Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-01 / 1. szám
12 TEWnnifri • M71 WX15!*HT1lTf]ffi 1939 JANUÁR 1. VASAENAP A francia képviselőház elfogadta a költségvetést 8v»tn szenvedélyes fényűzésének, mint példán) a bélyeggyüjtésnek. — Mi, hála Istennek — mondották a bély.egkereskedésben — nem panaszkodhatunk, sót! A bélyeggyüjtés szenvedélye egyre jobban terjed, minden rendű és rangú ember megfordul nálunk. Nagy- része érthetően diák. A tanárok felismerték a bélyeggyüjtés nevelőhatását és szívesen irányítják növendékeik figyelmét a történelem és földrajztudást fejlesztő bélyeggyüjtés re. Bizonyságképpen elővesz egy Globát- Blbumot. Egy-egy ilyen album mindig csak egy országra vonatkozik. Ez újdonság a bélyeggyüjtés terén. Fellapozza az albumot., oldalról-oldalra magyarázza, hogy hová milyen bélyegek ragasztán- dók és valóban szinte filmszerűen peregnek le előttünk nemcsak a régi, hanem a háború utáni évek is. Árvízsegélyes bélyegek, háborús bélyegek, Károly király fejű bélyegek tanácsköztársaságból; PgS’anazok fekete búzakalásszal átnyomva a rend visszaálltakor... A következő oldalak a pénz elértéktelenedése következtében új értékjelzésekkel ellátott bélyeg- sorozatokat mutatnak. És így végig. Katonatisztek, papok, orvosok, bankemberek, vidéki arisztokrata hölgyek gyűjtenek főképpen bélyeget. A legértékesebb magyar bélyeg a legrégibb háromfilléresen kívül az 1914-ben érvényben volt 20 filléres portóbélyeg. A portóbélyegéket azelőtt nem sok figyelemre méltatták és toost nincs. — Két esetet tudok a bélyeggyüjtés Szenvedélyének illusztrálására — mondja nevetve a kisasszony. — Egy ügyvéd elvásárolta nálunk teljes pénzét és amikor kiment, a sarokról még visszatért, mert véletlenül a mellényzsebében talált pár pengőt, azt is elvásárolta. A másik humorosabb. Fiatal férjnek a feleség régi szerelmes leveleket mutatott. — Nézd, ezeket a leveleket írta nekem az első udvarlóm, aki meg is kérte a ke fcemet.. A férj-érdeklődve nézett a levélre, de nem olvasta el, hirtelen mozdulattal leszakította a borítékról a bélyeget és azt mondta: — Ez jó. Ez tetszik nekem. Paris, december 31. A képviselőház 352 szavazattal 229 ellenében második olvasásban is elfogadta a költségvetést. A költségvetés így alakul: előirányzott bevételek 66.352 millió; előirányzott kiadáBerlin, december 31. Az Antarktisz környékén cirkáló német bálnavadászok rövidhullámú rádiókészüléket állítottak be vadászfegyvereik közé. Az új talál mány arra szolgál, hogy az elejtett bálnát minden körülmények között megtalálják. Gyakran megtörtént ugyanis, hogy a vadászok a megszigonyozott bálnát a ködben elvesztették s így a bálna hullája felhasználatlanul hányódott a sok 66.314 millió. Az ülést 12 óra 30 perckor éjfélig felfüggesztették. A szenátus délután ülést tart és a képviselőház által átküldött költségvetést tárgyalja. • sarki vizeken. A kis rövidhullámú adókészüléket, amely mindössze 15 kiló súlyú és vízhatlan burokban van, ráerősítik a szí gonyra, amelyet a bálnára kilőnek. A ké szülék 30 órán át állandóan morse-jeleket ad ötkilométeres körzetben és ennek alapján az elejtett bálnát akkor is megtalálják, ha halálküzdelmében a szigony zsinórját elszakította. Ez hihetetlen félreértésekre ad alkalmat. Az Ötvenholdas Lőrinc adóját a koldus- szegény Lőrincen akarták behajtani é* így tovább. A furfangos palóc ész azonban segített ezen, mindegyiknek odabigy- gyesztett még egy harmadik nevet. Szokatlan keresztnév, foglalkozás, fonákság, különleges színű ajtó egyaránt lehtett szülőanyja a melléknévnek. Lassan a hivatalok is átvették. így anyakönyveznek is. Valóban szükség is van erre. Midőn odakerültem tanítónak, magam is teljesen belezavarodtam. A házigazdám, a szomszédom, a boltos, az iskolaszolga, mind Lőrinc volt. Erre az osztályomban is megkockáztattam: Lőrinc állj fel. (Bizonyosan itt is akad belőlük, gondoltam.) Hát bizon yakadt, nem is egy. Alig maradt ülve gyermek. A Lőrinceknél tradíció a sok gyermek. >1 berencsi iskolaharc A cseh uralom elnyomta a berencsi magyarosat, de a fajú állta a harcot A turányi birtok telepeseké tett, a lakosság egy része „Farancia“-ba volt kénytelen vándorolni, de a falu magyar jellege-töretlen maradt. Az élső nagy rohamnál én is ott voltam. Feleségemmel együtt Be roncsén tanítóskodtam. Nehéz; harc volt hisz A ,s,lovenské vyhodá“-t meg kellett szolgálnia. A szó mellett a kézimunka és a sport szerétete volt a leghathatósább fegyevrünk. Együtt rúgtam a fiúkkal a gömbölyű futballt- ök „kicselezték“ az egynéhány ingadozó szülőt Kötéllel sem. léhetett őket a szlovák iskolába vinni. Az -állami hatóságok azonban gondoskodtok „hirtelen“ eltávolításukról. De a bérenosiok tovább harcoltak. Az öt. magyar osztály nem csökkent. ÉvrőLévro meglátogattam a falut, de idén karácsonykor csak Nagykézig jutottam el. A berébesi határban cseh katonák állnak. Berencs ném tért vissza... Szomorú találkozásom a berencsiekkel — —mm% ■ — ■ ' i látogatás a nyiiravőlgyi magyarság déli végvárában Rövidhullámú rádiókészülék — mint bálnavadász fegyver Nem röntgenezik a halakat Még kedvezőbb felvilágosítást kaptunk ä negyedik, ugyancsak luxus-üzletben, Bz állatkereskedésbcn. Színes halak, macskák, tek'nősbékák, gyíkok, törpe papa- gályok, kanárik, mókusok, kutyák vár- uak itt eladásra. — Szegény ér gazdag egyformán a vevőnk! — hangzott a felvilágosítás. —- Legnagyobb keletjük a halaknak van, hiszen már 10 fillérért is adhatunk. Gyíkot leginkább diákok vesznek. A mókus sem drága: hat-nyolc pengő. Kutya 20 pengőtől 150 pengőig. Majom 120 pengő. — Mi az oka a nagy forgalomnak? — Egyik oka az, hogy az embereknek Hagy Örömük telik az állatok életének a megfigyelésében. Egész legendákat tudnak mesélni a halakról: miként udvarol nák egymásnak, miként rak fészket az egyik fajta, hogy háborúskodnak. Ez szó rakozás. A másik ok az, hogy az emberek, különösen ha csalódtak embertár saikban, az állatokra terjesztik ki szere tetüket, vagy annak fölöslegét. De ha már tetszik írni róluk, tessék megírni azt is, hogy csúnya rágalom, ha azt állítják rólunk, hogy mi röntgenezzük a halakat. — Miért röntgeneznék? — kérdezzük meglepetve. — A Röntgen ugyanis terméketlenné teszi őket s ez látszólag üzleti érdekünk lenne. Tessék meggyőződni róla, hogy a mi halaink szaporodnak. — És mivel etetik őket? — Haleledelen kívül élő eledejlel, úgymint -vízi-bolhával, szúnyogálcával. Mondtak még egy nevet, de elfelejtettük, nem is haj, csúnya dolog lehet, mert csatornában gyűjtik. Érdekelt, hogy hol és ki gyűjthet vízibolhákat vágj éppen szúnyoglárvákat. Őszinte zavarba jönnek: honnan kerítsünk hamar elő egy szú nyoglárvát? Erre qém tudtak felvilágosítást adni, mert njm tartozik rájuk. Szóval, a mai ember jellegzetes fényűző szenvedélye, hágy megfeleljünk fel tett kérdésünkre azlállat és a bélyeg: ismeret és szeretet ut|mi vágyakozás. Van benne valamit f*Ieme\5, biztató ee meleg... 