Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-01 / 1. szám
1939 JANUÁR ,1, JV AS ÁRNAP. TEKtiDEto J'feUÄARHIRIiAE . 15 Milyen lesz a Felvidék pénzügyi közigazgatása és adórendszere Irta: Dr. Tulassay Tódor, a „Hanza“ osztályfőnöke í. A magyar Felvidéknek az anyaországhoz történt visszacsatolásával mindazok a törvények és rendeletek, melyek a cseh uralom alatt a megszállott Felvidéken érvényesek voltak, hatályukat vesztik. Az anyaországban érvényben lévő törvényes intézkedések lépnek életbe. A cseh uralom alatt megszervezett közigazgatási járások megszűntek, helyettük ismét a régi magyar megyei rendszer szerveztetétt meg. Tekintettel arra, hogy a magyar pénzügy jogszabályait a Felvidékre kiterjesztették, a visszacsatöit magyarlakta Felvidék közönsége az adózásnak új módszerével ismerkedik meg. A kisembert védi a magyar adórendszer Az adózás problémája érdekli úgy az államot, mint az adóalanyokat. Az adókérdések ma már egzisztencia kérdései. Az adózás már úgyszólván minden embert érint, mert az mélyen belevág az emberek magánéletébe és gazdálkodásába. A magyar adórendszer a cseh adórendszerrel szemben sokkal méltányosabb, mert nem ismer különbséget állampolgár és állampolgár között, nem ismeri a zsebmotozás rendszerét. Igazságos és a kisembert védi. A Felvidéki Magyar Hírlap, mely elsősorban a visszacsatolt magyarság szolgálatában áll, átérezvén a mai változás horderejét s az ezzel felmerülő nehézségeket, segítségére akar lonni, hogy olvasótábora a magyar pénzügyi jog rendelkezéseit megismerje és az így nyert ismereteket a saját maga javára fel is tudja használi. Következőkben először a pénzügyi közigazgatás szerveit fogjuk ismertetni, mert ezek ismerete hozzátartozik az adórendszerünk teljes megértéséhez. A pénzügyi közigazgatás szervei A magyar pénzügyi közigazgatást részben állami, részben önkormányzati szervek látják el. Ezek az állami és önkormányzati szervek vagy olyanok, melyeknek működése kizárólag a pénzügyi köz- igazgatás te-rére szorítkozik (pl. a m. kir. adóhivatalok, adófelszólamlási bizottságok!, vagy pedig olyanok, melyek egyéb funkciók mellett vesznek részt a pénzügyi közigazgatásban (pl. főispánok, köz- igazgatási bizottságok). Ehhez képest a pénzügyi közigazgatás állami szervei vagy pénzügyi hatóságok és hivatalok (pl. pénzügyigazgatóság, adóhivatal), vagy egyéb állami szervek (pl. bíróságok); a pénzügyi közigazgatás önkormányzati..szervei pedig vagy kizárólag a pénzügyi közigazgatás szervei, (pl. az adófelszólamlási bizottságok, a közigazgatási bizottságok adóbizottságai) vagy pedig az egyetemes önkormányzatnak a szervei (pl. községek). Az állami közigazgatási szervek. A pénzügyi közigazgatás törzsszervezetét az állami szervek alkotják, mely: elsőfokon a pénzügyminisztérium, középfokon a pénzügyminisztériumnak az igazgatás különféle agaiban közvetlenül alárendelt hatóságai: a pénzügy igazgatóságok, a központi vámigazgatóság, a kataszteri helyszinelési felügyelőségek, a kataszteri felmérési felügyelőségek, a tn. kir. háromszögelőhivataL Alsófokvi hatóságok és hivatalok: a m. kir. adóhivatalok, a vámhivatalok, a pénzügyőrség és a vámőrség. Ezek közül a pénzügyminisztérium, a pénzügyigazgatóság és a ni. kir. adóhivatal az a három főpillér, melyen a pénzügyi közigazgatás egész épülete nyugszik. A pénzügyi közigazgatást Magyar- országon az országgyűlésnek felelős tn. kir. pénzügyminiszter vezeti, a m. kir. pénzügyminisztérium útján. A m. kir. pénzügyminisztérium feladata a magyar állam pénzügyének és az egész államháztartásnak legfőbb vezetése, irányítása és felügyelete:" nevezetesen: . . 1. elkészíti a pénzügyi kormányzat körébe vágó törvényjavaslatokat, 2. kiadia a törvények végrehajtási utasításait és rendeletéit, 3. összeállítja az állami költségvetést, 4. gondoskodik a költségvetési szükségletek fedezéséről, s az állami jövedelmek, bevételek beszedéséről, 5. felügyel a pénzügyi igazgatás terén mű ködő összes hatóságokra, hivatalokra közegekre, 6. mint jogorvoslati hatóság nak, hatáskörébe tartozik végső fokon elbírálni a pénzügyigazgatóságnak min den olyan határozata ellen beadott fellebbezéseket, amely határozatra nézve a vonatkozó törvény más fellebbezési hatóságot nem állapít meg. A pénzügyminisztérium elintézése alá tartozó ügyeket szakok szerint csoportosítva, a megállapított ügybeosztás szerint főosztályokban látja el. A pénzügy igazgatóságok hatásköre A pénzügyi közigazgatás gerincét u pénzügyigazgatóságok képezik. Működésük kihat a pénzügyi közigazgatásnak esaknem minden ágára. A pénzügyigazgatóság részben mint ellenőrző és felügyeleti, részben mint elsőfokú, részben mint fellebbivteli hatóság működik. Hatásköre főbb ágazatok szerint kiterjed: az egyenesadókra, illetékekre és díjakra, a forgalmi adóra, a fogyasztási adókra és jövedékekre, valamint a közadók kezelésére. Általában irányítják és ellenőrzik a m- kir. adóhivatalokat teendőjük ellátása körül. . Az egyencsadókra nézve mcginditjaK. évenként az egyesadók kivetésére vonatkozó előmunkálatokat, az adókötelezettek és adótárgyak összeírását, felszó •jítják az adózókat adóbevallások beada pára, intézkednek a kivetésekhez szükséges adatok beszerzése iránt cs közük a beszerzett adatokat az adókivetésre jogosult magyar kir. adóhivatalokkal. Az illetékekre nézve jóváhagyják a m. kir. adóhivatal részéről kötött egyezséget, mely az illeték kiszabásánál az alapul veendő értékre (illetékkivetési alap) vonatkozik. A forgalmi adókra nézve irányítják és felülvizsgálják a m. kir. adóhivatalok és forgalmi adóhivatalok ellenőrző munkáját, illetőleg működését. A pénzügyigazgatóságnak mint jogor voslati hatóságoknak hatáskörébe tar tozik: 1. Helyesbíteni az első fokon kivetett általános kereseti adót, a jövedelmi- és vagyonadót, valamint az előírt illetékei ha a kivetés hibás kiszámítás, vagy a törvény rendelkezésének téves alkalma zása következtében helytelenül állapíttatott meg, 2. másodfokon határozni: a) a földadónak, a házadónak, az alkalmazottak kereseti adójának, a tantiemadó- nak és a rokkantellátási adónak jogossága és mérve ellen beadott fellebbezések felett, b) az ideiglenes házadómentességek tárgyában kiadott végzések, határozatok elleni beadott fellebbezések felett, c) a m. kir. adóhivatalok részéről kisza bott illetékek jogossága és helyessége ellen beadott fellebbezések felett, d) ál tálában a m. kir. adóhivatalnak minden első fokon hozott határozata, valamint a községi elöljáróságnak (városi adóbí vatalnak) mindén egyéb intézkedése el len beadott fellebbezések felett. Végül a pénzügyigazgatóság végre hajtja a fogyasztási adó tekintetében intézkedő törvényeket, ellenőrzi a jövodé keket. A pénzügyigazgatóságok a törvényiül tóságok kebelében alakított közigazgatási bizottságok közreműködése mellett működnek és Magyarországon majdnem minden vármegye területére külön pénz ügyigazgatóság van szervezve, melynek hatásköre a vármegye területén fekvő törvényhatósági joggal felruházott városokra is kiterjed. A pénzügyigazgatóság élén az államfő ál tg.! kinevezett pénzügyigazgató áll, ő a vármegye és az annak területén fekvő törvényhatósági városok pénzügyi közigazgatásának a feje. Adóhivatalok A magy. kir. adóhivatalok