Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-15 / 12. szám
10 teotideTki -MAöítARHIRIíAE 1939 JANUÁR 15. VAS4RNAP Chamberlain kijelentette, hogy célját tökéletesen elérte Rómában A római tanácskozások az olasz-sngol barátság ünnepélyes megerősítésével zárultak — Olaszország dunai politikája összhangban van az érdekeit államokkal és Németországgal Chamberlain és Halifax elutazott Rómából Roma, január 14. Chamberlainminiszterelnök elutazása alkalmából a Termini pál> audvart valósággal beborították az angol és olasz lobogókkal. A pályaudvar előtt és benn a pályaudvar perronjáu is diszkülönitmény állott fel. Az angol miniszterelnök búcsúztatására megjelentek a katonai és polgári hatóságok kiküldöttei, a fasiszta párt megbízottai, a nagy szertartásmester, az argentin nagykövet, a délafrikai követ és Írország követe. Mussolini miniszterelnök Ciano gróf kíséretében 11 óra 50 perckor érkezett meg a pályaudvarra és elvonult a díszkülönítményck arcvouala előtt. Tizenegy óra 55 perckor kürtök jelezték az angol miniszterelnök megérkezését, aki gépkocsijából leszállva, mosolyogva köszöntötte a pályaudvar előtt összegyűlt ünneplő tömeget. A miniszterelnököt a Duce és Ciano gróf fogadta, közben felhangzott az angol és az olasz himnusz. Chamberlain a Duce kíséretében ellépett a díszszázad előtt. A hatóságok üdvözlése után az angol kolónia tagjaival váltott néhány szót. A vonat indulása előtt Chamberlain még elbeszélgetett a Dúcéval, Cianoval és Santelia gróffal. A két kormányelnök rendkívül nagy szívélyességgel vett egy- mástól búcsút. Chamberlain az angol himnusz hangjai és a tömeg tapsai közepette szállt fel a vonatra, amely 12 óra 5 perekor gördült ki a pályaudvarról. Célomat tökéletesen elértem mondotla Chamberlain Chamberlain miniszterelnök elutazása előtt annak az óhajának adott kifejezést, hogy a Madama Villában vendégül szeretné látni az ujságírókat, hogy nyilatkozhasson előttük. Chamberlain miniszterelnök az újság íróknak kijelentette, hogy Halifax lord külügyminiszter nevében is kötelességé- ftftk tartja, hogy köszönetét fejezze ki az olaszországi fogadtatásért. Rómában — mondotta a miniszter- elnök — mindenki részéről, kezdve Őfensége a király és császártól, a kormányfőtől és a miniszterektől egészen a lakosság széles rétegéig, ahová csak mentem még az utcán is olyan fogadtatásban részesültem, amelyet sohasem fogok elfelejteni. Utazásomnak nem az volt a célja, hogy különleges szerződéseket kössek, hanem inkább az, hogy a személyes érintkezés útján megvalósíthassam a két ország közötti bensőségesebb megértést. Ezt a célomat tökéletesen elértem. így utazunk el, hogy jobban meg vagyunk győződve, mint valaha az olasz kormány jóhiszeműségéről cs jóakaratáról. Bizonyosak vagyunk abban — mondotta Chamberlain miniszterelnök —, hogy bensőségesen megismerhettük egymást és a tanácskozások nem csupán a két ország közötti kapcsolatok, hanem az európai együttműködés terén is gyümöl esözőek lesznek. Ciano kijelentette, hogy minden vitás kérdést megbeszéltek Ciano gróf olasz külügyminiszter a Daily Mail diplomáciai szerkesztője előtt kijelentette, hogy nagyon meg van elégedve az angol- olasz megbeszélések lefolyásával. Határozottan állíthatja, hogy a megbeszélések a legbarátságosabbak voltak. ' Európa valamennyi vitás kérdését megbeszélték. Arra a kérdésre, hogy mikor viszonozza az angol államférfiak látogatását, Ciano gróf a. következőket mondotta: — Ebben a pillanatban erről még nem sokat mondhatok, de remélem, hogy rövidesen ellátogathatok Londonba. Halifax és Bonnet Genfben találkozik Az angol nagykövetségen rendezett estély után lord Halifax külügyminiszter is elhagyta Rómát és elutazott Genfbe. Bonnet a francia külügyminiszter is elindult Parisból Genfbe, ahol találkozik Halifax-szel. Hétfőn résztvesznek a népszövetségi tanács ülésén. A két államférfinek Genfben még a közös estebéd előtt, lesz ideje arra, hogy egyrészt Halifax tájékoztatást adjon római benyomásairól és értesüléseiről, másrészt, hogy a francia külügyminiszter közölje angol szószólójával a francia kormány álláspontját a római tanácskozásoktól várt eredményekre vonatkozóan. Bonnet és Halifax hétfőn este hagyja el (jenfet s nem vesz részt a tanács munkájában. Gayda cikke a római tárgyalásokról, a francia-olasz viszonyról és az európai problémákról Róma, január 11. Virginio Gayda a Giornale d’Itáliában az angol—olasz tárgyalásokkal foglalkozva rámutat arra, hogy egyes külföldi lapok szenzációs eredményeket vártak Mussolini és Chamberlain megbeszéléseitől, hogy azután ha ilyen szenzációs eredmények nem lesznek, azt írhassák, hogy Chamberlain útja eredménytelen volt így például azt állították, hogy Chamberlain a közvetítő szerepét akarta volna vállalni Olaszország és Franciaország között. Ilyen közvetítésre azonban sem Olaszországban, sem Nagybritan- niában senki sem gondolt. Az angol államférfiak látogatása ezzel. szemben normális keretek között folyt le és elérte célját, amely a felfogások tisztázásában állott. Mussolini a legvilágosabban beszélt Chamberlain előtt és az angol miniszterelnök meggyőződhetett Olaszország szándékainak szilárdságáról, de egyúttal arról a. felelősségérzetről és uz igazságon alapuló békére irányuló vágyról, amely az olasz politikát vezeti. Ami a spanyol kérdést illeti, Olaszország kész visszavonni még Spanyolországban maradt önkénteseit, amikor a vörös oldalról is eltávolítják a külföldi milieistákat. Gayda ezután azt írja, hogy Francia- ország. továbbra is a köztársasági spanyolokat támogatja és a spanyol kérdésben teljesen Moszkvával karöltve halad. Ami a francia-olasz kapcsolatokat illeti, ezeket teljesen új alapokon kell rendezni. Franciaország, minthogy nem hivatkoz- hatik igazságos okokra, fenyegetőzéssel és a tények meghamisításával fordul Olaszország ellen. Franciaországnak ez a magatartása csak súlyosbítja, de, nem küszöbölheti ki a fennálló nyílt kérdéseket. A külföldi lapok — írja Gayda — a római tárgyalásokkal kapcsolatban a dunai Európa és a Balkán kérdéseiről is megj- emlékeztek. Olaszország politikája ezen a területen teljesen világos és összhangbaj» Iái az érdekelt államok és Németország magatartásával. A földrajzi fekvés, a történelmi hagyományok, valamint a világnézeti, politikai és gazdasági érdekek közössége egyre közelebb hozza ezt a területet a Róma— Berlin-tengely politikájához. Ebben a tekintetben kiemelhetjük azt a hírt, hogy Magyarország bejelentette az antikomintern - egyezményhez való csatlakozását. Ugyancsak most jött hír arról is, hogy Ribbantrop német külügyminiszter látogatást készül tenni .Lengyelországban. A legközelebbi, napokban kerül sor Ciano gróf külügyminiszter belgrádi látogatására. Mussolini együtt akar működni Angliával a menekült-kérdésben Róma, január 14. A brit küldöttség köréből szerzett értesülés szerint Chamberlain és Mussolini tanácskozása során a Duce annak a kívánságának adott kifejezést, hogy Angliával együtt kíván működni a kivándorlás és a zsidó menekültek ügyének megoldására irányuló tevékenységben. Ugyancsak e körből szerzett értesülés arról számol be, hogy Chamberlain a pápánál tett látogatása során felhozta ezt a kérdést is. Mussolini és Chamberlain fontos kijelentései London, január 11. Az angol sajtó általában a nyugodt bizákodás hangján foglalkozik az angol miniszterek római látogatásának eredményeivel. A Daily Mail római levelezője úgy értesül, hogy Mussolini egy alkalommal egyenesen Chamberlain szemébe nézve így szólt: — Szavamat adom Önnek, hogy az a szándékom, hogy mindenkor hiven betartsam az angol-olasz egyezmény betűjét és szellemét. A News Chronicle szerint Chamberlain miniszterelnök ebben a mondatban foglalta össze a megbeszéléseket: — Nem jött létre új megegyezés, de jobb érintkezést létesítettünk és azt hiszem, ennek gyümölcseit később fogjuk látni. A római megbeszélések egyik rejtett eredménye, amelynek hatása csak később lesz észlelhető, a Daily Express szerint az lesz, hogy Mussolini arra használja fel befolyását, hogy lehetővé tegye az angol-néinet megbeszélések űjrafelvételét. Mussolini közölte továbbá Chamberlainnel, hogy ragaszkodik a földközi-tengeri angol—olasz egyezményhez és min« den tőle telhetőt el fog követni a világbelié fenntartása érdekében. Az olasz-angol barátság ünnepélyes megerősítése Páris, január li. Az olasz—angol tanácskozásokról tegnap este kiadott hivatalos jelentés megdöntötte a francia sajtónak azokat a hamis magyarázatait, amelyek az angol miniszterek látogatásának állítólagos negatív eredményéről számoltak be. Végeredményben megállapítható, hogy a római tanácskozások az olasz-angol barátság ünnepélyes megerősítésével zárultak, anélkül, hogy Olaszország földközi-tengeri és afrikai követeié- seit feladta volna. így tehát összedőlnek azok a francia ábrándok, amelyeket az olasz követelések és az olasz—angol jóviszony kifejlődésének állítólagos összeférhetetlenségéről szőttek. • • Bizonyos meglepetést keltett az a hír, hogy a két ország a legközelebbi jövőben az 1936-ik évi szerződés értelmében megállapodásokat is köt egymással. Csupán két-három lap tesz említést arról, hogy Anglia elismerte Olaszországnak a béke fentartására irányuló őszinte törekvését, míg valamennyi többi lap továbbra is sötéten látva arról ir, hogy a francia-olasz nehézségek tulajdonképpen még csak most kezdődnek és felvetik a kérdést, hogy Olaszországnak Franciaországgal szemben támasztott követelései vájjon milyen újabb alakot öltenek. Öl letartóztatás ékszercsempészés miatt Baróthy Pál főügyész, a budapesti kir. ügyészség elnöke, a következő hivatalos közlést adta ki a nyilvánosság részére: — A budapesti kir. ügyészség valuta- osztálya a kötegyáni m. kir. fővámhivatal és a budapesti m. kir. rendőrség által lefolytatott megfigyelések és nyomozás adatai alapján Teszler Sándorné szül. Braun Lenke budapesti születésű 45 éves izraelita, 2. Braun Ernőné szül. Eisenber- ger Hanni, havasmezői születésű 38 éves izr. budapesti lakósok, 3. Szabó Mihály vésztői születésű 35 éves, MÁV üzemi altiszt, váltókezelő, 4. Szabó Mihályné szül. Szőke Zsuzsánna vésztői születésű 32 éves háztartásbeli kötegyáni lakósok és 5. Teórián Juon homoródi születésű 39 éves gör. keleti, román vasúti kalauz, nagyváradi lakósok ellen, fizetési eszközökkel elkövetett visszaélés bűntette miatt az előzetes letartóztatást a Bp. 141. §. 2. és 4. pontjában írt okokból elrendelte, mert adatok merültek fel arra, hogy előzetesen egyetértve múlt év májusától kezdődőleg folytatólagosan körülbelül tizenöt esetben, esetenként nagyobb mennyiségű ékszert és órát összesen körülbelül 150.000— 170.000 pengő értékben külföldre, Romániába a magyar Nemzeti Bank engedélye nélk,ül kivittek ás az utolsó esetben őket tettenérték. Nevezett gyanúsítottak a kir. ügyészség előzetes letartóztatást elrendelő határozata ellen felfolyamodást jelentettek be. A nyomozás tovább folyamatba»! van.
