Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-12 / 9. szám
z TETOIPEKI JfafifrARHIRLAB 1939 JANUÁR 12. CSÜTÖRTÖK elnököt és Halifax lord külügyminisz- tert. A kölcsönös bemutatkozások után M u s- s o 1 i n i Chamberlainnel együtt ellepett a kivezényelt díszszázad arevonala előtt. A perronon összegyűlt vendégek lelkesen éltették az angol államférfiakat. Az éljenzés a pályaudvar előtt és a főváros utcáin is újból és újból megismétlődött. Az autóoszlop zászlókkal és virág- füzérekkel díszített utcákon haladt végig a Madama-villához, ahol az angol vendégek római tartózkodásuk alatt laknak. Chamberlain és Halifax lord első útja röviddel este hat óra előtt a királyi palotába vezetett, ahol felírták nevüket a vendégkönyvbe. Innen Chamberlain miniszterelnök a Venezia- palotába hajtatott, ahol este hat órakor megkezdődött az első tanácskozás közte és Mussolini között. Ezt követően ünnepi ebéd volt a VeneziaA Daily Express római levelezője úgy értesül, hogy Hitler közölte Mussolinival, hogy Olaszország és Franciaország közötti 'összeütközés esetén Németország jóindulatú, de fegyveres semlegességet tanúsítana, amíg más nemzet nem avatkozik az Olaszország elleni küzdelembe. Ha Anglia Franciaországot segítené, vagy a harc a demokratikus és totális rendszerek közötti világnézeti küzdelemmé fejlődnék, Olaszország számíthat Németország egész haderejének támogatására. Ugyanez eset állana elő akkor, ha Olaszországot vereség fenyegetné. Hitler egyszersmind a legnagyobb önmérsékletet ajánlotta Mussolininak az olasz-francia vitában, hangoztatva azt a meggyőződését, hogy ezt a vitát el lehet intézni közvetlen tárgyalás útján. Hitlernek ez a magatartása megfelel annak az álláspontnak, amelyre Mussolini a szeptemberi német-cseh válság idején helyezkedett. A levelező azt hiszi, hogy Chamberlain közölni fogja Mussolinival, hogy ha az olasz sajtó beszünteti Francia- ország elleni támadásait, és az olasz kormány diplomáciai alakban közli javaslatait Franciaországgal, úgy az angol kormány elősegíti e javaslatok kellő megfontolását. A területátengedéssel nem járó jogos palotában, majd fogadóestély következett. Mussolini üzenete a Times-ben London, január 11. A Financial Times az olasz-angol megbeszélések alkalmából 36 oldalas, gazdagon illusztrált olasz mellékletet ad ki, amely többek között a Duce, Chamberlain, Cián<5, Halifax, Grandi és Perth külön üzeneteit is tartalmazza. Mussolini a következőket írja: „Az európai béke és civilizáció minden őszinte barátja azt kívánja, hogy az angol kormányelnök és külügyminiszter olaszországi látogatása a rokonszenv és barátság újabb szoros szálaival kapcsol ja össze az angol és az olasz népet.“ olasz követelések valószínűleg teljesülni fognak. A római tárgyalások elvi alapjai A Daily Mail római levelezője úgy értesül olasz polititikai körökből, hogy Chanberlain és Mussolini elsősorban megállapítják megbeszéléseik elvi alapjait. Valószínűleg a következő irányelveket fogadják cl: 1. Az európai államok kormányfői barátságos megbeszéléseket folytassanak egymással az európai megbékítés és a problémák elintézése érdekében. 2. A demokratikus és totális rendszerű államok tanácskozhatnak egymással és engedményekét tehetnek egymásnak politikai eszményeik sérelme nélkül. 3. Az európai államok gazdaságilag egymásra vannak utalva. Ez megnyit hatja az utat új kereskedelmi elrendezések előtt, amelyek a) megnyitnák a kereskedelmi összeköttetést Olasz-Afrikával az angololasz egyezmény értelmében; b) javítanák az angol-olasz kiegyenlítő rendszert és növelnék az angol olasz kereskedelmi forgalmat; végül c) szabályoznák a nyersanyag éles/ tását az európai nemzetek között, 4. Egyetlen ország se tévessze soha szem elől a fegyverkezések csökkenté sének lehetőségét. Jólértesült francia körökben úgy látják, hogy a francia kormány Olaszország irányában három engedményre hajlandó. Ez a három engedmény a következő: 1. Franciaország hozzájárul ahhoz, hogy a Szuez-csatorna igazgatóságát kiegészítsék olaszokkal, 2. Franciaország hajlandó a Tuniszban élő olaszok számára megadni azokat a jogokat, amelyeket a Laval— Mussolini-egyezmény magában foglalt, sőt még ezen túlmenő engedményekről is szó lehet. 3. A dzsibuti-vasútvonal átengedéséről is bizonyos fokig szó lehet. Minden jel arra mutat, hogy az angol miniszterek Rómában hivatalos formában közük majd a Dúcéval, hogy Franciaország bizonyos körülmények között a fenti három pontba foglalt engedményeket hajlandó Olaszországnak nyújtani. Gayda szerint általános európai kérdéseket tárgyal, nak le Rómában Az olasz sajtó vezető helyen hasábos cikkekben foglalkozik Chamberlain és Halifax lord római látogatásával és a legnagyobb szívélyesség és rokonszenv hangján méltatja az esemény jelentőségét. Virgino Gayda a Giomale d*Italiában „Az európai rendért“ című vezércikkében azt írja, hogy Chamberlain római útjának nyilvánvalóan politikai céljai van- nas E célok jelentőségét a nyílt nemzetközi kérdések adják meg. Az angol miniszterelnök nem előre elkészített tervek alapján kíván megbeszéléseket folytatni a Ducevel s olasz részről sem dolgoztak ki határozott programmot a megbeszélésekre. Nem lehet tehát előre felsorolni a római megbeszélések tárgyait, s megjelölni a megbeszélések alakulását. Bizonyos azonban, hogy ezek a megbeszélések az európai újjáépítés általános kérdéseibe illeszkednek bele, különös tekintettel az Olaszország és Anglia közvetlen vii szunyában az 1938 április 16-iki egyezmény után nem maradt hátra egyetlen megtárgyalandó kérdés sem. A spanyol kérdés sem szorul külön megvitatásra, mert ennek tekintetében] Olaszország lojálisán meghatározta álláspontját* s ez a kérdés különben is gyorsan halad előre a szükségszerű vég- kifejlés felé. Az angol—olasz megbeszéléseken tehát az általános európai kérdésekről lesz szó. Esek közt olyanok Is vannak, amelyek életbevágó fontosságúak lesznek Németország szempontjából js. Ezeket tehát mindon államférfinak n másik fél s a többi nemzet jogos érdekei és szükségletei iránti megértés szellemében kell megvitatnia. Chamberlain már többí/.bo.n tanúságot tett erről a megértésről. Virgino Gayda Olaszország jogos törekvéseiről szólva hangoztatja, hogy ezek nemosak nyilvánvaló politikai és erkölcsi indokokon, hanem az írott jogon is alapszanak, s nem veszélyeztetik sem Anglia, sem más európai vagy ázsiai nemzetek érdekeit. Ezek a törekvések beleilleszkednek az európai rend és béke rendszerébe, s Olaszország azokat megfelelő időben és módon azzal a szilárdsággal fogja érvényesíteni, amelyek egy jogainak és nemzeti büszkeségének tudatában lévő nagy nemzettől elvárhatók. Az angol miniszterelnök azonban meg fog győződni arról, hogy Olaszország ebben a kérdésben is felelősségének teljes tudatában jár el, s nem kihívó, h&- nem kihívott fél. Az olasz—angol találkozó az olasz külpolitikai kapcsolatok s a többi fontos európai kérdések tekintetében is a két hatalom álláspontjának pontosabb meghatározását eredményezheti. Kívánatos, hogy a két álláspont a kölcsönös megértésben és tevékeny együttmüködésberj találkozzék egymással. Anglia kiterjedt birodalmának békére és szilárdságra van szüksége. A roma—berlini tengely — miután a két tengelyhatalom jogos szükségeit kielégítették, — döntő módon járulhat hozzá ennek a békének és szilárdságnak a megteremtéséhez, 'rÁ -A. V ’is '■-* li <*;• _ í J •./ i ás Í -a SÍ - - u egyes időszerű nyílt kérdésekre. Bizottságot küldött ki a Frontharcos Szövetség a zsidó-frontharcos kérdés l etárgyalására Ha összeütközés esetén Anglia Franciaországot segítené, Olaszország számíthat a német haderőre A Visszacsatol1 Felvidék Községi Elűljdróségaiaak figyelmét felhívjuk a m. kir. belügy miniszter úr 280/1938. B. M. sz. rendeletével beszerzésre ajánlott, Novák Jenő dr. összeállításában megjelent polgári bíráskodás című jogi könyvre. fokát pótló iuunka a községi nji vonatkozol jogszabályokat egységes szerkezetbe foglalva, iajpnálhatós^gának előnyére szolgálnak ^szakaszokhoz csatolt jegy zetek, melyik az egyes szakaszok összefüggésére mutatnak rá es a rendes bírósági gyakpi^at melleit ismertetik a hatásköri bítójágnak a községi polgári bíráskodás hatáskörébe utalt kérdésekben követett gyakorlatát is. A mű használhatóságát üz\ abbaái közölt 24 iratminta, valamint bbtitéoros mutató is előmozdítják. A könyv terjedelme 173 oldal. ARA «ENGÖ. Megrendelhető az összeg előzetes beküldése mellett: STÁDIUM Könyvkiadóvállalatnál, Budapest, VI., Rózsa-u. 111. Franciaország három engedményre hajlandó Olaszország irányában Páris, január 11. A sajtó hangoztatja, hogy a tegnapi francia-angol megbeszéléseken a két nyugati nagyhatalom kö zött külpolitikai kérdésekben teljes megegyezés jött létre. A lapok különösen kidomborítják, hogy Chamberlain nem fog közvetítő szerepet játszani Franciaország és Olaszország között. A francia közvélemény elutasítja egy újabb négyhatalmi értekezlet összehívásának tervét és ismételten tiltakozik az ellen, hogy Franciaország területi engedményeket tegyen Olaszországnak. A közvélemény azt is hangoztatja ma reggel, hogy a franciaolasz feszültség megenyhiilése esetén Franciaország nem zárkóznék el Olaszország esetleges javaslatainak barátságos szellemben való megtárgyalása elől. Franciaország mindig hajlandó arra,— — írja a Petit Parisienne — hogy az Olaszországgal előzetesen megkötött szerződések alapján udvarias eszmecserét kezdjen Rómával, de evégből az olasz sajtónak be kell szüntetnie Franciaország ellen irányuló heves támadásait. Az Excelsior szerint a francia-olasz összebékülés Párisnak és Rómának egyaránt érdeke, mindaddig azonban, amíg olasz részről ezt nem látják be, Francia- országnak és Angliának még az eddiginél is szilárdabban kell ragaszkodnia a földközitengeri status quo elvéhez. A Frontharcos Szövetség országos elnöksége a gyengélkedő vitéz Takách Tolvay József gróf országos elnök távollétében vitéz Tóth András dr. országos alelnök el. üklete alatt most tartotta meg első újesztradei elnökségi értekezletét. A folyó ügyek letárgyalása után Kér tész Elemér országos ügyvezető alelnök ismertette azokat a kérelmeket, tervezeteket és javaslatokat, amelyek a zsidótörvénytervezet nyomán a szövetség elnökségéhez a zsidó frontharcosok részé ről beérkeztek. Javaslatára ezeknek a feldolgozására az értekezlet külön bi zottságot küldött ki. A bizottság elnöke: vitéz Takách-Tolvay József gróf, tagjai, vitéz Martsekényi Imre és vitéz Kenyeres János országgyűlési képviselők, Kér tész Elemér székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tag és dr. Kenessey Gyula sárbogárdi főszolgabíró. I Az elnöki értekezlet nyomatékosan le szögezte, hogy az egyes helyi szervezetek neve alatt megjelent és egyes napilapokban is napvilágot látott — a zsidótörvénytervezettel kapcsolatos — hozzászólásokat és véleménynyilvánításokat hivatalosaknak nem ismeri el. Tekintettel a kérdés országos jelentőségére, az ebben a kérdésben val.ó határozathozatalra és véleménynyilvánításra a szövetség alapszabályai értelmében kizárólagosan csak az országos szervezet jogosult. Vitéz Martsekényi Imre hangsúlyozta, hogy a kiküldött bizottság a kérdéssel a legnagyobb tárgyilagossággal és körültekintéssel, nemkülönben a világháborús érdemek bajtársi mérlegelésével óhajt foglalkozni, mint ahogy a frontharcos- képviselők ezt eddig is tették a parlamenti szakbizottságok egyes értekezletein. A Frontharcos Szövetség kiküldött bizottságának végleges tervezetét vitéz Takách-Tolvay József gróf országos elnök fogja vitéz Imrédy Béla miniszter- elnök elé terjeszteni és a javaslat parlamenti tárgyalásánál a Frontharcos Szövetség képviselő tagjai annak megfele- 'ően fogják a kérdést kezelni. Az elnöki értekezlet végül lelkesedéssel vette tudomásul, hogy a legutóbbi felháborító felvidéki eseményekkel kapcsolatosan a szövetség kivonulási osztálya az önként jelentkezett frontharcosokból két bajtársi zászlóaljat teljes felszereléssel készültségbe helyezett, hogy ezek szükség esetén a nyugtalanított határmenti területeken szervezés alatt álló frontharcos egységekkel együtt készen álljanak a védelemre és ha kell, a megtorlásra is. >■na Megjelent Palásthy Marcell A csodák szigete című, a kultuszminiszter um által kitün Vb tett ifjúsági regénye. Ara P3.50 posta. zállitással együtt.I Megrendelhető Palásthy Marcellné Budapest, VI1„ Bethlen flábor-n. 6. II. cimen. Régi hián bíráskodáj tárgyalja, A könyv