a pénzügyi közigazgatás terén az első foJcú hatóság teendőit látják el. Minden pénzügyigazgatóság kerülete több m. kir. adóhivatali kerületre oszlik. A m. kir. adóhivatali kerületek lehetőleg a közigazgatási járások területével azonosan vannak megállapítva s azzal a célzattal, hogy a m. kir. adóhivatal a járásbíróság, a főszolgabírói hivatal egy helyen legyen, lehetőleg a székhelyük is a közigazgatási járások székhelyén, van. A m. kir. adóhivatalok működési köre az egyenes adók, forgalmi adók és illetékek kivetése, az adómentességek engedélyezése és adóelengedések mgállapítása körüli eljárásokra és teendőkre terjed ki, nevezetesen az egyenes adókra nézve: ellenőrzik a községi közegeket, hogy az adóösszeírást, az adókivetések előmunkálatait, a bevallások gyűjtését és az általuk egyénenként kivetendő adók kivetését helyesen látják el, — érvényesítik évenként a községi (városi) közegek által egyénenként kivetett földadót, ház- adót és rokkantellátási adót, — kivetik egyénenként és évenként az általános kereseti adót, a jövedelemadót és vagyonadót, — kivetik továbbá a gépjármüvéig közúti adóját és határoznak az ideiglenes házadómeutességek megállapítására irányuló kérelmek felett. / Az illetékekre nézve: egyezséget köt- uek az illetékkiszabásnál alapul veendő vagyontárgyaknak és szolgáltatásoknak az értékére nézve, — kiszabják azokat az illetékeket, melyeket a felek fizetési meghagyás alapján készpénzben tartoznak bofiztni. A forgalmi adókra nézve: ellenőrzik a forgalmi adóhivatalokat és irányítják ezek működését, kiszabják a pénzbírságot a forgalmi adók befizetése, lerovása körül megállapított szabálytalanságok miatt. Ellenőrzik továbbá a fényűzési forgalmi adó fizetésére kötelezett adózókat, a malmokat és az általános forgalmi adót pénzben fizető adózókat. Az említett működési körön kívül a m. FŐTENGELY és KENGERCStSZGLÁS, MOTOGALKATGESZGYÁRTÁS MAGYAR FOGASKERÉK AUTÓ, TRAKTOR ALKATRÉSZ és CÉPGYAR kft. BUDAPEST Napryteinplom-utca 84. kir. adóhivatalok illetékesek az egyenes-, forgalmi és fogyasztási adók, az illetékek és egyéb kincstári követelések kezelésére, könyvelésére, nyilvántartására és biztosítására, továbbá a községi közegek által beszedendő köztartozások beszedésének, behajtásának az ellenőrzésére. A m. kir. adóhivatalok feladatát képezi végül az érték- és bírói letéteknek a kezelése. ( Folytatjuk.) 4 Felvidék készen kapja az agrárértékesítési szervezetei irta: Dr. báró Halcomes Béla Magyarország — mint agrárkiviteli ország — * gazdálkodás jövedelmezőségének biztosítására összetett értékesítési szervezetet épített ki. Ezt a Jói bevált szervezetet a Felvidék .készen kapja ß 'ennek előnyei fP.éjl ..-az, ipari államban élvezett védett helyzetért I* kárpótlást nyújtanak. Az alábbi főbb értékesítési konstrukciók ismertetése tájékoztatást nyújt arról a szellemről, amely a kormány ártámogató politikájában érvényesült: A MAGYAR BUZAÉRTÉKESITÉSI RENDSZER már öt éven át részben a- felesleg exportjának szerződésekkel való biztosításán, részben belföldi árak minimálúsén alapszik. A felesleg nagyobb részének exportra való lekötése a ró mai hármas egyezmény keretében előre limitált árlapon történt. A belföldi árszint vasúti állomásonkint megállapított minimális árakkal biztosíttatott. Az olaszországi exportmennyiség olaszországi részét „egykéz" bonyolította le, a többi országba irányuló kivitelt pedig a kereskedelem, az egyéneokiut (elosztott kontingensek szerint. Búzánk kiviteli mennyisége és értéke az előző évihez képest kb. 63, illetve 52%-kai emelkedett, az áremelkedés az .1936—37. évben