Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-04 / 25. szám
6 TELVIDE'Kl i^üVARHIRLÄE 1938 DECEMBER \. VASÁRNAP Az öiszes játékszerekről nagy képes árjegyzéket ingyen és bérmentve küld: LieÜlflQF ÜiCSl í>o»iá Budapest, V., Szent ístván-tér 4. í. ■ j ’ > .... ~ “ . Iy ,• , . Miskolczy Gyula: A kamarilla a reform- 1 korszakban (Foanklin-kiadás, 1938, Budapest). Történelmiiínji egyik légragyógóbb szakaszának leghomályosabb,. mondhaínók: legsötétebb ponéját világítja meg ez a tudományos mű. A magyar reformkoriak hátterében titokzatos erők működtek Bócj felől, amiknek rejtélyes eredőjét az akkori közvélemény a „kamarillában” vélte felfedezni. Nem csoda, ha ehhez a fogalomhoz később, különösen a közjogi viták során számos olyan jelszó tapadt, amely már-rnár elhomályosította a valóságot es sok tekintetben közhellyé minősítette. Miskolezy. Gyuláé az érdem, hogy a háború utáni bécsi levéltárakban végzett, kutatásai., ^lapján, világot yft m tsj j? volt a „ti.kos kamarilla” a valóságban. A becsi udVár kliklijéi1'atkbtták' ézt a ti ok-tatos, örökösen intrikát szövő kört, amelynek közpon-jában a csehországi arisztokráciára. támaszkodó Kolowrat áll. A szerző a történettudós tárgyilagosságával _ közeli i meg a kamarilla minden problémáját, létrejöttét, működését és főszereplőit. U] meg új adátok kerülnek napfényre és világuknál meglátjuk a bécsi intriku-ok asztalán vergődő magyar ügyet. Minden, esetleg a magyarságra kedvező döntést késleltetett, legtöbbször végleg meghiúsított Kolowrat és kamarillája. A magyar nemzeti gopdolat megerősödésének ellensúlyát Kqloyvrat és kamarillája a szláv mozgalmadban találta, meg. Minden reform (népiskolai, középiskolai, stb.) meghiúsul, miközben a birodalom rohan a forradalomba. Magyarország minden helyét behálózzák Kolowrat csehei, a 48-as forradalom kitörését mégsem tudták megakadályozni. A cseh ' arisztokrata többségű kamarilla a nemzetiségi kérdést sohasem akarta' megoldani, az ausztro-szláv gondolat lebegett előttük, társadalmi felfogásuk teljesen korrupt, arisztokratikus volt. intrikájuk, homályban való rombolásuk végül is a birodalom vesztét okozta. Becs < palotáiban a magyar ügyet végzetesen beárnyékolta ez a kegyenc-had és a kegyetlen, álnok eszközökkel megjátszott drainá mélyén ott parázslóit a következő századelő vihara is, amelyben a főszereplők megint — Kolowrat utódai voltak. • (-»*) S I E t * u::- » H a A6EC B i zW\r JA a oá EM BSZTÉST ^ KÖNYV-KULTÚRA Könyvek a Felvidék húszéves életéröl----- I. Az igazság kedvéért, őszintén meg kell állapítanunk, hogy komoly érdeklődés a Felvidék- kérdései iránt úgyszólván csak a legutóbbi évek során mélyült el az anyaország. szélesebb közvéleményében. A magyar folyóiratok közül a „Magyar Szemle” volt az első, amely rendszeres tájékoztatót adott' a felvidéki magyarság politikai is kulturális életéről, sőt azon tovább menve, világos, józan látással kitekintett “H'aT cSeti politika időszerűségeire is. Egy másik folyóirathoz, az „Ország Utjá”-hoz fíiződik az érdem, hogy ez év tavaszán hatalmas könyvalakban dolgozta föl Borsody látván irányításával egy kimondottan „szlovákiaiakból” álló magyar értelmiségi gárda a Csehszlovákiába szakadt magvarok éle ét 1918-tól 1938-ig bezáróan. Ez a könyv („Magyarok Csehsz'ovákiábau 1918 —1938”) rendkívül jelentő», úttörő munkát végzett, olyan időben jelent meg, amikor Csehsz'ovákia nemzetiségi viszenyai- ból kifolyólag a magyar „kisebbség” is hirtelen belekerült a világpolitika homlokterébe, Várható volt, hogy a bécsi döntés után, mikor a magyar Felvidék hazatér az anyaországhoz, az érdeklődés még inkább fokozódni fog és ennek folytán újabb könyve® jelennek meg a felvidéki problémák köréből, A hazaérkezés első óraiban és az első cinberekkel való érln kezes alkalmával ki'ünő tájékoztató kíván lenni a Magyor Statisztikai Társaság Államtudományi Intézete szerkesz áaében pár napja meg jelein kis könyv: „A felvidéki magyarság h(isz éve.” Vár;tlan hirtelenséggel szakadt a magyarságra az a nagy pillanat, — vallja be a szerkesztői előszó. — „amelyet falvion emlegetett, de amelyre , sem a társadalom, sem az állam gé- ' : pezete nem készüli fel. oly' szeretettel ! oly,.ginpos$gggai, amint a? , a «>%•>., zió fölytoijos hangoztatása mellett elvárható és talán termeszetek is lett volna.” Olyanok írták a bátor, merészhangú zsebkjjnyv tanulmányait, akik egyrészt maguk is részt vettek a kisebbségi küzdelemben é$ ote szakemberei voltak politikai, kulturális és gazdasági kérdéseinknek és másrészt azok,, akik az anyaországban élve, Ideáiról figyelték és tudományos szakszerűséggel tanulmányozták éppen a Felvidék mindennapi éle'ét. Hirtelen fölemerült szükségletet kellett kielégíteni, és ennek a feladatának ez a kis könyv hiánytalanul megfelel. Nem alkalmi, nem szokványos hangú tanulmányok ezek, történelmi időkhöz illő tárgyilagossággal, é* — ha néhol érzékeny hibákra is talál -é- őszinteséggel mutatják be a névtelen szerzők a magyar életnek ezt a küzdelmes két évtizedét és az abból folyó tanulmányokat. „Nemcsak örülnünk és ünnepelnünk kell, de szeretnünk is kell, megértenünk és megismernünk. Át kell értenünk azt is, hogy mit szenvedett a Felvidék, de meg kell ismernünk azt is, az egybeolvadás pillanatában, hogy hogyan élt. .. Aki nem élte át ezt az életet, az kell hogy törekedjék annak megismerésére, mert az most már az fi közelmúltja is, éppen úgy, mint a felvidékinek is lé» ‘ " .................... meg kell ismernie a mi közelmúlt 20 éves történetünket, amely immáron az ő múltja és történelme is.” A tájékoztató zsebkönyv, amely különben egyéb forrásmunkák mellett a Borsody. féle tanulmánysorozatra támaszkodik, ismerteti, mint a ma oly időszerű kérdést: a,'Felvidéki magyar társadalom egységének /kialakulását, erősen hangsúlyozva a politikai fejlődést; a politikai küzdelmek főbb állomásait; a kulturális szervezkedést és annak akadályait; meglepően pontos adatokkal és térképekkel világítja meg húszéves harcunk legdrámaibb fejezetét: az iskolaügyet; röviden áttekinti az irodalom, tudomány, művészet, sajtó területét, és az egyházi életet. Kitűnik az egész könyvből a gazdasági helyzettel foglalkozó rész, sta tisztikai számok, lapok, térképek, táblázatok mutatják be a cseh kormányzat nemzetiségi politikájának pusztító hatását a felvidéki . magyarság mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi és pénzügyi állományában. Külön tanulmány foglalkozik a csehszlovák földreformnál; tanulságos térképek figyel- m«*tefcn«k & felépítésekre. (Mutatványul felsorolja a szerző a Károlyi Lajos tótmegyeri birtokából szétosztott politikai ma- radékbirtokokat!) Egy táblázat arra a kérdésre felel; mennyit kellett volna kapni a magyarságnak a/, elvett, illetve a kiosztott összes földből ós valóban mennyit kapott? Ezek az adatok az anyaország jelenlegi földbirtokreform-kérdéseivel kapcsolatosan minden bizonnyal időszerű megvilágítást kapnak.. Izgalmas élményt jelent ma újra, amint olvassuk a zsebkönyv következő fejezetét: „A népi állomány elleni támadások és a magyarság önvédelme”. Tudjuk, a cseh kormányzat mindent elkövetett egyfelől a magyarság lélekszámúnak csökkentésére, másfelől pedig a magyarság települési területének összébbszor fására. A hírhedt népszámlálási gépezettel, a Slo- venska Liga iskoláival és a telepítéssel igyekezett a kormányzat elérni a céljait • Megbízható térképek bizonyítják be a csehszlovák népszámlálások nemzetiségi adatainak rikító Irányzatosságát. Mit hoz magával a felvidéki magyarság? — kérdezi végül a könyv. Helyesen válaszol rá, mikor legjellemzőbb vonásként a politikai iskolázottságot emeli ki, A Felvidék magyarsága létének védelmében, nemzetmegtartás minden állomásán politizálni volt kénytelen; a sokpártrendszerre felépített Csehszlovákiában megízlelte az ideológiai harcokat, osztályhareokat, meg- ; .'merte a prágai humanizmus álnokságait és imperialista lényegét, — hogy végül is saját pártjában, az Egyesült Magyar Pártok-ban találjon rá az igazi egységre amely a nagy változás idején erősnek-és ma pedig kovásznak bizonyul az összmá- gyarság életében is. Az elnyomatás nehéz éveiben öntudatos közösségi érzés, erős fegyelmezettség alakult ki benne. Ezzel a fegyelmezettséggel, népi, szociális tudattal kapcsolódik most be az anyaország életébe. „Az állandóan hangoztatott szociális jelszavak világában a valóságos helyzet átélése és a jelszavakkal való összehasonlítása a józan realizmust alakították ki ebben a magyarságban, A fejlődés hívévé' vált s visszafelé sem politikában, sem társadalmi életben nem fog menni. Lelkében, annak ellenére, hogy a. cseh sovinizmus alatt sokat szenvedett, nincs sem gyűlölet, sem lebecsülés más nemzetekkel szemben. Realizmusa cselekvőképes, mert állandó tűzzel fűti lelkét a enmzeti érzés, amelynek legutóbbi óriási fellángolása nem szalmaláng volt már. Sorsa a történelmi erők hosszúlejáratú működését szemléltette előtte s visszatérésének ténye a magyar történelem folytonosságát bizonyította. A magyar történelmet érzi s vállalja nép, s cselekvéseiben a történelmi kötelesség szempontja döntő.” Hogy ezek a bátorhangú megállapítások nemcsupán szavak, hanem építésre kész, megbízható tények, bizonyltja az a húszéves heroikus küzdelem, amelynek tájékoztatója kíván lenni a Kir. Magyar Egyetemi Nyomda kiadásában megjelent könyv. Két tanulságra hívják fel a sezrkesztők az olvasó figyelmét: 1. a felvidéki magyarságnak küzdelmes életét tisztelni tudjuk s az ebből folyó következtetéseket levonjuk; 2. irányítást nyerhetünk a kisebbségi sorsból arra, hogyan kell helyesebben és szeretettel, megértőén bánnunk azokkal a nem magyarajkúakkaj, akik e területtel hozzánk kerülnek. Elsősorban anyaországiaknak készült e^ kis könyv, de olvassák el a hazatért felvi-r dékiek is, ott legyen asztalunkon, Szék[ .ív., ClP®K-(ékorlg iagf választékban ?