Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-10 / 7. szám

TEisviDEKi .Maö^ARHIRItAE 1939 JANUAR lft. KEDD B 10 Rimaszombat az újdonsült határváros — ahol a városi íőerdész lakását vágja ketté a határ Rimaszombat. Még most, hónapok múlva is 3 keserűen emlegetik Rimaszombatban: „Nem jött el hozzánk, a rádió, nem adott a katonák bevonulásáról helyszíni köz­vetítést,- a filmhíradó sem forgatta itt filmjét. Hát ilyen hátul ballagunk mii“ -Néheztelnek a rimaszombatiak s bizony­nyál igazuk van: Tompa, Ferenczy Ist­ván, Blaho Lujza szülővárosát említette legkevésbbé a rádió s nem forgatta film­jére a Híradó. Persze, ennek okát is tud­ják: nem a rádió az oka ennek mulasztás­nak, sem pedig a film-gépész, hanem a cseh járőr; a járőr, amely úgy odatelepedett a Losonc—Rimaszombat között elhú­zódó útra, hogy nem bocsátotta át a rádió autóját a rimaszombati be­vonuláskor. Már a szabatkai puszta határában járt a magyar rádió gépe, amikor a cseh járőr elébe állott, visszaküldte s csak hetven kilométeres kerülő után tudott a rádió is, a film is a rimaszombati piactérre jutni. De ekkor már késő volt. De váiták pedig a-rimaszombatiak a magyar katonaságot. Jobban talán, mint másutt, ha ugyan job­ban egyáltalán lehetett. Rimaszombat pontosan a néprajzi határon épült, kelet, dél, nyugat még magyar falvakat lát a válros körül, de észak már Cserencsényt, az első szlovák községet a kanyargós Rima mentén. A város, Gömörország, pa- lócia fővárosa, háború előtt százszázalé­kosan magyar volt, a- fordulat után azon­ban oly nagy rohammal akarták bevenni a iiszolci, rőcei, breznói, haesói szlovákok a- várost, annyira megszállták a távolról érkezett csehek is, hogy még új húsz év: g'áz őslakos rimaszombatiakat kinyomja helyéből az északi jövevény. Nagy tűzzel rendezkedtek be, építettek és alapítottak, végül nem maradt meg a város magyar­sága számára csak a városi közigazgatás, meg néhány társaskör, elsősorban a „Ma­gyarság Végvára“, a Polgári Olvasókör. Magyar szemponthói kihalttá akarták tenhi, eltüntetni a magyar glóbuszról s csak a magyar szívósság, a rimaparti dac. a paíócfaj rendíthetetlen derűlátása mentette meg itt a magyarságot. Meny­nyit szenvedtek pedig s mennyi rima- szombati ült a kassai, illavai lipótvári, besztercebányai börtönökben, túsznak, rabnak, gyanúsítottnak, némelyek három- saor-négyszer is... Ezéit sajnálta aztán Rimaszombat városa, hogy a nagy s szép bevonulás alkalmával „elsikkadt“ az or­szág figyelme elől... Egyetlen egy kép jélént meg valamelyik képeslapban a városról, öreg rimaszombati házat akart ábrázolni, de a legöregebb emberek .sem emlékeztek olyanforma házra, amilyet a kép mutatott, később derült ki aztán, hogy egy breznóbányai ház képét tet­ték meg a nagy sietségben rimaszomba­tinak ... Érdemes lenne pedig lefényképezni még ma is például Ferenczy Istvánnak, az első magyar szobrásznak márvány- arcmását a református templom oldalá­ban. Egy bosszúálló eseh-szlovák nem tu­dott mast rombolni, fogott tehát egy nagy követ s teljes erővel belevágta a carrarai márványba. Leütötte a szobor orrát, a tettes kő pedig, emlékül, ott fekszik a szobor mögött ma is. Ezt a követ s ezeket az ütéseket nem felejtik el a rimaszombatiak. A városi erdész ebédlője A rimaszombatiak legkeservesebb baja most a határvonal. Ez a határvonal ott húzódik a város szélétől egy kilométer­nyire, a törökök építette Rimahídon ke­resztül. Nem jó ez a határvonal se