Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-11 / 8. szám

1539 JANUAR 11. SZERDA ■PET&mWT • M'Ar&MS.HTUTf&l* 11 A felvidéki hitelintézetek zárolt számlákon tovább vezethetik a külföldiek december 15-ike előtti folyószámla- és betétköveteiéseit Budapest, január 10. A Magyar Nemzeti Bank a Felvidéken működő hitelintézetekkel körlevélben közölte a külföldiek betét- és fo­lyószámlaköveteléseinek, valamint letételnek kezelésére vonatkozó irányelveket. Külföldiek részére számlákat kizárólag a külföldi fizetési eszközök forgalmának lebo­nyolításában való részvétellel megbízott pénz­intézetek vezethetnek. A visszacsatolt területek különleges helyzetére való tekintettel azonban a Nemzeti Bank további intézkedésig hozzá­járult ahhoz, hogy az ott működő hitelintézetek a külföldiek javára folyószámlán, vagy betétkönyvön 1938 december 15-ig fennállott követelése­ket, mint zárolt folyószámlakövcteléseket, illetve zárolt betétköveteléseket tovább vezethessék és a külföldiek javára 1938 december 15-én őrzött értékpapírletéteket, mint zárolt letéteket tovább kezelhessék. A Nemzeti Bank fenntartja magának azt a jogot, hogy később a szóbanforgó számlaköve­teléseknek, illetve letéteknek valamely megbí­zott pénzintézethez való átutalása, illetőleg le­tétbehelyezése iránt rendelkezhessen. A külföldiek számláit tovább is abban a pénznemben kell vezetni, amelyben azt 1938 december 15-én vezették. E követelésekéit pengőre konvertálni a Nem­zeti Bank engedélye nélkül nem szabad. KÜLFÖLDIEK ZABOLT BELFÖLDI PENGÖSZÁMLAI A külföldi ügyfelek javára 1938 december 35-e után befizetni kívánt összegek csak a Magyar Nemzeti Bank előzetes engedélye alap­ján fogadhatók el és írhatók jóvá a külföldi ügyfél zárolt belföldi pengőszámláján. Az ilyen számla nyitása iránti kérelmet a Nemzeti Bank esetenkint bírálja el. A visszacsatolt területen működő hitel- intézetek csak a Csch-Szlovák köztársaság területén lakó természetes személyek és az ott székhellyel biró jogi személyek és cégek zárolt belföldi pengőszámlájának vezetésére kaphatnak engedélyt. A külföldi ügyfél részére a Nemzeti Bank által engedélyezett zárolt belföldi pengőszám­lán. minden további jóváírás csak a Nemzeti Bank. előzetes engedélye alapján eszközölhető. X fehér nyomtatványon előterjesztett kérelem­ben feltüntetendő a Nemzeti Bank ama elvi ©ngedélyéuek száma és kelte, amelyben az ügy­fél zárolt belföldi pcngőszámlájünak vezeté­sére engedélyt adott. A zárolt pengőszámlán jóváírt összegek felszabadítását — beleértve a külföldiek javára 1938 december 15-én fennállott számlaköveteléseket is — kék nyomtat­ványon kell kérni. A Nemzeti Bank engedélye kell ahhoz is, ha e követeléseket a külföldi ügyfélnek a számla­vezető hitelintézettel szemben fennálló tarto­zása törlesztésére kívánják fölhasználni. Ugyan­csak a Nemzeti Bank engedélye szükséges a külföldiek javára őrzött értékpapirletétek ki­szolgáltatásához, értékesítéséhez, külföldön lakó más személyre vagy más külföldi cégre való átruházásához, a lejárt kamat- vagy osztalék- szelvények kiszolgáltatásához, továbbá zárolt Megbízható magyar kezekbe került a beregszászi Földmíves Kölcsönös Pénztár vezetése Beregszász, január 10. (Tudósítónk jelen­tése.) Az itteni Földműves Kölcsönös Pénztár rendkívüli közgyűlést tartott Bary Gyula ref. esperes-lelkész korelnök vezetése alatt, mely­nek legfontosabb pontja az új igazgatóság és felügyelőbizotlság megválasztása volt. Az igazgatóság tagjai Bállá Sándor, Balogh Sán­dor, Bary Gyula, Bodáky István dr., Ortutay Jenő, Poíchy István dr., Bépay Jenő, Szabad látván és ifjú Szeles János; a feiügyeJdbizott- síig tagjai pedig Benda Kálmán, Mayeruik János, Pásztor Ferenc, Szeles József és Szutor Jenő lettek. A közgyűlésről több üdvözlő táv­iratot küldtek. A rendkívüli közgyűlés után összeült az igazgatóság és a felügyelőbizott­ság. Az igazgatóság elnökévé Bary Gyulát, a felügyelőbizottság elnökévé pedig Benda Kálmán ig. főmérnököt választották meg. Az igazgatóság megalakította a bizottságokat is * az össze« banktisztviselőket állásukban meg­hagyván, fizetésüket 1:5.80 arányban átszámí­tani rendelte. A Tiszaháti Magyar Boltnak kellő fedezet mellett 15.000 pengő hitelkeretet szavaztak meg. így a beregszászi Földműves Kölcsönös Pénztár Beregszász és a tiszaháti magyarság közbizalmát élvező, régi, kipróbált magyarok irányítása alá került. követelések más külföldi javára való átruhá­zásához. A RENDELKEZÉSEK KIJÁTSZÁSÁNAK MEGAKADÁLYOZÁSA A Nemzeti Bank a külfölddel való fizetési forgalmat korlátozó jogszabályok rendelkezé­seinek kijátszását célzó ügyletek megakadá­lyozása érdekében fölhívta a visszacsatolt te­rületen működő hitelintézetek figyelmét arra, hogy a betéti üzletág körében is szigorúan szem előtt tartani kötelesek, hogy külföldi részére számlát nyitni, befizetéseket el­fogadni vagy értékpapírokat letétbe elfo­gadni csak a Magyar Nemzeti Bank en­gedélyével szabad. A pénzforgalmat korlátozó rendelkezéseknek a jeligére szóló takarék- vagy folyószámlabeté­tekkel való kijátszása megakadályozása érde­kében az ilyen számla nyitására irányuló ké­relmet meg kell tagadni, ha valamely körül­ményből arra lehet következtetni, hogy a betét valódi tulajdonosa külföldi. Figyelmezteti a Nemzeti Bank a visszacsatolt területen mű­ködő hitelintézeteket arra, hogy letétként kizárólag belföldi részére ve­gyenek át akár névre, akár jeligére szóló takarékbetétkönyvet. A hitelintézetek az általuk kezelt zárolt bel­földi pengőkövetelés, zárolt bet-ótköveteés vagy letét tekintetében — ideértve a betétkönyvön alapuló követeléseket is — harmadik személy rendelkezési jogát, illetőleg a számla- vagy letéttulajdonos rendelkezési jogának bárminemű korlátozását csak a Nemzeti Bank előzetes en­gedélyével jegyezhetik elő. A zárolt pengőösz- szegek vagy letétek terhére, vagy ezek fedezete mellett som hitei nem nyújtható, som fizetés nem teljesíthető, KI TEKINTENDŐ KÜLFÖLDINEK? A külfölddel való fizetési forgalmat szabá­lyozó rendelkezések szempontjából külföldinek tekintendő a külföldön lakó természetes sze­mély, az ott székhellyel (teleppel) bíró jogi személy és cég (ez utóbbi akkor is, ha jogi sze­mélyisége nincs). Külföldi cégeknek a v issza- csatolt tőrületen lévő telepei (fiókjai, képvise­letei) a belföldi cégekkel esnek azonos elbírálás alá, a visszacsatolt területen székhellyel bíró cégeknek külföldön lévő telepei pedig a kül­földi cégekkel esnek azonos elbírálás alá, A számlakövetelés vagy letét kiszolgálta­tása megtagadandó akkor is, ha a hitel- intézet olyan körülményt lát fennforogni, amelyek arra mutatnak, hogy a számla-, illetőleg letéttulajdonos az ország területét rövid időn belül elhagyni készül, akár kiutasítás, akár egyéb okok miatt. A Nemzeti Bank a körlevélben megjegyzi, hogy a külföldiek csehszlovák koronára szóló váltóinak ellenértéke a külföldi hitelező „zárolt beváltási pengőszámláján“ a Ma­gyar Nemzeti Bank külön engedélye nél­kül jóváírható. Végül fölhívja a visszacsatolt területen mű­ködő hitelintézeteket arra, hogy a függőben maradt jóváírások és terhelések keresztülveze- téséro vonatkozó kérelmeiket haladéktalanul terjesszék elő. (—) 30%-kai csökkent Cseh-Szlovákia nem­zeti jövedelme. Pozsonyból jelentik: Az „Uj Hírek“ Cseh-Szlovákia pénzgazdálkodási viszo­nyaival foglalkozó cikkében megállapítja, hogy a köztársaság évi nemzeti jövedelme legjobb osetben 45 milliárd csehkoronáia tehető. Ki­mutatja, hogy a jegybank által kibocsátott fi­zetési eszközök 7.56 milliárd koronát .tesznek ki, szemben az 1937. év végén kimutatott 6.9 milliárddal. A fizetési eszközöknek egy lakosra eső hányada 1937. óv végén 470 korona volt, most azonban elérte a 770 koronát. Amíg te­hát a nemzet! jövedelem 30%-kal csökkent, ad­dig a nemzeti termeléshez szükséges pénz fej­kvóta szerint 85%-kat emelkedett. A tezaurált és külföldre csempészett péaz mintegy 3 mil- tiárdot teez ki. (—) Cseh-Szlovákia 1939-ben nem engedélyez kompenzációs üzleteket. Prágából jelentik: A prágai kereskedelmi minisztérium és. a pozso­nyi gazdasági minisztérium értesítették az im­portőröket és exportőröket, hogy 1939-ben sem­miféle külföldi kompenzációs üzletet nem en­gedélyeznek. (—) Porosz szén helyett orosz széunel tü­zelnek Cseh-Szlovákiában. Pozsonyból jelen­tik. A területváltozás következtében Cseh- Szlovákia legnagyobb szénbányái a német bi­rodalomhoz és Lengye'országhoz kerültek, úgy­hogy Cseh-Szlovákia erősen a külföldi szénbe­hozatalra szorul. Az eddigi porosz szén helyett Cseh-Szlovákiában orosz szenet használnak, amennyiben Oroszországból rendkívül kedvező áron nagyobb szénmennyisóget szereztek be. Ezt a szenet nem devizával, hanem cseh koro­nával fizetik; Á mezőgazdasági iparok nagyszabású szemléje lesz a Mezőgazdasági Kiállítás Budapest, január 10. A március 22-én meg­nyíló országos mezőgazdasági kiállítás előké­születei jelentősen előrehaladtak. A tenyész­állatcsoportokban a bejeflentések határideje lejárt, feldolgozásuk folyamatban van, de annyi máris megállapítható, hogy a tenyész- állálkiállítás a múlt évit is meghaladó lét­számú és minőségű lesz. Az idei kiálítlásnak kiemelkedő része lesz a mezőgazdasági iparok tárgykörébe vágó kiállítás. Ez a kiállítás felöleli az erjedési, konzer­váló-, a burgonyafeldolgozó iparok, a kemé­nyítő-, keményitőszirup- cs krumplicukorgyár- tás, a szőlő-, illetve a must- és borfeldolgozás, a gabonafeldolgozás, a száraztésztaipar, a sütőipar, a paprika- és takarmányipar ismer­tetését. A kiállítás ezenkívül érzékeltetni fogja ezeknek az iparágaknak a mezőgazda- sági termeléssel való kapcsolatát és ki terjesz­kedik a megfelelő ipari növények termeszté­sére vonatkozó adatokra is. A kiállításon résztvesznek az Erjedéstani Állomás, a Szőlő- és Borgazdasági Központi Kísérleti Állomás, a Székesfővárosi Vegyészeti és Éelmiszervizsgáló Intézet, a Gabona- és Lisztkfeérleti Állomás, az Országos Chemiai Intézet, a szegedi és a kalocsai vegykísérlefi állomások és az Állatélettani és Takarmányo­zási Kísérteti Állomás. Ennek a kiállításnak az anyagát felhasz­nálják a Budapesten ez év júliusában — a nemzetközi mezőgazdasági ipari kongresszus alkalmából — rendezendő mezőgazdasági ipari kiállítás céljaira is. A kísérletügyi intézmények mezőgazdasági ipari kiállítását kiegészíti a M. Kir. Kül­kereskedelmi Hivatal kiállítási csarnokában a mezőgazdasági ipari késztermékek értékesí­tésére vonatkozó kiállítási anyag. A Magyar Nemzeti Bank aríoiyamai Valuták: Angol font 15.85—16.05, Belga 57.30—57.90, Cseh kor. 7.50—10.—, Dán kor. 70.70—71.50, Dinár 6.—7,50 (az 500 és 1000 din. címletek kivételével), HSA doll. 338.90— 342.90, Kanadai doll. 332—337, Francia ír. 8.90 —9.10, Holl. írt 184.70—186.70, Lengyel zl. 60.­61.40, Leu 2.40—3.45, I^eva 3.—3.60, Lira 16.90 —17.90 (az 500 és 1000 lirás bankjegyek kivé" telével), Német márka —, Noi'v, kor. 79.60 —80.50, Svájci ír. 76.65—77.55, Svéd korona 81.69— 82.50. Külföldi kifizetések: Amsterdam 185.10— 186.70, Athén 3.025—3.05,1, Belgrad 7.82—7.88, Berlin 135.79—136.70, Brüsszel 57.46—57.90, Bu­karest 3.41—3.44, Kopenhága 70.925—71-520, London 15.875—16.025, Madrid —, Milánó 17.66—17.8864, New-York 340.30—342.90, Oslo 79.80— 80.50, Párizs 8-96—9.06, Prága 11.79— 11.93, Szófia 4.11—4,15, Stockholm 81.80—82.50, Varsó 64.—64.50, Zürich 76.85—77.55, Isztanbul 268—271. Budapesti értéktőzsde: üzletiden Üzlettelenség jellemezte, a mai értéktőzsdét, minthogy külföldről sem érkeztek ösztönző hí­rek. Az árfolyamlemorzsolódáfl nem volt jelen­tősebb, Nasiei 4.8, Kőszén 4.5, Bauxit 3, Gumi 3, Délcukor 2, Ganz, Acél, Ofa 1—1 pengővel olcsóbbodott, Kima 0.15, Szegedi Kender 2.5 pengővel javult. Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 159.-—, Első Magyar Bizt. 329.—, Fonciére 30,—, Békés­csabai 9.25, Első Bp. malom 6.5, Hungária- malom 16.5, Bauxit 143.—, Borsodi szén 7.75, Kohó 17.—, Kőszén 227.—, Nagybátonyi 43,—, Salgó 24.75, Urikányi 34.5, Csáky 4.—, Fegyver 29.5, Ganz 11.6, Láng 25.5, Acél 21.—, Rima 58.5, Ofa 10.—, Nasiei 65.—, Duna-Száva 6.5, Levante 0.10, Tröszt 42.5, Államvasút 5.6, Déleukor 74.—, Magyar cukor 59.5, Georgia 18.—, Izzó 86 __, Magyar kender 8.25, Pamutipar 21.—, Szegedi kender 26.5, Gumi 40.5, Vasúti forg. 13.25, Te­lefon 7.3. Budapesti gabonatőzsde ól tartott A készárupiacot élénk üzleti forgalom mellett barátságos, jól tartott irányzat jelle­mezte. Ma 300 q rozs, 450 q árpa cserélt gaz­dát, változatlan árakon. A zab 20 fillérrel javult. 1500 q kukorica kelt el a tegnapi ára­kon. — A hatándőspiae szilárdan tartott. A májusi kukorica 3, a márciusi rozs 1, a má­jusi 7 fillérrel javult. Rozs: márciusra: 14.57, 14.63, zárlat 14.66—14.69, májusra: 15.05, 15.04, zárlat 15.02—15.04. Kukorica: májusra: 15.40. 15.49, zárlat 15.45—15.47. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: ti- szavidéki 77 kg os 20-10—20.20, 78 kg-os 20.30 —20.40, 79 kg-os 20.50—20.60, 80 kg-os 20.60 ­20.70, felsőtiszai, duna-tiszaközi, dunántúli 77 kg-os 29.00—20.10, 78 kg-os 20.20—20.30, 79 kg- os 20.40—20 50, 80 kg-os 20.50—20.60, fejér­megyei 77 kg-os 20.10—20.20, 78 kg-os 20.30— 20.40, 79 kg-os 20.50—20.60, 80 kg-os 20.60-20.70. Rozs: pestvidéki 14 15—1425, más szárma zású 14.25—14.35. Takarmányárpa: elsőrendű 16.00—16.30, középminőségű 15.75—16.00. Sör­árpa: kiváló 19.50—20.00, príma 19.00—19.50, Zab: elsőrendű 19.00—19.10, középminőségő 18.80— 19.00. Kukorica: tiszántúli 13.30—13.40, egyéb áll. 13 30—13.40. Őrlemények: korpa 12.70— 12.80, 8-as liszt 15.80-16.00. Rozs: 150 mm szatmári 14.20, 150 mm pestvidéki 14.20 budapesti paritásban. Kukoriea: 300 mm Szolnokon át 13.40, 150 mm dunántúli 18 35. 150 mm 13,40, 150 mm Szolnokon át 13.35, 300 mm Szolnokon át 13.35 budapesti paritásban. 300 mm 13.25 Komárom. Zab: 150 mm 19.00 budapesti paritásban. Árpa: 300 mm felvidéki 19.50, 150 mm felvidéki 19.65 budapesti pari­tásban. Lueerna: 12 mm 210 __, 7 mm 200__, 4 mm 230.—, 25 mm fehérbárcás 300.—, 3 mm II-a 100.—, 8 mm 11-a 95.— Budapest. Ló­here: 3 mm fehérbárcás 135.—, 15 mm fehér­bárcás 126.50, 18 mm 92.—, 15 mm 92.—, 60i mm fehérbárcás 130.—, 614 mm 70.— Buda« pest, 1.4 mm 110.— Nyíregyháza, 16 mm 95.—t Pápa. 25 mm német norma 125.— Szombat-' hely, 22 mm 95.— állomás, 2 mm 95.— BpesL Zürichi árfolyamok Zürich, január 10. (Záróárfolyamok.) Párizs 11.67, London 20.65%, New-York 442.37, Brüsz- szel 74.6714, Milánó 23.28, Amszterdam 240.62%, Berlin 177.30, Szófia 5.40, Prága 15.16, Varsó 83.60, Belgrad 19.—, Athén 3.95, Bu­karest 3.25. Sertésvásár A keddi ferencvárosi sertésvásár összfelhaj- tása 2397 darab volt. A vásári állományból angol hxissertésfelhajtás 341 darab. Az irányzat változatlan. — Arak: uradalmi zsírsertés pá- ronkint 340 kg-on alul 95—98, I. szedettsertés 90—92, II. 82-86, silány 72—86. I. öregsertés 88—90, angol tőkeserlés 80—90, márkázott ex­portzsír 150 fillér kg-kint. Borjú vásár A ferencvárosi borjúvásár felhajtása összo* sen 337 darab volt. Az irányzat a jobb kereslet következtében megélénkült és az árak 3—4 fii« [érrel emelkedtek. Az T. rendű borjú 90—95, a II. rendű minőségek 80—84 fillérért kerültek eladásra. Húsvásár Készlet: nagymarba 25 (17), borjú 367 (323), juh 2 (2), bárány 50 (50), sertéshús lehúzott 122 (52), szalon n ás sertés 534 (534), süldő 60 (60), malac 67 (67), marha zsiger 124 (124), sertés zsiger 369 (369) kg. Az irányzat lanyha volt. —< Arak: csontozni vájó 40—72, borjú bőrben 142—« 152, IT. 130-340, juh lebőrözött 80, bárány bőr­ben 110, sertéshús lehúzott 116—130, szalonnás 110—128, süldő 126, malac 160—185, marha zsi- ger 50, sertészsiger 80—100 fillér kg-kint. Lisztárak A budapesti liszlárjegyzöbizottság árjegyző« sei (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): búzaliszt: dara 37.50—38.50, Ogg 36.50-37.50, Og 36.50—37.50, Of 36.50—37.50, 2gg 35.50-36.50, 2g 35 50—36.50, 2f 35.50—36.50, 4-es 33.75—35, 5-ös 32.25—33.50, 6-os 28.75—30.50. 7-es 2075—22.50; rozsliszt: 0-ás 29- 29.75, 01-es 26.25-27, 1-es 21.50 —22.25, 2-es 19—20.75, Mag-piac Köles, fehér 18—22, vörös 16.50—17, egyéb 16 —16.50, káposztarepce 23—23.50, tökmag, nagy-» szemű 27—28, kisszwnű 23—24, olaj, dohos 21, kék mák 120—125, borsó, Viktória, sterilizált 18—19, zöld (express), sterilizált 18—19, lenese, nagyszemü, sterilizált 36—43, középszemü, ste­rilizált 22—27, kisszemű, sterilizált 20—22, fehér szokványbab, dunai 25.50—26, dunántúli 2o— 25.50, felsőniagyurországi 23—23.50, gömbölyű fürjbab 27—28, hosszú fürjbab 26—27, barna­bab 27—27.50, lucernamag, nyers, aranká-s 205 —250, fehérbárcás (20 q-nál több) 300—305, ló-t. heremag, nyers, aranka« 80—95, fehérbáraás (20 q-nál több) 130—135, bükköny, tavaszi 16.50 —17.50, szöszös 34—36, csillagfürt, fehér, lapos 11—11.30, szárított répaszelet 8.50—10. Á budapesti vásárcsarnok kiskeres­kedelmi árai Kielégítő felhozatal, lanyha forgalom mel­lett ma a következő (zűrjeiben a nagykercsr kcdelmi árak) árakat jegyezték: Marhahús: rostélyos és felsál 128—180, levesbús 128—160, Borjúhús: comb 280—340, vésés 180—240, .pör­költ 180. Juhhús; hátulja 140—160, eleje 100—i 150. Sertéshús: karaj 120—140, tarja, comb 166—209, oldalas 140—J76, zsírszalonna 140— 156, sertósháj 168—175, sertészsir, budapesti 160—165. Baromfi: Élő: tyúk 1 drb 200—350, I kg (135—140), csirke, rántanivaló 1 drb 160— 210, 1 kg (150—18ú), kacsa, hízott 1 kg (135), lúd, hízott 1 kg (135), pulyka, hízott 1 kg (120). Vágott: tyúk I-a 1 kg 140—180 (140— 160), Il-a 1 kg (115—140), csirke, rántanivaló I-a 1 kg 120—260 (180—215), Il-a 1 kg (KO— 135), kacsa, hízott 1 kg (120—140), lúd, hízott 1 kg 120-160 (115—140). pulyka (120—140), Tojás: Teatojás válogatott drb 11—12, kg 250 —240, ládaáru (210), hűtőházi tojás (170), mc- szestojás (148), főző- és aprótojás drb 9—10. Halak: Ponty, élő 120—180, szeletelt 90—140. Tejtermék: Tejföl (90), teavaj, tömbben (280 —300), pasztőrözött (3201, sovány tehéntúró (50—60), juhtúró (160—165), ementáli, hazai (120—170). Szárazfőzelék: Bab, fehér, apró­szemű (28—32), nagyszemű (36—42), színes (26 —39), borsó, hántolt, feles (23—38), lenese, ha­zai (26—63). Káposztafélék: Fejeskáposzta, hazai (6—8). kelkáposzta 12—14 (7—12), kel­bimbó (80—120), vöröskáposzta (12—30), fejes- saláta, melegágy; (30), endivia saláta (30). Burgonya: Giilbaba (10—11), nyári rózsa (11 —11.5), Őszi rózsa 12—14 (9—10), kifli 20—26 (17—IS), Ella (S—8.5). Főzelékfélék: Főzelék­tök 28—40 (28—80), sütőtök 10-16 (7—10), fe­keteretek (6—12), csiperkegomba (100—200), paraj, tisztított (70—100), sóska, melegágyi (200—250). Gyümölcs: Alma, nemesfaj I-a 60— 140 (75—120), Il-a (55—80), közönséges válo­gatott (42—60), körte, nemesfaj I-a 80—160 (90—120), Il-a (60—70), szőlő, csemege, kötö­zött (90—110), dió, keményhéjú (120—128), dió­ból (390—420), mogyoró (180—220), mandula, héjas (50—80), mandulabél. hazai (380—500). Déligyümölcs: Gesztenye, külföldi 64—120 (52—94), narancs, vürösbélű 100—130 (70—74), sárgabélű 56—88 (46—65), narancs, Jaffa (50— 62), mandarin 64—110 (52—88), citrom I-a (5—i 6.5), n-a (3-5),.

Next

/
Oldalképek
Tartalom