt föl- tűnést. W. Wimberger Anna Milo Ur- bán „Az élő ostor“ című regényét mél­tatja, Tamás Lajos Borsody Istvánnak „Magyarok Cseh - Szlovákiában“ című könyvét ismerteti. A „Magyarosan“ és a filmrovat egészíti ki még a tartalmas számot, amelyet olvasóink figyelmébe ajánlunk. « A Magyar Minerva évi előfizetési dija 6 pengő, egyes szám ára 60 fillér- Meg­rendelhető a Studium rt. könyvesboltján ban (Budapest, IV„ Kecskeméti-utca 8.), I ahol példányonkint is megvehető. (*) Wagner-eiklus a budapesti Opera házban, A Wagner Richard, születésének 125-ik évfor­dulója emlékére Höesslin Ferenc fözeneigaz- gató vezénylésével és Hirzel Max kamaraéne? kés fellépésével rendezendő ciklus előadásaié január 31. A bolygó hollandi; február 4. A wal- kür (Höesslin Ferenc); február 16. Lohengrin (Hirzel Max,; február 19. Tannhäuser (Hirzel Max); február 22. A nürnbergi most er dalnokok (Hirzel Max). Kedvezmnyes áru bérletjegyek mind az öt előadásra még január. 26. ói,. 21 -én, egyes előadásokra szóló jegyek pedig vasárnap­tól. január 22-től kezdve válthatók. rf > ... (*) Új hajlékot kapnak Salzburg mel< lett az ünnepi játékok. Salzburgból je­lentik: A Salzburg mellett fekvő Kless- fceím-kastélyt 130.000 márka költséggel teljesen átépítették és a nyár folyamán az ünnepi játékok alkalmával előadásokat fognak rendezni benne. A gyönyörű ba­rokk-kastélyból, amely Fischer von Er* lach nagy osztrák építőművész alkotása, remek kilátás nyílik az egész városra 'és az Alpokra. (*) Tizenkét vurstli a Práter-niúzeumban. Bécsböl jelentik: Valahányszor a régi Práter egy-egy épületét lebontják, mindig megjelenik egy úr, hogy emlékeket gyűjtsön magánmúzeu- ma számára. Ez az úr nyugalmazott főiskolai igazgató és már szép gyűjteményt szedett így össze a régi Práter maradványaiból. Gyűjte­ményében van többek között 12 vurstli a régi bábszínházak idejéből. Gyűjteménye már több mint tízezer darabra rúg. Francia közcélokra hagyta 25 milliós vagyonát egy nizzai magyar házaspár Páris, január 19■ A nizzai hatóságok I most fejezték be Brauer Gottfrid és fe-1 lesége hagyatékának leltározását. Braue, rék magyar állampolgárok voltak és életük utolsó éveit Nizzában töltötték. A házaspár mintegy 25 millió frankra rugó hatalmas vagyonát a maga egészé­ben francia közcélokra hagyományozta. A Petit Párisién nizzai jelentése szerint a Brauer-házaspár 15 millió frankot a francia szépművészeti akadémiára és a párisi zenekonzervatóriumra, fényűzéssel berendezett nizzai villáját Nizza váro­sára, több millió frankra becsült képeit és műkincseit a. Louvre-múzeumra ha­gyományozta, Emellett Brauerék vég­rendeletükben félmillió frankot diák­jóléti célokra szánták. A Temps jelen­tése szerint Nizza város Brauerék villá­jában jogtudományi intézetet fog elhe­lyezni. A franciaországi magyar kolónia kö­reiben sajnálkozással vették tudomásul, hogy, a dús őrökeéghagyók. akik végren­deletükben a francia hadiárvákra, rok­kantakra stb. is jelentékeny összegeket hagyományoztak, teljésen megfeledkeztek a franciaországi magyar jótékonysági intézményekről és a francia területen élő s nehéz sorssal küzdő magyar mun­kások tízezreiről. Semmiféle változtatás nem fesz a német birodalmi minisztériumban Berlin, január 19. A birodalmi kor­mány sajtófőnöke a külföldi sajtóban megjelent és a birodalmi minisztérium­ban történő esetleges változtatásokról szóló hírekkel szemben kijelenti, hogy ezek a híresztelések és találgatások tel­jesen alaptalanok és nem felelnek meg a valóságnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom