Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-08 / 28. szám
Áras 10 fillér Előfizetési ár évente 36.— P, félévre 18.— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő egyes szám ára 10 lillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség: V., Honvéd-utca 10. Kiadóhivatal: Budapest, Vili., József-kőrút 5. Telefon, kiadó- hivatal és hirdetési osztály 1-444-00. Megkezdődött a parlament reformmunkája: benyújtották a szociális, családvédelmi reformokat és a honvédelmi törvényt Á Ház új ülésszakának megnyitásával alelnöknek Bobory Györgyöt és Szinyei Merse Jenőt választották meg — Háznagy Putnoky Móric Porubszky Gézát beválasztották a jegyzők közé Felvidéki képviselők a Ház bizottságaiban A vérző kárpátorosz föld Irta: VÉCSEY ZOLTÁN A müncheni megyegyezés rettentő feszültséget oldott fel: az egész világ lelkületére szinte kibírhatatlan teherként nehezedett ez a feszültség, a háború vagy béke nagy kérdése. Az emberiség újból derülátó lett és hitt benne, hogy a felelős és lelkiismeretes államférfiak közvetlen tárgyalása, és megegyezése útján elhárítható az emberiség fejlődésének útjából minden akadály és megvalósulhat az igazi béke. Csehszlovákia elnyomott nemzetiségeinek elcsatolásával kezdődött meg az igazi békealkotás és ennek a fejlődésnek a folyamán a bécsi döntő- bírósági határozat zárta le Európa történetének egyik drámai feszültségű fejezetét. Ám azokból a jelenségekből és eseményekből, amelyek a döntőbíró- sági határozatot megelőzték, kísérői voltak és azóta bekövetkeztek, a tisz- tánlátók nem tudnak hinni a bécsi döntés után kialakult viszonyok állandó voltában, nem hiszik el, hogy Európa legérzékenyebb pontjában, a Duna-medencében a népi elv érvényesítésével végleges megnyugvást lehetne teremteni, A magyar diplomácia egymillió magyar szabadulása érdekében lojálisán elvállalta azt a nagy áldozatot, hogy az új rendezésre irányuló tárgyalások folyamán lemondott az ezeréves birtoklás jogán szentesített történelmi elvről és a Csehszlovákiához húsz év előtt csatolt kárpáti földek új rendezésének alapjául a maga részére is elfogadta a népi elvet. Erőteljesen hangoztatta ugyan, hogy Magyarországot osak az a rendezés tudná megnyugtatni, amely az önálló szlovák és rutén nemzet akaratának szabad megnyilvánulása után jönne létre, — mert valójában ez felel meg a népiség elvének 1— ám az európai béke és megnyugvás és egymillió magyar gyors szabadulása érdekében elfogadta és aláírta a döntőbírósági határozatot úgy, ahogy elébe terjesztették. A magyar közvélemény akkor, amidőn a „mindent vissza“ jelszót harsogta világgá, nem a birtoklás és hatalom vágya által sugalt ösztönét követte, nem csupán a magyar nemzet javát és jövendő boldogulását kívánta, hanem a szlovák és kárpátorosz nemzetnek is jobb, nyugodtabb és megelé- gedettebb jövendőt kívánt biztosítani. A magyar közvéleményben a bécsi döntés után is tovább él az a tudat, hogy a népi elv lehet ugyan koreszme és nagy vonásokban alkalmazható is a nyugateurópai népi viszonyok között az államok határrendezésének alapjául, de tartós rendezés Közép-Európá- ban csak ezen az egy alapon nem igen valósítható meg. Itt nincsenek negy- ven-nyolcvanmilliós nemzetek, amelyek földrajzilag eléggé kikerekített területen élnek olyan határok között, amelyek évszázadokon át politikai, történelmi, gazdasági, földrajzi és népi határok is voltak. A Duna-medencó- ben és a Balkánon 2—10 milliós lélekszámú nemzetek élnek és a néprajzi j határok itt seholsem fedik a földraj-1 A kormányzói kézirattal berekesztott ülésszak után ma, szerdán a Háznak új, a negyedik ülésszaka kezdődött meg. Megkezdődött egyfelől azoknak az alakiságoknak végrehajtásával, melyeket a házszabályok előírnak, tehát a tisztika és az egyes bizottságok megalakításával. De megkezdődött — és ezen van a hangsúly — annak a reformmunkának a jegyében, melyet Imrédy Béla miniszter- elnök programjában bejelentett, a kormánypárt hetek óta legelső feladatának ismert, s amelyet Jceross Andor felvidéki miniszter bemutatkozó beszédében a társadalmi és szellemi átalakulás előfeltételének jelölt meg. E reformmunka első mozzanata azoknak a törvényjavaslatoknak a benyújtása volt, melyeket a minisztertanács és ziakat, hanem olyan szeszélyes vonalakban húzódnak, hogyha ideális néprajzi alapon vonják meg a határokat, az egymás mellett élő népcsoportok vitális érdekeit sértik meg. Egészséges gazdasági élet, megnyugvás, békés együttműködés így alig képzelhető el. A Duna-medencében addig volt rend és addig volt jólét, míg a magyar állam töltötte ki a Kárpátok medencéjének egész területét. Ennél ideálisabb földrajzi és gazdasági egység Spanyolországon kívül Európa egyetlen más helyén sem