Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-04 / 25. szám

1958 DECEMBER 4. VASÁRNAP TEMJIDEta i^ü^ÄRHIRMß ÜZENET az elcsatolt területek tnagyáriáihoz Testvér„ Hozzád szól meghalkult szavunk. Mi szálunk Hozzád, kik kívül maradtunk a határokon s a könnyes örömökön. Hallgass meg, — kérünk. Te is, ki — levetve kisebbségi köntösötd, — könnyes csókkal borultál a szabaddá vált föld rögjei fölé s Te is, kinek ölelésre tárt karfai emelték testvéri szivedre a leborulót. Mindannyian, kiknek soraiba egy virágos ünnepen felsorakozott egy régi s mégis új testvér: a szlovák testvér, akivel immár együtt éltek a földön, melyet isteni rendelés s emberi ítélet is Nektek juttatott. Mi is tudjuk, hogy az új állam- hatalom, melynek a föld birtokába jutott, becsületes elgondolással és nemesen tiszta szándékkal vett gond­jaiba m imlawuy kit okát; nemcsak megpihent magyart, hanem megnyu­godott és boldog szlovák testvért óhajt a magyar nemzet szivéhez ölelni. Az érzelmeken felül álló állam- hatalom becsületes szándékának, szlovák testvéretek megnyugvásá­nak és boldogságának érző őrzője, kiosztó ja és végrehajtója azonban Te vagy, magyar testvér. Ti vala­mennyien, akik naponta néztek a szlovák testvér szemébe, halljátok hangját, óhaját, vágyait s talán pa­naszait is. Érzed-e, testvér, a feladat és fele­lősség súlyát ? Erzed-e, hogy a be­csületes és tiszta szándéknak, szlo­vák testvéred nyugalmas boldogsá­gának nem szabad . elhalványulnia szavaid vagy éppen cselekedeteid nyomán ? Lehet, hogy húsz hosszú esztendő elfojtott keserűségének parazsa üli meg szivedet, lehet, hogy még most is fejedbe száll a vér, ha a húsz esztendő egyik-másik fájdalmára gondolsz Te, a fájdalmakat átélő testvér, vagy Te, akinek csendes es­téken elmondják a húsz év küzdel­meit, — mégis: szivedben a parázs­nak nem szabad lángot vetnie, nem hallgathatsz az indulat szavába, mert nem a múltat kell megtorolni, hanem a jövőt építeni együtt, a Ve­led élő szlovák testvéreddel. Mert velük élsz s a Te jövőd az ő jövő­jük is. Meg kell öt ismerned; meg kell ismerned mai szlovák testvéreidet. A húsz esztendő felette sem múlt el nyomtalanul Húsz esztendő előtt a népek seregében talán gyermeki SzsdessQifli ^spmskainkHei csuRantáfolalat. A csukamájolaj A- és D-vitamintartaimánál fogva kiválóan bevált a gyermeki szervezet egészséges fejlődésének biztosítására, csont­rendszerének erősítésére, valamint az angol­kór megelőzésére. A gyermeki szervezetre ki­fejtett ezen kiváló hatása folytán ajánlatos gyengén /ejlett, fejlődésben visszamaradt, étvágytalan, valamint iskolásgyermekekkel a téli hónaitokban csukamájolajat szedetni, foogy egyenletes, egészséggé fejlődésüket, erősodé- eüketjnmnkakrfró képességüket télen is bizto­sítsuk, amiken- a gyermekek szejrve- zope a" ngpfgiíy. és a szabad “levegőn nyát megérzi. »„Uitajeeol” egy csaknem íz­telen és szagta­lan, vitaminokban gazdag, természe­tes csukamájolaj, amelyet aUgké- nyesebb ízlésű gyermek is szíve­sen fogyaszt. Min- dengy ógy szer­tár b a n. kapható. Krompecher táp­szergyár készít­ménye. lelkülettel bolyongott, ma azonban határozott léptekkel haladó, izmos lendületű ifjú, s lelkének összetevői nemcsak szedidség és szeretet, ha­nem az öntudat és akaraterő is.. Ne méltatlankodj, ha valamelyik szlovák testvéred szemében a fájda­lom borúját látod, mert elszakadt szlovák véreitől és szlovák hazájá­tól. Tiszteld e fájdalmat s gondolj arra, hogy a nagy összeomlás után a m fájdalmunk is mennyim égett és sajgó sebünkre mennyire hiányzott a szeretet! Oszlasd el a fájdalmat meleg szívből fakadó szóval és csele­kedettel s győzd meg szlovák testvé­redet, hogy elszakadt vérei helyett igaz testvérekre lélt. Becsüld meg az egyenes szavú, nemzet-társaiért nyíltan kiálló szlo­vák testvért. Ne hamarkodd el az ítéletet s vizsgáld meg: talán ő is csak úgy cselekszik, ahogy azt Te tőlünk megkívántad s amire büszke vagy: húszéves kitartásunkra és elszánt akaratunkra, hogy ezután is magyarok maradunk. Ne ródd fel 'bűnül szlovák testvérednél azt, amit tőlünk megkövetelsz, s ha. megtesz- szük: erénynek tartod. Lásd csak: mi is kérünk, követe­lünk. Mi is akarjuk, — hogy ma­gyaroknak maradhassunk, — akar­juk az egyenjogúságot, nyelvünket, iskolánkat, gazdasági boldogulás lehetőségét, örülni szeretnénk, a magyar imádsággal ajkainkon sze- retnők, ha színeinlokd lehelnénk ékesek azokkal, melyekből kettő a szlovák testvér színe is. Ne feledd, hogy nekünk is úgy fognak mérni, ahogy Ti túl a hatá­ron szlovák testvéreiteknek. A Te Salgó-Tarjáni Kőszénbánya Részvény-Társulat Szobakályhák é darabo brikett Központi fűtések céljaira# daraszén, / dió I. szén, kokszbrikett zhelyek részére: ockaszén, Ipari kazánok céljaira: dió, rostált aknaszén, aknászén, rostált aprószén, aprószén, porszen Megrendelhető, Budapesten, V. kér., Arany János*utca 25 Távirati cím: Salgókőszón Telefon: 125-284,110-858,125-280,123-126, 115-332 bántó szavad a mi fejünkre vissza­hull, s — ne adja Isten, — karod 'lendülete átérne a határon és szlo­vák izmok feszülnének meg tőle itteni magyar véreid ellen. S mondjam-e, hogy megvetéssel fen'dúlj el a fajtája ellen ármánykodó besúgótól? Nem bántalak véle, hi­szen úgy sem tudsz másként csele­kedni. Mondd mindig így: szlovák test­vér! Ne mondd: tót testvér. Ne mond még akkor sem, ha a magyar nyelv így nevezi a szlovákot, mint ahogy az ő saját nyelvén nevezi a németet, olaszt és más fajtákat. Hidd el: e szó sérelem és fölösen ingerel még akkor is, ha szivedből szakadva ül ki ajkaidra. Ne rontsd e sióval többi szavad melegét. Mi itt testvér kezét keressük, mert nagyon magunk maradtunk. Szörnyű csonk maradtunk. Itt e szlo­vák földön ki nyújthatja félénk ke­zét, ha nem a szlovák testvér? Tőled függ, testvéri ölelésbe lendül-e a 'szlovák testvér karja, vagy ökölbe szorul keze? Tégy lelkiismereted szerint, melyet ne terheljen jövő sorsunk sivársága. Testvér! Isten Veled! A varázsvessz a miskolci és Yű kínai császár kezében Érdekes könyv a varázsvesszőről és annak gyakorlati alkalmazásáról Régi és kedves témája a rendkívüli ese­ményeket kedvelő közönségnek a varázs- vessző és az e körül fűződő legendák. Annál is inkább, mert régi időkben a varázsvesszővel való kutatást összekap­csolták az arany és nemesfémek után való kutatás gondolatával, másszóval a hirte­len meggazdagodás lehetőségeivel. Anél­kül, hogy ezeket az ábrándokat és legen­dákat szertfoszlani akarnók, utalunk arra, hogy a varázsvessző a tudomány állása és a gyakorlati tapasztalatok alapján ma már nagyon is egyszerű ás közhaszná­latú eszköz azoknak a kezében, akik nem a meggazdagodás vágyával kezelik, hanem az emberiség számára igyekeznek azt hasznosítani. Mert elsősorban forráskuta­tásról van szó, aminek jelentősége az ivó­vízben szűkölködő vidéken első helyen áll. Nagyon hő és tudományos alapra fel- vaió mozeás hiá>lJPített könyvet írt a varázsvesszőről és nvát mesérzi. 