Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-13 / 10. szám

1959 JANUÁR 13. PÉNTEK tehhdeKi -MaßtARHIRMB Élénk vita a képviselő házban a kér eset halmozást törvény fa vaslat tárg yal Előtérben a három nagy törvényjavaslat Jmrédy Béla miniszterelnök és Keresztes fis eher Ferenc betügy miniszter kormányzói kihallgatáson - Klubnap és pártvacsora a Nemzeti Egység Pártjában A képviselőház karácsonyi szünete csütörtökön véget ért és megkezdődött a törvényhozás munkája. Az ülés napi­rendjén a keresethalmozási törvény- javaslat szerepelt, melynek élénk vitájá­ban az ellenzék szónokai vettek részt és felhasználták a vitában való részvétel alkalmát arra, hogy támadást intézze­nek egyfelől a miniszterelnök és a fel­vidéki miniszter ellen, másfelől a lap­betiltások és lapengedélyezések mód­szerei ellen. Ezek a tárgytól eltérő meg­nyilatkozások jellemzik leginkább az ellenzék parlamenti tárgyalás módsze­rét, mely a régi ntakon járva, főleg a személyeskedés politikáját szolgálja. Egyébként a Ház folyosói éppen úgy zsúfolva voltak, mint az ülésterem, a folyosókon is élénk politikai eszmecse­rék folytak, szüuetalatti eseményekről, a miniszterelnök zászlóbontásáról és az időszerű külpolitikai kérdésekről. A Ház a közeljövőben három legfontosabb reformjavaslat tárgyalását kezdi meg, éspedig a honvédelmi javaslat, a föld­birtokpolitikai javaslat és a második zsidótörvény javaslat tárgyalását, me­lyet a magyar társadalom gazdasági és szociális berendezkedések lényeges fej­lődését hozzák. A Felvidéki Magyar Hírlap értesülése szerint már a pénteki, vagy az azután következő ülésen Csicsery Rónay István benyújtja a honvédelmi javaslat tárgyalásáról szóló bizottsági jelentést és ezt a Ház azonnal napi­rendre tűzi. Imrédy Béla miniszterelnök a csü­törtöki ülésén résztvett s egyesek azt vélték, hogy a miniszterelnök fel is szólal. Imrédy Béla parlamenti dolgozó szobájában megbeszélést folytatott Csáky István gróf külügyminiszterrel, ak tudvalévőén január 18-án utazik Berlinivé, továbbá Bariha Károly honvé­delmi miniszterrel és Teleki Pál gróf ku ltuszmin iszterrel. A csütörtöki nap politikai eseményei közé tartozik az a pártvacsora, amelyet a szokásos klubnap után a Nemzeti Egység Pártjában rendeztek és amelyen felszólalt Imrédy Béla miniszterelnök. A politikai élet egyre élénkebb és za­josabb lesz, ami kétségkívül összefügg Imrédy Béla országos jelentőségű és si­kerű mozgalmával, amelyhez egyes poli tikai jósok már bizonyos következtéié seket is fűznék, a többi között azt is, hogy a. kora tavasszal feloszlatják a Házat és kiírják a választást. Monda nunk sem kell, hogy ezeknek a híreknek komolyságát semmiféle konkrét jel vagy felelős helyről jött megnyilatkozás nem támasztja alá. Összefüggést igyekeztek mégis keresni a közeljövő eseményei és a között a kormányzói kihallgatás kö zött, amely a tegnapi napon történt, amikor Imrédy Béla miniszterelnök és Keresztes . Fischer Ferenc belügyminisz tér kihallgatáson jelent meg a kormány­zónál. A Ház mai üléséről itt számolunk be megválasztott Csáky István gróf és az az összeférhetetlenségi ítélő bizottságá- Béla képviselők megbízólevelét. A Ház jobboldalán zajosan megéljenezték a kül ügyminisztert és a miniszterelnököt. Be­mutatta ezután Korláth Endre felvidéki képviselőnek a Ház-elnökhöz intézett le­velét, melyben a főispánná történt kine­vezésére való tekintettel mandátumáról lemond. Erről a lemondásról az esetleges intézkedések megtétele végett a miniszter- elnököt értesítik. Felolvasták ezután azt a névjegyzéket, amely erre az ülésszakra az összeférhetetlenségi ítélő bizottsága nak alapjául szolgál. Benkő Géza előadó beterjesztette a harminchármas bizottság létszámának felemeléséről szóló törvényjavaslat bi­zottsági .jelentését, amelynek tárgyalá­sára a Ház a sürgősséget kimondta. Ez után a napirenden szereplő úgynevezett keresethalmózási törvényjavaslat vitá­ját folytatták. Rupert Rezső nem fogadja el a javas­latot, mert szerinte a javaslat nem szol­gálja sem a morális, sem a gazdasági, sem pedig a pénzügyi célt. A reformok terén a sorrendet nem tartja helyesnek. A földreformot előbbre valónak tartja minden más reformnál. Nem a páriákon kell, nem a kis bűnösökön kezdeni... Festetics Domonkos gróf: Bíró Pálnál, a maga barátjáuál, meg Budai Gold bergernél... Vay Miklós báró: A valutasíbereknél. Rupert Rezső kifogásolja, hogy a ja­vaslat a férjes nők jövedelmét elveszi. Javaslatot terjeszt be, hogy a kormány készítsen kimutatást arról, hogy álla­mok szerint megnevezve hány külföldi milyen kereső állásokban, vagy foglal­kozásokban él az ország területén, akár mint alkalmazott, akár mint önálló ke oeső fél. R felvidéki rakió Tíz ütés Darányi Kálmán házelnök tíz órakor nyitotta meg az ülést és bejelentései so rán megemlékezett Meskó Rudolf vök gyömrői képviselő haláláról. Javaslatára j emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg. I Bemutatta ezután az ózdi kerületben I Pont az ellenkezője történt. Petainek József bevezető szavaiban meleg szeretettel fordul a felvidéki test­vérek felé, akinek kálváriajárása úgy­látszik még mindig nem ért véget, még mindig prédára éhes farkasok kerülge tik a szerintük még ideiglenes határokat és csak a jó Isten tudja, hogy ki báto­rítja! fel őket szemérmetlen rablótáma­dásaikra. Még mindig gyilkos golyók, szuronyok és gránátok fenyegetik ma­gyar testvéreinket, de ez a sok szenvedés talán arra lesz jó, hogy szorosabb egy ségbe fonja össze a magyarokat. Meg­győződése, hogy nincsen olyan magyar ember, aki fel ne áldozná életét, hogy a húsz évig rabságot szenve­dett felvidéki magyar testvéreink végre egy biztonságos megelégedett, boldog magyar életbe kapcsolódhas­sanak be. Egyébként a törvényjavaslatot a Nem­zeti Egység Pártjából kilépett jobboldali keresztény parlamenti csoport nevében elfogadja, mert egy lépéssel előbbre viszi azt a régi törekvést, amely az álláshalmozások terén, régóta mutatko­zik. Tiltakozik az ellen, hogy az egyik napilap azt írja, hogy a reformok meg­buktatása céljából váltak ki a NÉP-bői és szavaztak együtt a liberális ténye­zőkkel. Festetics Domonkos gróf: A tények beszélnek. Vay Miklós báró: Majd dönt az ország maguk fölött. Petainek József tárgyilagosan meg­állapítja, hogy úgy a miniszterelnöknek, mint Ja- ross Andor miniszternek programja egyaránt telítve Van értékes gazdag reforingondolatokkal. Ezután a miniszterelnök reformpro­gramját bírálta és a miniszterelnöktől vi­lágos nyilatkozatokat vár. Nem helyesli, hogy a javaslat szigorú rendszabályokat léptét életbe, tanítófeleségeket illetőleg, ugyanakkor nagyfizetésü férjeknek ál lásban levő színésznőfeleségeiket lapok ná! elhelyezik. A javaslatot elfogadja. Támadás Jaross miniszter étién Payr Hugó beszédében a miniszterei nők zászlóbontó beszédét és mozgalma» bírálta, majd Jaross Andor minisztert, n a magyar politikai élet előkelő idegen jenek nevezte. Reményi-Schneller Lajos pénzügymi­niszter: Miért idegen1? Payr Hugó: Mert azt mondta, hogy neki a mi életünk idegen, új hazájának.. Felkiáltások jobbfelől: Ez a régi ha­zája. Martsekényi Imre: Hogy beszél?! A Ház eltűri ezt a hangot! Darányi Kálmán házelnök figyelmez­teti a képviselőt, hogy maradjon a tárgynál, mert megvon­ja tőle a szót. Payr Hugó ezután a lapengedélyekről beszél. Azt állítja, hogy a sajtófőnök kü lönböző lapokhoz a barátait és kegyen reit ültette be. Szerinte egyes miniszté­riumokban felszólították a tisztviselő­ket. hogy most elhelyezkedhetnek a gaz dasági életben. Reinényi-Schueller pénzügyminiszter: Payr Hugó ezután a javaslatról szó­lott, majd azt teszi szóvá, hogy a pénz ügy miniszter annakidején a Községi Ta­karékpénztártól egy altruista bankba ment át nagy fizetéssel. Reményi-Schneller Lajos pénzügymi niszter: Már megint nem mond igazat. Payr Hugó: A pénzügyminiszter azért a nyugdíját is felvette. Reményi-Schneller Lajos pénzügymi­niszter: Legyén nyugodt lemondtam róla, rosszul van informálva, a kémei rosszul működnek. Payr Hugó ezután arról beszél, hogy a pengő tovább romlik Zürichben. Reményi-Schneller Lajos pénzügymi­niszter: Ne méltóztassék a zürichi síbe- rek kurzusát mérvadónak tekinteni, ez teljesen lényegtelen. Payr Hugó: A javaslatot végül is nem fogadja el. Meizler Károly visszautasítja Payr Hugónak a keresztény újságírók ellen indított támadását, akik a sajtófönökség révén tűrhető álláshoz kerültek és meg­álltak helyüket. Helyeslés veszi tudomásul, hogy « kormány az éhező keresztény ujsáf írókat jobb helyzetbe hozta. További tisztogatást vár a sajtó terén és Az Est, Pesti Napló és a többi forra­dalmi újság betiltását követeli. Amíg Budapesten egy zsidóasszonynak három lapja van, addig nyolc keresztény kép­viselőnek is joga van ahhoz; hogy egy lapja legyen. A törvény'javaslattal kap­csolatban azt fejtegeti, hogy a na.gyjöve- delmekhez nem nyúlnak, viszont a kis- egzisztenciákat megszüntetni igyekeznek. Sürgeti az összeférhetetlenségi törvény- javaslatot, egyébként megállapítja, hogy a javaslatban vannak szociális szempon­tok, amelyek érvényesülnek s ezért azt elfogadja. Cseh-Szombathy László szerint a ja­vaslat nem éri el azokat az eredmény-e­ket, amiket tulajdonképpen meg akar valósítani. Néhány intézkedését bírálja a törvényjavaslatnak, sürgeti az össze­férhetetlenségi törvényt és a javaslatot, nem fogadja el. Apponyi György gróf szerint a javas­lat válságokat fog előidézni a tisztviselő családoknál és nem szolgálja a család- védelmi szempontokat. Azt sürgeti, hogy a tisztviselőtársadalmat helyezzék vissza abba az anyagi állapotba, amelyben 1931 előtt volt. A javaslat egyes intézke­déseit bírálta és a javaslatot nem fo­gadja el. Malasits Géza szocialista a dolgozó nő- osztályok képviseletében bírálta a javas­latot. miközben beszélt a munkásbiztosí­tásról és a tisztviselőtársadalom helyze­téről. A nyugdíjak tekintetében általá­nos revíziót sürget és végül a törvény- javaslatot nem fogadta el. Ezután a Ház elhatározta, hogy a tör- javaslat vitáját holnap délelőtt tíz óra­kor folytatják. ROOSEVELT 1800—2000 millió dollárt kér fegyverkezésre Amerikai politikusok éles kritikája a nagy­követek pesszimista jelentéséről Washington, január 22. Kennedy Ion doni és Bullitt párisi amerikai nagykő vet jelentése, amely küszöbönálló euró­pai háború rémét festi a falra, határta­lan feltűnést keltett amerikai politikai körökben. A lapokban sorra szólalnak meg a vezető ameri­kai politikusok és vitába szállnak a londoni és párisi nagykövet pesszi­mista felfogásával. Keynould szenátor érthetetlennek tartja Kennedy és Bullitt sötét jóslatát és an­nak a meggyőződésének ad kifejezést a sajtó számára tett nyilatkozatában, hogy semmiesetre sem kell félni egy európai háború veszedelmétől. Hol van az az ál­lam, amely ma háborúskodni tudna! — kérdi Beynould szenátor. Franciaország . túlságosan gyönge, Anglia pedig el van tökélve arra, hogy mindenáron kibékül a tekin télyállamokkal. Több vezető politikus annak a vélemé­nyének ad kifejezést a sajtóban, hogy Kennedy és Bullitt pesszimista je­lentése „felsőbb megrendelésre“ ké­szült és azt a taktikai célt szolgálja, hogy meggyőzze az amerikai közvéleményt Roosevelt elnök óriási arányú fegyver­kezési programjának szükségességéről. Mint Londonból jelentik, az an g,üí sajtó valószínűnek tartja, hogy Roose­velt elnök a törvényhozáshoz intézendő üzenetében 1800—2000 millió dollárt fog kérni felfégyverkezési költségekre. Az a sötét kép, amelyet Kennedy. Egyesült Államok londoni és Bullitt párisi nagykövet a szenátus és a képviselőház hadügyi bizottságápak együttes titkos ülésén az európai béke kilátásairól festett, nyilvá az elnök fel­fegyverkezési javaslatainak az útjait volt hivatva a törvényhozás előtt egyen­getni. A Reuter-Itoda washingtoni leve­lezőjének jelentése szerint azonban szá­mos befolyásos honatya kételkedéssel fogadta a nagykövetek véleményét. Egy törvényhozó, aki névtelen kívánt maradni, ezt mondta az újságíróknak-­A sajtó rettenetesen túlozta a nagykövetek előadását. A közölt lapjelentések a két nagykövet halálra rémülő vénasszonyok szerepében tüntetik fel. holott megjegyzéseik főként a törvényhozók kérdéseire adott tárgyi­lagos válaszok voltak. Ostobaság volt feltenni, hogy gyerekek vagyunk, akiket mumusokkal lehet ijesztgetni. A Kormányzó Űr Ófőméltósága mélynyomást! arcképe 63*95 cm. méretben P 1.40 -j- portóköltségért, vaí/mrpL a íegú'abbon megjeleni *z a ml keresztünk ......—------------------A ■ -------------- ' 9 a mi vezérünk £z a ml hazánk feliratú fenti nagyságú, de háromszín nyomású képek P 1.50 + portóköltségért megrende’hetők ­SíABlUll SfilTÖUÄLLßLjiTßT-nä! Budapest, VI., Rózsa-utca 111. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom