Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-10 / 29. szám
2 TCTWMfla1938 DECEMBER 10. SZOMBAT gón mennyiséget. Ennek igen nagy jelentősége van szociális ás egészségügyi szempontból egyaránt. Szent-lvány a magyar társadalom megszervezéséről beszélt — A másik probléma, amelynek megoldására most a kormány rendelkezéseket tett, a tejakció. A tejkiosztást ugyanazon az alapon fogják végezni, mint a cukorkiosztást: a szociális és egészségügyi ráutaltság alapján. Az adatfelvétel három hónap munkájával már elkészült s ennek alapján körülbelül 10—17 millió literre lehet azt a tejmennyiséget becsülni, amelyet egy éven belül szétosztanak. Rendkívül nagymennyiséget jelent ez, nincs benne a székesfőváros és városai tejellátása, csupán a falvak népe, 206 új orvos, 500 Új kút —- Ezek az intézkedések — mondotta a továbbiakban Johan államtitkár -- azokkal együtt, amelyeket a kormány a közelmúltban határozott el, a falusi népegészség ügyére igen nagy haladást jelentenek. Csak az elmúlt napokban tették közzé azt a rendeletét, amely 206 új községi orvosi állást rendszeresít. Az orvost tehát sikerült közelebb vinni a falusi néphez. Ehhez járul még az ivóvíz-akció, mely azt jelenti, hogy a következő évben 506 helyen készítenek jő ivóvizű kutat, holott eddig, az elmúlt tíz év alatt, körülbelül 670 kutat készítették. Mindez azt mutatja, hogy rég nem történt ennyi a magyar falu egészségügyi kultúrájának érdekében, mint a legutóbbi időben. Szociálpolitikai kísérlet A „PRO HUNGÁRIA" NŐK VILÁGSZÖVETSÉGÉBEN A szövetség díszgyűlése a Felvidék felszabadulása alkalmából ■— Első föladat: megszüntetni a nyomort Budapest, december 9. Csütörtökön este rendkívül sikerült díszgyűlóst tartott az Erzeébet-körúti szabadelvű párti díszteremben a „Pro Hungária“ Nők Világszövetsége s a díszgyűlésen megjelent vitéz József Ferenc dr. királyi hercegi és felesége Anna királyi hercegasz- szony is, akiket lelkes ünneplés fogadtatásban részesítettek. A díszgyűlóst a Felvidék felszabadulásának alkalmából rendezték azok a magyar asszonyok, akik húsz esztendős kitartó és lelkes munkával dolgoztak a trianoni igazságtalanság jóvátétele érdekébem. A díszgyűlóst Márkus Lily zongoraművésznő nyitotta meg, aki Liszt Rákóczi indulóját játszotta tökéletes művészi technikával és a magyar érzés szív- dobogásos lüktetésével. Utána dr. Réthey Ferencné, alapító elnöknő mondott költői lendülettel teljes és a Felvidék felszabadításának örömeseményét méltató megnyitó beszédét. Beszédében különös melegséggel üdvözölte Szent-lvány József képviselőt, akit arra kért, adja át a felvidékieknek a magyar asszonyok lelke« örömét és szeretetteljes üdvözlését. — A felvidékiek elhozták hozzánk — mondotta — a Felvidék tiszta történelmi levegőjét József Ferenc dr. királyi herceg „Húsz év után“ című alkalmi költeményét szavalta el, hatalmas sikert aratva. A dísz- gyűlés legkiemelkedőbb eseménye Szenti leány József képviselő beszéde volt, amelyet többször szakított félbe a tetszés és lelkes együttérzés kifejezése. Szent- lvány meleg szavakkal tolmácsolta a magyar uszonyoknak a Felvidék üdvözletét s azután áttért a magyar társadalom nagy feladatainak fejtegetésére és a társadalmi szervezettség fontos kérdésére. Nemcsak az irredenta magyar gondolat ápolása a feladat, de minden körülmények között meg kell tartani a magyar ember lelkét magyarnak. Tudja, hogy a magyar asszonyok óriásit tudnak cselekedni. A nagy magyar nemzeti öntudat a magyar anyák munkájának és lelkének eredménye. A felvidéki magyar családok az elnyomatás szörnyű éveiben kivétel nélkül a családban találták meg a magyarsághoz vezető eszmét és ebből épült ki az új magyar öntudat, amely a mai magyar felviéki férfiakat jellemzi. A család állott munkába, ha a férfi azért, mert magyar volt, nem jutott kenyérhez. nem érti a politikai, gazdasági és szociális élet gátlásait, amik másak lelkében jelentkeznek. Az egyenes, világos és talán érdes hangot előre is bocsássák meg ne künk. Az elnyomás alatti magyarok közelebb kerültek egymáshoz, a gazdagok elszegényedtek, a szegények még szegényebbek lettek s ez a magyarság nem . ismer kü- lömbséget és el fogja bírni, ha a parlamentben politikai labdajátékot fognak vele folytatni, mert ezt is csak egy megnyilatkozásnak tekint}. Az elnyomásban élt magyarság sokat megszokott, sokat elnéz, de kegyetlenül kivégzi azokat, akik a magyar népi gondolat érvényesülése elé állanak. lelkileg, szellemileg és belső összetételé-" ben átalakított és megerősített magyar^ ságra van szükség. Szükség van arra a lelkiségre, ajnely az embert a keresztény; gondolathoz vezeti. Szükség van a magyar világszemlélet gondolatának kiépítésére. Két baja van a magyar életnek. Sok a szegény s Szatmármegyében Esztergát Lajos pécsi helyettes polgármester ismertette ezután a Szatmár megye területén megindított szociális mun kát. A kormány elhatározta, hogy a Szociálpolitikát új alapokra helyezi. Ez any- nyit jelent, hogy teljesen reális alapon kívánja a szociális kérdésekét megoldani. A közigazgatás, mint ilyen, alkalmat lau ezeknek a kérdéseknek a megoldd sara. Kellett tehát olyan szervet felállítani, amely a közigazgatástól függetlenül oldja meg az ilyen feadatokát. Vármegyei közjóléti szövetkezet létesült tehát, ez vette át a közigazgatás szerepét. A szövetkezet munkájának azt kell eredményeznie, hogy a falusi proletáriátus teljes felszámolásra kerül, illetve oly helyzetbe kerül, hogy mint önálló kis egzisztencia, abból a nyomorból, amelyben van, kijutva, emberi megélhetést biztosítson magának. — A lényege ennek a megoldásnak, hogy gazdasági úton, gazdasági eszkö - zökkel iparkodik a kormányzat a szövet kezet útján a lakosság életszínvonalát emelni, mégpedig azért, hogy a jövőben ne kerüljön olyan helyzetbe, hogy segélyre szoruljon. és a szenvedések tüzében megacélozott magyarságukat. Arra kérte a felvidéki magyar vezéreket, hogy ha talán a politikai élet mezején néha bántódásokban lenne részük, ha tövisszúrás érné őket, ne fájjon ez nekik, de törhetetlen hittel folytassák munkájukat és szeresse a magyar a magyart minden hibájával együtt — Magyarok összefogni! összefogni, hogy egy új Mohács, új Trianon ezt a nemzetet sohase érhesse, fejezte be beszédét az elnöknő. Ezután Rozsnyayné Simonffy Margit Hogy a magyar húsz éven át idegen járomban megállotta helyét, magyarságát bátran bevallotta, ezzel valóságos hőstettet vitt véghez. Itt az az érzés, hogy valaki magyar szép, melegítő, ott minden baj abból fakadt, mert a magyar magyarnak val lotta magát. Ez a folytonos makacsság, ez a bátorság, amely állandóan feszi tette a melleket, azt eredményezte, hogy büszkébbek, bátrabbak és hangosabbak lettünk. Azt kéri, hogyha megtörténik a teljes egyesülés, s a felvidéki szellem beleütközik valamilyen formába, tu lajdonítsák ezt annak, hogy az a ma gyár, akinek megváltozott a hangja. az első feladat megszüntetni a nyomort s a magyar életben lévő nagy koponyák nincsenek megszervezve arra, hogy as energia az egymásközti hare helyett a uemzetépítő munkára legyen fordítható. Ennek érdekében kell a társadalmi szervezés, a lelkes és céltudatos társadalmi munka. A viharos tetszéssel fogadott beszéd után Iíalmy Bódogné főtitkárnő az amerikai Szécskay György „Gyermekeimhez“ című versét olvasta fel hatalmas sikert aratva. A díszgyűlés után kedélyes tea-est volt. Mussolini ajánlotta Benesnek, hogy ne csináljon új Ausztriát, ha nem akar Ausztria sorsára jutni Mussolininek tulajdonított cikk a négus és Benes sirámairól — Rövidesen Csangkaisek és Negrin is búsulni fog a Temze partján A felvidéki asszonyok is résztvettek a MANSz díszközgyűlésén A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége most ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját, s evvel kapcsolatban a budapesti Iparművészeti Múzeum kupolacsarnokában népművészeti kiállítást rendezett, majd annak ünnepélyes megnyitása után díszközgyűlést tartott, amelyen resztvettek már a visz- szacsatolt Felvidék asszonyai is. Az értékes népművészeti anyagot bemutató kiállítást csütörtökön nyitotta meg vitÁ: nagybányai Horthy Miklósné, a Kormányzó hitvese, a kiállítás fővédnöke. A kiállítás megtekintése után kezdetét vette a közgyűlés. Gróf Ráday Gedeonná mondta el megnyitó beszédét. — Köszöntőm két évtizedes tevékenységünk részeseit — mondotta — a hűséges asz szonyokat, akik a megszállás rabságából immár szabad magyarokként jöhettek el hozzánk. A nagyhatású megnyitó után Tormay Gé- záné mondta el ünnepi beszédét. Az ünnepi beszéd után különböző beszámolók hangzottak el, s ezek során Pálinay Lenke ügyvezető alelnök jelentette, hogy a Szövetség teljes erejével kapcsolódott bele a „Magyar a magyarért“-mozgalomba és eladott 10.000 felvidéki jelvényt. Ezután még több beszámolóbeszéd hangzott el, majd Mel- Czer Lilla országgyűlési képviselő köszöntötte a jubiláló Szövetséget. Végül elhatározták, hogy a Kormányzót hódoló távirattal köszöntik a jubileum alkalmából. Róma, december 9. (Magyar Távirati Iroda.) A Popolo dTtalla „Párbeszédek a Temze partján" címen érdekes vezércikket közöl, amelyet sokan Mussolininak tulajdonítanak. A cikkben a volt abesz- szin négus és Benes volt cseh köztársasági elnök egy angol képviselő szalonjában beszélget egymással. Elpanaszolják egymásnak, hogy szomorú sorsukat a demokráciáknak köszönhetik, amelyekben bíztak, de amelyek elhagyták őket. Benes többek között a következőket mondja: — Ha ösztönömre hallgattam volna, elfogadtam volna a karlsbadi pontokai. Ebben az esetben még megmentettem volna az államot és még mindig az elnöki palotában élnék, de Párisban azt mondották nekem: Állj ellent, amikor pedig a dolgok bonyolultabbakká váltak, azt mondatták: Mozgósíts. Franciaország minden alkalommal, főleg pedig a bankettek végén szentnek jelentette ki alá írását és nem győzte hangoztatni, hogy kész menetelni Csehország érdekében Mindvégig azt hajtogatta, hogy a legcsekélyebb engedmény, amit Hitlernek tennének, a diktatúrák győzelmét jelentené és ha Franciaország így sem volna hajlandó menetelni, ezzel a legnagyobb szégyenfolt esnék nevén és elvesztené dunavidéki pozícióit és lemondana nagyhatalmi rangjáról. Nem kételkedhettem a szavakban. Igaz ugyan, hogy a térképet nézve, sokszor felvetettem magamban a kérdést, hogy hogyan is fog megérkezni a kórt segítség. A franciák azonban közölték, hogy legyek csak nyugodt, a gall kakas mindenképpen kukorékolni fog, a brit oroszlán pedig kinyújtja mancsát és üvöltése fel fogja ébreszteni az orosz medvét is. Ezzel szemben az történt, hogy az ünne pélyes ígéretek ellenére a cseh államot szégyenteljesen magára hagyták és ha nem lett volna München, már le is radi- rozódott volna az európai térképről. Ezután a volt négus — panaszolja el sóhajtozva, — hogy minden egészen más képen történt volna, ha 1924-ben római látogatása alatt Mussolinire hallgat, aki már akkor kijelentette előtte, hogy a legjobb lesz, baráti politikát folytatnia 01 aszorszá ggal. Benes erre megjegyzi, hogy a háború végén találkozott Mussolinival, aki azí ajánlotta neki, hogy ne fújja fel nagyra a köztársaság területét és lakosságát és ne gyömöszöljön túlságosan sok holmi! a zsákba. Ne csináljon új Ausztriát, hoan ha nem akar a régi Ausztria sorsára jutni. A vendéglátó angol képviselő a végén megjegyzi, hogy a két világnézet, a totális es a demokratikus világnézet között egy csata elveszett; a küzdelem azonban még nem fejeződött be. Benes erre mélabúsan ezt mondja: Még nincs befejezve? Ez annyit jelent, hogy rövidesen Csangkaisek és Negrin is a társaságunkban lesz. Zágrábban bomba robbant és megölt egy magyar lányt Zágráb, december 9. A Gaj-utcáhan, abban az épületben, ahol a zágrábi egye« temi hallgatók önsegélyző egyesülete, azonkívül a Z b o r nevű fasisztapárt helyisége, valamint a Jadranska Adriai egyesület helyiségei vannak, bombarobbanás történt. A bomba Jadranska irodájában robbant fel és a szilánkok élet- veszélyesen megsebesítették a ház előtt elmenő Gál Anna magyar származású 14 éves cselédleányt. Gál Annát a kórházba szállították, ahol meghalt. A bombamerénylet eddigi megállapítás szerint szélsőséges elemek műve volt.
