Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-25 / 42. szám
22 TFTiftTWVl •. 1938 DECEMBER 25. VASÁRNAP. Egészen „nagyos“ a következő ábrákon 'Átható ünneplórnjia- ' Ugyeg a. mellény*, szerű, elejerésze. Az utolsóelőtti kisleányruha — akár rózsaszínűi akár világoskék szövetből készül is — igen kedves. Le* fogott berakások és tarkán hímzett ábrák díszítik. A háttérben látható matróz* ruhát hosszú, bővensz^bott nadrág teszi „ünnepélyessé“. Radvátíi/l Magda. KERECSÉNYI ANTAL: A barát, meg a komédiás (Novellák, Stádium-kiadás, 1938) . Vasárnapi divatlevél Karácsony este sejtelmesen gyulladnak fel a karácsonyfák örömlángjai. Az ezüst- dszes ágak' alá felhalmozott ajándékok nemcsak a beteljesült' csodákban hívő apróságokat, de ebből az illúzióból róges- régen kikopott felnőtteket is ellágyítják. A gyerekek elfogult örömén keresztül bennük is feléled a gyermekkoruk első hintalovas és hajasbabás emléke. Ugyan a mai karácsonyfák alá, a hintalovak és . hajasbabák mellé, már sok modern és zavarbahozóan újfajta játék is kerül. De a takarékos mamáktól származó, prózai tartalmat sejtető csomagok ugybnúgy megtalálhatók körülöttük, mint a messzi ‘karácsonyesték fenyőfái alatt. É3 az aj "mellőzés, amelyben ezek a hétköznapi tar-, ' talmú csomagok részesülnek, ólján pon-' tos megismétlése a hajdani nemtörődömségnek, hogy a felnőttok modern játék- ' szerekkel megzavart visszaemlékezései — egészen kiegyenlítődnek ... , A csomagokat a praktikus mamák, nagymamák és nénik vásárolják. Fehér selyempapírba csomagoltan és ezüst szalaggal átkötve igyekeznek a játékok^ mesevilágába becsempészett „szükséges“ ajándékaikat tetszetősebbé tenni. Ám ez; a praktika mit sem változtathat már az! előre várható sikertelenségen. Mert a fel-! nőttekkel ellentétben, a gyerekek egyáltalában nem lelkosednek a „szükséges“ karácsonyi meglepetésekért. Éppen csak a mamák vetnek megelégedett pillantásokat a kriszkindlipénzből lecsípve vásárolt ' harisnyás, fehérrieműs vagy ruhaanyagos kisebb-nagyobb csomagok felé. Meg a rokonság hasonlóan „hasznos“ ajándékaira. Ami viszont szintén érthető! A gyorsan fejlődő és mozgékony apróságok ruhatárának jóknrbantartása — állandóan napirenden szereplő probléma. Minderre ráadásként: a gyermekdivat is folyton változik és a mamákat bájosabbnál-bájosabb . ötletekkel hozza kísértésbe. Célszerűség az irányadó ... * Milyen a téli gyermek divat? Folytatása eddigi kedves, gyerekes viseletnek. A bevált ruhaformáik, szabások és díszítések továbbra is „divatosak“ maradtak. így például az apró divathölgyek övnélküli, kényelmes ruháján és a kis gallérok könnyen átváltható mosóblúzra felgombolt szövetnadrágos viseletén semmit sem változtatott a divat. Beszámolónkat a legaktuálisabb ruhadarabon a téli kabáton kezdjük. Itt bizonyos fokú elkülönülés és szabás beli eltérés rmitakozik az ötéven aluli és az azon felüli formák között. Az öt esztendőn aluli kislányok rövid felsőrészre dolgozott, körben beráncot, vagy hátul pár mély berakással bővített kabátot horda nak. Egyszóval a gyermekdivat irányítói az öt-hat év alatti korosztálynál a kabátkák szabásánál is azt a formát tartják Világoszöld, sárgásdrapp, búzakék, ko- rálpiros és fehér a „divatszínek“. Bolyhos premutánzatok, puha velúr és angóra szövetek szerepelnek a legtöbbet. Uj kabátok... Az ötéven felüli kisleányok kabátvise- lete bizonyos fokig a gyerekvilág testvérpár ideáljának az angol királyipár két kisleányának öltözöködése után idomul. A hercegnők angolos egyszerűségű garde- róbját még a vezető párisi gyermekdivat szalonokban is lelkesen utánozzák. Ami pedig nagy szó! A derégbaszabott, innen pedig öt prineessz résszel bővülő, két gombbal csukódó, puhagalléros kabát- fazónjukat is gyorsan utánadolgozták. Most télen pedig — a világ minden táján — ez a legnépszerűbb kabátforma. Olyannyira, hogy mellette még az egybeszabott, sötétkék „matróz“ télikabátok egy kissé a háttérbe szorultak. Budapesten nem jelenetett „forradalmi“ változást ez az új kislány-kabátfazón, mert lényegében — az itt már régóta hordott „lengyelkék“-nek a szabását követi. Talán csak nem annyira derékbaszabott a szűkebb felsőre; az alja viszont néni behúzással, hanem harangrészek összedolgozásával bővül. A kerek, maga« gallér mindkettőn megtalálható. Ezzel szemben az „új“ kabáttípusnál bevágott zsebek helyett inkább a rásteppelt, nagy zsebeket alkalmazzák. Párisban a koracsszel tartott bemutatókon láttunk néhány olyan modellt, melynél a szűk felsőrészt — a kettős átgombolások mentén poszománt- szerü dísz díszítette. Ezeknél a modelleknél a „magyaros jelleg“ még szembetűnőbb volt. Mint nem mindennapos és ügyesen alkalmazható ötletet, leírjuk, hogy a Párisban látott gyermekkabátkákon a magyaros zsinórozáshoz hasonló át- gombolás nem lapos vagy gömbölyű fényes zsinórból; hanem magának a szövetkabátnak az anyagával bevont, gömbölyű zsinórból készült. Ez a megoldás a kabátkákat igen eredetikké tette. Természetesen, csakis aránylag puha és vékonyabb szövetből vagy posztóból utánozható... 3zzgú: ntaibq qmmi msb mebsmb mebse Shirley — mint divatdiktátor . . . Az egybeszabott angolos kislánykabátok az idén — a gyermekdivat listáján — csak a második szám alatt szerepelnek. De mindez — valószínűleg — az eddigi népszerűségüket neminen befolyásolja... Továbbra is sötótebb szürke és sötétkék az ilyen egybeszabott angolos kabátoknak a „színe“. Az ötéven aluli színskála itt annyiban! alakított ruhák felfrissítéséhez igen megfelel. És a kisfiúk? Az ő viseletűk konzervatívabb a leányokénál. A már említett felgombolt — mosóblúzból és szövetnadrágból álló praktikus — fazon vezet. Aztán a kétrészes, lehetőleg sokzsebes fiúruha! A röyid- ya.gy hosszúnadrágos matróz-.; ruha továbbra is a kedvenc „üneplő“. Az módosul, hogy a pasztelszínek pár árnyalattal mélyebbre sötétednek és a fehér helyébe a világosszürke, a piroséba pedig a sötétkék kéről. öt éven aluli kisfiúk igen kedvesek a világos mosóselyemblúzból, bársonynadrágból és nyitott bársonykabátkából álló „együttesükben“. ezem előtt, amit a ruháknál alkalmaznak. A felnőttekével teljesen ellenkező az a szokás, hogy a kisleány kabátokra egészen kevés préme tadnak. Csupán a kerek „bubigallérkát“ készítik prémből. Már a mauzseí tát is rendszerint coak keskenyebb prémosíkkal szegélyezik. A zsebek széléről egészen eltűnt már n szőrmedísz. Ezzel szemben majdnem minden kis kabáthoz vagy csali a kabát szövetéből vagy prémmel kombináltan — muff is készül. Azt azonban, hogy a felnőtt hölgyek divat,tervezői a gyermekruhatárból kölcsönözték-e a pici szövetmuffok ötletét, vagy — fordítva történt-e a dolog, mind- Czideig egyik fél sem árulta el. De, hogy úgy az öféven aluliö ^júint a dóval ötéven felüli divatdúmók nagyon megszerették és egyforma előszeretettel használják —* arról mindenki személyesen fmeggyőződhetik itt Budapesten, ahol muffba dugott ^(ízekkel ^é ladgál... / apui használt és uj sídeSUM&swflfejeR TALOÄ. BILBIABDOK, jépszekrá- □VÖF/SZKÜZÖK és felszerelések igen st, Heiner, Király-utca 25. szám. SZÉKEK, A§ nyék, alpacca olcsón. Budajl Hasonló szabással készülnek a gyermekbundák is. Az igen mérsékelten kibővülő, egybeszabott forma vezet, melyet — hogy változatosság is legyen — hol simán bevarrt, hol kissé kiugró, úgynevezett „puffos“ ujjal készítik. Itt-ott látni derékba szabott fazonokat is. Nagyon kedves volt egy egészen világosszürke, hazai bárányszőrméből készült kabátka, amely világosbarna bőrrel bevont zsinór- átgombolással csukódott. A ruhák terén viszont a kis Shirley Temple garderóbja a döntő. Vidám, legtöbbször hímzéssel, aplikációkkal vagy fodros gallérkákkal díszített ruhái, a filmeken keresztül, egykettőre kihatással voltak a gyermekdivatra. A kis Shirley- nek — jobbanmondva a fürtösfejű „sztár“ ruhatervezőnek — köszönhetjük, hogy a hímzés és az aplikáció ma olyan nagy szerepet játszik a kisleányrúhák díszíté- ''sében. Shirley filmjein keresztül vált népszerűvé a világos blúzocskából, magasra felgombölt, skótkockás, rakott szoknyából és derékon felniig érő, egyszínű boleróbái álló „kisleánykosztüm“ is. Leg utolsó filmjében népies motívokkal hímzett gallérkát és kézelőt hord. Ez az ötlet — nyersszínű vászonalapon magyaros motívokkal összeállítva — akár új, akár Divatképünkön néhány szép, téli gyér mekruhamodellt mutatunk be. A bal szélső kislcányábrán derékbaszabott téli kabát látható. Magas fazónlcihajtó és a kabátka búzakék posztójával bevont zsinórokból készült díszítés teszik változa tossá, A következő ábra — nagyobb kisleá nyolcnak alkalmas — ünneplő ruhát visel amely úgy bársonyból, mint puhaesósű szövetből szép. Díszgombokkal felgombolt, övvel egybeszabott elejerész és húzott gallérka élénkítik. A szoknyája ha rangszabású. A harmarik ruhácska új piros angórábóí eredeti. Az ujjai lcétsze rese. Ezeket — az oldalrészekhez hasonlóan — apró bevarrápfíirdíszítik. Fehér csukottszélű, mosóselyembál készült ken dőoske díszíti a ki#gását.|Az előtérben látható kisfiúünngplőnek középkék vagy melegbarna §~ bárso A blúza píisszéfojro díszített r^zsaszí^ű N.&Lí<ta&9.-{pa\^i,^e.déÉ^. aMlté«»Cnn. szabjijftj^varrisr. Ipa-llag eredménye» ...U "..... _ „ toyesen átkópzem Budapest, Vámház-körnt 6. 3ÜET Mintha Knut Hamsun járt volna a mi hegyeink között, odafent, a Felvidék zegzugos útjain, a nagy Norvég áradó mesekedvelését juttatja eszünkbe, most ez a könyv, amelynek szerzője, Kerecsé- nyi Antal hajdani jóismerősünk, kedvelt elbeszélőnk a prágai évekből. A tátrai fenyvesek, a szepességi síkok és a csallóközi földek panarámája terül ki e novellákban, bűvös aranyszőnyegként, megrakva ennek a vegyesfajtájú földnek minden furcsaságával, mindennapi történéseivel, vidám és bús esetekkel. A novellák" cicomamentes nyelvezete olykor hevesen lüktet, mint a meredek partra ért hegyi patak, olykor csöndsen ejmélázik, akár