a déli, se az északi rész népe számára. Minden­képen északabbra kellene húzni vagy tíz kilométerrel, ha azt akarjuk, hogy Rima­szombat szabadabban, ütemesebben léle- kezhessen. A Rima völgyének északi fék, vésű községeiből élt a város, most ezek mind el vannak vágva tőle. El van vágva Nyustya és Rimabánya, Tiszolc. és Ráhó. De el a legközelebbi magyar községek is: Pádár és Pokorágy. Úgy hozzánőtt ez a néhány község Rimaszom­bathoz, gazdaságilag, szellemileg, mint Óbuda Budához, vagy mint Kőbánya Pesthez. S most csak nagyritkán, lopva, rejtőzve s ezer izgalommal fűtve bujdosik a pokorágyi magyar a rima- szombati uceákba. Titokban, félve hoz tak a városba néhány karácsonyfát, a pokorágyi hegyek üdvözletét. Pokorágy- nak, Pádárnak, de Cserencsénynek, Nyus- tyának is, legfőbb vágya, hogy Magyar- országhoz, Rimaszombathoz tartozzék: csak így élhetnek meg, csak így szívhat­nak éltető levegőt. S hogy ez az ideiglenes hatr hogyan vágta szót az „élettereket“, arra legszebb példa a rimaszombati városi erdész esete. A városi erdész a város tulajdonát képező Szabatka-pusztán lakik. Ez a puszta két és fél kilométerre terül el a várostól, tehát csak egy kis séta, odáig. De mit tesz a határvonó Ceruza: a határ úgy rajzolódott meg, hogy az erdész lakásának közepét met­szette ketté. Az ebédlőasztal Magyar- országon van, a szekrény Szlovákiá­ban. Az istállóajtó magyar földön, a tehenek azonban Szlovákiában bőg­nek szénáért... A városi erdész hó­napok óta nem tud hazamenni. De elvágták Rimaszombat minden ki­rándulóhelyét. elvágták kereskedelmének „hádtáp vonala it“, a községeket, el az erdejét. • Nyustyáról üzengetnek a népek Rimaszombatba, hogy szeretnének ma­gyarok lenni. Az ellenpropaganda is dol­gozik azonban a Szinyec alatt fantaszti- kusabbnál fantasztikusabb híreket közöl a rimaszombati állapotokról. A rima- szombatiak alig győznek üzengetni vissza, hogy semmi álhír nem igaz, mindenki él s Örül magyar voltának. Volt úgy, hogy egy Rimaszombat­ban élő, nyugdíjas, kitűnő magyar lelkésznek ki kellett ballagni a szlo­vák-magyar határra s ott megmutat­nia magát vejének, leányának, mert azok ott, Nyustyán, azt hallották, hogy apjuk már nem is él. Amikor a derék pap mosolygósán s bizonyos magyar büszkeséggel jelent meg a Rima-hidon, gyerekei sírva borultak a nyakába... Ez a nyustyai s tiszolci propaganda sze­retné aláásni az északi Rimavölgv lakói­nak magyar hitét s bizodalmát. Azt azonban nem mondja a propaganda, hogy Nyustyán és Tiszolcon zsúfoltan laknak a Rimaszombatból eltávozottak, mert nem akartak magyar földön élni.... Most derült csak ki, mennyi hivatalnok, tanár, jegyző, orvos, ügyvéd „szállt alá a he­gyekből“ annakidején Rimaszombatba, hogy ellepje a magyar életet. Most mind visszamentek Észak-Gömörbe s ha so­káig nem történik a lakásépítkezéseknél kedvező változás, akkor „valami botrány fog kitörni“, — mondják a nyustyaiak. A gimnázium Tiszolcon, a bíróság Nyus­tyán, a polgári iskola Rimaráhón van. Mondják s ez hiteles: Nyustyán huszon­ötén is laknak egy-egy lakásban. Sok üres ház áll most, lakók nélkül, Rimaszombatban. Ilyenkor látszik meg, hogy nem a rima- szombati „gyüker“-nek ment jól, semmi­A budapesti Nemzeti Színház a „Mizan­tróp“ felújítása után eredeti külföldi be mutatót nyújt közönségének. Február 4.-re tűzte ki a színház John Knittel svájci írónak „Via Mala,“ című erőteljes drámai alkotását Rédcy Tivadar fordí­tásában. A darab tárgya egy súlyos lelkiisme­reti probléma, amelyét Andreas Richenau vizsgálóbíró él át. Knittel drámája, amely nemrégiben regény formájában is Film készül . Pershing tábornok életéről Newyork, január 9. Pershing tábornok, aki a világháború alatt az Európában harcoló amerikai hadsereg főparancs­noka volt és jelenleg élete alkonyát ari­zonai farmján tölti, most fejezte be em­lékiratait, amelyek nem mindennapi ka­landokban gazdag katonaéletet tárják: az olvasó elé. Hír szerint egy hollywoodi filmgyár már lépéseket tett, hogy a híres tábor­nok életrajzának megfilmesítési jogát megszerezze. Úgy látszik, hogy már biz­tosak a tábornok beleegyezésének meg­szerzésében, mert már ki is jelölték a film főszerepének eljátszására Gary Coo­pert, az egyik legkiválóbb hollywoodi filmszínészt. (* *) A magyar-lengyel barátság ünnepe volt a párisi „magyar bál“. Parisból je­lentik: A párisi magyar kolónia, mint minden évben, ez idén is fényesen sike­rült bált rendezett A francia rádió hely­színi közvetítést adott le a bálról és meg­szólaltatta a Párisi Kölcsönösen Segé­lyező Magyar Egylet alelnökét, Dubrav- sk'y Róbertét, valamint a bálon résztvevő francia közönség tagjait is. Különös ér­dekessége volt ennek a bálnak az a kö­rülmény, hogy az idén először eljött a bálra a félmillió tagot számláló francia- országi lengyel kolónia elnöke, továbbá a különböző lengyel egyesületek, front­harcos alakulatok elnökei is, hogy a lengyel-magyar barátság mellett tanúsá­got tegyenek. Regamer, a lengyel egy­letek szövetségének elnöke, pohárköszön- tőjében magyarnyelvű befejező szavak­kal éltette a ma gyár-lengyel történelmi barátságot. képen sem az őslakos kanalazta le a re­publika tejfelét, hanem a „jött-ment“« Ezek az idegenek húsz év alatt jobbal® megszedték magukat s szebb házakat építettek, mint a rimaszombatiak ötven év alatt. A tisztviselőtelep s a „szövetke­zeti házak“ utcáiban igen sok az üres ház. Lakásgond egyelőre nincsen Rima­szombatban, de ha a megyei közigaz­gatás megindul, ha a környező községek népe szabadon járhat be Rimaszombatba, lm a gyárakban is újralendül a munka, akkor bizonyára ismét lesznek lakói az üres lakásoknak s újra fellendül a régi, rimaszombati kereskedelem. A város egyelőre a határváros különleges életét éli, abban bízva, hogy a magyar újesz­tendő csak jót hozhat. (sz. V.) megjelent a magyar könyvpiacon, tele van feszült drámai helyzetekkel c két­ségkívül az utolsó idők egyik legerede­tibb írói munkájának nevezhető. Andreas Richenau szerepét Uray Tiva­dar fogja alakítani. A darab különleges svájci miliőt érzékeltető díszleteit Hor­váth János tervezi. Az előadás rende­zője Nagy Adorján lesz. A darab szerep- osztása felett néhány napon belül törté­nik döntés. (*) A kultuszminiszter kiküldötte Ko­máromban. Komáromból jelentik: vitéz Haász Aladár dr. kultuszminiszteri osz­tályfőnök és Say Géza dr. min. osztály- tanácsos, a kultuszminisztérium művé­szeti osztályának vezetői Komáromban megtekintették a város építészeti, művé­szeti műalkotásait, megtekintették a Jó­kai Egyesület gyűjteményeit és a város­ban játszó színtársulatot. Fülöp Zsig- mond városbíróval megbeszélést folytat­tak a Szent István év és a felvidéki fel- szabadulás megörökítésére szolgáló ^ mű­emlékek előkészítése tárgyában. (*) A SzMKE-szervezetek újra erős munkához láttak. Komáromból jelentik: A Felvidék örömteljes visszacsatolása alatt s néhány hétig utána, a kultúregye- sületek munkája elcsendesült. A visz* szacsatolás ideje éppen a kultiírmunka kezdetére esett s így a munkakezdés ideje kissé eltolódott. A SzMKE szerve­zetei most, karácsony után, nagy lendü­lettel folytatják a nemzetépítő, magyar­ságmentő kulturális munkát. Karácsony­kor, újévkor igen sok kultúregyesület rendezett előadást, megünnepelték a fel- szabadulást s a kormányzó névnapját. Partosújtelepen Berecz Zsigmondné ren­dezésében színdarabot játszottak, Duna- mooson karácsonykor teaestély volt, Szil­veszterre pedig műsorral egybekötött „Piros-fehér-zöld“-báIt rendeztek, ezen Nehéz Ferenc látványos színdarabját is előadták. A bucsi szervezet Borka Géza dr. „Muskátlis ablakok“ e. színdarabját adta elő. Ugyancsak Bucson tartott elő­adást Szombathy Viktor főtitkár és Ne­héz Ferenc titkár. Bátorkeszin új szer­vezet alakult, a központi titkárság reszt- vételével. Tiszteletbeli elnök fíörieh Béla dr„ az ismert kultúrember, elnök Sztruhnr Rezső dr. esperesplébános, tit­kár Balek Ferenc lett. A SzMKE folyó­irata, a Magyár Vasárnap, a közeljövő­ben újra megindul, úgyszintén szétküldi a központ az előadási anyagot s a kör­leveleket is. (*) MEGHALT CATO EU DOBI AN, A HIRES ROMÁN DRÁMAÍRÓ. Bu­karestből jelentik: Románia egyik leg­ismertebb színműírója, Cato Eudorian, vasárnap 62 éves korában meghalt. Az elhunyt a román színpadi írók szövet­ségének elnöke és a bukaresti Nemzeti Színház fődramaturgja volt. (*) A kassai SzMKE körzeti titkárság új címe. A SzMKE kassai, körzeti tit­kársága közli, hogy új lakáscíme: Hal- tenberger Ince, KaSsa, Deák Ferenc-utca 14. szám. Ide intézendők az összes hivata­los levelek, SzMKE-megkeresések, ame­lyek a keleti titkárságot érintik. (*) Mussolini végighallgatta a „Tristan és Isolde“ előadását. Rómából jelen­tik: A királyi operaházban Wagner „Tristan és Isolde“ című dalművének második németnyelvű előadásán vasár­nap este megjelent Mussolini is. A duee két fia: Vittorio és Bruno társaságában nézte végig az előadást. AZ IGAZI VAD ASZ ÖRÖME! AZ IGAZI VAD ASZ ÖRÖMÉ! Kézdivásárhelyl am _ _ _ £ című gyakorlati B E N K ö FAL.: ^ J íÜl M vadászati szakkönyve Felöleli a Magyarországon előforduló fontosabb vadfajok ismertetését, azok telepí­tését, gondozását és vadászatát. Tartalmazza a vadászati fegyvertant, bemutatja az összes modem fegyvereket, a különböző államok fegyvertipusait. Leírja a ható­sági fegyvervizsgálat, belövés, puskavásárlás, célzó-távcső stb. stb. nélkülözhetetlen ismertetését. A lőszerekről szóló fejezetben a lőporok, golyók, sörét, fojtás és töl­ténykészítés részletes leírását nyújtja, majd a fegyverrel való lövés elméletét adja a belső és külső ballisztika kln^eritö ismertetésével együtt. Végül a lövés művé­szete, a vadász felszerelése, a hajtó, a vadászkutyák, a solymászat, falkavadászat, uhuzás, vadászatrendezés, vadásztársaságok, vadorzók stb. stb. ismertetése után tartalmazza a vadásztörvényt és az idevonatkozó rendeleteket is. Ara díszkötésben 10 pengd Megrendeléseket utánvéttel, vagy az összeg előzetes beutalása ellenében forduló postával intézünk eL Ha ajánlott küldést kíván, úgy 50 fillér beutalását is kérjük. Az utánvételes küldés 90 fillérrel drágítja a könyvet Pfeifer Ferdinánd (Zeidler Testvérei«) nemzeti könyvkereskedése Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 5. Telefon: 18-57-30,18-74-00. SziDHÁZ-Kön^KOKRIRA, Svájci drámát mutat be a budapesti Nemzeti Színház

Next

/
Oldalképek
Tartalom