Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-22 / 39. szám

19» DECEMBER 22. CSÜTÖRTÖK WtuvVxrrthiiM! ff Cicino gróf szerdán Mezőhegyesen vadászott Á kormányzó különvonatán vitte vendégét Mező­hegyesre — Az olasz sajtó beszámolói Ciano útjáról Magyarország egy megujhodott nemzet nagyszerű képét mutatja" UGMpiB AJÁN AJÁNDÉKKOSÁR 0b tlf Mezőhegyes, december 21, A tegnapi jól sikerült gödöllői vaddisznó- és szarvas­vadászat után Horthy Miklós kormányzó 'vendégét, Ciano gróf olasz külügymi­nisztert, Mezőhegyesre az állami ménesbir­tokra vitte el vadászni apró vadra. A kormányzó, az olasz külügyminisz­ter és több meghívott vendég éjfélkor a kormányzó különvonatán a Nyugati- pályaudvarról indult el Mezőhegyesre. 'A meghívott vendegek között volt Ciano gróf olasz külügyminiszter kíséretének tagjai közül Buti Gino nagykövet, Natali főkonzul, kabinetfőnök és Marieni őr­gróf konzul, személyi titkár, továbbá V inéi gróf budapesti olasz követ és Re- vedin gróf, a budapesti olasz követség titkára. Magyar részről Csáky István gróf külügyminszter, vitéz Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter, nemes- kéri Kiss Géza vadászmester, Urbán Gáspár báró országgyűlési képviselő, Horthy Jenő, a kormányzó két fia: Horthy István és ifj. Horthy Miklós, to­vábbá korompai Brunswik György ezre­des, útimarsall es Scholtz Andor folyam­n őrkapitány, a kormányzó szárnysegéde vett részt a vadászaton. Ott volt még Lepkowski Szaniszló volt budapesti len­gyel követ, a lengyel köztársasági elnök kabinetfőnöke is. Részt vettek még a vadászaton Teleki Mihály gróf földművelésügyi miniszter, Kállay Miklós, vitéz Bobory György, a képviselőbáz alelnöke, Vay László báró miniszterelnökségi államtitkár, vitéz Lukács Béla földművelésügyi államtit kár, Szép László miniszteri tanácsos, akik már tegnap délután elutaztak Mező­hegyesre. A kormányzó különvonata reggel fél hét órakor érkezett meg Mezőhegyesre. A vadászat vendégei reggel nyolc óra­kor a mezőhogyesi kaszinóban reggelin vettek részt, majd félkilenc órakor megkezdődött a va­dászat. A vadászat első része délig tartott és fél egy órakor ebéd volt az egyik tanyai iskolában. Ebéd után sötétedésig folytat­ták a vadászatot. A különvonat három­negyed Öt órakor indult vissza és fél tíz órakor érkezett meg a Nyugati pálya- udvarra. Eljöhet az idő, amely meghozza Magyar- országnak a kedvező alkalmat, hogy békés úton visszatérhessenek kebelére az országon kívül maradt magyar kisebbségek" Róma, december 21. A ma reggeli olasz sajtó is Ciano gróf külügyminiszter bu­dapesti látogatásának a jegyében áll.. Az olasz lapok vezető helyen szó sze­rint közük Csáky István gróf magyar külügyminiszter pohárköszöntőjét és Ciano külügyminiszternek a pohárkö­szöntőre adott válaszát. A lapok külö­nösen kiemelik a két beszéd egyes ré­szeit, neveztesen a magyar külügymi­niszter beszédéből a magyar hála kife­jezését Mussolininak a magyar igazság érdekében végzett munkájáért, Ciano gróf beszédéből pedig különösen aláhúz­zák azt a kijelentést, amely szerint Olaszország dunai politikája a Ma­gyarországgal való barátságon, a ró- ina-berlini tengelyen és a Belgráddal való megegyezésen alapszik. A lapok színes tudósításokban számol­nak be a tegnapi vadászatról és egyes lapok közlik az első Budapestről távira­tozott fényképeket is, amelyek a vadá­szat egyes jeleneteit ábrázolják. Az olasz tudósítók beszámolnak to­vábbá a budapesti olaszok üdvözléséről, majd pedig kiemelik a magyar ifjúság hálájának nagyszabású megnyilvánulá­sát Ciano gróf és Olaszország iránt. A Lavoro Fascista közli budapesti kü löntudósítójának, d’Andreának jelenté­sét. A tudósító a látogatás politikai je lentőségével foglalkozva a következőket írja: Magyarország számára a döntőbírás­kodás új korszakot nyitott meg. Fontos kérdése a nemzetközi életnek a bolse­vistaellenes küzdelem. Itt van azután a dunai helyzet kérdése, amelyben Magyarországra területének megna­gyobbodása folytán nagyobb felada­tok várnak. LálTrt biztosítanak. Az olasz tudósító ezután beszámojo/a Határozott megoldást n> magyar reformtörekvésekről és. meg jegyzi, hogy amikor mindezelj á-Trefor mok valósággá, válnak, Magygifojpzágnak korszerűbb és az új időkhjte jobban al­kalmazkodó benső bere^lBez kedése lesz Mi, olaszok, őszintén klánjuk, hogy Ma­gyarország szilárd ymitika'i berendezked|sű orsjrag 1< ARIIN d A Telegrafo közli főszerkesztőjének, Ansaldonak „A magyar politika a döntő­bíráskodás után“ című budapesti tudósí­tását. A cikkíró rámutat arra, hogy a felvidéki magyar területek visszatérése nagy örömet okozott. A belvederi hatá­rozat a nemzetiségi elvet fogadta el ala­pul. Magyarország belátta, hogy az új Magyarország feladata olyan magyar állam létesítése, amely tömör egységben egyesíti a magyar fajhoz tartozó összes elemeket. Ami a belpolitikai helyzetet illeti, Imrédy Béla miniszterelnök, Horthy Miklós kormányzó támogatása foly­tán megkezdhette refornimuukáját, amely nagyszabású földreformra és a zsidó kérdés megoldására irányul. Ansaldo ezután Magyarország külpoli­tikájával foglalkozva hangoztatja a rónia-berlini tengellyel való együttmű ködés történelmi szükségességét. A Jugo szláviéhoz való viszony javulásával fog lalkozva, a tudósító azt írja, hogy eljöhet az idő, amely meghozza Ma­gyarországnak a kedvező alkalmat, hogy békés úton visszatérhessenek kebelére az országon kívül maradt magyar kisebbségek. A Giornale d’Italia különtudósítója a többi között ezeket írja: Magyarország, amely a háború utáni évek sok szenve­dése után most új életet kezdett, meg Indult a belső reformok útján. A mező gazdasági kérdést erélyes kézzel fogja rendezni a kormány. Megjavítják a mezőgazdasági munkások életszínvona lát. A mezőgazdasági munkások számára a kplajezo biztosítás révén nyugodt öreg­uyer a kérdés és bő életlehetőségeket nak az elhelyezkedni akaró / előtt. zsidó­nyit­ifjak Corricro della Sera részletesen beszá- Imródy-kormány reformtörekvé- liangoztatja, hogy ezeknek döntő ’fontosságuk van a magyar nemzet jövője szempontjából. Az Imrédy-féle tervek megvalósítják a földreformokat. A magyar nemzet, amelynek külpolitikája a Rómával való barát­ságon alapul, összhangban az olasz­jugoszláv viszonnyal és a lini tengellyel róma-ber­a nagyszabású szociális program folytán megnövekédett tekintéllyel töltheti be Közép Európában azt a küldetését, amely a nemzetközi béke és az egész civilizáció érdekében őt megilleti, A Resto dal Carlino különtudósítója hangoztatja, hogy Magyarország szilár dán áll a róma-berlini tengely mellett. Ami a belpolitikát illeti, Imrédy Béla, aki az ország legkiválóbb pénzügyi és gazdasági szaktekintélye, egész sor refor­mot készített elő. Ezek közül különösen fontos a földreform, amelynek megvaló­sítása eddig a legnagyobb nehézségekbe ütközött. Imrédy Béla, azonban olyan ter­vet dolgozott ki, amely lehetővé teszi, hogy az ország gazdasági egyensúlyának M / tö­felborulása nélkül munkások nagy mege jusson földbirtokhoz. Magyarország, amely tele van új energiákkal, egy megujhodott nem­zet nagyszerű képét mutatja. Magyarország e megújhodása is Musso­lini politikáját dicséri, amely mindig arra törekedett, hogy a kisebb nemzetek­nek is meg kell adni a politikai és gaz­dasági szabadságot, hogy szabadon fej­lődhessenek és az európai együttműködés fontos tényezőivé válhassanak. Románia új külügy­minisztere Gafencu volt államtitkár, a bukaresti Timpul főszerkesztőié Bukarest, december 21. Petrescu Com- nen külügyminiszter lemondott tárcájá­ról. A király a lemondást elfogadta és Grigore Gafencut nevezte ki külügymi­niszterré. Gafencu szerdán délután egy órakor tette le az esküt az uralkodó ke­zébe. Az új külügyminiszter a Vajda-kor­mányban külügyi államtitkár volt. Eb­ben a kormányban a külügyi tárcát is Vajda miniszterelnök vezette. Gafencu az Argus és a Timpul bukaresti lapok igazgatótulajdonosa. Gafencu, az új román külügyminisz­ter 1892-ben született és a párisi egye­temen avatták a jogtudományok dokto­rává. Tanulmányai befejezése után mint újságíró dolgozott, majd rés-ztvett a vi­lágháborúban és több kitüntetést szer­zett. 1922-ben átvette az Árgus című gaz-1 dasági lap vezetését, majd 1987-ben meg­alapította a Timpul eimű lapot. 1928-ban a nemzeti parasztpárt kormányában mint a külügyminisztérium vezértitkára vett részt, később pedig külügyi, majd közlekedési és kereskedelmi államtitkár lett. A magyar és német kisebbség kérdése Bukarest, december 21, A Nemzeti Újjá. születés Frontja, vasárnap tartja első nagygyűléseit. Három ilyen nagygyűlést tartanak. Az egyik Kolozsvárott lesz, ahol Vajda-Vojvoda Sándor volt minisz­terelnök a főszónok, a másik nagygyű­lést KisenevbCn tartják meg, ahol Vei- teanu tábornok beszél s a harmadik nagygyűlés Krajovábán lesz, ahol Arge- toianu koronatanácsos mond beszédet. Az úgynevezett történelmi népcsopor/ tok, a magyar és a német népesonyfrt vezetői a Nemzeti Újjászületés Framtjaj elnökségéhez kérdést intéztek, hoay / 7. / az egyenlőség elve alapján a/uép<s«' portok tagjai is együttníííködbít- J i 4 < nek-e az újonnan a lak pit egység- / , párttal. / *V íi S ■ tMm V1 A párt elnöksége még nem adotCVálaszt az érdeklődésre. megjelenését- Egy másik napilapot pedig, a Patria-t, amely Maniu volt miniszter­elnök lapja volt és Kolozsváron jele*»* meg, betiltották. 12.000 szlovákiai és kárpátaljai kiutasított család van Magyarországon Budapest, december 21. A szlovákiai rendőrhatóságok naponta kiutasítanak a köztársaság területéről magyarokat s el­sősorban azokat, akiknek illetőségi vagy. születési helyük a felszabadult területre került. Különösen sokat utasítanak ki Pozsonyból s ezek a kituasítások örökre szólnak, minden részletezett indokolás nélkül azzal a megjegyzéssel, hogy az in­dokolás felsorolását a rendőrigazgatóság államvédelmi okokból mellőzi. A Szlová­kiából kiutasított családok száma megha­ladja a 12 ezret. Jó meleg téli kötöttáru inunk olcsón á A Lapbetiltás, lapmegsxünés Bukarest, december 21. A Bukarestben megjelenő Droptatae napilap, a nemzeti parasztpárt lapja kedden beszüntette harisnyaházban a fóminéségek szaküzlete ludapsf, Ihcczi-út 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom