Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-31 / 46. szám

Ma: Rámónaellélílei Ára: 10 fillér Előfizetési ár évente 36.— P, télévre 18.— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő egyes szám ára 10 illér, vasárnap 20 tillér. POLITIKAI NAPILAP iftTLzer Szerkesztőség V, honvéd-utca 10. Kiadóhivatal Budapest, Vili., Józset-kőrút S. Telefon, kiadó- hivata' és hirdetési osztály -444-00 Imrédy miniszterelnök rendet, reformot, keresztény, nemzeti, fajvédő politikát hirdetett két programbeszédében * Részletesen beszámolt Hejőcsabán és Ónodon o magyar külpolitika vonalvezetéséről, a bel­politikai problémákról, a kormány nagyszabású reformjairól és reformterveiről és reform A rend és reform együtt jár, — mon­dotta mai programadó beszédében Ma­gyarország miniszterelnöke, s ennél szabatosabb, találóbb szavakkal nem jellemezhette volna a mai helyzetet és a belőle adódó politikai szükségletet. Rend nélkül nem lehet reform és re­form nélkül nem lehet rend, folytatta tételét Imrédy, s ez a tétel a szállóigék erejével fog visszhangot kelteni az or­szág minden becsületes magyarjának szívében. Nagyon jó, hogy ez a vilá­gos szó most így elhangzott, mert ma a magyar politikai közélet tele van zűr­zavaros jelszó-halihóval, különféle tin­tahalak ontják magukból a tintát és mérget, hogy elhomályosítsák maguk körül a kilátást, s lehetetlenné tegyék a közvélemény tájékozódását, nagyon jó, hogy ez a szárnyas ige elhangzott, mert nemcsak a józan közvélemény, de maguk a zűrzavart mesterségesen elő­idéző és abban halászni akaró elemek is megérthetik belőle, hogy Imrédy kor mánya a rend és a reform kormánya. A nemzeti rend és a nemzeti reformok kormánya. A rend és a reform együtt jár. Egyik a másik nélkül el nem képzelhető. Egyik föltétele a másiknak. Vannak, akik úgy akarnák a rendet, hogy eleve megkontráznak minden reformot. Most is összeölelkezett a legszélső baloldal a legmaradibb jobboldallal és az al­kotmányt féltik a napirenden levő re­formtervtől. Pedig nyilvánvaló, hogy itt a két reakciónak nem az alkot­mány fáj, hanem kizárólag a reformok­tól irtóznak. Az a roham, amelyet a kétarcú reak­ció a zsidójavaslat ellen folytat, nyil­vánvalóan egy távolibb célt követ: meg akarja akasztani az Imrédy-kormány reformjait, még mielőtt a legfonto­sabbra, a földreformra kerülne sor. Ez az igazi ok, amiért egyes őrgrófok és grófok olyan készséggel szállnak síkra a zsidótörvény ellen. A zsidójavasla­ton keresztül a földreformot akarják megbuktatni. Ám elfelejtenek egyet. Azt, hogy a reform a szociálisabb rend föltétele, a nemzet millióinak szükséglete, a kor szociális parancsa. A rend akkor szi­lárd. ha a széles néptömegek egyetértő sén és helyeslésén alapul, — mondja a magyar miniszterelnök. — Ez az igazi népi politika alapja. Az ilyen értel­mezésű nemzeti rendet az szolgálja iga zán, aki a milliók érdekét szolgálja. Már pedig ma a magyar milliók ér deke reformokat kíván, s ráadásul csak olyan reformokat, amelyek már régóta esedékesek voltak, mert hiszen más nemzetek régen megvalósították azo kát. Aki tehát a reformokra anatémát kiált, az voltaképpen az igazi nemzeti rend alapjait bontogatja. Lehet, hogy egyes osztályok, klikkek és kasztok ér deke az, hogy görcsösen megakadályoz­zanak minden reformmozgalmat. De ez nem a nemzet érdeke. Mi, felvidékiek, különleges joggal bí­runk arra, hogy a most szőnyegen forgó két nagy reformhoz hozzászólhassunk: senki nem állíthatja rólunk, hogy akár a zsidójavaslat, akár a föld­reform kórdósében érdekelt felek va­gyunk. Nem vagyunk közvetlenül ér­dekeltek. A zsidójavaslat nem érinti a Felvidéket, mert ott a zsidókérdés kó- eőbb és külön intézkedéssel és az ottani Az egész ország feszült érdeklődéssel várta a pénteki nap nagy politikai ese­ményét: vitéz Imrédy Béla miniszterel­nök programbeszédét. Imrédy Béla mi­niszterelnök pénteken reggel utazott el Budapestről, a Keleti pályaudvarról Ónodra, hogy a kerület választópolgárai előtt elmondja programbeszédjét. Néhány percei hét óra előtt érkezett meg a pályaudvarra Imrédy miniszter- elnök és felesége. Láhner Kornél, a ma­gyar királyi államvasutak elnöke fo­gadta őket és hevezette a kormányelnö­köt és feleségét a miniszteri váróterembe, ahol ekkor már ott volt gróf Csáky Ist­ván külügyminiszter, Jaross Andor fel­vidéki miniszter és vitéz Rátz Jenő volt honvédelmi miniszter, valamint a kor­mánypárti politikusok egész sora, akik Ónodra kísérték a miniszterelnököt. A Miskolc—kassai gyorsvonathoz kap­Hejöcsaba zsúfolt iskolatermében a kö­vetkező beszédet mondotta vitéz Imrédy Béla miniszterelnök: — Magyar testvéreim! Nagy örömmel jöttem ma erre a színmagyar vidékre. Nagy örömmel azért, mert módomban van egy falusi kerület mandátumára pá­lyázni. örülök ennek, különösen azért, mert politikám tengelyébe a falut tettem és ennek a politikának irányításá­ban nagy támasszom lesz, ha a leg­közvetlenebb kapcsolatban állhatok egy falusi kerülettel, amelyen keresztül megismerhetem a falu szempontoknak megfelelően kerül majd megoldásra. A földreform pedig nálunk már lé­nyegében tárgytalan, mert hiszen a mi területünkön megvalósították a cse­hek. A cseh földreform végrehajtásá­nak szociális tartalmán utólag keveset lehet változtatni, mindössze a nemzeti tartalmát kell jóvá tenni. Ilyesfor­mán belőlünk csak az önzetlen nemzeti lélek és az egyetemes nemzeti érdek szolgálata szól, amikor a Felvidék ne­vében a legteljesebb erővel támogat­csolták a miniszterelnök és a kíséret Lü- lönkocsiját. Negyednyolc előtt néhány perccel robogott ki a pályaudvarról a vonat. A mezőkövesdi állomáson vitéz Borbély-Maczky Emil főispán üdvözölte Imrédy miniszterelnököt. Minden állomá­son, ahol csak áthaladt a vonat, lelkes ünneplésben részesítették Imrédy Bélát. Amikor Miskolcra megérkezett a mi­niszterelnök és kísérete, csatlakozott hoz­zájuk húsz kormánypárti képviselő, akik már csütörtökön Miskolcra utaztak, hogy résztvegyenek Lichtenstein László főis- páni beiktatásán. Miskolcon is lelkes ünnepléssel fogad­ták a kormány elnökét. Miskolc város fellohogózott utcáin keresztülhajtatott a miniszterelnök és kísérete Hajőcsaha községbe, ahol vitéz Imrédy Béla első programbeszédét elmondotta. népének ezernyi gondját Örömét és bá­natát. — Nem tudok valamennyi községbe ki­menni, de remélem, hogy az én szavaim elhallatszanak innen valamennyi köz­ségbe. Valamennyi község megérzi, mi lyen nagy szeretettel, milyen nagy öröm mél jöttem ide közétek. Amikor ebben a pillanatban először beszélhetek én ennek a kerületnek a népéhez, kötelességemnek tartom, hegy politikámnak körvonalait megrajzoljam. Bár azt hiszem, mindenki ismeri azokat a célkitűzéseket, amelyeket magam elé tűztem, mindenki ismeri azt az utat, amelyen járok, de mégis jó időn- kint emlékezetbe idézni, kiegészíteni, juk és helyeseljük Imrédy tervezett re­formjait. A falusi magyar milliók szo­ciális érdeke kívánja azt, hogy a nagy­birtokrendszerről a k is b i r tok r e ndszer re térjünk át, uert a milliók szociális megerősödésén keresztül a nemzet maga fog megerősödni és csak ez az egész nemzet megerősödésének útja. Imrédy megelégedéssel tekinthetett vissza beszédében a kormány eddig végzett munkájára, amely az apróbb szociális reformok jegyében folyt le. Ma a nemzeti program elsősorban szó­in ás és más szempontból megvilágítani azt, hogy mit tettünk és amit tenni aka­runk. — Az a politika, amelyet képviselünk, magyar politika, tehát célunk a magyar­ság erősítése. (Éljenzés és taps.) Biztosítani a magyarságnak életét, fejlődését és történelmi szerepét a Kárpátok medencéjében, amelynek közepében fekszünk. Ez olyan adott­ság, amelyet semmiféle dunai poli­tika nem hagyhat figyelmen kívül. Húsz évvel ezelőtt megpróbálták a nagy háború után a magyarságot képtelenné tenni ennek a szerepnek ellátására, de a magyarság ellenállt és nem adta meg magát. Nem alkudott meg és a húsz esz­tendő meghozta ennek az intranzigens magyar politikának gyümölcsét. (Éljen­zés és taps.) „A magyar külpolitika a Róma-Berlin tengelyre támaszkodik“ — Köszönhetjük ezt mi a következetes külpolitikának, amely biztosította szá munkra annak a két baráti nagyhatalom nak a támogatását, amely két baráti nagyhatalom egyre erősebbnek látszik ai európai együttesben. Meg kell emlékeznünk ennek a két nagyhatalomnak támogatásáról, mert azt, hogy vér nélkül szerezhettük ciális program. A legszélesebb népi ré­tegek szociális érdekeinek szolgálatá­hoz tartozott a fogyasztási főcikkek, például a cukor és petróleum árának leszállítása is. Az ilyen munka a szó legnemesebb értelmében vett népi szo­cializmus. A szociális nemzeti pro­gramban nemcsak az ónodi választó- kerület ezrei állanak Imrédy mögött, hanem egységesen követik a rend és reform kormányát az egész Felvidék és az egész Magyarország dolgozó mil­liói is. Itnrédy Béla programbeszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom