Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-01 / 1. szám

im JANülS t TASABNAF «fitotta. Olvasatott" ia megint. Osak' nem ragyogott örömtől a sseme, ha a szegény leányt elvette a gazdag fiú.' Nem irigyelte tőlük a boldogságot, csak nem 'örvende- aett már velük. • ■ • • • , Egy nap ’ arra riadt fel a könyvhői, Siúgy fényes autó fékez hirtelen előtte. Mintha; csak hpzzá jönne. Az. üveg mögül szemüveges 'arc mpsolyogva^hivja. Nem mozdul. Kővémeredten nézi. az autó uta­sát. A torka ‘ szinte fájdalmasan szorul össze. Az utas kinyitja az ajtót. Kilép. Sanyi .felé. Érzi, nincs menekülés. Fel- vinnyóg, mját annak idején, mikor a kövácslegéhy éjszaka.'nékiment az ágyá­nak. Eliramodik. Kifelé a ligetbe. Rohan, mint a tűzvész elől, mint árrá elől, mint földrengés elől, amíg ziháló, mellel, kimerültén; össze nem . csuklik egy fa alatt Találgatják, hogy rpi történt vele- Valaki föléje Hajlik és kollegiálisán azt súgja a fülébe: : , 1 VRVIHH1 — Né csináljon ilyen kivilágítást. Tűn­jön, amíg nem jön a »saru! Az elárvult standon pedig még mindig ott áll az autó és utasa, a tanár úr, Sanyi jótevője'. Hiába vár. A fiú nem jön vissza. Hová rohant! Miért szaladt el? El­gondolkozva lép kocsija felé. A fényes lakk tükörként ragyog. És mielőtt be­szállna -a tanár úr,' arca egy pillanat] találkozik önmagával. Manyival soha többé... \ ' í ' V -■ I .V t A .":v V; ' •' :'v,, / r. ■ . ■ ..7. ■’ ; Farsang küszöbén... Vasárnapi divatlevél Szilveszter éjszakáján tartja bemuta­tóját az estélyi divat. Éttől kezdve aztán a háttérbe szorul minden más öltözködési kérdés. Az érdeklődés kö­zéppontjában az estélyi .ruhák kerül­nék, ami azt jelenti, hogy előbb vagy utóbb még a legtakarékosabb háziasz- szonyok is odajutnak, hogy lehelet- szerű csipkeanyagokról és merev dü- sessz szaténokról ábrándoznak. Pedig tisztában vannak azzal, hogy az es '»télyiruha fényűzési cikk, hogy a ki­használhatósága távolról sem áll arányban az árával. És — mégűi... Logikus ellenérv ide vagy oda: egy estélyi toalett erejéig minden nő szive-1 sem szakít az egész éven át hangozta­tott takarékossági elveivel. Miért? A válasz egészen kézenfekvői Mert any* nyira másak;., mert csillogóbbak, dísze­sebbek és könnyelműbbek a ..normális“ ruháknál... Ezért tetszenek! A divat irányítói is erre az „ellen­tétek vonzák egymást“ igazságra épí­tenek. A rendes, nappali. ruháik már évek óta símák és praktiusak. Nincs semmi feltűnő rajtuk, úgy, hogy min den szempontból egyszerűnek nevezhe­tők. A síma nappali Viselettel- szemben a . divattervezők minden csillogót, fan­tasztikusát, szokatlant és ..mutatósat az estclyiruhákra' összpon tósítanak. Ezért van aztán az estélyi- ruháknak mindig jiyért ügyük!' ­Klasszikus estélyi ruhák Az idén is ez a*helyzet. A dívatkreá- torok élnek az alkalommal és szabad­jára, engedik fantáziájukat; “Az ered­mény pedig az, hogy a vonalak, a dí­szítések és az anyagok még szebbek, frissebbek és többfélébbek, miht eddig voltak. Látszik, hogyí-a teryezöket egy alapgondolat vezette: olyan estélyi divatot készíteni, amely megint más és az eddigitől elütő formában érvénye­síti'a női szépséget. A céljukat termé­szetesen'teljes mértékben elérték! A modellek egytől-egyik újak és "deko­ratívak.., ; . '.;V'vX%?rá- •: Ennek a fokozott igyekezetnek aztán az lett az eredménye, hogy nemcsak egy, de többféle estélyi divatstílufi alá kult ki. Első sorban -a» kíasákilcus irányt utánzó „görögös“ .‘stílus. .'* Az ilyen jellegű toaletteket érdekes/ szabás és festői redökbe húzottanyag jel­lemzi. Azok a klasszikus >•: szépségek, kiknek szoborporiréi ezt áz £új“ estélyi- ruha si lust inspirálták egy-égy 1939-es „görögös“ modell, láttára «onyára nemcsak csodálkoznának, <jp irigykednének is. Elsősorban, az anya­gok miatt! A tompa fénye és,; nehéz szaténok, fémmel átszövött: brokátok, a Megjelent PalásthyMarcell A csodák szigete című, a kultuszminisztérium áltól /Kitüntoto'tt ifjúsági regény*. Ara P 3,50 postai szAilittogal együtt ríniicll«' Mogmuielltetó Paj&ethy Marcéllné Bmlri­pest, Til.. Bethlen flábor-ü. 6. II, ejmeá. csillogó szaténok és .a pokhálószerűon áttetsző zsorzsettek, valóban nagyon szépek. Ami a díszítést illeti, a kreáto­rok itt is „stílusosak“ maradtak. Leg­feljebb egy-egy klipszet »vagy csillogó, filigránmunkás- csatot engedélyeznek Lényeg a „görögös“ drapirozás és az anyag bőkezű Táncolásából, meg redo- zéséból kihozott 1 hatás. - J;; Ráncölást adnak a felsőrészbe, a de­rékra, sőt a szoknyákra is. Látni hosz- szában, majd keresztben álkalmázott redőzóseket. Mindez azonban nem a karcsúság hátrányára történik. Ellen­áljbőségű ruhákhoz, egészen hosszú nj- jakat adnak. Az utóbbinál a dekoltázs is egyszerű, szív-alakú kivágássá sze­rényül. Tehát nyugodtak lehetünk, van „miben“ válogatni! Láttunk egy sárgásfehór duchesse Chanell-modellt, amely a fenti sza­bálynak megfelelően, teljesen vállpánt- nélküli, testhez simuló felső résszel és sok részből összeállított nagyon bő szoknyával készült. A derék baloldalá­hoz tűzött, tűzpiros rózsacsokor volt az egyetlen színes rajta. Érdekessége volt, högy a bőség — főleg a hátrészre öesz­«.ezciug.,.A- rengeteg ránc,,.plisszé-és hú­zás ellenére a „görögös“ estélyi ruhák nem erősítenek! . . ■. .. •> Éljen a krinolin! A görög istennők séjtéKöésen rán- éolt lepleiről lemásolt modelleken kí- vjii: níég. néhány olyan estélyi ruha. ti» pússál találkozunk- ásóidén, melyei á „múltból“ kölcsönöztek. Elsősorban a Szűk’ derekú; mélyfen dekoltált ós na­gyon Hő szolmyájú .»stílruhákkal“, me­lyek' hűséges utánzatai a második csá­szárság t—/ krinoíínös báli toalettjei­nek! f-A hásonlatosiságot fokozza az a feÖröltöéWé högyvfaa akkori idők ked- véneét a nehéz "és suhogó „Satin. Du- éheeéé“-tr, merev : nsoánét .és' haftet, meg a suhögő, nagyon szélesre kitar­tott alsó részre dolgozott . cáipkét és tiiilt dolgozzák fel ?iúég ina j« .. „stíl ru­hák“ eéljíi.}rá. Míg; a stíl ruhák felső részét olyan Szűkén szabják, hogy az. a felső test körvonalait egészen kidomborítja, ad­dig a szoknya bőségének igazán nin­csenek „határai“. Némelyik, modell szoknyája élétv'aj- 12—lő méteres bősé­get! Dfe a rekórdót a túliból készült szkonyák viszik. Vannak olyan; tiillru- hák, melyekré a ^zalóiiókvállításá sze­rint néni kevesebb, mint 50mótér tiiilt dolgoznak fel. .■■■'*; Szabály, hogy/ minél bővebb a szoknyák y,iszik. Vannak olyan füll.ru- legbőyebbekrel niég a keskeny víill- pánt is hiáúyzik! Különben hordanak csokorral kötött váll páti tóé megoldáso­kat is. Aztán: szoíid , iijjgcskasakat látni és a mentekéit,. „polgári“ . 4—5 méter pontosait!-Űgy, hogy. a szoknya. — bár elöl és oldalt is eléggé szétállt — fél oldalról nézve szinte „turnürös“ benyo­mást tett! Második számú érdekessége pedig, az volt, hogy hasonló sárgás-fe­hér to ft bél készült, dúsan ráncolt, fod­ros alsószoknya egészítette ki. A gyö­nyörű • modell határozottan a 40-es 50/és évek divat ja nyomán készült... A mély dekoltázst, csontszínű valódi csipkeszállal borította le a bemutató mannequin! . .. . . Romantikus díszek ... •A:bovonalú estélyi ruha divat festői, hízelgő ,ós teljesen nőies. Annyi csip­két: szalagot, fodrot és hímzést nem .vi­seltek már. régen a- hölgyek, mint eze­ken, /Szokatlan, hogy a csipke, amelyet az utóbbi években csak, mint estélyi anyagot- ; ismertünk ismét, mint dísz jutott hangadó szerephez! Egy elra gadó fehér szatén Niná Ricci-modell nél a bő szoknyát térdtől kezel ve ket­tős sorban bedolgozott, hullámos szélű fekete csipkebetét díszítette. Egy érde­kes., Ali/ruhánál, amely, szintén fehér ős fekete duchesse szatín Összeállítású volt, a kétféle anyag csípőnél kezdődő összedolgozásánál arasznyi csipkebetét bedolgozást láttunk. Egy hosszú ujjas rózsaszínű Clianell-modellnél a fekete .csipkebetétek tizenöt centiméteres tá­volságban ismétlődtek meg az egész ruhán . . . lyyakori dísz a szalag is. Három- négyszeres sorokban rávarrt szalag szegély fiatalos dísze úgy a sötét, mint a világos stílruuáknak. Bájos változat azt elszórtan, rávarrt szalagcsokor. Egy U 0111 Uslet rj lodipest, firencihMert I Kérlen árjtöuzíl igen hatásos, fehér fiatal lány báli­ruhának például az volt az egyetlen dísze, hogy a fehér rnuslin szoknyáját három sorban, lefelé fokozatosan na­gyobbodó, plisszérozott, fehér taft sza­lagcsokrok díszítették. A bő szoknyát plisszófodros, fehér taftalsószoknya tartotta ki még bővebbre! . A fodor is „fénykorát“ éli. Sokai szerepel, de inkább plisszérozottau vagy két- oldalt behúzott régimódi „rüss“ formában. A lenge, húzott fo­dor a fiatal leán. estélyiruhák tarto­zéka maradt továbbra is. A hímzések közül természetesen újra a. gyöngy­hímzés vezet. Tavalyi sikere után, úgy látszik, nem akarta elejteni a divat, mert az idén szívesen alkalmazza. A bővonalú estciyiruhákon többnyire, mint a szoknya alján futó, csillogó bordűr fordul elő. Tompa színek — merész kombinációk Az anyagemésztő bőség, igényes toa­lettek között, mint kellemes változatos­ság tűnnek fel a síma vonalú, egysze­rűbb estélyiruhák. Mert teljesen azért ezek sem tűntek le. Sőt... A nagy sza­lonok kollekcióiban mindenhol szerepel néhány kevésbé komplikált, egysze­rűbb vonalvezetésű estélyiruha és né­hány 6ima estélyikosztüm is. Anyaguk — hogy az eltérés meglegyen — rend­szerint fénytelen selyem, taft, satin, apróbb mintás brokát, bársony vagy jersey, Díszítésük is egyszerűbb. A sza­tén modelleknél a fényes és a matt oldal ügyes kombinálásával díszítenek. A taftra, meg bársonyra kevés csillogó hímzés jön. Többsoros gyöngy, sztrasz- szal kirakott fősük vagy dekoratív fej.» dísz pótolják az ilyen egyszerűbb ru­háknál azt a pompát, amit az idei es- télydivat előír... Az estélyi kosztümöknél az anyaglis- tán a. bársony és a larnmé vezetnek. A kézimunkának itt is nagy becse vau. A legtöbb estélyi kosztümöt fém, vagy győrigyhimzés élénkíti. És a színek? A romantikus és pompázó ruhákhoz —• talán eUensúlyképen — letorapított szí­neket nevezett ki „divatosnak“ a divat. Vezet a fekete és a fehér. Külön-külön és kombinációban is, A sötét buzavi- rágkék is sokat szerepel. A melegebb é,s „esti“ színek közül pedig a gránát- vörös, az aranysárga, a lila, a vöröses­kék. A pasztel’ színek közül a halvány­lila, á rózsaszín, a szaloncukorkék és a világossárga vezetnek. Az idei estélyi dívát ’. szeret nemcsak két, de három, sőt négy — egymástól elütő színt kom­binálni. Eredeti hatásokat hoz ki az ilyen összeállításokból, de finomat — ritkán! Mai divatképünkön négy estélyiru­hát mutatunk be. A bal szélső modell feketé csipkéből van. Bársony vállpán­tok és a nem túlságosan bőre kiszéle­sedő'szoknya aljára aplikált szalag motivok díszítik. Igen fiatalos a máso­dik 'sötétkék színű kisebb estélyiruliu, melyet erősén gloknis szoknya, ' húzott felsőrész és rózsaszínű virágcsokrok díszítenek. A harmadik modell iigyne- vezett „arány közép“ megoldás a stíl- ruhák között. A ráncolt tüll szoknya alul ^legfeljebb“ 12—14 méter bő. En­nek megfelelően fedett vállakkal és szerényebb■ dekoltázzsal készül. A rátét csillogó pajett pántokból vagy bár­sonyból készülhet. A negyedk ruhának fehér duchesse szatin az anyaga,, Maggy Boufftól ered az alúl behúzott szoknya ötlete. da. J o g á S fL o Dt • K a £ o n a jog i^temmári urna y TV., Irányrm. 17 rx Tel. 387- 107 Közismert, megbízható, legrégibb 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom