Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-04 / 25. szám
20 ■rawiDEta ÄStARHIMtÄK 1938 DEQßWBER 4. VASÁRNAP tovább , nyelvben is megszűnt volna magyar- lenni. ' így akarták , népünket gazdasági és szellemi téren határ-kulivá süllyeszteni. Srobár hírhedt rendeleté A- határon túl megjelent magyar könyv számára tehát a határon tilosra állították p. szemaforokat, hogy ezek állják útját a magyar Könyv behozatalának. A cseh- sziovákizmus első hírhedt apostola, Srobár Vavj-o teljhatalmú miniszter nyomban első intézkedéseinek során kiadta hírhedt rendeletét, amely szerint az 1918 után megjelent magyar könyveket csak külön engedélyezés útján lehet behozni Szlovákéiba. Ez a rendelet, amely a csehszlovákiai Törvények és Rende- letek Tárában nem jelent meg és így törvényességéhez végig szó fért, elvileg minden magyar könyvet indexre,, helyezett és az általános szabály alól csak kivételek Voltak. A rendelet szerint minden könyv - behozatalát kérelmezni keli és' a kérelemhez csatolandó a mű teljes szlovák fordítása. Ez a rendelet gyakorlatilag azt jelentette, hogy tulajdonképpen minden magyar könyv előtt becsapták a kaput, mert a «fordítási kötelezettségét minden egyes magyar könyVré vonatkozólag nem- lehetett volna teljesíteni. Igaz, hogy ezzel a képtelen kikötéssel csak a legritkább esetben éltek, de elég, hogy megvolt, mert a valóságban azt jelentette, hogy a magyar könyvbehózatdl fölött állandóan ott lebegett ennék a rendeletnek a Dcnnokles kardja, amely bármikor lesújthatott volna. A magyar könyv behozatali engedélye mindvégig körülményes bürokrata eljárástól függött és ha a Srobár-féle rendeletet betű szerint pem is alkalmazták, ennek a szelleme érvényesült Pozsonyban. Számílzík a magyar tudományt A magyar szellemiség ellen indított harc célzatossága leginkább abból tűnik ki, hogy a magyar tudományos élet termékeit, elsősorban a Magyar Tudományos Akadé-rnia nagyszerű kiadványait egyszer- sjúindenkorra száműzték a felvidéki magyarság köréből. A Színházi fiiét novelláit, De/eoöí-n-f ordításokat, WaUace.regé- nyeket, sőt irodalmibb értékű alkotásokat is olykor-olykor olvashatott a magyar, dé a tudományos irodalom hét pecsét alatt záratott el előle. A törekvés világos: a magyarság vézető szellemi rétegét akarták elzárni attól, hogy a magyar kultúráiét szellemi áramlataiba bekapcsolódjék és igy felkészült, felvilágo. sed-ott vezetője lehessen nemzetének. A magyar inteilektuellek, politikai és szellemi vezetők kénytelenek voltak cseni, pészúton, zugáruként hozatni meg a műve. lödésük érdekében nélkülözhetetlen alapvető munka,kát. Jellemző, hogy a magyar szellemtörténet minden egyes akotása tilalmon volt és az újabb magyar nemzedék történelmi szellemét kialakító Hcman—. Szelcfü történelem csak ennek az esztendőnek elején kapta meg a pkicétumot, amikor már Prága érezni kezdte az új szelek íuváeát. A Magyar Tudományos Akadémia meddő küzdelme a szellemi vesztegzár ellen A Magyar Tudományos Akadémia, az a százados intézmény, amely a magyar szel- lé'miáég kialakításában mindig Vczétöszé- rep’t töltött be, nem nyugodhatott meg abban- hogy a jogtalan .és erkölostelen kormányzati rendszerek a magyar nép millióit szellemi bénaságra és rabságra kárhoztassák. Számtalan kísérletet tett, hogy azokat a kiadványait, amelyek tisztán tudományos .kérdésekkel foglalkoznak, ré(fents3®aajiponi3S éspelem anisc» bfetmäjcf éljiHtdsäpi,faágának vezető embefeme'Z. ** 'Mitfiten1- ilj'én*1 kísérleté mer hiusült, nyomtatványai,» könyvek és folyóiratok ezzel a jelzéssel érkeztek Vissza a Felvidékiül: „Mon ad mis.” Sőt a cseh postától közlés is érkezik az akadémiához, hogy ilyenfajta kiadványokat a posta sem Csehszlovákiáiban, sem Rvszinszkón n-em közvetít, még azokon a helyeken sein, hol a magyarság többségben él. Az Akadémia mindent elkövetett, hogy ezen a sérelmes helyzeten változtassanak. 1927-től kezdve sz>' Re évről-évre ostromolja panaszaival, beadványaival a szellemi együttműködés bizottságát. Felhozza a legkiáltóbb eseteket. 1929-ben az Akadémia megküldte dr. Sziklay Ferenc volt ka?,jai tanárnak és Fábry Viktor eperjesi evangélikus lelkésznek .,A magyar nyelv, tudomány kézikönyvei” című sorozatában megjelent egyik kiadványát. Klemm Antal ..Magyar történeti mondattan” című művét. A kísérlet nem sikerült, a kassai postahivatal visszaküldte. A Cooperation, Ili- trUectuclle-'hcz benyújtott panaszok azon- ,ban nem hoztak eredményt, hiszen ez is népszövetségi sóhivatal-féle intézmény volt, amelyben a benesi szellem igen nagy becsületnek Örvendezett. Hogyan is lehetett volna reményt várni egy bizottságtól, amelyben a Magyar Tudományos Akadémia beadványát Oprescu titkár, tehát román ember terjesztette elő? ,' ? }|6n|v razzia az elnöki jubileum előtt A magyar fkönyv i&len kezdettől vandál eszközökkel |árt el \ csehszlovákizmus. Uralmának Jiaugurálásál^r rettentő dühhel támadt ifeki a nyilvános Jönyvtárak és iskolai könjldárak állományának. Értékes könyvek tömegét semmisítette nteg-^e^a. rendszer, e*’15”: könyviá&ak pusztultak e.. A könyvök jórészét egyszerűen kidoA tökéletes melltartó és gumifíízö balták, meggyujtntták, pincébe, padlásra hordták, vagy összelopkodták. Egy magyar főgimnázium könyvtárát a szó ezorcs értelmében az utca sarába tiporták. És ez a gyűlölet az évek haladtával sem csökkent. 1930-ban jelent meg az a hírhedt rendelet a közigazgatási hatóságok részére,- amely meghagyta, hogy vizsgálóik felül -,a- Aiön-mtárak 'ós böiiyimboltgk .áüew/rgftáé és mindeu 1918 ptxM megjelent - könyvet szállítsanak b<’. If - '-l.'; f. Megkezdődtek a könyvrazziák Pozsonyban, Komáromban, Itiinaxgombaton, Kas. sán é<a a többi magyar Városokban. Egyenruhás rendőrök és 'politikái, detektívek siséra-hadát szabadították 'rá a magyar könyvre. És nem.- volt irgalom egyetlen olyan könyv számára sem. amelyen 1918- nál későbbi megjelenési dátum volt feltüntetve. Elkobozlak ilyen könyveket: Balassa: A cséplőgépek szerkezete —- Balogh: Villanyoscsengr'tyűk és házi telefonok — Bárrla: Köszörü'és, marás és fúrás az esztergapadon — Futó: Kísérletek cgv cserép növénnyel. -— Gonda: A tej vizsgálata. —— Rvzicska: Különböző csipkefajták és száz meg száz ilyenirányú szakmunka. De ném kegyelmeztek a magyar klasszikusok ama kiadásainak sem, amelyek 1918 után jelentek meg. A magyarság felhördült erre a hatalmas inzultusra. Akkor követték el ezt a barbarizmust, amikor a hivatalos csehszlováldzmus Masaryk nyolcvanadik születése évfordulójának jubiláns megünneplésére készült Nagyszerű és méltó prelúdiuma volt ez a könyvrazzia a „hum.anistg, apostol” -szellemiségének ünneplésére. A szellem felszabadult béklyói alól Végeredményben ez a .könyvüldözás amilyen aljas, éppen annyira ostoba politikai fegyver volt a caehszlovákizmus kezében. Hiszen már Qerder megmondotta, hogy az eszmék teiűédése <|íé a Pyreneusök falával sem lehet tat vét ni, nemhogy a trianoni mesteríeges határok: feltartóztathatták volna/a rr.agysfr szellemiség és lelkiség diadalrAs térh d|tását, A ti'almas dalokat énekeltek, a kitiltott kön|-veket olvastuk. Két inÉex is érvépyes veit a „szabad” renublilában, az eg%i\ a felügymiBOON kakaó BOON csokoládé világmárka!! apksté yui, kőris-utca sí. sz. BUDAPKS1 ■közt nincs közvetlen vasúti JfeszjKÖttetés. hamarosan ismerni fogja ézt «'“kedves községet nemcsak Kassa, hSüem az ögc-sZ ■Felvidék. Tudniillik Jászkargfenö hfiüpáfc-a-í fedezték fe‘l a trianoni raixs-jf idején^aztá a nisztérium, a másik a kultuszminisztérium kézi . A két index sokoan ellpr'mondott egymásnak, az egyik megengedett olyan könyvet, amelyet a másik tiltott. De mégis volt. egy líüzös .jellemvonásuk: a magyar szellemiség gyűlölete. Most aztán a szellem felszabadult béklyói alól, A magyar szellem újból szabadon indul meg diadalmar útjára. A magyar könyvkiadás szent buzgalommal indul erre a hódító útra. Elviszi a szabad i-SCass lődáiS hatású forifrd, iw^ly annyi epe-, máj- Jbmot'betíg é'feszságét adta vissza. Neve: Miijf glaubsrsós gjtógyvíz. Ismertetőt szívesen a Mi-ra ltözptoti l iroda: Budajrec-t, V., AÖr-u-tca 5. magyar könyvet a Felvidékre és a szabad magyar írás termékei között méltó helyet biztosít "-mák az új h- ,.ak m "maty* lyél a cenzúra bilincseiből felszabadult szlovákiai magyar írók gárdája szólal meg új hangon, új eszmék jegyében azok felé a sorstársak félé, akikkel a szlovákiai magyar író húsz éven keresztül egy vo.t ’élekbe- érzésben, szenvedésben. A felszabad..lt magyr-'á? pedig karácsonyfáj- Iá nagy szeretettel várja a magyar ke yvet... Vécsey Zoltán Szabó Imre református esperes könyve a magyar sorskérdésekről A magyar sorskérdésekré kellett feleletet adni ebben az esztendőben a szószékeken is, mert nagy Világesemények rázták meg a magyar lelkeket és sokszor szinte közvetlenül szemlélhettük Istennek a történelembe való belenyúlását. A léleknek ezeket a megismétlődő látomásait s a világ ezeket a megismétlődő látomásait s a világ eseményeinek az Igével való értelmezését foglalta össze a nagy magyar igehirdető, Szabó Imre budapesti református esperes égy tízives kötetben, amelyről ezeket mondja: — Mindenütt a felfokozott figyelem forró légkörében hangzottak el mostanában beszédeim. Valamennyi közül ieghálásabban emlékezem ötszáz lelkésztársamnak a debreceni nagygyűlésen előadásom iránt tanúsított figyelmére, A református keresztyén- ség és a magyar nacionalizmus egymáshoz Viszonyulásában kellett megtalálni a helyes választ. Ösztönöz egy másik nagy érzés is ennek a, könyvemnek még ebben ag e sz- dendőben való kiadására. Húsz év óta nem lehettem otthon. azon a földön, amely a szülőföldem, ifjúságom ideje letelt, ahol a legelső a Csallóközben, ahol gyermekségem, szArnj próbákat tettem az igehirdeté»- beti. A somorjai, negyed!, szilasi, laki, apáca szakállási, perbetei és öregkomáromi paróchiák és szószékek ezek. Ezzel a könyvvel, amelyet szülőföldemnek ajánlok, köszöntőm református magyar testvéreinket, akiknek oly nehéz volt húsz évig magyar reformátusokként, kitartani, — de kitartottak. — Szabó Imre eseményszámba menő könyve ezeket a kérdéseket öleli fel: Arccal a falu felé, Magy r dBorskérdések, Van még a magyarnál: Istene, Pásztor a főpásztor előtt, A hitben nagykorúság útja, Isten szólt a történelemben és reá figyeltünk, Szil assy Aladámé emlékezete, Ravasz László újévi üdvözlése, A konfirmáció, Mária és Erzsébet, Isten hi vasának visszautasítása. Krisztus kerertí pohara, Isten jelei, Református ember öröksége, Lelki egység a Krisztusban, hittük Isten kezét, Kard és vakolókanál, I lint az álmodok, Péter hősi pózban, Az elragadtatott Péter, Az alvó Péter, — Több temetési, és lelkészbeiktató beszéd, karcolatok és: Hitvallásos deklaráció. Pályázót a húszéves elnyomatás irodalmi meg■ a hí f. r r orokifesere Az eddigi trianoni határok közé zárt csonka-ország társadalma izzó szeretettel és szinte kielégíthetetlen érdeklődIssei figyel a felszabadult magyarság felé. Érdeklik ezt a csonka hazát a.z elmúlt húsz esztendő történetének részletei, a felvidéki magyarság sorsának alakulása, életproblémái, lelki, szellemi habitusa, minden kérdés, ami a felszabadult területtel és annak népével egybefügg. Ennek az érdeklődésnek egyik jeléül a Budapesten működő Magyar Társaság elnöksége egy kisebb igényű pályakérd :zt tűz ki. örömmel adja közre sz alábbi pályázati felhívást, mint az első komoly törekvést abban az irányban, hogy az elmúlt apokaliptikus korszak a tudományos, ság hűvös és objektív mérlegén is leméressék és a történelem mádSserességével örökíttessék meg. Hisszük,/hog$r a pályázat sikerre, eredményre vizet. \ PÁLYÁZAT bármelyik visszaszerzett felvidéki Vnagyar Gyümölcsfát, díszfát, díszesei:, virágot kiválóan Bégben mffit Aisótekerc3pusz4a, ul zéket lávába' át, fen.Vjpt és évelőit, fajtaafconos minö- Sándor faiskolája, lepeény. A Arjegy- .entesen leüld. város vagy nagyközségnek az elmúlt 20 év alatt szenvedett elnyomatásáról megírandó tanulmányra. A pályamunka lehetőleg ölelje fel egy nagyobb közület, köz- gazdasági, közigazgatási, közművelődési, birtokpolitikai, népességi, stb. viszonyainak cseh megszállás alatt az ottani magyarság kárára történt változásait és viszontagságait a felszabadulás időpontjáig. Csak helybenlakó szerzőtől származó komoly, szakszerű és megbízható adatokkal alátámasztott magyar nyelvű munka jöhet tekintetbe. A legfeljebb 4 ívnyi (64 Írott oldal) terjedelmű kézirat benyújtásénak határideje a folyó év vége, december 31-ike. A pályázat elbírálása után kiosztható első díj 200 (kettőszáz) pengő, második díj 100 (egyszáz pengő), aminek ellenében a díjazott munka kiadási joga a Magyar Társaságot illeti. Budapest, 1938 november hó 30-án. A Magyar Társaság elnöksége, Budapest, V., Szctbadsájjfer'lC. jrSFí készülék feftke ll tből4 hozzávaltLOijszei ü dobozzál, viszonteladók részére áagyon Olcsón. Szaküzlet, /Budapest, VIí., Nagyatádi Szabó-utca 42. szám
