Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-19 / 15. szám

1939 JANUÁR 19. CSÜTÖRTÖK TEMírDtfíi ÄöfoiRHIRMB 7 Primitiv propaganda (V- Z.) A magyar rádióban hétfőn este & tízórai hírszolgáltatás keretében na­gyon komoly észrevétel hangzott el a po­zsonyi és besztercebányai rádió újabban újra magyargyűlölettel eltelt propa­gandaadásaival szemben. Ha a bécsi döntés óta elhangzott szlovákiai rádió­leadásokat egybegyiijtenők és ezt az anyagot nyomtatásban egyszerre tálal­nék fel, elijesztő képet nyújtanánk arról a hihetetlenül éles, az igazsággal szöges ellentétben álló és mérgező hatású had­járatról, amelyet Pozsony és Beszterce­bánya rádióállomása az éter hullámai­ban Magyarország, a magyar nemzet, az ország és a nemzet érdekei ellen folytat­ás ha ezt a gyűjteményt alaposan szem­ügyre vesszük, nyomban felismerjük a rendszerességet is, amely világosan meg­mutatja, hogy ezt a propagandát irá­nyítják. Ez a szlovákiai szóhadjárat, különösen december elseje óta vált ál­landó jellegűvé, hamis híradások, rágal­mak, szentimentális frázisom, lázító izga­tások valóságos pergőtüzét löveli ki a szélrózsa minden irányában, nagyon -könnyen felismerhető célzattal. Erre a célzatosságra egyes szomorú események alkalmával magyar hivatalos helyen is rámutattak. A eél tudniillik világosan az, hogy a belvederei határmegvonás után Magyarországhoz került szlovák nép lelkületét állandóan izgalomban tart sák, azt a magyar uralom ellen izgassák, helyzetével elégedetlenné tegyék és mert erre a propagandára reális alapjuk nines, a rágalom és hazugság jól bevált fegyveréhez fordulnak. Szlovák-, rutén-, német- és magyar- nyelvű híradásban és előadásokban éli ki magát ez a gyűlöletes propaganda. Az elmúlt vasárnap nekünk is módunkban volt egy besztercebányai magyarnyelvű leadást végighallgatni. A spaeker-hölgy magyar nyelven, de csupán hatszázaié kos magyar hangsúlyozással és nulla százalékos magyar szellemiségben fe­jezte ki a eseh-szlovákiai magyar kisebb­ség felháborodását és tiltakozását azon bánásmóddal szemben, amelyben a most Magyarországhoz került negyedmilliós szlovák tömeg részesül. Önagysága ko­moly nehezteléssel rótta meg a magyar kormányt -és megáHnpftattnr hogy-a má- gyar kormány egyszerűen nem tud kor­mányozni. Ha az olcsó visszavágás fegyverét akarnék alkalmazni, csupán azt kellene felelnünk, hogy a magyar kormány nem fog kormányzati módszert, erkölcsöt, tehetséget és képességet a szlo­vák kormánytól kölcsön kérni és a ma­gyar kormánynak semmi esetre sincs szüksége ügyvédi vizsgákon többszörö­sen elbukott fiatal miniszterek és egyéb politikai diletánsok tanácsaira. A ma­gyar kormányzat módszerei ezeréves történelmi fejlődés tapasztalatai alapján alakultak ki és a trianoni Magyarország húszéves kormányzatának külső és belső sikerei a szlovák közvélemény előtt is éppen kellőképpen világítják meg a min­denkori magyar kormányzat képességeit. Azután hallottunk szlováknyelvű hír­adásokat is és a rágalmaknak, ferdíté­seknek, hazudozásnak olyan tömegét ve­tettük papírra rövid félóra alatt, hogy elbámulva állapítottuk meg, miszerint a pozsonyi és besztercebányai rádió nem a nemzetközi egyezményben megállapított hullámhosszra, hanem a benesi szellem jól ismert hullámhosszára van beállítva. Csak kapásból ragadunk ki néhány té­zist, nem azért, hogy antitézist állítva ezembe, plátói dialógust alakítsunk ki, hanem hogy a felvidéki magyarság és a lapunkat olvasó szlovák közvélemény fi­gyelmét ráirányítsuk ennek a veszedel­mes propagandahadjáratnak feltűnő ha- zúgságaira. Állandóan azt hangoztatja ez a propaganda, hogy a Magyarország­hoz visszacsatolt területen minden szlo­vák iskolát megszűntettek. Csak kapás­ból