4 \l \ M. I. Házveze gazdass tartás »luden 3 All rí ff teres özvegyasszony, 39 1 UIIUji éves. jól főz és a házias. yelige; ^Felvidéki afcsaoiiy Különleges sorsa volt a nyLravölgyi magyarság déli nyúlványainak. Minden oldalról pusztította a szlovák tenger. A Suráüy—Nyitra-i vasútvonal menten csak Nagykór és Berencs maradt magyar. Tőlük északra és délre egyre-egyre kevesebb lett a magyar szó, mindinkább gyöngültek a magyarság bástyái. Az ezeréves „magyar járom“ idejében Kom ját és Nyitraivánka szlovákká lett. A koinjúti és nyitraivánkai temetők fejfái magyar tragédiáról beszélnek. A magyar nevű ősök unokái már szlovákok. A dűlőnevek is mind magyar eredetűek. Berencs és Nagykér magyarsága azon ban állta a harcot, az utolsó húsz évét is. Nagykér most visszatért, de Berencs ottmaradt. A török pasa és a berencsi bor » Berencs ősrégi magyar település. Nevét a Hont—Pázmány neriizetség egyik ágától, a Berench-családtól nyerte. A község hamarosan fejlődni kezdett. Mezőváros lett, vásár jogot kapott. Domboldalain dúsan termő szőlők ontották a bort. A fáma szerint a törökdúlás idejében Mohamed parancsa ide, Mohamed parancsa oda, az újvári török pasa is ide járt titokban iszogatni a búfelejtőt. Nem is bánlották a falut a törökök. Azért nem bíztak bennük. Harangjukat A* pás bíró kútba süllyesztetté. A török- világ pusztulása után újra is kellett ön- tetniök, mert megrepedt. Ott maradtunk a „brancsbán" A falu fejlődése azonban megtorpant. Kihalt a Berenek-család, vele a régi dicsőség is. A vásárjogot elvesztette a falu, a szőlők kipusztultak. Kolumbusz felfedezte Európának Amerikát, de vele a üloxerát és peronoszporát is. Az amerikai szőlőtőkével átkerült két legvosze- delmesebb ellensége is. Kivesztek a b- renesi szőlők, kopár lett a berencsi szőlőhegy. Innen a neve is „Kopasz“. Ezért nem népszerű Kolumbusz neve Beren- csen. A szerencsétlen embernek ma is a Kolumbusz melléknevet adták. Ugyanis itt bárom neve van mindenkinek. Egyet az apjától kap, egyet a szent keresztségben, a paptól, egyet pedig a falutól. Ez az úgynevezett melléknév. Erre nagy szükség van, mert Berenesen minden második embernek Lőrincz a vezetékneye. A Felvidéki Mas var Hírlap címei Szerkesztőség: V., Honvéd°ufca 10. Telefon: 125*350 Kiadóhivatal: Vili., lóz:ef‘kcrút 5. Telefon: 144 400 Berenesig nem jutottam el, de a be- rencsiekig igen. Már Surányban találkoztam velük. Pélyhez állá fiatal le- géüykék voltak. Tavasszal kerültek volna sor alá. Éjszaka szöktek át a cseh határőrök gyűrűjén. Nem akarnak a cseh hadseregben szolgálni. Horthy Miklós katonái akarnak lenni. De nem ők jöttek át egyedül. Jöttek karácsony estéjén hasoncsúszva aggok, ifjak, asszonyok egyaránt. Jöttek a cseh szuronyok között életüket kockáztatva, jöttek, szabad földön, ének élni a magyar imádságot: Isten áldd meg a magyart. Könnybelábadt a szemem, midőn be- 'zélgetteni. velük. Az utolsó hónapok kálvária járása , szinte leírhatatlan. Nem volt sem éjjelük, sem nappaluk. Este 6 óra után ki nem léphettek az utcára, a szomszédos falvakban tilos volt menniük. Állandó házkutatások voltak, a vezetőket börtönbe vitték. Senki sem tudta, mikor, kerül reá a sor. A szőlőket ösz- sze-vissza túrták, a lövészárkokkal, a karókat eltüzelték. ' Csak eg-y örömnapunk volt, mesélte egy öreg gazda, midőn magyar tisztek jöttek a faluba a lovakat átvenni. Nem lovakat, hanem gebéket, toldotta még a másik. Tönkretették valameny- nyit. Az első szobámba cseh tiszteket szállásoltak, — vágott közbe egy asszony. Éjszaka, dorbézolás közben lelövöldözték tányérjaimat a mestergerendáról. A magyar iskolák még állnak, de a tanítók fogynak. A cébényi kántort éjszaka idején családostól tették át a határon, a gesztéit szintén. Nehezen búcsúztak el. A malomszegi gazda alig bírta elengedni kezem; Isten, vele; maga már boldog, de én mehetek vissza. Ott maradtunk a „brancsban“, (Brancs Berencs szlovák neve.) Csupa panasz, csúnya mélyen vérző seb. Gyógyító írt nem találni rájuk, sőt még enyhítő balzsamot is nehezen. De a köny- nyező embereken bévül kemény magyar lélek lakozik. Ami nem pusztult el a szlovák tengerben, nem tört meg a húszéves cseh rabságban sem. Ez reményt nyújt arra, amiben mi is, ők is, egyaránt bízunk: Nytravölgye magyar volt és magyar lesz. Féja Tibor.