Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-07 / 27. szám

10 •FELVIDÉKI „Mä.(&ARHIRM1> 1938 DECEMBER 7. SZERDA .SzmHÁz-KönVv-KqbTmA, Földes Dezső és Sereghy Artúr nem tagjai a színművészeti kamarának A felvett és kimaradt színészek felvidéki vonatkozásai Budapest, december 6. Tegnapi szá­munkban közöltük, hogy kik azok a- szí­nészek és színésznők, akik kimaradtak a Színművészeti és Filmművészeti Kamara tagjai sorából s akik egyes verziók sze­rint ez év végétől, más hírek szerint a folyó színiidény végétől nem szerepelhet­nek többé magyar színpadokon vagy ma­gyar filmekben, A névsor sok érdekessé­gét tartalmaz felvidéki szempontból is A- kamarában felvett tagok között szerepel Faragó Ödön a' kassai és po­zsonyi színház volt igazgatója és Földessy Sándor volt felvidéki ma­gyar színigazgató. Nem szerepe) Föl­des Dezső és Sereghy Artúr a po­zsonyi, illetve kassal és kárpátaljai színház igazgatója. Nem szerepel Iván Sándor sem, aki a kassai szín­házat éveken át vezette. A színészek között a felvett tagok sorá­ban találjuk a pozsonyi Bulla Elmát, a Felvidéken sokat szerepelt Delly Feren­cet, Fáy Bélát, a kassai Ferenczi Mari­kát, Földényi Lászlót, Gáletta Ferencet, Hámori Imrét, Juszt Gyulát, Kabos Gyu­la t, Kédly Gyulát, Kovács Katót, Lázár Máriát, Mihályi Ernőt, Szjics Lászlót, Tolnay Klárit, Törzs Jenőt és Vaszalt Pirit, a vidéki színészek között a Felvi­déken ismert Földcssy Géza nevét talál­juk. A komáromi származású és a pesti szín­padon tavaly feltűnt Nagy Alice nincs a felvett tagok között, és Mihályi Lici, a po­zsonyi színház volt primadonnája sem tagja a kamarának. Nincsen a kamarába felvett tagok so­rába Fischer. Károly kassai karmester sem, aki ez,idén a szlovák kormánytól a kassai színházi koncessziót kapta. Kassa, a „Síró város“ Uj kiadásban jelenik meg Vécsey Zoltán „Síró város0 című regénye Budápest, december 6. A felvidéki iro­dalmi barátok még emlékeznek arra, hogy a Kazinczy Könyv- és Lapkiadóvállalat liét évvel ezelőtt egy érdekes és újszerű irodalmi munkát adott ki, Vécsey Zoltán­nak, a Prágai Magyar Hírlap munkatár­sának „A síró város“ című háromkötetes regényét. A szerző a régi élményeinek hatása alapján írta meg Kassa város tör­ténetének legSzömorúbb napjait: az össze- döilás idejét és a rákövetkező cseli meg­szállás első hónapjait, aztán a vörösök pünkösdi királyságát és a megrázó tragé­diát Hennoque tábornok csapatainak visz- gzatérésével fejezi be. A regényt természe­tesen úgy írta meg, bogy a tudat alatt állandóan a cenzúrától való tartós élt benne, a kiadóvállalat pedig prágai könyvnyomdában szedette és nyomatta-a könyvet, abban bízva, hogy másfél évtized elmúltával a prágai cseh cenzúra talán kevésbbé lesz érzékeny a történelmi ese­ményekhez hű könyvvel szemben, -mint tesetleg a kassai cenzúra. A számítás nem vált be, a prágai ügyészség a könyvet Kassára küldette le cenzúrára, a kassai ügyészség pedig a Síró várost elkoboz­hatta. Az elkobzásról az utolsó pillanat­ban értesült az akkor Prágában időző Szent -Ivány .József képviselő, aki . lelkes magyar főiskolásokat küldött a prágai nyomdába és ezek nagyisetve halomba dobtak vagy ezer példányt, a még fűzés alatt álló kötetekből és még a kobzás vég­rehajtása előtt ilyen módon sikerült ma­gyar földre átmenteni vasúti gyorsáru- képen a könyv néhányszáz példányát. Két­ezernél több példányra a kassai rendőrség tette rá a kezét. A Magyarországra került példányokat a könyynapok alkalmával vásárolta meg az érdeklődő közönség, úgyhogy az első kiadásnak csekély kontingense egy-két év alatt elfogyott. Á történelmi változás az irodalmi szakkörök figyelmét újból ráte­relte erre a munkára, mint olyanra, amely a felvidéki magyarság életének egyik tragikus korszakát történelmi hű­séggel és mégis irodalmi eszközzel dol­gozza fel. A