felelünk rá: Nagysurányban szlovák gimnázium működik, Kassán zavartala­nul folyik a tanítás a szlovák reálisko­lában. amelyben még magyar tagozatot sem állítottak fel, a kassai felsőiparisko­lában pedig megtartották a szlovák ta­gozatot is, annak ellenére, hogy a szlo­vák tanárok és tanulók jórésze önként távozott Rózsahegyre. Ennek a szlovák tagozatnak ma is száztíz növendéke van, tehát alig tízzel kevesebb, mint a rózsa­hegyi iskolának. Mindenütt megmaradt az iskola, ahol ezt a szlovák nép kulturá­lis igényei megkövetelték. Sokszor a ma­gyar hatóság valósággal zavarba jön. mert fenn akarja tartani a szlovák isko­lát, ellenben a szlovák nemzetiségű szü­lők mindenképpen magyar iskolába ki vánják íratni gyermeküket. Ezt az esetet magunk tapasztaltuk Verebélyen, ahol legutóbb háromszáz iskolaköteles gyerme két írtak össze, jórészben szlovák anya­nyelvűt és káts-’áznyolevannak a szülei erőnek erejével magyar iskolába akar­ják járatni gyermeküket, holott legalább kétszáz közülük szlovák. A magyar isko­lai hatóság azonban mindenképen fenn- akarja tartani az iskola szlovák tagoza­tát is. Mindenesetre megszüntették a szlovák iskolát ott, ahol semmi gyökere nem volt, ahol a Slovenska Liga lélekhalászás céljából tőzsgyökeres magyar vidékre telepített be szlováknyelvű iskolát, amelybe csizmával, ingyen adott iskolás­könyvekkel, tanszerekkel és ,,.'ndc fajta más kedvezménnyel csábították a ma­gyar gyermekeket. Megszüntették a szlo­vák iskolát például Csécsen és Makran­eon, ahol a község lakossága kilencven százalékban magyar volt és ahol a Sirae- esek—Gara által bevezetett rendszer annakidején egy tollvonással törölte el a magyar iskolát. Panaszolja a pozsonyi és a beszterce­bányai rádióleadó, hogy a szlovákoknak nem szabad a „Hej Slovácit“ énekelni. Úgy tudjuk, hogy a belvederei döntés a kisebbségi kérdés további kezelése ügyé­ben a kölcsönösség elvét állapította meg. Nos, örülnénk, ha nyilvános helyen: templomban, iskolában és másfajta gyü­lekezetekben odaát maradt magyar test­véreink olyan szabadon énekelhetnék a magyar nemzet húsz éven át üldözött imáját, mint ahogy szlovákjaink most a „Hej Slovácit“ énekelhetik. És nagyon meglepne bennünket, ha a pozsonyi, vagy besztercebányai rádió valamelyik magyarnyelvű előadásán éppen úgy fel- hangzana a magyar himnusz, mint ahogy budapesti hullámhosszon hallottuk a „Hej Slovácit“ és azt a ruszin himnuszt, amelyet hosszú időn keresztül a régi Csehszlovákiában indexre helyeztek Éppen ilyen nevetséges és förtelmesen Pozsony, január 18. Pozsony ma az első szlovák parlament megnyitásának jegyében állt. A hivatalokban és az isko­lákban szünet volt, már a korareggeli órákban nagy tömegek hullámzottak a fellobogózott utcákon. A szlovák nem­zetiszínű lobogók mellett sűrűn lehetett látni pajzsos horogkeresztes zászlókat is. A hivatalos ünnepségeket istentisztele­tek vezették he, azután a Hlinka-gávda díszszemléje volt a színház előtti téren A Hlinka gárdisták ezután zeneszó­val a parlament elé vonultak és fél­körben álltak fel az épület körül. Hozzájuk csatlakozott a kárpáti né­met párt védőőrségének egy osztaga, barnainges egyenruhában. A vidéki Híínáa-gárdisták az előcsar­nokban és lépcsőházban álltak sorfalat, vállukhoz tett fokossal. Negyedtizenkét órakor vonultak be a terembe a szlovák kormány tagjai, Borán prágai miniszter- elnök és Syrovy tábornok prágai hadügy­miniszter. A kormány tagjai az emelvé­nyen foglaltak helyet, a képviselők az első három sorban ültek. Az első sorban Esterházy János gróf, a szlovákiai magyarok képviselője, aki Karmasin német államtitkár mellett fog­lalt helyet. A képviselők sorai mögött ültek a külföldi konzulok. Petravic* Gyula pozsonyi magyar konzul, aki a német és olasz konzul között ült. A to­vábbi sorokban foglaltak helyet a püs­pöki kar tagjai, a hadsereg tisztikarának tagjai, az egyetemi tanács tagjai, a meg­hívott vendégek és a külföldi szlovák küldöttségek. A megnyitó beszédet Buda.y József dr. korelnök mondotta. Megemlékezett Hlinka> Andrásról, akinek emlékezetét az ország­gyűlés tagjai felállva tisztelték meg. A megnyitó beszéd elhangzása után felolvasták a megválasztott képvise­lők névsorát, magyarul nevezve meg Esterházy János grófot. Ezután a képviselők Tlso miniszterelnök kezébe letették az esküt. Esterházy gróf az esküt magyar nyelven tette le. Ezután a parlament elnökét választották meg. Egyhangúlag Sokol Mártont, a Hlinka- párt főtitkárát választották elnökül, majd megválasztották az elnökség többi tag ját és a bizottságok tagjait. A kezdenie nyező bizottságba, amelynek törvény javaslatok benyújtására van joga, be választották Esterházy János grófot. Az ülés ezután a „Hej Slováci“ éneklésével véget ért. A megnyitó ülés után a kormány tag­jai és a képviselők, valamint a Hlinka- gárda vezetősége a Carííon-szállóba vo nultak, ahol az erkélyen foglaltak helyei, amely alatt zeneszóval elvonultak a Hlinka-gárda osztagán A miniszterek hazug az az állítás, hogy a visszacsatolt területen nem szabad szlovákul beszélni. Eláruljuk, hogy a „Slovák“-nak és a „Slovenska Pravdádnak — némely szá­muk legféktelenebb izgatása ellenére — szabad bejövetelük van Magyaroszágba. Kérdjük ellenben, hogy a mi lapunkat vájjon szabadon olvashatják-e a viszo nosság alapján szlovákiai magyarjaink. Megtámadtak-e itt valakit azért, mert szlovákul beszélt és vájjon hol zúzták össze a szerkesztőség berendezését azért, mert az illető magyar lap kisebbségi érdekeket védelmezett1! — Odáig fajul ez a primitív propaganda, hogy bár az éter hullámain másodpercenkint százezer kilo­méteres sebességgel száguld, könnyebb utolérni, mint a sánta kutyát. Azt ha- zudja, hogy Ungvárott a magyar csend­őrség megtiltotta a cseh beszédet. Ung­várott nincs csendőrség, csak rendőrség van és a cseh beszédet nem kellett meg tiltani, mert az ungvári csehek fogal­mát a statisztika és a néprajz csak 191'J óta ismeri, de ezeknek már hírük-ham- vuk nincs, tehát egyszerűen nincs, aki csehül beszéljen Ungvárott. A szlovák kormánynak van propa gandafőnöke, aki néha megszólal a rádió­ban és — szeretnénk hinni — férfihez és 'I tikoshoz méltó őszinteséggel hangoz­tatja, hogy mennyire híve a szlovák­magyar megértésnek, amelyet ő működé­sével szolgálni kíván. Valamit azonban nem értünk. Vagy nincs a propaganda főnöknek semmiféle befolyása a pozso nyi és besztercebányai leadásokra, vagy pedig , szlovákiai rádiófülkékben azok a sötét hatalmak érvényesülnek most is, beszédet intéztek a tömeghez, rámutatva a szlovák parlament jelentőségére. Ked den megalakult a szlovák néppárt kép viselőinek klubja, a klub elnöke Buday József dr. képviselő lett. A kormány a parlament megalakulása után lemond. Beavatott körökben bizony talannak tartják, hogy Teplánsky meg­marad-e gazdasági miniszternek, utódja ként Zatkó Pétert, a Gyáriparosok Or szágos Szövetségének főtitkárát emlege tik, noha sokan kifogásolják azt, hogy összeköttetést tartott fenn szabadkőmü vés körökkel. Valószínűnek tartják, hogy dr. Van- csó igazságügyi -miniszter nem lesz tagja az új szlovák kormánynak. Kedden este Beran és Syrovy miniszte rek megérkezésekor a pozsonyi pálya­udvaron tüntetést rendeztek a csehek a amelyek ellen Tuka olyan felháborodott szavakkal tiltakozik. De szlovak-magyar megegyezést hirdetni és megtörni ezt a primitív propagandát, olyan szemfény­vesztő játék, amelyet hosszú ideig foly­tatni nem lehet. A szomorú következmé­nyeket a félrevezetett szlovák nép érzi meg. Azokban a döbbenetes esetekben, amelyekben a felizgatott tömeg szembe­fordult á karhatalommal, könnyen kita­pintható rádióelőadások, hírlapi cikkek, határon átcsempészett röpiratok játszot­ták a vezérszerepet. Ismerjük a fugití- vusok neveit és működésüket. Tudjuk, hogy nem tartották meg Tiso miniszter- elnök utasítását, nem maradtak helyü­kön, hogy becsülettel dolgozzanak szlo­vák népük érdekeiért, hanem a könnyeb­bet választották. Mint nemzeti hősök jelentek meg és Pozsonyban, Nyitrán, Nagyszombatban obulusért nyújtották kezüket. Ismerjük a Kapusta—Hronskyak mód­szerét: felelőtlen diákgyerekeket külde­nek a veszélybe, míg ők megelégedetten dörzsölik kezüket kellemesen fűtött szo­bájukban, Ha ezt a módszert folytatni kívánják, ám tegyék, de a magyar államban lesz annyi erő, elszántság és határozottság, hogy minden felforgató törekvéssel szembeszálljon, a szlovák nép komolyabb rétegeiben pedig van annyi belátás, hogy a mérgezett nyilak lepat­tanjanak róla. A magyar rádió é6 a magyar sajtó méltóságteljes nyugalom­mal figyelte eddig ezt a propagandát, de a türelemnek is határa van és a pri­mitív propaganda már túlzásba feszítette a húrt. miniszterek mellett. A Hlinka-gá rda közbelépett és két cseh tüntetőt letartóz­tatott ................. „A ruszin kormány nem ura többé a helyzetnek“ London, janáur 18. A Times huszti levelezője jelenti, hogy Prchahí tábor­noknak ruszin miniszterré történt kine­vezése heves tüntetést idézett elő Husz- ton. A tüntetők azt kiabálták: „Le a cse­hekkel! Nem akarunk cseheket!" A tá­bornokot a rend helyreállítása végett nevezték ki, miután általános a véle­mény, hogy a ruszin kormány nem ura többé a helyzetnek. A szlovákiai magyarok a Magyar Házak akciónál számítanak az anyaország segítségére A német példa, amely követésre métló Pozsony, január 18. Megható az az ál- dizatkészség, amely napról-napra szebb példákban nyilatkozik meg a szlovákiai magyarság körében a létesítendő Magyar Hazak akciójával kapcsolatosan. Nap­ilap után kap a Magyar Ház intéző- bizottsága egyszerű munkásemberektől leveleket, akik önkéntes munkavállalással akarjak siettetni a tervezett Magyar Ház felépítési ügyét. Mintha a szlovákiai magyarság körében megismétlődnék az a lelkes áldozatkészség, amely a magyar ságot akkor jellemezte, mikor százegy- néhány évvel ezelőtt Budapesten felépí­tette a nemzet első kultúrházát: a Nem­zeti Színházat. A Magyar Háznak még ebben az évben fel kell épülnie Pozsony­ban — mondotta újévi szózatában Ester­házy János gróf — és nem férhet kétség ahhoz, hogy a pozsonyi Magyar Ház az év végéig tető alá is kerül. Az Uj Hírek egyik legutóbbi számában utal arra, hogy Esterházy János gróf újévi felhívása as anyaország lakosságához is szólt és annak segítségét is kéri. Ezzel kapcsolatban szemügyre veszi, hogy milyen segítséget kapnak például a szlovákiai németek a Német Biroda­lomtól és hivatkozik Kundt szudétané ■ met képviselő beszámolójára, amely sze­rint 1938 november 28-tól az év végéig négyinillióliáromszázezer cseh koro- nányi segélyt folyósított a birodalom a Cseh-szlovákiában élő németségnek és ebből az összegből egyetlen hónap alatt egymillió cseh korona jutott Szlovákia és Kárpátalja németségére, A népek természetes versenyében ne­künk sem szabad lemaradnunk — írja az „Uj Hírek“ —a szlovákiai magyarság várakozással tekint a határontúlra, nem kételkedik^abbam- .hogy Esterházy gróf új felhív^sánajr meg lesz a^keUo foga­natja. Z' f J jr ÖREGEKNEK ERŐT AÖÓ TÁPLÁLÉKA AZ OVOMALTINE AZ ÚJ SZLOVÁK PARLAMENT ' ELSŐ ÜLÉSE sr Átalakul a szlovák kormány — Cseh tüntetés a pozsonyi pályaudvaron

Next

/
Oldalképek
Tartalom