folytatódott. A termények kedvezőbb áralakulását azok a kormányintézkedések segítették elő, melyek a feleslegek lényeges részének elhelyezését államközi megállapodásokkal biztosították. Az ennek során crvériypejutó tervszerűségnek és vezető gabonaértékesítő szervünknek, a „Fu- turának“ köszönhető, hogy a felkínált meny- nyiségek zavartalanul felvehetők voltak. Buzaértékesítésünk alapvető pillére az utolsó öt évben a római egyezmény volt, melynek értelmében Olaszország 2 millió, Ausztria pedig 1.5 millió q búzát vett át. Az előbbi mennyiséget a Futura szállította ki, míg az osztrák és a svájci 1.8 millió q buzakivitel- beu a neki jutott kontingens lebonyolításával vett részt. A Futura búzán kívül rozsban, árpában és zabban is nagyarányú forgalmat bonyolít le s a; Felvidék minden számottevő piacán egész szervezetével máris rendelkezésre áll a gazdaközönségnek. GyapiúérlékeiíFés A Futura általános terményértékesítési tevékenysége keretében fokozott ügyeimet fordított a magyar gyapjú értékesítésére. Gyapjúárlapokkal az érdekelt gazdákat tájékoztatja az átvételi árról, a gyapjúvételi jegyekkel pedig ellenőrzi a gazdáknak fizetett árakat, A budapesti gyapjú- aukciót a Futura szokta megrendezni. A gazdák a Futura útján bármikor teljes világpiaci napi áron eladhatják gyapjúkéezletiiket. Gyapjúért ékesítésl rendszerünk tökéletesítesz céljából a Futura Csepelen gyapjiuninta mosodát állított fel, len-, fenltóc-« kender-,, érték esílés A mezőgazdaság növényi termékek sorálwn még különösen az olajat és rostot szolgáltató növényekre, továbbá gyógynövényekre vonatkozó árszabályozó intézkedések érdemelnek említést: Az 1937. évben 7449 q lent és lenkócot hoztunk be 675.000 P értékben, de leazkiv Ítélünk nagyobb volt a behozatalunknál. A len- olajmagtermelésre hevetett terület 10.000 kát. holdat tett, ennek szalmája tört állapotban került kivitelre. Majdnem az egész mennyiség Németországba ment, ahová 46.915 q-t szállítottunk 54.97 pengőjével. Magyarországon az 1933. évi 2.80« kát. holdról 1937-ig 7.500, kát. holdra tehát több mint két és félszeresre emelkedett a termőterület. A kikészítő gyáraknak Víó're mr gáttá pl tolt áron kell a termést a gazdától átvenni. Ugyanilyen intézkedéssel biztosítják a gazdák érdekének megfelelő kenderértékesítést. Kenderből a behozatalunk 137 vagon volt 1084.000 pengő értékben, a kivitelünk pedig 147 vagont tett 1,206 000 pengő értékben. A Felvidéket bizonyára érdekli a vidéken jól termő NAPRAFORGÓMAG ÉRTÉKESÍTÉSE A kormány az 1938-ban termett napraforgómagvak felvásárlásával, k Rajtolásával és a napraforgóolaj értékesítésével a Futura t'í.-ot bízta meg. A napraforgómag ára budapesti paritásban q-ként novemberben 20. decemberben 21, 1939 januárjától pedig 22 P. A Futura a napraforgóolajat budapesti paritásban q-ként S3 pengőért adja el. A CIROKTERMÉS ÉRTÉKESÍTÉSE a cirok terme lök egyesülete As a eirokki- viteli érdekeltség közbenjöttével nyert szabályozást. A kötött ármegállapítás szerint az elsőosztályú cirok ára Csanád, BékAs és Szolnok vármegyékben q-ként 23 pengő, a többi vármegyékben 18 pengő, a pipás cirok ára Csanád, Békés és Szolnok vármegyében 14, a többi megyében 12 pengő, a akart ée kötél ára ennek megfelelően 10 és 9, a göndöré pedig 5 és 4.50 pengő. A GYÓGYNÖVÉNYÉRTÉKESÍTÉS újabban a Hangya keretébe illesztett szervezet útján tájékoztató árak alapján történik. A FŰSZERPAPRIKA ÉRTÉKESÍTÉSE A felvidéki paprikát is már bevonták a paprikaértékesítési konstrukcióba. A fűszerpaprika termelése már 1934- ben engedélyhez köttetett és két termelési körzetre korlátoztatott, a fűszerpap-