Magyarország egyik legna­gyobb könyvkiadó vállalata a Révay Testvérek Irodalmi Intézet vállalkozott a Síró város újabb kiadására. A harminc ívnyi terjedelmű munkát modern formá­ban egy kötetben hozza a karácsonyi könyvpiacra a cég. A felvidéki magyar­ság bizonyára nagy érdeklődéssel fogadja ezt a munkát, melyhez annak idején a cseh cenzúra miatt nem juthatott hozzá. Szerzőjét éppen ennek a könyvnek megírása miatt utasították ki. Szíri vik János akkori belügyminiszter a kiutasítást egyidőre felfüggesztette és a nála kihallgatáson megjelent íróval kö­zölte, hogy valóban a regénye miatt tör­tént a kiutasítás. Szlávik belügyminisz tér íróasztalán éppen a Síró városnak az a példánya feküdt, amelyet a kassai rend őrség politikai osztálya látott el bőséges széljegyzetekkel és terjesztette a belügy­miniszter elé. Szlávik bizalmas beszélge­tésben kijelentette, hogy a regényt már a címe miatt is el kellett kobozni, „mert — mondotta — igaz ugyan, hogy Kassa va­lóban sír, azonban mi új történelmi fel­fogást hirdetünk és ebben a felfogásban Kassának nevetnie kellett, amikor cseh­szlovák csapatok szabadították fel.“ — Kassa most valóban nevet, — írja a második kiadós előszavában Szent-Ivány József. Nevet akkor, midőn az örömnek halovány sugara törte át a tragikus ma­gyar éget és az egész Felvidék, meg az egész ország magyarsága bízik benne, hogy egykor a teljes magyar igazság tel­jesülni fog.' A Síró város, mint a magyarság tragi­kus húszesztendejének érdekes irodalmi dokumentuma, bizonyára a Felvidék ol­vasóinak szeretetét meg fogja nyerni. Észt dráma a Nemzeti Színházban A budapesti Nemzeti Színház szomba­ton mutatja be Kitsbergnek. a néhai ki­váló eszi írónak drámáját, amely Lavo- tha Ödön fordításában az „Ordasok“ cí­met kapta. A premier az észt-magyar kultúrbarátság jegyében zajlik le és összefüggésben van azzal a látogatással, amelyet Németh Antal, a Nemzeti Szín­ház igazgatója nyáron Észtországban tett. Kitsherg darabja a 19. század elején játszódik, abban az időben, amikor Esz'- ország még Oroszországhoz tartozott és a föld'psurak kegyetlen járomban tartót ták a jobbágyságot. Hatalmuknak nem volt jogi és erkölcsi korlátja. Kitsberg művén kétségkívül meglátszik az orosz hatás és kitör belőle az emberi gonoszság elleni fellázadás. Bizonyos ugyan, hogy az „Ordasok“ is az akkori északi írók na- turalisztikus kifejezésmódjára törekszik. de a verista forma dacára kivillan be­lőle a költői szimbolizmus. A Nemzeti Színház kedden már házi főpróbát tartott a darabból, amelyet Abon'yi Ti.vadár játékmester rendezett. A három női főszerepet Berky Lili, Lu­kács Margit és Rápolthy Anna játssza. Egy elnyomotl jobbágy szerepét Leho- tay Árpád alakítja. — Tüzérségi műsoros est Ipolyságon. Az Ipolyságot felszabadító honvédcsapat tüzér­sége az ipolysági vármegyeházán zártkörű műsoros estet rendezett a. tüzérség védő- szentjének, Szt. Borbála tiszteletére. A húsz­éves cseh elnyomás alatt igazi színpadi ma­gyar levegőtől elszokott ipolysági közönség szinte tobzódott a szemet-lelket gyönyör­ködtető, hangulatos színpadi jelenetekben. Az estet Billnitzer Ernő alezredes, az ipolysági tüzérosztály parancsnoka, magas szárnyalású beszéddel nyitotta meg. Ezután a tüzérosz­tály énekkara elénekelte a Himnuszt. Az ősi vármegyeház történelmi idők eseményei­től terhes nagytermében, két évtized óta először csendültek fel a szent dallamok. Nagy hatást keltett az ipolysági tüzérosztály fiatal, szimpatikus főhadnagyának, vitéz Fe- jérvizi Bágya Kálmánnnak, „Szent Borbálá­hoz“ című költeménye, amelyet Hajas Béla karpaszományós tizedes szavalt el. A hálás közönség zúgó tapsorkánual fejezte ki elra­gadtatását és melegen ünnepelte a jelenlévő szerzőt. A műsor másik kiemelkedő száma Jámbor József tüzér, „Emlékezés“ című egy- felvonásosa volt. A