a sík mezőkbe tévedt csermely. Alakjai mind ősmerőseink. A tssü- törtökhelyi kolostor Páter krizsója, a temetőkertben a psalmusait morzsoló falusi pap, a prágai szláv tengerben bajlódó csallóközi katona, börtöncellák fenekén pusztuló magyarok: mind-mind történeti szereplői az odafenti életnek. A felső Vág mentén álmodozó kúriák csöndes napjairól sokat tud a szerző, gyakran visszatér egy kis anekdotáért, ha már megfeketedik tollában a tinta. Fodormenta illatú szalonok édes kacagása trillázik bele néha a fojtott nyári éjszakába, míg valahol messze, a párázó hajnalban a vörös postakocsi siet szaporán az örök Szindbáddal... Elesett beszélgetések a tátrai fürdő balkonján, dús falusi ebédek utáni mókázások, derűs színfoltokként jelennek még Kerecsényi Antal palettáján. Nem végez nyaktörő stílusgyakorlatokat, megmaradt _ á régi, biztos úton, a magyar novellaírók jólbevált fegyverzetében. Csupa melegség, a szánakozás vagy a megtréfálás szelíd sugarai fonják be minden alakjat. Ez a konvv egyik ízes hajtása a felvidéki szellemnek, amely ott élt Mlkszáthban és Krúdy Gyulában is. KOVÁCS IMRE: A kivándorlás {Cserépfalvi-kiadás, Bpest 1938.) A negyedik nemzedék úttörői közé tartozik Kovács Imre legújabb könyve, a magyar sors szédítő mélységeibe világit be, a reflektor könyörtelen élességével, de az országépítők mcgtámadhatatlan jószándékával és becsületes hitével. Ez a könyv is bizonyítja, hogy az országvezetés csakis a valóság szemléleten épülhet fél és arra a kérdésre ad választ: mi a helyzet? A kivándorlás tárgyalása kiválóan alkalmas az ország gazdasági és szociális helyzetének alapos megvizsgálására. Kovács Imre a magyar kivándorlást természetesen belehelyezi az európai nagy kivándorlási mozgalmak történelmi folyamatába, amely mindenütt azonos okok hatására indult meg. Apiíg azonban a nyugateurópai országok a kivándorlásban' nem vesztették el pozíciójukat, a középeurópai népek elszegényedtek, mert mire innen megindult a kivándorlás, pl. Északamerikába, ott már az angolszászok voltak a boldog birtokló urak. Érdekes, hogy a 19. század .személyhajóforgalma szinte egészen a kivándorlás lebonyolítására volt berendezkedve. Európa országait, legfőképpen a Duna táján, ebben az időben ügynökök járták be. A nagy európai kivándorlás Magyarországos is belesodorta a nagy hullámba és több százezres tömegeket hajtott magával, főleg Északamerika felé. Nagyon helyesen, Kovács Imre, feltárja a Románia feló történt magyar népvándorlás szörnyű okait is. A hazai kivándorlási statisztika szerint 1899-től 1913-ig összesen 1,399.525 egyén vándorolt ki Magyarországról; ezt a súlyos számot megnöveli a •tornán kivándorlás statisztikája is. A növekedő számoszlopok árnyékában egy nemzet legértékesebb osztályának, a földmívelő nép tragédiája bontakozik ki. A mai magyarok világos szemmel látnak és józan ésszel gondolkodnak: „minden erőnkkel egy új Magyarország megteremtését szolgáljuk. Fiatal testünkkel fogjuk elállni a zsellérházak küszöbét, a külvárosok perifériáit és az irodák ajtaját s nem engedünk sen- Kkit . . . Ezt az országot minden magya- Vo/c hazájává tesszük, mert mindegyikünkre áll a költő örök ítélete: A nagy világon e kívül Nincsen szám odra hely. Áldjon vagy verjen sors keze, Itt élned, halnod kell1"