'Hunok gyakorlati alkalmazásáról Csalány Ferenc okleveles gépészmérnök, aki kül­földi példák és saját tudományos kuta­tásai alapján behatóan foglalkozik a va­rázsvessző problémájával A kínaiak és egyiptomiak már ősidők óta használták Elmondja a szerző, hogy a varázsvessző története évezredekre nyúlik vissza, mert a régi kínaiak és egyiptomiak történelmi és tudományos emlékei bizonyítják, hogy Yü kínai császár Krisstus előtt több, mint kétezer esztendővel a varázsvesszőt víz- keresésre és ásványkutatásra használta. De értettek hozzá a régi rómaiak is, Európában pedig a középkorban honoso­dott meg, s az új korban mindjobban a tudományos kutatás középpontjába került, kibővülve az új fogalommal, melyet Pohl báró földsugárzásnak nevezeti: el. Ez a sugárzás különösen földalatti vízerek, ér­cek, ásványolaj, sótelep meghatározása szempontjából nagyjelentőségű, de emel­lett azért is, mert kimutatták, hogy ez a sugárzás az élő szervezetre káros hatás­sal van. Milyen a varázsvessző? A varázsvessző alakja és anyaga a ku­tatás szempontjából közömbös, mert hi­szen a lényeg az, hogy a varázsvessző csupán megmutatja bizonyos anyagok és erők létezését, melyeknek sugárzó hatá­sát a kutató egyén megérzi. Mégis külön­böző fajtáit ismerik a varázsvesszőnek. A legrégebben használt varázsvessző valami­lyen bokorból, vagy fáról frissen levágott xüllás ág, amely természeténél fogva ru­galmas és nedvtartalmú. Főleg a mo­gyoró-, a fűz- és a kőriság a leginkább használatos. Az újabb időkben a mestersé­ges varázsvesszőket használják, melyek acél-, vagy kemény vörösrézből, új- ezüstből, celluloidból és halcsontból ké­szülnek. Az anyag úgy a hatás, mint az eredmény szempontjából teljesen közöm­bös, mert hiss ha valakinek sok pénze van, aranyból is készíthet magának va­rázsvesszőt. Hogyan készítsünk varázsvesszőt A kitűnő szerző a kimerítő gyakorlati kérdések során arra is megtanít, hogy ho­gyan készítsünk varázsvesszőt. Megemlíti, hogy kezdetben célszerűbb inkább véko­nyabb varázsvesszővel dolgozni. Főleg kez­dőknek villaalakú acélvesszőt ajánl, amit mindenki a következő módon készíthet el: 90 centiméter hosszú és 1.5 milliméter át­mérőjű acéldrót, 120 cm. hosszú és fél­milliméter átmérőjű vörösrézdrólt szüksé­ges a vessző elkészítéséhez. Az acéldrót­nak mindkét végét 10—10 centiméterrel visszahajlítjuk, majd fogóval egymás mellé szorított és visszahajlított drótvége­ket teljes hosszukban szorosan egymás mellé fektetett, vörösrézdretmenetekkel kö­rülfonjuk és a végeiket leforrasztjuk. Ke­mény drótnál ajánlatos a hajlítási helye­ket kilágyítani. Ezután a drótot pontosan középen úgy hajlítjuk keresztbe, hegy körülbelül öt centiméter hosszú hurok ke­letkezzék, a szárak által alkotott szög pe­dig körülbelül 40 fokot zárjon be. A ke­resztezni helyet vörösrázdrct'.al átfonjuk és 1 eforrasztjuk.. Az ilyen módén elkészí­tett és a végein megfelelően vastagí o't vesszőt igen előnyösen lehet kézben tar- anl és főleg az altalaj felderítése alkal­mából általános tájékoztatásra használjuk Újabban nem fémbő készült vesszőket is használnak, amelyek szőrűből, vagy cellu­loidból készülnek. A finomabb kutatások­nál azonban ezek nem válnak be. Megtanuljuk ezután a nagyon érdeke könyvből, hogy miképpen kell a vessző- megfogni. Elmondja például, hogy z\va' ros időben műiden kísérlet céltalan, C még a zivatar elmúlása után is erősek 'ógköri zavarok, eső, hóesés, erŐ3 fagy bátrányo-s lehet. Legmegfelelőbbek a ki\ délutáni órák, a gyengén boruV ég, ke j. mes hőmérséklet. Az első kísérlet ne ! gyen hosszabb egy óránál és ajánló ; minden negyedóra5 kísérletezés után pejreig pihenni. Lütgendorff tábornok meglepő varázs­vesszős kutatásai Igen bő tájékoztatással szolgál Csalu . Ferenc könyve a gyarkorla'.i eredmény : ről, amelyek azt mutatják, hogy nem a véletlensíigen alapszik a sok eredmérc . - és nemzetgazdasági szempontból is r > Jé meleg féli kötöltáru. vásttÉ olcsói harisnyáit ázb$n ajóminöségekszaküzle lofipesí, Mü I

Next

/
Oldalképek
Tartalom