/y Jenő $ Budapest itff íárndor-u. 9., IV., Váii-u. 7. I I' 1 1 1 / jWJ iinapi figyelmeztetőül, / mielőtt elmerülne bennük a húszéves t és annak minden fájdalmas emléke. És olvassák el azok a fiatalok is, akik 1019 után már a csehszlovák uralom iskolapadjaiban kezdtek hozzá a betűvetéshez, lássák és tanulják meg tisztelni apáik és idősebb testvéreik példaadó, heroikus köz. delrnét, amely döntően hozzásegített mindnyájunkat a-boldog hazaérkezéshez. Vass László. mi 1 mi Kodály örökbecsű magyar muzsikáját hallgat, tűk tegnap este a fővárosi Vigadóban és szívünk-lelkünk csordultig telt a szépség, tisztaság és derű ízes if: Iával. Műsoron szerepeltek a vidáman csengd gyermekkarok, a bőbájos „Nyári est” és a magasztos ,,Budavári Te Ddim”, amely nemzetünk mai történelmi napjaiban oly sokat kifejez az örök magyar sorsközösségről. A fővárosi középiskolák énekkarai ma már messze föl- dőlt híresek, üdén pz talisó hangjukat, mi, felvidéki magyarok is, gyakran hallottuk a rádióban és most, hogy első alkalommal szem í őrszembe lehettünk a kis dalosokkal s f riss arcukon a lelkesedés pirosságát láthattuk, — csodálattal, őszinte elismeréssel hajiunk meg a magyar énekkultűra európai színvonala elölt. Amint ott ültünk, boldog vendégei a magához ölelő fővárosnak, az ünneplő közönség zsúfolt soraiban, meg- iUctüdve az ősi m gyár dallamkincsek záporozásától, — régi emlékek, reoös- ptcűC', gombaszögi tábortüzek ismerős nótái csengtek fel bennünk. Most, Üt « közös haza fővárosában büszke örömmel bevalljuk, hegy a Kodály- és Bar- tók-mv-zsika nálunk, a húszéves idegen uralom szorító présében: feszítő, ellenállásra késztető erőt]'^élfÍ£niithatáWn''’j szettemet jelentett. A csehszlovákiai is- • kólák magyar diákjai, míg a kezdet- kezdeten, éppen Kodály Zoltán baráti üzenetére, az árvaságba szakadt falvak felé indultak el, a Csallóközbe, Mátyásföldre, Gömörbe és Zoboraljára, ahol még frissek voltak az előttük-járt nagy népei Ikutatók nyomai. A falu, a puszták és tanyák ősi forrásaiból merítettünk mi is, ott vésődött elménkbe az egyszerű igazság, hogy sorsunk, nemzeti létünk a népben gyökerezik, abba kell tehát fogódsanunk, ha győztesen akarunk kikerülni a többségi fajokkal vívott küzdelemből. Évek során titkos, meghitt barátság szövődött Kodály Zoltán és a szlovákiai magyar diákok között, boldogok voltunk, ha éppen csüggedésünkben egy-egy bátorító szó, meg néhány régi diai érkezett tőle.,.!. Közben az első regösökből tanárok lettek, akik már Kodály-kórusokat kezdtek szervezni iskoláikban. Emlékezhetünk még a rimaszombati gimnazisták népdal-estjére, ahol Kodály-gyüjtöHe gömöri palócdalokat mutattok be. És a legutóbbi . országos Dalosverseny műsora is (Komáromban) már azt mutatta, hogy a felvidéki magyar égehkt;’- túra Kodály és Bartók géniusza érintésére megújhodóban van. Kern véle len, hogy ez a megújhodás egybeesőit a felvidéki magyrr nemzeti egység diadalmas kialakulásával. Most, hogy hazatértünk, a Felvidék magyűr ifjúsága boldogan, hálatelt szívvel köszön i mestereit és türelmetlenül várja, hoc / mint a fővárosban a Népművelési 1 zottság, ugyanúgy az új szellemű magyar pedagógia minden felvidéki gimnáziumban és polgái '..ál megszervezi hamisítatlan ősi népdalkultúréban fogant gyermekkarokat. És csendüljön fel végre Kársán, Komáromban és a többi városban is a „Psalmus Hunger'.- cus” és a Budavári Te Deum”, amijtef kisebbségi életünkben^'tilos volt énekelni. . . JT (V. L.) Alapítva: 1804 # Köszöntőm 20 óv e Tel.: 12-34-30 Sürgönyofin: 44 UB ANUS tízletbarátaimat! HOFFMAftíN JÓZSEF Hust. V. E űrt, Hűli,,,. -iiífii Äm> Gyarmatáru Nagykereskedés