közönség hálásan tap­solta a műsorszám szereplőit és az ugyan­csak jelenlévő szerzőt. A pompásan sikerült műsoros estet Márkusa Eröss tüzérhadnagy rendezte. — Díszelőadás Magyardiószegen. .Előkelő közönség jelenlétében mutatta be a magyar­diószegi közművelődési bizottság kipróbált műkedvelő gárdája Kozma Jánosnó, született Munka Margit, Kozma Ilona tanítónő és Kozma János igazgató-tanító szakszerű ren­dezésében a Mezei pacsirta című nagy ro­mantikus operettet, amely alkalommal megje­lent a Diószeget felszabadító vitéz cecei Kúra. Lajos alezredes úr vezetésével, az egész tiszti­kar. A szereplői gárda megmutatta, hogy lelkes és igaz magyar vezetés mellett a ma­gyar kultúra mily magas színvonalon tudott maradni még a cseh elnyomás alatt is. A díszbeszedet dr. Pongrdcz Ernő, a közműv. biz. elnöke, mondotta nagy tetszéssel. A sze­replők közül különösen kitűnt Kozma Bö­zsike, aki színpadra termett egyéniségével magával ragadta a közönséget. Kozma Editkc gyönyörű magyar táncával, Takács Zoltán ügyes játékával. Kovács Antal és 'lancer Irma komikus táncaikkal és a szereplők va­lamennyien a legnagyobb elismerést érdemlik a mutatott játékukért. Az előadások tiszta jövedelmét, 500 pengőt, a „Magyar a ma­gyarért“ mozgalom javára ^ajánlották fel. Bonyodalom a színésznő és a zeneszerző titokban kötött % házassága körül Budapest, december 6. Művészházaspár tartásdíj-perében hozott most ítéletet a budapesti törvényszék felebbezósi taná­csa. A perben a felperes Harsányt Ili színésznő, az alperes Gyöngy Pál zene­szerző, a színésznő férje, továbbá Gyöngy Pál édesapja, Gyöngy Lajos és mint har­madrendű alperes Gyöngy Lajosné. Gyöngy Pál három év előtt vette fele­ségül HarsánytIlit, még pedig szülei és egyéb hozzátartozói tudta nélkül. A fiatal férj a házasságkötés után is együtt maradt szüleivel, náluk la­kott, náluk is étkezett és csak az'éjszakákat nem töltötte otthon Egy évig tartott ez a kettős életmód. A házasság második esztendejének leg­elején megszüntette esti látogatásait fele ségéuél, elhagyta Budapestei és Párizsból le­vélben értesítette Harsányi Ilit, hogy megszűnteti a vele való életközössé­get. Gyöngy Pál azóta is Parisban van, darabjait revűszínházak adják elő és kot­táinak kiadásával is jeletékeny jövede­lemre tesz szert Harsányt Ili, aki ellátatlanul maradt itthon, beletörődött az életközösség meg­szűnésébe, de ezzel szemben ragaszkodott ahhoz, hogy férje biztosítsa megfelelő megélhetését. Tárgyalások kezdődtek le vei ezé s útján férj és feleség között Ezek azonban nem vezettek eredményre s el­zárkóztak. menyük eltartása elől Gyöngy Pál szülei is. Erre azután Harsányi Ili port indított a központi járásbíróságon’férje és fér jének szülei ellen és havi 400 pengő tar tásdíj megítélését kérte, • a szülőkkel szemben azon az alapon, hogy miattuk sza­kadt meg a házassági együttélés fér­jével, mert ők beszélték rá fiukat a vele való szakításra. A tárgyaláson mindenekelőtt, a szülőket hallgatták ki. Gyöngy Lajos azt vallotta, hogy' fiának Harsányi Ilivel megkötött házasságáról csak hónapokkal később ér­tesült, miután fia továbbra is otthon la­kott és étkezett és csak esténként távozott el hazulról, Gyöngy Lajosné pedig úgy vallott, hogy fia házasságáról csak közvetlenül Párisba utazása előtt értesült. A bíróság ezután azt a kérdést tisztázta, hogy valóban édesapja bukméker-irodá­jának alkalmazottja-e Gyöngy Pál és ha igen, mennyi a fizetése, mert a felperes Harsányi Ili azt állította, ftsgy apa és fiú között ilyen alkalmaztatást viszony­ban és Gyöngy Pál csak . hosszabb szabad­ságát tölti Parisban. Á kihallgatott tanuk erről alíg^ tudtak valamit, viszont Gyöngy Lajos a leghatá­rozottabban tagadta, hogy fia bukr^éker- irodai tisztviselő és hogy nála fixfizétésc van. Fia hivatásos zeneszerző, ebből tartja