Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-07 / 27. szám
10 •FELVIDÉKI „Mä.(&ARHIRM1> 1938 DECEMBER 7. SZERDA .SzmHÁz-KönVv-KqbTmA, Földes Dezső és Sereghy Artúr nem tagjai a színművészeti kamarának A felvett és kimaradt színészek felvidéki vonatkozásai Budapest, december 6. Tegnapi számunkban közöltük, hogy kik azok a- színészek és színésznők, akik kimaradtak a Színművészeti és Filmművészeti Kamara tagjai sorából s akik egyes verziók szerint ez év végétől, más hírek szerint a folyó színiidény végétől nem szerepelhetnek többé magyar színpadokon vagy magyar filmekben, A névsor sok érdekességét tartalmaz felvidéki szempontból is A- kamarában felvett tagok között szerepel Faragó Ödön a' kassai és pozsonyi színház volt igazgatója és Földessy Sándor volt felvidéki magyar színigazgató. Nem szerepe) Földes Dezső és Sereghy Artúr a pozsonyi, illetve kassal és kárpátaljai színház igazgatója. Nem szerepel Iván Sándor sem, aki a kassai színházat éveken át vezette. A színészek között a felvett tagok sorában találjuk a pozsonyi Bulla Elmát, a Felvidéken sokat szerepelt Delly Ferencet, Fáy Bélát, a kassai Ferenczi Marikát, Földényi Lászlót, Gáletta Ferencet, Hámori Imrét, Juszt Gyulát, Kabos Gyula t, Kédly Gyulát, Kovács Katót, Lázár Máriát, Mihályi Ernőt, Szjics Lászlót, Tolnay Klárit, Törzs Jenőt és Vaszalt Pirit, a vidéki színészek között a Felvidéken ismert Földcssy Géza nevét találjuk. A komáromi származású és a pesti színpadon tavaly feltűnt Nagy Alice nincs a felvett tagok között, és Mihályi Lici, a pozsonyi színház volt primadonnája sem tagja a kamarának. Nincsen a kamarába felvett tagok sorába Fischer. Károly kassai karmester sem, aki ez,idén a szlovák kormánytól a kassai színházi koncessziót kapta. Kassa, a „Síró város“ Uj kiadásban jelenik meg Vécsey Zoltán „Síró város0 című regénye Budápest, december 6. A felvidéki irodalmi barátok még emlékeznek arra, hogy a Kazinczy Könyv- és Lapkiadóvállalat liét évvel ezelőtt egy érdekes és újszerű irodalmi munkát adott ki, Vécsey Zoltánnak, a Prágai Magyar Hírlap munkatársának „A síró város“ című háromkötetes regényét. A szerző a régi élményeinek hatása alapján írta meg Kassa város történetének legSzömorúbb napjait: az össze- döilás idejét és a rákövetkező cseli megszállás első hónapjait, aztán a vörösök pünkösdi királyságát és a megrázó tragédiát Hennoque tábornok csapatainak visz- gzatérésével fejezi be. A regényt természetesen úgy írta meg, bogy a tudat alatt állandóan a cenzúrától való tartós élt benne, a kiadóvállalat pedig prágai könyvnyomdában szedette és nyomatta-a könyvet, abban bízva, hogy másfél évtized elmúltával a prágai cseh cenzúra talán kevésbbé lesz érzékeny a történelmi eseményekhez hű könyvvel szemben, -mint tesetleg a kassai cenzúra. A számítás nem vált be, a prágai ügyészség a könyvet Kassára küldette le cenzúrára, a kassai ügyészség pedig a Síró várost elkobozhatta. Az elkobzásról az utolsó pillanatban értesült az akkor Prágában időző Szent -Ivány .József képviselő, aki . lelkes magyar főiskolásokat küldött a prágai nyomdába és ezek nagyisetve halomba dobtak vagy ezer példányt, a még fűzés alatt álló kötetekből és még a kobzás végrehajtása előtt ilyen módon sikerült magyar földre átmenteni vasúti gyorsáru- képen a könyv néhányszáz példányát. Kétezernél több példányra a kassai rendőrség tette rá a kezét. A Magyarországra került példányokat a könyynapok alkalmával vásárolta meg az érdeklődő közönség, úgyhogy az első kiadásnak csekély kontingense egy-két év alatt elfogyott. Á történelmi változás az irodalmi szakkörök figyelmét újból ráterelte erre a munkára, mint olyanra, amely a felvidéki magyarság életének egyik tragikus korszakát történelmi hűséggel és mégis irodalmi eszközzel dolgozza fel. A Magyarország egyik legnagyobb könyvkiadó vállalata a Révay Testvérek Irodalmi Intézet vállalkozott a Síró város újabb kiadására. A harminc ívnyi terjedelmű munkát modern formában egy kötetben hozza a karácsonyi könyvpiacra a cég. A felvidéki magyarság bizonyára nagy érdeklődéssel fogadja ezt a munkát, melyhez annak idején a cseh cenzúra miatt nem juthatott hozzá. Szerzőjét éppen ennek a könyvnek megírása miatt utasították ki. Szíri vik János akkori belügyminiszter a kiutasítást egyidőre felfüggesztette és a nála kihallgatáson megjelent íróval közölte, hogy valóban a regénye miatt történt a kiutasítás. Szlávik belügyminisz tér íróasztalán éppen a Síró városnak az a példánya feküdt, amelyet a kassai rend őrség politikai osztálya látott el bőséges széljegyzetekkel és terjesztette a belügyminiszter elé. Szlávik bizalmas beszélgetésben kijelentette, hogy a regényt már a címe miatt is el kellett kobozni, „mert — mondotta — igaz ugyan, hogy Kassa valóban sír, azonban mi új történelmi felfogást hirdetünk és ebben a felfogásban Kassának nevetnie kellett, amikor csehszlovák csapatok szabadították fel.“ — Kassa most valóban nevet, — írja a második kiadós előszavában Szent-Ivány József. Nevet akkor, midőn az örömnek halovány sugara törte át a tragikus magyar éget és az egész Felvidék, meg az egész ország magyarsága bízik benne, hogy egykor a teljes magyar igazság teljesülni fog.' A Síró város, mint a magyarság tragikus húszesztendejének érdekes irodalmi dokumentuma, bizonyára a Felvidék olvasóinak szeretetét meg fogja nyerni. Észt dráma a Nemzeti Színházban A budapesti Nemzeti Színház szombaton mutatja be Kitsbergnek. a néhai kiváló eszi írónak drámáját, amely Lavo- tha Ödön fordításában az „Ordasok“ címet kapta. A premier az észt-magyar kultúrbarátság jegyében zajlik le és összefüggésben van azzal a látogatással, amelyet Németh Antal, a Nemzeti Színház igazgatója nyáron Észtországban tett. Kitsherg darabja a 19. század elején játszódik, abban az időben, amikor Esz'- ország még Oroszországhoz tartozott és a föld'psurak kegyetlen járomban tartót ták a jobbágyságot. Hatalmuknak nem volt jogi és erkölcsi korlátja. Kitsberg művén kétségkívül meglátszik az orosz hatás és kitör belőle az emberi gonoszság elleni fellázadás. Bizonyos ugyan, hogy az „Ordasok“ is az akkori északi írók na- turalisztikus kifejezésmódjára törekszik. de a verista forma dacára kivillan belőle a költői szimbolizmus. A Nemzeti Színház kedden már házi főpróbát tartott a darabból, amelyet Abon'yi Ti.vadár játékmester rendezett. A három női főszerepet Berky Lili, Lukács Margit és Rápolthy Anna játssza. Egy elnyomotl jobbágy szerepét Leho- tay Árpád alakítja. — Tüzérségi műsoros est Ipolyságon. Az Ipolyságot felszabadító honvédcsapat tüzérsége az ipolysági vármegyeházán zártkörű műsoros estet rendezett a. tüzérség védő- szentjének, Szt. Borbála tiszteletére. A húszéves cseh elnyomás alatt igazi színpadi magyar levegőtől elszokott ipolysági közönség szinte tobzódott a szemet-lelket gyönyörködtető, hangulatos színpadi jelenetekben. Az estet Billnitzer Ernő alezredes, az ipolysági tüzérosztály parancsnoka, magas szárnyalású beszéddel nyitotta meg. Ezután a tüzérosztály énekkara elénekelte a Himnuszt. Az ősi vármegyeház történelmi idők eseményeitől terhes nagytermében, két évtized óta először csendültek fel a szent dallamok. Nagy hatást keltett az ipolysági tüzérosztály fiatal, szimpatikus főhadnagyának, vitéz Fe- jérvizi Bágya Kálmánnnak, „Szent Borbálához“ című költeménye, amelyet Hajas Béla karpaszományós tizedes szavalt el. A hálás közönség zúgó tapsorkánual fejezte ki elragadtatását és melegen ünnepelte a jelenlévő szerzőt. A műsor másik kiemelkedő száma Jámbor József tüzér, „Emlékezés“ című egy- felvonásosa volt. A közönség hálásan tapsolta a műsorszám szereplőit és az ugyancsak jelenlévő szerzőt. A pompásan sikerült műsoros estet Márkusa Eröss tüzérhadnagy rendezte. — Díszelőadás Magyardiószegen. .Előkelő közönség jelenlétében mutatta be a magyardiószegi közművelődési bizottság kipróbált műkedvelő gárdája Kozma Jánosnó, született Munka Margit, Kozma Ilona tanítónő és Kozma János igazgató-tanító szakszerű rendezésében a Mezei pacsirta című nagy romantikus operettet, amely alkalommal megjelent a Diószeget felszabadító vitéz cecei Kúra. Lajos alezredes úr vezetésével, az egész tisztikar. A szereplői gárda megmutatta, hogy lelkes és igaz magyar vezetés mellett a magyar kultúra mily magas színvonalon tudott maradni még a cseh elnyomás alatt is. A díszbeszedet dr. Pongrdcz Ernő, a közműv. biz. elnöke, mondotta nagy tetszéssel. A szereplők közül különösen kitűnt Kozma Bözsike, aki színpadra termett egyéniségével magával ragadta a közönséget. Kozma Editkc gyönyörű magyar táncával, Takács Zoltán ügyes játékával. Kovács Antal és 'lancer Irma komikus táncaikkal és a szereplők valamennyien a legnagyobb elismerést érdemlik a mutatott játékukért. Az előadások tiszta jövedelmét, 500 pengőt, a „Magyar a magyarért“ mozgalom javára ^ajánlották fel. Bonyodalom a színésznő és a zeneszerző titokban kötött % házassága körül Budapest, december 6. Művészházaspár tartásdíj-perében hozott most ítéletet a budapesti törvényszék felebbezósi tanácsa. A perben a felperes Harsányt Ili színésznő, az alperes Gyöngy Pál zeneszerző, a színésznő férje, továbbá Gyöngy Pál édesapja, Gyöngy Lajos és mint harmadrendű alperes Gyöngy Lajosné. Gyöngy Pál három év előtt vette feleségül HarsánytIlit, még pedig szülei és egyéb hozzátartozói tudta nélkül. A fiatal férj a házasságkötés után is együtt maradt szüleivel, náluk lakott, náluk is étkezett és csak az'éjszakákat nem töltötte otthon Egy évig tartott ez a kettős életmód. A házasság második esztendejének legelején megszüntette esti látogatásait fele ségéuél, elhagyta Budapestei és Párizsból levélben értesítette Harsányi Ilit, hogy megszűnteti a vele való életközösséget. Gyöngy Pál azóta is Parisban van, darabjait revűszínházak adják elő és kottáinak kiadásával is jeletékeny jövedelemre tesz szert Harsányt Ili, aki ellátatlanul maradt itthon, beletörődött az életközösség megszűnésébe, de ezzel szemben ragaszkodott ahhoz, hogy férje biztosítsa megfelelő megélhetését. Tárgyalások kezdődtek le vei ezé s útján férj és feleség között Ezek azonban nem vezettek eredményre s elzárkóztak. menyük eltartása elől Gyöngy Pál szülei is. Erre azután Harsányi Ili port indított a központi járásbíróságon’férje és fér jének szülei ellen és havi 400 pengő tar tásdíj megítélését kérte, • a szülőkkel szemben azon az alapon, hogy miattuk szakadt meg a házassági együttélés férjével, mert ők beszélték rá fiukat a vele való szakításra. A tárgyaláson mindenekelőtt, a szülőket hallgatták ki. Gyöngy Lajos azt vallotta, hogy' fiának Harsányi Ilivel megkötött házasságáról csak hónapokkal később értesült, miután fia továbbra is otthon lakott és étkezett és csak esténként távozott el hazulról, Gyöngy Lajosné pedig úgy vallott, hogy fia házasságáról csak közvetlenül Párisba utazása előtt értesült. A bíróság ezután azt a kérdést tisztázta, hogy valóban édesapja bukméker-irodájának alkalmazottja-e Gyöngy Pál és ha igen, mennyi a fizetése, mert a felperes Harsányi Ili azt állította, ftsgy apa és fiú között ilyen alkalmaztatást viszonyban és Gyöngy Pál csak . hosszabb szabadságát tölti Parisban. Á kihallgatott tanuk erről alíg^ tudtak valamit, viszont Gyöngy Lajos a leghatározottabban tagadta, hogy fia bukr^éker- irodai tisztviselő és hogy nála fixfizétésc van. Fia hivatásos zeneszerző, ebből tartja fenn magát és ő csak zsebpénzzel ,. kiegészítette jövedelmét, mialatt itthon volt, Párisba már nem küld utána pénzt. Egyébként bemutatta bukméker-irodája tisztviselőiről szóló 077-bejelentést, amelyben Gyöngy Pál neve nem szerepel. ' ■ ■ A bizonyítás lefolytatása után Szilágyi Szabolcs dr. járásbíró az alperes férjjel szemben részben marasztaló ítéletet hozott és havi 2(10 pengő ideiglenes uőtartási díj megfizetésére kötelezte, a szülőkkel szemben azonban elutasította a keresetet, azzal a megokolással, hogy Harsányt Ilinek kereseti állítását, amely szerint a szülők beszélték rá fiukat a vele való szakításra, bizonyítania és igazolnia nem sikerült. A járásbíróságnak ezt az ítéletét ma a törvényszék Pilászy tanácsa, ahová az ügy Harsányi Ili fellebbezése folytán került, megokolásánál fogva helybenhagyta.- SPORT — Armstrong megvédte címét. Clevelanditól jelentik: Armstrong ökölvívó könnyű és váltósúlyú világbajnok megvédte a váltósúlyban világbajnoki címét, miután a harmadik' menetben technikai kiütéssel győzött a sanfranciskci Manfredo ellen. — Magyar úszósikerek Hollandiában. Gandból táviratozzák: A hétfőn este rendezett nemzetközi úszóversenyen (amelyen az ÜTE úszói indultak) a következő eredmények voltak: 200 m-es gyorsúszás: 1. Gróf 2:20.4 p„ 100 m-es gyorsúszás:- 1. Taylor 1:00.8 p„ 2. Zólyomi 1:01 p„ 200 m-es mellúszás: 1. Smitshuisen 2:49.4 p„ 2. Angyal 2:51.2 u„ 4X200 m-es gyorsúszóstaféta: UTE második, Vizipólómérkőzés: UTE helyi válogatott 7:4 (3:2). A gólok közül Németh négyet, Bozsi kettőt és Vágó egyet dobott. ■ — Elutaztak az olasz tornászok. Hétfőn este a trieszti gyorsvonattal - utazott el Bevilacqua tábornok, az Olasz Királyi Tornász Szövetség elnökének vezetésével az olasz válogatott tornászcsapat, azoknak az olasz tornászoknak a kivételével, akik szerdán Debrecenben a DTE dísztornáján résztvesznek. A MOTESZ részéről dr. Páskándy János miniszteri biztos rövid beszéd kíséretében búcsúzott el a, vendégektől, akiknek nevében Bevilacqua tábornok válaszolt, megköszönve a híres magyar vendégszeretet. minden megnyilvánulását. . — A budapesti ökölvívó bajnokságok. A MÁV. Golgota-utcai nagytermében hétfőn este folytatták a küzdelmeket Budapest 1938. évi szenior ökölvívó bajnokságáért. Az eredmények a következők: Légsúly: Urbán FTC győzött Horváth BSZKKT, Podányi B. Vasutas Galambos MÁV, Bóka MÁV Zseni Lapterjesztő ellet,. Törpesúly: Lova« BSZKRT győzött Glaubitz Posztó, Brilla Kassa Kiéin Lap- terjesztő, Pogács BTK Szántó FTC és Kállai Törekvés Füstös Pamut ellen. Váltósúly: Petró BTK győzött Horváth BTK, Korányi MAC Molnár MÁV, Deli M. Posztó Mándi FTC, Mitterer B. Vasutas Weininger MÁV ellen. Nehézsúly: Homolya FTC győzött Szőke Posztó ellen kiütéssel, Vadász B. Vasutas Orosz MAFC. Bolond s FTC Neckner BEAC ellen. — A bajnoki küzdelmeket december 8-án, csütörtökén este 8 órakor folytatják a MÁV golgota-utcai tornatermében. — Urbinati, Európa légsúlyú bajnoka. Rómából táviratozzák: Az Adriano-színházban 2Ó00 főnyi közönség előtt hétfőn esté a légsúlyú ökölvíví Európa-bajnokság döntőjében mérte össze erejét Franciaország és 01f,sz- ország bajnoka. Valentin legutolsó Eurúpa- bajuok címét súlytöbblete miatt nem tudta, megvédeni. A hétfő esti találkozón Louis és Urbinati küzdelméből a helyi közönség nagy lelkesedése közepette 15 menet után az olasz bajnok került ki győztesként pontozással. Urbinati győzelmével Európa-bajnok lett. A további eredmények a következők: Nehézsúly Merlo a harmadik menetben technikái kiütéssel győzött Saruggia ellen. Pehelysúly: An- sini olasz bajnok fi menet után pontozással győzött Cattaneo olasz bantamsúlyú bajnok ellen. Váltósúly: Deyana 10 menet után pontozással győzött Venturi ellen.