található: a nagy francia Reclus-on kívül a geográfusok és közgazdasággal foglalkozó tudósok egész sora hangoztatja ezt az igazságot. Nemcsak a magyar nemzet jólétéről van itt szó, hanem mindazokról a népekről, amelyek velünk együtt éltek ezer esztendőn át és amely népeknek múlt századbeli vezetői dehogy is gondoltak valaha a magyar államtól való elszakadásra, pusztán nemzetük jogainak autonómia keretében való biztosításáért harcoltak. A népiség elve a területrendezések kérdésében lehet divatos koreszme, de ebből még nem következik, hogy nemzedékekre terjedően életképes volna. Jobb az előző állapotnál, de még nem a végleges és ideális megoldás. Hogy milyen tarthatatlan viszonyok jöttek létre az első javító lépés után, arról minden józan megfigyelőt meggyőzhetnek azok a viszoa Nemzeti Egység Pártja a közelmúlt napokban letárgyalt és elfogadott. Te hát a szociális és családvédelmi ala pokra fektetett keresethalmozási tör vény, a tisztviselők jólétének emelésérő szóló törvény, az ipari munkások csa ládi munkabéréről intézkedő javaslat, végül a honvédelmi reformtörvény benyújtásával. E javaslatok tárgyalásával indul el az ülésszak olyan munkára, amely épít és erősít, anyagi és erkölcsi vonatkozásaiban egyaránt új szemlélete két tár a magyar közvélemény elé. A benyújtott javaslatokra a sürgősséget a Ház kimondta, tehát azonnal megindul a munka. Először a bizottságok tárgyalják le a javaslatokat és utána megteszik a jelentést a képviselőháznak. nyok, amelyek az új bécsi határvonal mellett mutatkoznak. Egy-két példa máris bejárta a világsajtót. A munkácsi temető „cseh-ukrán“ földön maradt, Ungvár közvetlen közelében húzódik a határ, Kassa északi falvai éhínségnek vannak kitéve, mert. nem kereshetik fel a kassai piacot, a Bódva felső szakaszát Jászónál megszakította az új határ, úgyhogy Mecenzéf hátába egy többszáz méteres hegység került. Ezek olyan bajok, amelyeken utólagos kiigazítással lehet segíteni és egy-két városnak, falunak mostani reménytelenül nehéz helyzetén lehet segíteni. De ott van egy egész nagy országrésznek és egy egész népnek a sorsa: a Kárpátorosz földé. Minden szentimentális visszaemlékezést félretéve, itt csupán a jelen lehetetlen viszonyaira kell rámutatnunk. A népi elv alapján ez a föld elvesztette két gazdasági központját: Ungvárt és Munkácsot, mert a kárpátorosz nem volt városlakó nép és a hegység meg síkság érintkezésében mindenütt a magyar elem teremtett városi központot. Az északkeleti Kárpátoknak csak keresztvölgyei vannak, amelyeket a síkság fog össze, hogy közlekedésföldrajzilag egyesítsen, ahogyan az ujjakat a tenyér tartja egybe és nem tudunk elképzelni tenyér nélkül a levegőben ágáló ujjakat. Egyik keresztvölgyből a másikba utat, vasutat építeni szinte lehetetlen technikai | amely a javaslatokat nyomban napirendre is tűzi. Ez várhatóan már a hétfői ülésen megtörténik, mert hétfőre hívták össze a Házat a légközelebbi ülésre. A Ház tisztviselői karának és bizottságainak újjáalakítása során a Ház egyik jegyzőjévé Porubszky Gézát választották meg, a bizottságokban pedig az összes felvidéki képviselők neveit megtaláljuk. Mindeniknek módjában áll résztvenni a törvényhozás munkájában, úgy a bizottságban, mint a plénumban és érvényesíteni azt az egészséges nacionalista szellemet, melyet húsz év után hoztak magukkal a Felvidékről. A mai ülésen mindvégig jelen volt Jarross Andor miniszter, aki a többi között hosszasan elbeszélgetett Eszterházy ■ feladat, vagy olyan sokba kerül, hogy azt egy nagy állam költségvetése sem bírja ki. A kárpátorosz nép nemcsak a gens fidelissima történelmi tudatával, hanem józan ösztönével is érzi, tudja, hogy nemcsak jövője, hanem jelene is csupán úgy van biztosítva, ha ahhoz a síksághoz tartozik, amely ezer esztendőn át kenyeret adott neki. Véres igazság, amit az egyszerű kárpátorosz hegylakó sok év előtt egy angol újságírónak arra a kérdésére válaszolt, hogy hová akar tartozni 1 Oda, ahol Nyíregyháza van, — mondotta — mert hiszen bőséges kommencióját aratómunkával a jó zsíros szabolcsi földön szerezte meg. A kárpátorosz parasztnak nincsenek geopolitikai elgondolásai és nem érti meg a közös lengyel-magyar határban rejlő teremtő európai eszmét sem. A kárpátorosz paraszt csupán élni akar, szerényen, dolgosán, mint 1918 előtt élni tudott. És mert nem engedik meg, hogy így éljen, kétségbeesetten az erőszak eszközeihez nyúl. Ma Európának viharsarka ez a terület, a Beszkidek- nek, Vihorlátnak erdőségeiben, a Ver- hovina tisztásain végtelen nyomor és szenvedés honol s ezért szenvedélyek robbannak. A kárpátorosz nép önrendelkezésének biztosítása nélkül nem lehet rendet teremteni Európa legveszélyeztetett sarkán, a szovjet tőszomszédságában.