fenn magát és ő csak zsebpénzzel ,. kiegészítette jövedelmét, mialatt itthon volt, Párisba már nem küld utána pénzt. Egyébként bemutatta bukméker-irodája tisztviselőiről szóló 077-bejelentést, amelyben Gyöngy Pál neve nem szerepel. ' ■ ■ A bizonyítás lefolytatása után Szi­lágyi Szabolcs dr. járásbíró az alperes férjjel szemben részben marasztaló íté­letet hozott és havi 2(10 pengő ideiglenes uőtartási díj megfizetésére kötelezte, a szülők­kel szemben azonban elutasította a keresetet, azzal a megokolással, hogy Harsányt Ilinek kereseti állítását, amely szerint a szülők beszélték rá fiukat a vele való szakításra, bizonyítania és igazolnia nem sikerült. A járásbíróságnak ezt az ítéletét ma a törvényszék Pilászy tanácsa, ahová az ügy Harsányi Ili fellebbezése foly­tán került, megokolásánál fogva hely­benhagyta.- SPORT — Armstrong megvédte címét. Cleve­landitól jelentik: Armstrong ökölvívó könnyű és váltósúlyú világbajnok meg­védte a váltósúlyban világbajnoki cí­mét, miután a harmadik' menetben tech­nikai kiütéssel győzött a sanfranciskci Manfredo ellen. — Magyar úszósikerek Hollandiában. Gandból táviratozzák: A hétfőn este rendezett nemzetközi úszóversenyen (amelyen az ÜTE úszói indultak) a kö­vetkező eredmények voltak: 200 m-es gyorsúszás: 1. Gróf 2:20.4 p„ 100 m-es gyorsúszás:- 1. Taylor 1:00.8 p„ 2. Zó­lyomi 1:01 p„ 200 m-es mellúszás: 1. Smitshuisen 2:49.4 p„ 2. Angyal 2:51.2 u„ 4X200 m-es gyorsúszóstaféta: UTE má­sodik, Vizipólómérkőzés: UTE helyi vá­logatott 7:4 (3:2). A gólok közül Németh négyet, Bozsi kettőt és Vágó egyet do­bott. ■ ­— Elutaztak az olasz tornászok. Hét­főn este a trieszti gyorsvonattal - uta­zott el Bevilacqua tábornok, az Olasz Királyi Tornász Szövetség elnökének vezetésével az olasz válogatott tornász­csapat, azoknak az olasz tornászoknak a kivételével, akik szerdán Debrecenben a DTE dísztornáján résztvesznek. A MOTESZ részéről dr. Páskándy János miniszteri biztos rövid beszéd kíséreté­ben búcsúzott el a, vendégektől, akiknek nevében Bevilacqua tábornok válaszolt, megköszönve a híres magyar vendég­szeretet. minden megnyilvánulását. . — A budapesti ökölvívó bajnokságok. A MÁV. Golgota-utcai nagytermében hétfőn este folytatták a küzdelmeket Budapest 1938. évi szenior ökölvívó bajnokságáért. Az eredmé­nyek a következők: Légsúly: Urbán FTC győ­zött Horváth BSZKKT, Podányi B. Vasutas Galambos MÁV, Bóka MÁV Zseni Lapter­jesztő ellet,. Törpesúly: Lova« BSZKRT győ­zött Glaubitz Posztó, Brilla Kassa Kiéin Lap- terjesztő, Pogács BTK Szántó FTC és Kállai Törekvés Füstös Pamut ellen. Váltósúly: Petró BTK győzött Horváth BTK, Korányi MAC Molnár MÁV, Deli M. Posztó Mándi FTC, Mitterer B. Vasutas Weininger MÁV el­len. Nehézsúly: Homolya FTC győzött Szőke Posztó ellen kiütéssel, Vadász B. Vasutas Orosz MAFC. Bolond s FTC Neckner BEAC el­len. — A bajnoki küzdelmeket december 8-án, csütörtökén este 8 órakor folytatják a MÁV golgota-utcai tornatermében. — Urbinati, Európa légsúlyú bajnoka. Ró­mából táviratozzák: Az Adriano-színházban 2Ó00 főnyi közönség előtt hétfőn esté a lég­súlyú ökölvíví Európa-bajnokság döntőjében mérte össze erejét Franciaország és 01f,sz- ország bajnoka. Valentin legutolsó Eurúpa- bajuok címét súlytöbblete miatt nem tudta, megvédeni. A hétfő esti találkozón Louis és Urbinati küzdelméből a helyi közönség nagy lelkesedése közepette 15 menet után az olasz bajnok került ki győztesként pontozással. Ur­binati győzelmével Európa-bajnok lett. A to­vábbi eredmények a következők: Nehézsúly Merlo a harmadik menetben technikái kiütés­sel győzött Saruggia ellen. Pehelysúly: An- sini olasz bajnok fi menet után pontozással győzött Cattaneo olasz bantamsúlyú bajnok ellen. Váltósúly: Deyana 10 menet után pon­tozással győzött Venturi ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom