Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-13 / 10. szám

6 1939 JANUÁR 13. PÉNTEK A férfiak mind egyformák „A magyar alUoimány j&afléKony, fe/íessíöeíő" Tasnúdti Nagy András Igaxságügyminisxier előadása ax exeréves alkotmányról Az Országos Nemzeti Klub vitaestjén Tasnádi Nagy András igazságügyminisz­ter közel egyórás előadást tartott „Az ezeréves magyar alkotmány“ címmel. Bevezető szavaiban hangsúlyozta, hogy azért is választotta ezt a témát, mert ma nagyon divatos dolog az ezeréves alkot­mányról beszélni, mégpedig a legkülön­bözőbb beállításban és célzattal, sokszor helytelenül. Hallunk róla nem eigyszer a lekicsinylés hangján szólani, néha pe­dig abban a téves beállításban, mint hogyha nekünk valami, olyan ezer esz­tendeje megalkotott, kiformált alkotmá­nyunk volna, amely azóta talán változá­son sem ment keresztül s amelyet a maga érintetlenségében kellene megőriz­nünk, megvédenünk és átadnunk utó­dainknak is. Az igazságügyminiszter ezután részle­tesen foglalkozott az alkotmány fogal­mának különféle meghatározásaival. A legtöbb meghatározás — mondotta — csak egészen közvetve emlékezik meg az ál­lampolgárokról s azok jogi helyzetéről. Amióta az emberi jogok, a szabadság- jogok nagyobb erővel dörömbölnek a tu­dománynak, így az állambölcseletnek ka­puján is, nem is értenek más államren­det, államszerkezetet alkotmány alatt, mint olyat, amely a polgárok szabadság- jogait s ezeknek biztosítékait is magá­ban foglalja. Tasnádi Nagy András igazságügymi­niszter ezután Szent István korától kezdve különféle királyi dekrétumokból, hitlevelekből és országgyűlési törvények­ből ismertetett Idézeteket, amelyekből megállapítható, hogy alaphangjuk nem változott. A királyi hatalomról szólt ez­után, rámutatott arra, hogy a királyi hatalom a nemzet által átruházott ha­talom, a szuverénítés ősi forrása azon­ban továbbra is a nemzet marad. Mindaz, amit ez a vázlatos kép, — mondotta az igazságügyminiszter. — semmiképpen sem nyújthatja egy meg­kövesedett, megváltozhatatlan alkotmá­nyos rendnek képét. Inkább úgy hat az egész, mint egy nagy izgalmas drámai kői élmény, tele küzdelemmel, diadallal, bukással, erőfeszítéssel, szenvedéssel, böl­csességgel, reménységgel és hittel. Meny­nyi szent tusakodás volt ez — s nem hiábavaló tusakodás. A nemzet él és reménnyel nézhet a jövőbe. Nem örege­dett el a magyar nemzet, mert tudott új eszméket is befogadni s azokat a nem­zet vérébe, leikébe, szervezetébe, a gyö­kérszálakig beleszőni. Elég a nyugati keresztény kultúrára utalni, amelyet nemcsak teljesen magáévá tudott tenni, hanem amelynek hamarosan legáldoza­tosabb védője és harcosa lett. Sokat vett át a nyugati keresztény államok alkot­mányos berendezéséből is, azonban anél kül, hogy elvetette volna saját hagyo­mányait. A parlamentarizmus is, ame­lyet 1848-ban oltottunk be alkotmányos rendszerünkbe, minden nehézség nélkül ment át alkotmányos életünkbe s azon nal virágzó életre kelt. A történelem beszél, tanít és paran­csol, — fejezte be szavait az igazságügy- miniszter. — A szabadság és a rend, a közszabadság és a központi hatalom foly­tonos erőpróbája hosszú századok alatt a történelem. — Ezer éven át, — sokszor járva a sír szélén is, — meg tudtunk állni, mert tud­tunk regenerálódni. Nem pusztultunk el, mert nem vénhedtiink el. Ami iga­zán szent és drága alkotmányunkban, azt megőriztük és megőrizzük a jövőre is. Nem hunyhatjuk le azonban szemün­ket és nem zárhatjuk be azonban fülün­ket a mindenkori ma szükségletei előtt sem. A magyar alkotmány történelmi alkotmány, alkotmányos alkotmány, haj­lékony, fejleszthető alkotmány. Meggyő­ződésem szerint ez jövőjének is legna­gyobb biztosítéka, de ez nemzetünk előre­haladásának is legnagyobb erőforrása. Tasnádi Nagy András igazságügymi­niszter mindvégig nagy figyelemmel hallgatott és hosszantartó tapssal foga­dott előadásáért Karafiáth Jenő elnök mondott köszönetét, majd vita volt, amelynek során Egyed István, Ambrózy Gyula, Hindy Zoltán és Pap József szó­lalt fel. Ez a vád: a férfiak mind egy­formák. A vádlók természetesen — a nők. A vád indokolása a következő. So­kat beszélnek a szerelemről, teóriákat állítanak fel, problémaként tárgyal­ják és nem veszik észre, hogy ezáltal az élet legszebb illúzióját tantárggyá degradálják. És mihelyt tantárgy, mindjárt unalmas. Dicsekvők. Azzal próbálják növelni vonzóerejüket, hogy elbeszélik hódítá­sukat. Elveik vannak. Minél jobban hang­súlyozzák férfias voltukat, cmnál több elvük van. Borzasztó. Mit kezdjenek a nők a pedánsnak ígérkező férfiak­kal, mikor inkább azt várják, hogy szerelmükben őrültségeket kövesse­nek el értük. Közlékenyek. Közlékenyebbek, mint a gyermekek. Életgyónással udvarol­nak, szélteregetik múltjukat gyermek­koruktól, csecsemővoltuktól kezdve, beszámolnak legkisebb lelki pattaná­sukról Is s nem gondolnak arra ', hogy így semmi teret sem hagynak a nők fantáziájának, még csak szebbnek, jobbnak, nemesebbnek sem képzelhe­tik a valóságnál, amikor legszíveseb­ben félisteneket látnának bennük. Lomposak, legalább is hanyagok az öltözékükre, mivelhogy ők a teremtés koronái, akik igazgatják a világot, akiknek agyukban percenkint sokkal több értékes gondolat bugyborékol, semhogy ilyen kicsinyes, nőies dol­gokkal törődhetnének, mint öltözékük rendes volta. Gyámoltalanok, mint a gyermekek, mihelyt veszélyben érzik szerelmüket. Nem a szeretett személyt, hanem a szerelmüket. Ekkor vulkánként tör elő belőlük a féltékenység és lehetőleg mindig a legszerencsétle­nebb formában. A lelki inkvizíció minden raffindlt fegyverével gyötrik imádottjukat s eszükbe sem jut, hogy legfőkép féltékenységgel lehet a leg­kevesebbet elérni, mert fájdalmat, vagy bosszúságot okoznak, vagy éppenséggel terrort fejtenek ki. Olyan szerelem pedig, mióta világ a világ. Kolozsvár, január 12. Szerdán dél­után hirdetett ítéletet a-kolozsvári kato­nai törvényszék Böszörményi Károly dr. pettyéni földbirtokos és fia, Böszörményi Sándor ügyében. Böszörményi Károly dr. ellen az volt a vád, hogy egy a lakásán talált levélben olyan bírá­latot mondott, amely sértő volt Ro­mánia közigazgatási vezetőire nézve. Tizenkilencéves Sándor fiát, aki a buda­pesti gazdasági akadémia hallgatója, azért állították hadbíróság elé, mert 1936-ban Sárospatakon előadást tartott a ro­mániai magyar kisebbség helyzeté­ről. Ebben az előadásában a vád sze­rint kedvezőtlenül emlékezett meg Romániáról. Dr. Bartha védő védőbeszéde után a katonai törvényszék mindkét vádlottat bűnösnek mondotta ki és Böszörményi Károlyt hét havi fogházra, Sándor fiat pedig negyven napi fogházra ítélte. A brassói katonai törvényszék szep­tember elején kétévi fogházra ítélte Tamás Gáspár sepsiszentgyörgyi újság­írót, a „Székely Nép“ című hetilap szer­A kolozsvári katonai törvényszék teg­nap délután tárgyalta Atzél Lydia bú rónő bűnperét. Atzél bárónőt körülbelül két héttel ezelőtt tiltott határátlépés nem támadt, amely fájdalomból, bosz- szúságból származott volna. Van még egy negyedik formája is a féltékeny­ségnek: a könyörgés, a szánalom fel­keltése, őrület, tiszta őrület. Akit szá­nunk, azt sajnálhatjuk, de nem le­szünk belé szerelmesek. A gyengeség nem szerelmi ébresztő. „Nagyvonalúak“, Ez talán bennük a legborzasztóbb, A férfi, ha nagy­vonalú, miképpen is gondolna, mikép­pen is gondolhatna arra, hogy pél­dául egy kis ibolyacsokrot vegyen. A nagyvonalú ember olyan, hogyha egyszer kimondja: szeretlek, azzal érd be egész életedre. Ezután a nagy és komoly kijelentés után nem várhatod, hogy szerelmét megismételje, vagy egyéb módon ki­fejezze. Könnyen sértődnek egyetlen ártat­lan megjegyzéstől, amely más férfi sikerére, jótulajdonságára vonatko­zik, nyomban negatív kritikát ková­csolnak maguk számára, nyomban azt hiszik, hogy másnak a dicsérete, vád, kifogás ellenük. A nagyon köny- nyen sértődő férfiak között akad olyan is, aki lenyeli a sértődést és elmarad. Vakok. Színvakok, ruha­vakok, meg Isten tudja hányféle más vakságban szenvednek. A nő meg­változtathatja százszor a frizuráját, nem veszik észre, arra a legzseniáli­sabb férfi sem emlékszik, hogy leg­utóbb milyen ruhában volt. az ideálja, így a nő ízlése, ízlésének finomsága kárbavész, értéktelen marad, ami ha nem is eget, földet rázó fájdalom, de hiányérzés, szomorúság. A férfiak mind egyformák — hang­zik minduntalan a vád és ez a kis bűngyorslista még nem is öleli fel valamennyit. Mi hát a tennivalói Férfinek, nőnek levonni belőle a következtetéseket, megtalálni az engedékenység és alkal­mazkodás hídját s ami talán még fontosabb, hamar összeállítani a md sik listát, amelynek címe: A nők mind egyformák. címén letartóztatták kesztőjét, és hathónapi fogházra ítélte Gabay Gábor dr. ügyvédet a lap felelő» szerkesztőjét. Tamás Gáspárt nemzet- gyalázás, Gabay Gábort pedig a sajtó­ellenőrző rendelet kijátszása címén ítél­ték el. Hatóságsértés címén Gabay Gá­bort még külön háromhavi fogházra ítél­ték. A brassói katonai törvényszék ítélete az elítéltek fellebbezése folytán a buka­resti legfőbb katonai bíróság elé került, amely megsemmisítette az ítéletet és a per újra tárgyalásával a galaci katonai törvényszéket bízta meg. A galaci hadbíróság szerdán tartotta a per tárgyalását. A bíróság Tamás Gáspárt felmentette a vád és annak kö vetkezmónyei alól, Gabay Gábort azon­ban a cenzúra-rendelet kijátszása címén három hónapi fogházra, hatóság sér­tés címén pedig külön két hónapi fogházra ítélte. A büntetést a vizsgálati fogsággal ki töltöttnek vették. Mindkét vádlottat azonnal szabadlábra helyezték. Az ítélet jogerős. miatt tartóztatták le. Útlevél nélkül akart átjutni a határon. A hadbírósági tárgyaláson a bárónőt Both Hugó dr. kolozsvári ügyvéd fia, Roth Félix védte. A tárgyaláson izga­tottan viselkedő bárónő vallomása után a törvényszéki elnök elrendelte Roth Félix védő letartóztatását, mert „az a gyanú merült fel ellene, hogy tudomása van a bárónő rejtett céljairól“. Egyúttal elrendelte a törvényszék a védő aty­jának, Roth Hugónak őrizetbevételét és vád alá helyezését is. Ezt az utóbbi rendelkezést azonban nem lehetett végrehajtani, mert Roth Hugó jelenleg külföldön tartózkodik. A tár­gyalást ezután bizonytalan időre elha­lasztották. Jogászkörökben élénk vita tárgya ez a különös jogi eset, hogy ilyen esetben kötelező-e az ügyvédi titoktartás vagy sem. Jugoszlávia szabad körzetet kap Trieszt kikötőjében London, január 12. Mint a Reuter iroda megbízható forrásból értesül, Ciano gróf olasz külügyminiszter belgrádi lá­togatása során valószínűleg megvalósul Sztojadiuovics jugoszláv miniszterelnök javaslata, mely szerint Trieszt kikötőjé­ben szabad körzetet létesítenek Jugo­szlávia számára. Szó lesz a jugoszláv és olasz gazdasági körök által pártolt jugo­szláv gépkocsi úthálózat tervéről is, melyet Triesztig építenének ki és amely közvetlen tehergépkocsi összeköttetést létesitene egyrészt Trieszt, másrészt Lubljana és Maribor közt. A vitézi várományosok ezévi eskütétele Az Országos Vitézi Szék közli, hogy a vármegyei vitézi székekhez, úgyszintén Budapest Székesfőváros Vitézi Székéhez rendeletet intézett a fölavatott vitézek 17 éves várományosainak ezévi eskütétele Ügyében. Az eskütételre vonatkozó javas­latokat legkésőbb március 1-ig kell be­küldeni az Országos Vitézi Székhez, lehe­tőleg személyes érintkezés útján. Azok a vitézek, akik távol laknak és nem áll mód­jukban személyesen megjelenni, az adato­kat és okmányokat postán is elküldhetik, de legkésőbb február 5-ig. Beszolgáltatandó adatok a következők: a várományos neve és foglalkozása, lak­helye, születési ideje, vallása, családi ál­lapota, iskolai végzettsége, egészségi ál­lapota, atyjának neve, katonai rendfoko­zata, foglalkozása, vitézi avatásának idő­pontja. A várományos atyja vitézi telek­kel el van-e látva vagy adományozásra hol van javaslatba hozva. Teljesít vagy teljesített-e katonai szolgálatot, ha igen, hol és mikortól meddig, hány napot töl­tött a fronton, vannak-e kitüntetései, sebesült-e. A melléklendő okmányok: a váromá­nyos születési, erkölcsi bizonyítványa, orvosi bizonyítvány, iskolai bizonyítvány, az Országos Vitézi Szék nősülési engedé­lye, államfőileg jóváhagyott végrendelet, névváltoztatás iránti kérelem, állampol­gársági bizonyítvány és még néhány ok­irat. FEGYELEM a moszkvai munkás* paradicsomban Varsó, január 12. Moszkvából érkezett jelentések szerint a szovjet legújabb munkaügyi rendelkezése, amely szerint a munkásoknak büntetés terhe alatt tilos elkésniük munkahelyükről, nagyon sok bonyodalmat okoz. A rendelet bevezeté­sének ' első napján Moszkvában 12,000 munkást vontak felelősségre késés miatt, de csaknem mindnyájan igazolták, hogy késésüknek a rossz utcai közlekedési vi­szonyok az okai. A villamosalkalmazot,- tak valamennyiüknek igazolványt állí­tottak ki erről. A Kalinin-gyárban nem kevesebb, mint 1500 munkás késett el és felettes hatóságuk ezt a tényt a szovjet­rendelet nyílt bojkottálásának minősí­tette. Az állami főügyész rendeletet bocsá­tott ki, amelyben a gyárigazgatókat kö­telezi arra, hogy fegyelemsértő munká­saikat azonnal bocsássák el. A tömeges munkáselbocsátások következtében a szovjet ipari termelésén máris érezhető a visszaesés. Most a munkások teljesít­ményének ellenőrzésére külön hivatalt állítottak fel, amely egyedül Moszkvá­ban tizenötezer hivatalnokot foglalkoz­tat M. Magyarok hadbíróság elé it Elitélték Böszörményi Károly dr. földbirtokost és a fiát — Gabay Gábor szerkesztő öthónapi fogházat kapott — Atzél Lidya bárónőt tiltott határátlépés LetaríóztaUák Ttizét Lidya bárónő védőiét is

Next

/
Oldalképek
Tartalom