Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-18 / 14. szám
09 JANUAR 18. SZERDA ■PEMHMÍta •. i'fafifevRHIRMffi 5 Megkezdte a képviselőház a nagyfontosságú honvédelmi javaslat tárgyalását Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter nyilatkozata a csongrádi főispán ügyében — Harminchét interpelláció a szerdai ülésen Teleki Mihály gróf benyújtotta a földbirtokpolitikai javaslatot A képviselőház kedden nyugodt légkörben, a napirenden szereplő törvényjavaslat fontosságához mért komolysággal' tárgyalta a keresethalmozási javaslatot, majd a reformjellegű honvédelmi törvényjavaslatot. Ezt azért emeljük ki, mert a legutóbbi pénteki ülésen olyan viharos jelenetek játszódtak le, és olyan elten tétek támadtak a jobb és baloldal között, amelyek e viharos jeleneteknek a keddi ülésen való folytatását Ígérték. A mai ülés elején azonban felállott Keresz- tes-Fischer Ferenc belügyminiszter és a csongrádi főispán kijelentései ügyében olyan méltányos nyilatkozatot tett, amelyet az ellenzék is elfogadott elégtétel gyanánt és így megindulhatott a Ház nyugodt munkája. Az ülés előtt a Nemzeti Egység Pártja rövid pártórtekezletet tartott, amelyen Bárczy Ferenc elnök bejelentette, hogy Brogly József, Egry Zoltán és Tomcsányi Vilmos Pál képviselő a Nemzeti Egység Pártjába beléptek, ugyancsak felvételre jelentkezett Illés József képviselő is. lmrédy Béla miniszterelnök a Ház pénteken történt eseményei felett sajnálkozását fejezte ki, majd bejelentette, hogy a belügyminiszter a mai ülésen rövid nyilatkozatot fog tenni és ezzel a maga részéről az ügyet lezártnak tekinti. Arra kérte a pártot, hogy a jövőben is igyekezzék a parlamenti harcmodort olyan mederben tartani, amely a tradícióknak megfelel. Pécsi és bajai nyilatkozatai is ezt a célt szolgálták, de ez természetesen kölcsönösséget tételez fel. Az úri 1 arc modor lehet békülékeny, de nem a gyen geség jele, a párt a harcot ugyanolyan elvi határozottsággal folytatja, mint amilyennel eddig is vjvtak. Köszönetét mondott a pártnak, hogy a pénteki viharos ülésen megőrizte nyugodtságát és méltóságát Végül hangoztatta, hogy a Magyar Élet Mozgalmának megindításánál azokra a barátaira kíván támaszkodni, akik hűségükről tanúságot tettek Ezután Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter szólalt fel, bejelentette, hogy az ülésen nyilatkozni kíván és ez meg A Kormányzó Űr Őfőméltósága^ mélynyomásu arcképe 63*95 cm. méretben P 1.4ö -b portóköltségért, valamiét a legújabban megjelent Ez a mi »Ieresztünk a mi vezérünk Ez a mi hazánk eliratú fenti nagyságú, de háromszín nyomású képek P 1.50 + portóköltségért megrendelhetők: Ü JHfIUVKLK.KE.Kl KHIÓI Budapest, VI., Rózsa-utca Ili. sz. győződése szerint elegendő, lesz a hangú lat megbékítésére. A mai ülésen egyébként két rendkívül fontos momentumról számolhatunk be, az egyik a földbirtokpolitikai javaslat benyújtása, a másik a honvédelmi tör vényjavaslat vitájának megkezdése. Ez a két javaslat mutatja egyfelől, hogy a kormány a kitűzött reformot sürgősen megvalósítani kívánja, másfelől, hogy clyan szükségleteket akar kielégíteni, amelyek a mai haladó nacionalista és szociális reformkorszakban joggal állanak a népi politika előterébe. Különös nyomatékot ad a honvédelmi javaslat meginduló vitájának vitéz Csicsery Rónay István előadói beszéde továbbá Kenéz Béla felszólalása. Ezek a beszédek az emelkedett szellemnek, a nemzet történelmi múltjába való elmé lyedésuek, a nemzett hagyományok ápo lásáuak és a közfelfogás korszerű átala látásának szüliségessége mellett tettek bizonyságot és igazolták azt is, hogy a képviselőház e kérdésekben valódi nem zeti egységet mutat Holnap, szerdán, interpellációs nap lesz és a bejegyzett 37 interpelláció arra mutat, hogy hosszabb ülése lesz a Háznak. éppen ezért már délelőtt 11 órakor áttér r.ek az interpelláció meghallgatására. A keddi ülésről itt számolunk be. A belügyminiszter nyilatkozata Darányi Kálmán házeluök délelőtt 10 órakor nyitotta meg az ülést. Az elnöki bejelentések során megemlékezett a bihar- nagybajomi választókerület Létay Ernő halálával történt megüresedéséről s jelentette, hogy az új választás iránt a belügyminisztert megkereste. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter állott fel szólásra ezután. Elmondta, hogy a legutóbbi pénteki ülésen kijelentette, hogy Ricsóy-U hlarik Béla csongrádi főispán kifogásolt installációs beszédéről tájékozódást fog beszerezni. Ez megtörtént, a főispán megjelent ‘ nála és bemutatta beszédének eredeti szövegét, egyben őszinte sajnálkozását fejezte ki, hogy beszédének kifogásolt részéhez olyan következtetéseket fűztek, amely tőle távol állott. A belügyminiszter ezt a sajnálkozást magáévá tette és most a Ház előtt kifejezésre juttatta. Megállapította a belügyminiszter, hogy ez a kifogásolt rész valóban igen éles polemikus természetű politikai nyilatkozat volt, amely a főis- páni hivatalos funkció közben történt megnyilatkozások kereteivel nem egyeztethetők össze. Erre figyelmeztette is a főispánt és ez úton figyelmezteti az ország ösz- szes főispánjait, hogy hasonló polémiák kezdeményezésétől hivatalos funkció közben tartózkodjanak. (Helyeslés.) — Én azt szeretném — fejezte be nyilatkozatát a belügyminiszter —, ha ez a kijelentésem az ország súlyos kárára elmérgesedett parlamenti atmoszférának megnyugtatásához hozzájárulna. (Helyes lés és taps.) A kishaszonbérlefekrő! szóló föidbirtokpolltikai javaslat benyújtása Ezután általános érdeklődés közepette nyújtotta be Teleki Mihály gróf földművelésügyi miniszter a kishaszonbér- letek alakításának előmozdításáról és más földbirtokpolitikai rendelkezésekről szóló javaslatot (Helyeslés és taps.) A javaslatot kiadták az illetékes bizottságnak. A keresethalmozási javaslat Napirend szerint folytatták a keresettel bíró közszolgálati nyugdíjasok ellátásának és a férjes nők közszolgálati alkalmazásának korlátozásáról szóló ja vaslat általános vitáját. Yázsonyi János a családvédelmi gondolat szempontjából, továbbá általános ós egyetemes gazdasági, valamint nemzeti szempontból bírálta a javaslatot, melyet, bár nem fogad el, bár a bizottsági tárgyalások során sokat javult. Ezzel az általános vita véget ért és Reményi - Schneller Lajos pénzügyminiszter rövid felszólalásában kijelentette, hogy az összeférhetetlenségi törvényjavaslatot az igazságügyminiszter a közeljövőben be fogja terjeszteni. Megemlítette, bogy a tisztviselők anyagi helyzetének helyreállítására a kormány legutóbb is több intézkedést tett, de ezekkel sem tekinti befejezettnek a tisztviselői kar érdekében tett intézkedéseit, hanem megfelelő időben és módon tovább kíván menni ezen az úton. A Ház ezután általánosságban megszavazta a törvényjavaslatot, a benyújtott határozati javaslatokat pedig elvetették. A részletes vitában az előadó több lényegtelen módosítást terjesztett elő, majd Payr Hugó és Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter rövid felszólalása után a törvényjavaslatot részleteiben elelfogadták. Benkő Géza előadó ismertette ezután a harminchármas bizottság létszámának harminchatra való felemeléséről szóló törvényjavaslatot, melyet a Ház vita nélkül fogadott el, ugyancsak vita nélkül beadták el Somogyváry Gyula előadó felszólalása után a könyvtári és múzeumi bizottság jelentését a képviselőház könyvtáráról. A Felvidék visszatérése a honvédelmi javaslat vitájában Ezután áttértek a honvédelmi javaslat tárgyalására. « Csicsery-Rónay István előadó: A magyar képviselőház plénumában most tárgyalásra kerülő honvédelmi törvényjavaslat korszakalkotó a magyar alkotmány ezeréves történelmében. Mert ez a törvényjavaslat kifejezője annak, hogy a magyar nemzet visszanyerte önrendelkezési jogát, a Felvidék magyarlakta területének visz- szacsatolásával megnagyobbodott trianoni hazában s szabadon, minden idegen befolyástól függetlenül intézkedik saját sorsa felett. A nemzet visszaszerezte az állami szuverénitás kifejezőjének, a honvédségnek és a honvédelmi rendszere megszervezésének szabadságát is. Húsz hosszú keserves esztendő után végre hatályát veszítette a reánk erőszakolt szégyen-békediktátum legmegalázóbb határozmánya, amely a területi amplitúdó után örök védtelenségre vélte kárhoztatni a magyar nemzetet. Ennek a díszes palijának ragyogó falai között a trianoni követlétszám megfogyatkozott sorait' a visszacsatolt terület képviselői egészítik ki (Zajos éljenzés.) Az elszakított területből visszakerült több mint 12 ezer négyzetkilométer és egymilliónyi magyar testvér. Ezután a legnagyobb elismerés hangján emlékezett meg a trianoni határokon! történt bevonulásról a honvédség kitűnő magatartásáról, az önkéntes jelentkezésről, amelyek mind a magyar vitézséget és a magyar hősies önfeláldozást hirdetik. Ezután hatalmas történelmi tanulmányban ismertette a magyar katonai erények megnyilatkozását, Árpád korától mind a mai napig, og-yben ismertette a történelem során megnyilatkozó katonai szervezési és katonapolitikai momentumokat, valamint azokat a fejlesztési törekvéseket, amelyek a honvédség és a magyar hadsereg történelmében kimutathatók. A Ház lelkes éljenzése és tapsa között emlékezett meg a Horthy Miklós íővezérletével Szegeden újjáalakított nemzeti hadseregről, majd a modern háborús hadseregek technikai felkészültségéről, ismertette az egyes államok katonai felfegyverkezését, majd rátért a törvényjavaslat ismertetésére. A javaslat alapján megállapította, hogy mindazok a követelmények biztosítva vannak, melyeket a totális háború a nemzettel szemben támaszt és ezért letárgyalt és átszövegezett törvényjavaslatot a Ház fogadja el. (Hosszantartó éljenzés és taps. A szónokot számosán üdv özük.) Ujíalussy Gábor a legnagyobb elismo- rés hangján emlékezett meg az előadói nagyszabású beszédéről, örömmel állapította meg, hogy a politikai és [>ártharcok, mindig elcsendesednek, amikor legdrágább kincsünkről, a honvédségről vari szó. Megemlékezett azokról az áldozatokról, amelyeket a javaslat a nemzet minden tagjától megkövetelt ós reméli, hogy mindenki örömmel hozza meg az áldozatokat. Köszönetét mondott a javaslat elkészítőinek, a honvédelmi és igazságügyi miniszternek, ezután a javaslat egyes részleteivel foglalkozott. Mint maga is volt tényleges katona, több évtized katonai tapasztalatát terjesztette elő, amidőn a honvédelmi tanácsról, a leventetoktatásról, majd a nők munkaszolgálatáról szólott s azt kérte, hogy nőket zárt testületekben, külön csoportokban alkalmazzák, továbbá kérte, hogy a női kiképzés alkalmával felügyelőül az idősebb nőt rendeljék ki. Kenéz Béla a magyar hadsereg történetének három korszakát sorolta fel, mély történelmi perspektíváját nyújtva •a magyar hadierényeknek és a vitézségnek. Megállapította, hogy a magyar katona vitézségére, mint biztos fundamentumra építhet ez a javaslat. Párhuzamot vont Moltke és Zrínyi páratlan katonapolitikai , zsenialitása között és a javaslat egyes részletkérdéseiről szólva, végül azt elfogadta. Napirendi vita a sajtó hangjáról Az elnök azt indítványozta ezután, hogy szerdán délelőtt 10 órakor folytassák a vitát, a inai törvényjavaslat tárgyalásábanEckhardt Tibor a napiredhez hozzászólva megállapította, hogy a belügyminiszter mai felszólalása a csongrádi főispán ügyében teljesen korrekt volt és szeretné, hogy a jövőben becsület dolgában ne legyen a két oldal között kii lönbség. Kijelenti, hogy az ellenzék nem kívánta a parlamenti munkát felborítani. Mégis úgy látja, hogy a belügyminiszter nyilatkozata a kérdést nem intézte el véglegesen és szerinte a főispánt fel kellene menteni. Annál inkább is, mert a főispán ma azt a kijelentést tette, amint a lapokban olvasható, hogy továbbra is így fog harcolni. De azért sincs a kérdés elintézve, mert a sajtóval szemben emelt kifogásokat eddig még nem reparálták. A miniszterelnök ugyan vasárnap kijelentette, hogy elítéli a sajtó személyeskedő hangját, erre azonban, hogy ez a hang megszűnjék, csak a miniszterelnöknek van ingcronciája. Amíg
