Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-11 / 8. szám
1939 JANUÁR 11. SZERDA Tnsrofln Äi&ARHtRItAB 7 Iliből virágba borul a kilencszázéves verebéh/i Magt/a rélei "Verebély, január 10. (Kiküldött munkatársunktól.) Akkor jártam a verebélyi járás területét, amikor a katonai közigazgatás már befejezte munkáját és helyet adott a polgári közigazgatásnak. Beszámoltam egyik cikkemben arról a nagyszerű munkáról, amit a katonai közigazgatás emberei végeztek. Páratlan ügybuzgalommal, igazságérzéssel, megértéssel és weretettel elérték azt, hogy a szltsr-': népesség egy részében kétségtelenül meglevő bizalmatlanságot eloszlatták. Ha a kezdeti nehézségek még nem is simultak el teljesen és ha a konszolidáció munkáját bizonyos könnyen kitapogatható körök és tényezők megzavarni igyekeznek is, bizonyosra vehetjük, hogy a polgári közigazgatás Thuróczy Károly főszolgabíró vezetése alatt sikerrel munkálja a magyar-szolvák együttes munka feladatait itt az északnyugati gránicon. Egy magyar vidék elszlávosodott Emlékezzünk arra a tudományosság látszatával kérkedő munkára, amelyben a Slovenská Liga egyik főembere, Gra- natier Antal „történelmi adatok“ igánj- bevételével igyekezett a szlovákság jogát kimutatni a trianoni Szlovákia to rületére került színmagyar falvak százaira. A tendencia az volt, hogy történelmi jogcímet adjanak a Slovenská Liga iskolapolitikájának. Granatier ebben a könyvében tűzte ki a célba vett falvakat és a Liga ezeken a helyeken állította fel iskoláit, hogy a magyar gyermekek százait és ezreit el- nemzetlenítae, a népszámlálási biztosok pedig ezekben a helységekben követték el az erőszakosságok és hamisítások legfeltűnőbb eseteit, hogy a Liga törekvéseit a kormányozható statisztika adatai támasszák meg. Granatier kétes értékű adatai többnyire a 17. századig nyúlnak vissza. Ez a módszer azonban nagyon könnyen megfordítható és így alkalmazva inkább meg is felel a történelmi igazságnak Mert ha nem egy-két emberöltőt veszünk figyelembe, hanem azt az ezer esztendőt, amely alatt a magyar és a szlovák nemzet Szent István államában együtt ólt és együtt dolgozott közös állami ideálok és feladatok megoldású ban, úgy kétségtelenül megállapítható, hogy térveszteséget a magyarság szenvedett, ami természetes következménye azon egyszerű ténynek, hogy sokkal több vér vesztesége volt. Nem célunk és feladatunk ennek a cikknek keretében történelmi polémiát folytatni, csak rámutatunk a verebélyi járásra, amelyben a szlovák elem most kétségtelenül többségben van, míg a múltban ez a járás a magyarság telep területe volt. A budapesti egyetem kitűnő szlávis tája, Kniezsa István professzor, az el múlt évben egy rendkívül értékes tanulmányt bocsátott közre az Akadémia Szent István emlékkönyvében „Magyar- ország népei a XI. században“ címen. A könyvhöz csatolt rendkívül precíz és ta nnlságos térképen láthatjuk, hogy a magyar királyság első századában a ma gyáriig a Zsitva középső és alsó szaka szát'tel jesen megszállotta. Kniezsa meg állapítja, hogy Gál góctól keletre a tiszta magyar nyelvterület északi határa körülbelül Nyitra magasságában húzódott, majd tovább keletre a Zsitva melletti Yerebély és a Garam melletti Bars vonalában folytatódott. Tehát Vcre- bély volt a Zsitva völgyében a Szent István korában megszállott magyarság északi határonntja. itt a magyarság a honfoglalás óta gyökeres. Ami szlovák falu ettől a vonaltól delre található, az Petrovnak, a kiváló orosz tudósnak mogállapítása arorint is mind 17. századbeli telepítő«. A szlovákokat ekkor a magyar lakosság helyére telepítették le. Ennek az egész területnek szlovák helynevei újkori átvételek a magyarból. A verebélyi járás falvai az egész magyar középkoron át színtiszta magyarok voltak. A honfoglaláskori magyarok után kuno Amint a bágyadt napsugár végigtáncol az utcákat borító hótakarón, a csinos község házai között most is jólesőn fedezzük fel azokat az épületeket, amelyek a dicső magyar múltról beszélnek. Vere- bélyről tudnunk kell, hogy az esztergomi érsekség birtokainak, praediumainak középpontja volt és így székhelye a barsi és szent- györgyi predialista nemességnek, nek. Ez az érdekes közjogi intézmény, amit a csallóközi Vajkon is megtalálunk, a múlt század derekáig, az abszolutizmus koráig tartotta magát. A predialista nemese^ kiváltságukat az esztergomi érsekség zászlaja alatt teljesített hadi szolgálatért nyerték, az országos nemességgel egyenlő jogaik és kiváltságaik voltak, de nemesi előnevük nem volt. Külön megyét alkottak a nemesi varmegyében, külön széki tisztikaruk és széki gyűléseik voltak, amelyeken ügyeiket igaz gatták. A verebélyi érseki szék hatásköre ha nemesi megye predialistáira terjedt. A mült század elején, Rudnay herceg- prímás kormányzása alatt a nemesi szék Verebélyen emeletes székházat épített. Most is megvan ez a székház a verebélyi főúton, a Nécsey-család utolsó tanának, Néesey Sárának tulajdona. A nemesi szék a feloszlást kimondó közgyűlésen székházát kulturális célra hagyomú nyozta, így került a Nemzeti Színház nyugdíjintézetének tulajdonába, amely a távoleső faluban lévő kastéllyal nem tudott mit kezdeni és örült, hogy túladhatott rajta. A verebélyi posta-regálé bérlője, Nécsey József vásárolta meg, kát telepítettek nagyobb tömegben a Zsitva völgyébe Verebély és Marót közé. A vidék szlávosodása csak a 17. század ban kezdődött. Granatier történetkutatói módszerét tehát így kell megkorrigálni Petrov tanár módszerével és eredményeivel. akiről külön is érdemes lesz majd megemlékezni. A pusztuló magyar végek A török időkben Barsmegye és benne Verebély is sokat szenvedett. 1533-ban Mehemet pasa pusztította el. A török elvonulása után az érseki szék várat emelt a község körül. Takáts Sándor nagyszerű leírásaiból tudjuk, hogy a török időben milyen módon készültek igaz hozzáértéssel a magyar jódra épített várak, ilyen volt a verebélyi vár is. fontos láncszeme annak az erődrendszernek, amelyben végbeli magyar vitézek védelmezték Szlovákiát a zsákmányra éhes törökkel szemben. Nyitra, Érsekújvár, Verebély és Léva volt ennek a várnégyszögnok négy sarokpontja, köztük Verebély a kulcspont, mert az utak csomósodásában fekszik. 1626-ban vitéz Nadányi Miklós kapitány hősi küzdelem ben verte vissza a hatalmas budai basa ostromát. 1852-ben Nagyboldogasszony napján itt gyülekezett a magyar sereg hogy hadbaszálljon a Barsmegyét pusztító ellenséggel. Nyitra. Léva és Verebély magyar várőrsége, a barsmearyei fölkelt nemesség, a predialisták szálltak táborba Verebély falai között. Hat Esterházy volt a seregben és ott a klsvezekényi csatatéren, ahol a nagy összecsapás megtörtént, négyen veszítették életüket hitükért, hazájukért. Bethlen Gábor, Rákóczi Ferenc táborát látta Verebély falai között. És magyar volt az élet itt akkor is, amikor a sok harcban elnéptelenedett vidéken lassan megültek a hegyek közül leszívárgó szlo vákok. A magyarság szívesen látta, testvériesen fogadta őket és a hősi harcban elvérzett magyarok portáin így kapott szállást száz és ezer szlovák család... A 19. század első harmadának végez-> tóig tartott Verebély magyar élete. Akkor nagy kolerajárvány pusztított az egész Felvidéken, amely a község magyarságát is megötödülte. Telepítésre volt szükség, a telepesek inesz- szi Morvából, Luhacsovice környékéről jöttek. A megtelepedett morvák a szlovák környezetben szlovákká váltak és Verebély népességének törzse ennék a százesztendős morva rajnak leszármazottja. Egy vidéki lap Missziója A magyar élet gyökerei azért sohasem pusztultak ki Verebélyről s a század első évében, 1901-ben „Felvidék“ címen egy apró kis hetilap indult meg Verebély en. Lehetetlen nem érezni megható- dottságot, amikor ennek a vidéki lapnak elsárgult lapjait forgatjuk. Mennyi idealizmus, a magyar ügynek milyen szeretete, mekkora buzgóság sugárzik soraiból! A közönség is megérezte a sajtóorgánum jelentőségét és a kezdetben 100 példányban fogyó lapocska példányszámai ugrásszerűen emelkedtek fel egészen 800 példányig. Aziparoselem Verebély magyar intelligenciája meglehetősen kisszámú volt: néhány ügyvéd, orvos, banktisztviselő és egy-két tisztviselő család. Az iparoselem volt kezdettől az a társadalmi réteg, amelyen a magyar kultúrélet megalapozódott és amely kezdettől fogva felismerte és vállalta nemzetfenntartó hivatását. Ehhez a történelmi szerephez Verebély Iparostársadalma a megpróbáltatás legnehezebb pillanataiban sem lett hütelen Ó3 mint látni fogjuk, az elszakííoítság húsz esztendeje alatt is ez a réteg tartotta fenn a magyar életet. 1902-ben tömörült elsőízben egyesületbe Verebély nek ez a társadalmi rétege, amikor megalakította a katolikus kört. Műkedvelő előadások, társas összejövetelek csakhamar virágzó magyar életet teremtettek. Az iparososztály társadalmi összefogása és magyar kötelességtelje- eítéso buzditólag hate'1 az intelligenciára is és 1905-ben megalakult a verebélyi kaszinó, amelynek keretében fejlett színvonalú műkedvelői színészet bontakozott ki és könyvtára fontos kultúr- szükségletet elégített ki, T u két társadalmi egyesület virágzó ( t teremtett, úgy hogy a Polgári Társaskör és a Gazdakör nem is tudott gyökeret verni, tiszavirág volt az életük. Roham a magvar kuitura efhn A század első másfél tizedében így fejlődött terebélyesedett az a magyar kultúra, amely az élethez való Jogát kilenc teljes , évszázad történelmi folytonosságából merítette. Amikor a megszállás bekövetkezett, természetes, hogy a bevonuló katonai csapatok és megszálló hatóságok dühe a magyar kultúra fellegvárai és őrt álló katonái ellen fordult. Behatoltak az egyesületek helyiségébe, feldúlták a szerény kis könyvtárakat, a könyveket elkobozták, elpré- dálták, elrabolták, felgyújtották. Ilyen könyvmáglyák, sárba tiport könyvhalmazok jelezték akkoriban a cseh civilizáció térfoglalását a megszállott Felvidék minden magyar városában. A magyarság kulturális életmeg- nyilvanulását teljességgel lehetetlenné tették azon a jogcímen, hogy Verebélyen nincs meg a kvalifikált kisebbség, a húsz százaléknál kevesebb verebélyi magyarságnak tehát nincs helye a nap alatt A magyar élet újból csírázni kezd De az a társadalmi réteg, amely eddig is fenntartója volt a magyar életnek, nem lett hütelen nemzeti eszményeihez és minden üldöztetés, elnyomás közt tör- hetetlenül ragaszkodott magyarságához. Magyar lapokat, magyar könyveket olvasott. A Prágai Magyar Hírlapnak ebben a szerény helységben több mint száz előfizetője és vásárlója volt. És amint a legvastagabb hótakaróból is felüti fejét a kikeleti hóvirág, itt is tovább élt a hótakaró alatt a szabadság. Külön ki kell Most jelent meg! Mindenkinek olvasnia kelli* Must jelent meg! Dr. Badics László: Gróf CIANO előszavával A Duce már tizenegy évyél ezelőtt megjósolta, hogy 1935 és ,<1940 között a mai középeurópai hatéíok meg fognak változni, ö volt aa'első, alti a magyar-olasz barátsági /szerződés megkötésével segítő kezi' nyújtott az elszi- getelt, kiuzsorázott és jogfosztott Magyarország felé. /Az újjárendezés érdekében már 19330}an sürgette egy négyhatalmi egyezmény megkötését. A terv az idén meg is valósult. Vitéz Jákfai Gömbös Gyula, maj$ vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó római látogatása csak egyes állomásai a Duce cselekvő magyár- fcarátságának, amely a müncheni egyezményben é3 azóta is legelső és legfontosabb tényezője lett a MAGYAR IGAZSÁG érvényesülésének. Ezekről a tettekről, ezekről a történelmi eseményekről és dokumentumokról SB« ez a könyv. Ara fcemény fcgtés!>eil P 1*50. Kapható: Sláüiün Sajévállala? R. T.-aál, Burtspast, VI., Rózsa-u. 111. Cs minden Jelfc könyvkereskedésben. (Vidékre bélyeg ellenében Is.) A magyar muH dicső emlékei
