Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-20 / 16. szám

TEwroag -Mai&ARHIMflB 1939 JANUAR 9». PÉNTEK iryfllés, községi gyűlés érdekképviseleti s minden képviseleti szervének megvá­lasztása általános egyenlő, nőkre is ki­terjedő titkos választójog útján történ­jék. E célból új választójogi törvény ho­zandó, amely a választójog korhatárát 24 évben, a választhatóság korhatárát 30 évben állapítja meg. A választójogot az irni-olvasnl tudáshoz kapcsolja és a je­lenlegi érvényben lévő választójogi tör­vényben előírt egyhelybenlakás kritériu­mát félévre korlátozza. (Az új választó- jogi törvényben tudvalévőén hatévi egy- helyhenlakás a választópog egyik felté­tele.) A párt megtiltandónak tart min-' den olyan pártpolitikai szervezkedést, amely az osztályharc alapján áll és Ilyen pártoknak azonnali feloszlatását köve­teli. Szükségesnek tartja a megye-rend­szer korszerű átszervezését, a viriltzmust el kell törölni. A zsidókérdés fekintetében a pártpro­gram a következőket tartalmazza: a ma­gyar állam keretiben külön jogkerettel szabályozandó a zsidóság helyzete. A zsi­dóság túlnyomó többsége nem tudott év­százados és részben évtizedes együttélés folyamán a magyar nemzetbe úgy bele­illeszkedni, hogy lemondott volna faj- testvérei nemzetközileg felfogott érdek­védelméről és a magyarságra káros tu­lajdonságait elvesztette volna. Tágabb felelősségérzetével, a szellemi pályákon és a közgazdasági életben elharapódzott szerepével veszélyezteti a magyar közös­ség érdekeit. Törvénnyel szabályozandó a zsidóság közjogi elhelyezkedése, vala­mint szerepe, művelődési, gazdasági és szociális élet síkján. KI kell venni a zsi­dóság kezéből a megszerzett földbirto­kot, a szellemi és gazdasági életben szer­zett hatalmat pedig korlátozni kell arra a mértékre, ahogy a magyarsághoz vi­szonyított számaránya megkívánja. A Pártprogram további részében kije­lenti, hogy szükségesnek és jogosnak tartják, hogy törvények korlátozzák az élet minden síkján az egykézben bizto­sítható magánvagyont 6b jövedelmet. A keresztény egyházak célvagyonával kap­csolatban megállapítja a pártprogram, hogy ez a minősége a vagyonnak nem lehet akadálya annak, hogy korszerű szociális fejlődés a szükséges nemzeti vagyonmógoszlás új tjnlajlonjogi szem pontjainak alá nd rendeltessék. A sajtóval és rádióval kapcsolatban a többi közt azt mondja a program, nem tűrhető az a-sajtó, amely a magyar nem get erkölcsi világától idegen eszmék szoL gfilatóban áll és magyar sajtó Csák ma­gyar ember kefében lehet. A rádió jőve delme nemzeti és kulturális célok szol gálatába állítandó. Rendkívül érdekes a programnak mezőgazdasági része. Hívei vagyunk — mondja a program — egy radikális föld­reformnak, amely a termelés nagyobb veszélyeztetése nélkül, akár öröktulaj­donba, akár bérlet formájában minél na­gyobb területet juttat rövid időn belül a magyar földművesek kezébe. Záros ha­táridőn belül megállapítandó az a maxi­mális birtoknagyság, amely egy ember kezében maradhat. Az alsó-határ pedig az a mérték legyen, amely egy család évi megélhetését jelenti. Be kell vezetni az állami ellenőrzést a mezőgazdásági ter­melés minden területére, mert a föld- tulajdon, vagy annak használata kötelez és nem mindegy ki, mennyit és mit ter­mel. Szükségesnek tartják, hogy a föld­műves, törpebirtokos és mezőgazdasági munkás a termelésből, illetve annak jö­vedelméből részesedjék. ...... Az ipari program fontosabb pontjai a következők: A nagyipar, amely egyrészt részben a pénzintézetek, részben nem magyar fajú tőkések egyéni érdekelnek szolgálatában áll, nemzetiteg megbíz­ható kézbe kell juttatni. A kisipart ki kell emelni mai elesettségéből és a nem­zet erős támaszává kell tenni. Megfelelő munkabérpolitikával meg kell szüntetni a városokban élő, ipari munkásságból kikerülő proletariátust Az ipari mun­kás bérén kívül részesedjék a vállalat jövedelméből, hogy idővel munkáa mi­voltán túl közösséget érezzen a nemzeti kézbe került vállalattal A program szól még a kereskedelem ről, amellyel kapcsolatban a kereske­delmi törvény revízióját kívánja, hogy az újjáalakított törvény megvédhesse a tisztességes hasznot. A kartelek, mint a tőkések érdekképviseletei megsemrnisí tendök és törvénnyel kell gondoskodni arról, hogy semmiféle formában kartel szerű megállapodások a vállalatok kö­zött létre ne jöhessenek. A program tár sadalompolitikai része a magyar nép közösség szociális helyzetének emelései hangsúlyozza. A pénzügyi program hangsúlyozza, hogy a külföldi kötelezett ségek, valamint a nélkülözhetetlen nyers anyagok beszerzése kényszerít bennün­ket arra, hogy a pénzpolitikában egy előre fenntartsuk a fedezett bankjegy elvét. Bankok, ipari és kereskedelmi vállalatoknál érdekeltséget nem vállal hatnak. A bankok kamatpolitikája csal korlátozott lehet. Banktörvénnyel kell Szabályozni a bankok üzletkörét és ellen őrzését és életre kéll hívni a hitele? könyvvizsgálók intézményét. Revízió al kell venni a jelenlegi forgalmi adórend szert, különös tekintettel az elsőrendű fogyasztási cikkek forgalmi adójára Földadó helyett, földjövedelmi adót kel- bevezetni. rületére kiterjed és egységes. A kongresszus vegén megválasztották a pártvezetőséget, pártelnökké választot­ták Jaross Andort, ügyvezető elnökké gr. Esterházy János helyére Révay István grófot, továbbá megválasztották az elnöki tanács tagjait. A pártkongresz- szus üdvözölte Esterházy János grófot és az üdvözlő táviratban annak a re­ménynek adott kifejezést, hogy a ma­gyarság meg fogja találhi a szlovákok­kal a jogok kölcsönös tiszteletbcntartésa alapján a testvéri együttműködés lehe­tőségét. ... . * A pártkongresszust, amely délután 9S háromkor ért véget, társasebéd követte, amelynek befejeztével Jaross Andor miniszter különböző küldöttségeket fo­gadott, Göring állítólag még Januárban Rómába utazik Mussolinival fog tárgyalni a tengely működéséről és a spanyol válságról London, január 19. A News Chro- nichle értesülése szerint Göring tábor­nagy még jannárban Rómába utazik. Látogatását magánjellegűnek fogják ugyan tekinteni, de biztosra veszik, hogy Göring tábornagy Mussolinival a róni-? berlini tengely működéséről fontot meg« beszéléseket folytat majd, különös te­kintettel a spanyol válságra. (M.T.I.) Klubnap és vacsora a Nemzeti Egység Pártjában Ellenzéki vacsora a Gellért-szálLóban A Nemzeti Egység Pártja csütörtökön este a szokásos klubnapját tartotta meg, amelyen nagyszámban vettek részt a párt képviselő tagjai. A klubnap után este fóikileae órakor se Esterházy-utcai párthelyiségben vacsora volt, amelyen résztvett a párt. képviselő tagjain kívül a fővárosi szervezet is. A vacsorán meg­jelent Jmrédy Béla miniszterelnök veze­tésével a kormány minden tagja. Ugyancsak vacsorára ültek össze a Oéllért-szállóba az ellenzéki pártok is és a disszidens képviselők. Ez alkalommal a vaosorát a Független Kisgazdapárt rendezte és felszólalt a többi között Eck­hardt Tibor, a párt vezére;"aki"részlete­sen foglalkozott a politikái helyzettel' éis az ellenzék magatartásával., , , ,, .. ' v . ■ ';gi'í! Földreform a márciusi szellem értelmében Beszéde további részében Jaross Andor megállapította, hogy a magyar sajtónak csak kis része hajlandó a magyar jövő érdekében áldozni. A többi Csak szónokol a szabadságról, az alkotmányosságról, a kereszténységről. — Ezeket a szent eszmé­ket mi is valljuk, de nem vagyunk haj­landók vásári vita tárgyává tenni — mon­dotta. — A zsidóknak nem lehet többé olyan szerepük ebben az országban, mint amit eddig betöltötték. De nem lehet a felvidéki zsidóknak sem, akiknek egyes rétege a Cseh-Szlovák államiság fenntartását várta még akkor is, amikor a magyar csapatok készen álltak arra, hogy a bécsi döntés értelmében bevonuljanak a nekik adott területre. A földbirtokreform kérdéséről szólva, ünnepélyesen felszólította a magyar tör­ténelmi osztályok tagjait, hogy a márciusi szellem értelmében köny­nyítsék még a haladéktalanul szük­séges földreform végrehajtását. — A latifundiumok ne adjanak alkal­mat idegenek letelepülésére. Ha 1914 előtt tökéletes földreformot hajtottunk volna végre, nem következett volna be Trianon. Csak magyar szánthat magyar földön Ä felszabadult Felvidék ethnikai egy «égének helyreállításáról szólva ziigó helyeslés közben kijelentette, hogy a nemzetiségi térképet pedig helyre fogjuk állítani. Ahol valamikor ma­gyar szántott és vetett, ott a jövőben is a magyar népre lesz telekköny- vezve a magyar föld, az utolsó ba­rázdáig. Az állam jogi részben Magyarországot alkotmányos királyságnak ralijuk. A törvényhozás tekintetében szükségesnek tartjuk s mai kétkamarás törvényhozás reformját olyan értelemben, hogy a kép­viselőkéi valóban a népi akaratot kép­viselje. a feliőhéz pedig az érdekképvise lati szerv megválasztása, az általános egyenlő, nőkre is kiterjedő titkos vá­lasztójog útján történjék. A választójog korhatárát 24 évben, a választhatóságét 30 évhez kívánjuk kötni. Szükségesnek tartjuk a közigazgatás és általában az állami ügykezelés modern, gyökeres magyar szellemet képviselő megreformálását. Beszéde végén Jaross Andor Koma romban is kibontotta vitéz Imrédy Béla miniszterelnök kezden^épyezéséra meg ipdolt Magyar Élet Mozgalom, zászlaját. Arra kérte a kongresszust, hogy cáatia kozzék a mozgalomhoz, mert a mozga lom új magyar keresztény szociális Magyarországot akar teremteni. A párt működése az egész ország területére kiterjed és egységes A pártprogram részletes ismertetése Után Holota János országgyűlési kép­viselő ismertette a párt újonnan kidol­gozott részletes szervezeti szabályzatát, amely mindenekelőtt leszögezi a párt nevét: Egyesült Keresztény Szocialista és Magyar Nemzeti Párt, rövidítve: Egyesült Magyar Párt. Ezután hagsú- lyozza, hogy a párt működése as egén orsaág te­Leleplezett hamis hírek Csáky István gróf berlini látogatásával kapcsolatban Egyes nyugateurópai lapokban Csdky István gróf külügyminiszter berlini láto­gatásával kapcsolatban különféle költött hírek és tendenciózus beállí­tások jelentek meg, melyek alkalmasoknak minősíthetők arra, hogy Magyarország és egyes szomszédai közötti viszonyt zavarják. A Hapos-iroda január 15*én délután, a külügyminiszter Budapestről történt el­indulása után Budapestről datált jelenté­sében többi között a következőket mondja: Kérdés, hogy a kommunistaellenes egyez­mény keretében olyan rendezés jön-e létre Budapest és Berlin között, amely lehetővé tenné a birodalomnak kelet felé irányuló terveinek végrehajtását anélkül, hogy Magyarországnak le kelljen monda­nia a Ruszin földről, de más téren kelljen Magyarországnak kárpótlást adni. Egye­sek tudni vélik, hogy ez a kárpótlás a Ro­mániával szemben való revízióban nyilvá­nul majd meg. London, január 1$. A Daily Telegraph berlini levelezője azt írja, hogy Magyar- ország úgylátszik engedett a körülmé­nyek kényszerítő erejének, amikor csat­lakozott a kommunistaellenea egyezmény­hez. A News Chronicle berlini levele­zője szerint Eitler és Csáky István gróf megbeszélésének főtárgya úgylátszik a kommunistaellenes egyezmény kibővítése volt Páris, január 18. Az Ordre valószínű­nek tartja, hogy Csáky István gróf ber­lini utazása után Magyarország revíziós törekvései elsősorban Románia felé fog­nak fordulni. A Paris Midi január 17-én délben meg-1 jelent száma többi között azt írja, hogy Berlin a jövőbén Magyarországon át el­sősorban Lengyelországra, majd pedig és főképen Romániára fog nyomást gya­korolni. . Az Epoque január 17-iki száma a ber­lini látogatással kapcsolatban többi kö­zött a következőket írja: Ha Magyarom szág engedelmesen viselkedik Németor* szággal szemben, valószínű, hogy német részről támogatni fogják az Erdélyre irá­nyuló magyar követeléseket. A Daily Herald január 16-iki száma sze­rint Ribbentrop Csáky gróffal főként ar­ról a német reményről fog tanácskozni, hogy egész Ukrajnát német uralom alá hozzák. A Temps január 16-áu délután megje­lent számában többi között ezeket mondja; A komintern elleni egyezményhez való csatlakozás arról tanúskodik, hogy A®« gyarország külpolitikai téren bizonyos mértékig meghajlik Németország aka­rata előtt- Csáky látván gróf berlini lá­togatása val egyik célja kétségtelenül az, hogy Magyarországnak ellene zolgáltatá­sokat biztosítson ezért a külpolitikái meghajlásért. A Paris Soir január 16-án este meg­jelent száma ezeket írja: Magyarország néhány nap múlva, akarva-nemakarva, ki lesz szolgáltatva a németek kényének. Ezekután Lengyelország a maga részé­ről nehezen menekülhet ki a német öle­lésből. Lengyelország után pedig már csak gyerekjáték lesz Németország szá­mára Románia „megdolgozása". —\ A4. A 4'. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom