Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-03 / 24. szám
telvtde’kt »jMAfife AR-HIRIíAE MS8 DiCdOlBGB 3. SZOMBAT 11 KŰZBAIOASÁD if mm .............■■ ■■»' iMUMHWMMgawaaaMMÉMÉMaa A pelsőci vonalon indul meg a vasúti forgalom Magyarország és Csehszlovákia között A jövő hét végén nyílik meg a Kassa-abosi és Cseklészpozsonyi vonal Budapest, december 2. Tegnapi számunkban a Magyar Távirati Iroda jelentése nyomán beszámoltunk arról, hogy a magyar—csehszlovák vegyesbizottság kö- aött létesített megállapodás szerint a két ■orsaág közötti vasúti forgalom 1938 december 5-től kezdve fokozatosan, felvétetik. A híradással kapcsolatban a nagy- közönség körében tévesen a^ a nézet alakult ki, hogy ez a megállapodás a vasúti forgalomnak december 5'-tői való normális fölvételét jelenti. A, helyzet korántsem áll így. A Magyarország és Csehszlovákia közötti vasúti forgalom teljes terjedelemben való fölvétele további tárgyalásokat igényel a vegyes bizottság között kötött elvi megállapodás keretén belül. Jelenleg folyamatban vannak a tárgyalások a két állam vasijainak bizottságai között a rész. létkérdések megállapításáról. A vasúti forgalom felvételére etapokban kerül sor. Elsősorban Is a Pelsőctől észak felé futó vasútvonalak forgalma lebonyolításának mikéntjét tárgyalja meg a két bizottság, minthogy a Pelsőcről kiágazó mindhárom vasútvonalat metszi a demarkációs vonal. Tekintettel arra, hogy a vasúti forgalom fölvételének ez első részletkérdését hivatottak a tárgyalások rendezni és e tárgyalások az előjelek szerint időben elhúzódnak, ezért tehát december 5-én előreláthatólag csak a Pelsőcről kiinduló vonalakon indul meg a kölcsönös vasúti forgalom a két állam között. A továbbiakban Kassa és Abos, majd a Cseklész és Pozsony közötti forgalom módozatai kerülnek letárgyal ás ra. Beavatott helyen nyert értesülésünk szerint, amennyiben semmi zavaró körülmény közbe nem jön, kilátás van arra, hogy ez utóbb említett vonalakon a vasúti forgalom a jövő hét vége felé megindulhat. Csökkent a világkereskedelem forgalma Budapest, december 2. A német konjunktúrakutató intézet legutóbbi jelentése szerint az 1938. év második negyedében lényeges mértékben zsugorodott a világkereskedelmi forgalom. Mennyiségben 12.5, értékben pedig 16 százalékos a csökkenés. Ejnnek oka elsősorban az USA és Japán importjának csökkenésére vezethető vissza, de csökkent az európai államok importja I». A legerősebb zsugorodás Japán kivitelében észlelhető. A japán exportipar nagyiéi ze a kínai háború és az azt követő boj- !kot következtében válságos helyzetbe került. A második helyen Németország, a. harmadikon pedig Anglia áll. A jelentés szerint — millió márkában számítva — a világ külkereskedelmi forgalmának alakulása az 1937. és 1938. év első kilenc hónapjában a következő volt: Japán 1.682 millió helyet 1.349 millió, Németország 4.195 millió helyett 3.858 millió, Nagybri- tánia 4.740 millió helyett 4.296 millió, Franciaország pedig 1.792 millió helyett 1.576 millió márka értékű árut vitt külföldre, tehát aránylag a legkevésbé Fran- ciaorsEág kivitelében érezhető a külkereskedelmi forgalom válsága, ami annak tudható be, hogy a frank leértékelése a francia áruk kivitelét nagymértékben megköny- nyítette. (—) Díszközgyűlésen iktatja be a GyOSz a felvidéki iparvállalatokat. A Gyáriparosok Országos Szövetsége a visz- szacsatolt felvidéki iparválalatokat ünnepélyes díszközgyűlésen iktatja be. A dísz- közgyűlés helyét és idejét eddig még nem állapították meg. Knol) Sándor dr. a GyOSz ügyvezető igazgatója e szerepében első ízben ezen a díszközgyűlésen mutatkozik be. (—) Jugoszlávia ezüsttermelése eddig csekély mennyiségű volt, mert az ezüsttartalmú érceket nyers állapotban exportálták külföldre. Most Borban elektroli- ^Jkus üzemet létesítettek vörösréztermelésre, Sabácban és Zvecaneban pedig nagy olvasztóüzemeket építenek horgany és ólomtermelés céljára. Ezek a telepek a jövőben a Jugoszláviában bányászott ezüstöt tartalmazó érceket is fel fogják dolgozni s így Jugoszlávia finom «zü§t- termelése lényegesen emelkedni «-fog. Beavatottak szerint az említetj^lpártelepék üzembehelyezése után, amgre valószínűen két éven belül kerül sor1^JugaSzlávia évenként 60 ezer kiló tisz^'ezüsföt lesz képes termelni, tehát Európa legnagyobb eZüst- termő állama leszúr j * ? / T::: \ fPt f — KASSÁN LESZ A LEGKÖZELEBBI SZÁLLODÁS NAGYGYŰLÉS. A Szállodások és Vendéglsök Ipartestülete legutóbbi ülésén elhatározta, hogy legközelebbi nagygyűlését Kassán fogja megtartani. Az ösz- szejövetel január eisp napjaiban lesz. (—) Franciaország ötvenezer vagon benzinre tett ajánlatot Romániának. Bukarestből jelentik: Franciaország Romániától ötvenezer vagon benzinre, ötezer vagon motorolajra, ezer vagon petróleumra és nyolc vagon nyersolajra kért ajánlatot, illetve a jelenleg Bukarestben tárgyaló bizottság ezekért a cikkekért hét százalékkal többet ajánlott fel, mint a világpiaci ár. Romániai petróleumvállalatok körében a francia ajánlat rendkívül kedvező benyomást tett, mert az ár oly magas, amilyet eddig csak a kliring-forgaloir.mal kombinált eladásoknál lehetett elérni. (—) A burgonyakeményítögyárak száma a Felvidék visszacsatolásával hárommal szaporodott. A három gyár közül a duna- szerdahelyi és az óhaji gyár nagykapacitású. A burgonyakeményitőkartellnek ínyére van a fogyasztóközönség számának mintegy egymillió fővel való szaporodása, de gondot okoz a három új keményítő- gyár, minthogy a magyar burgonyakeményítőipar meglehetősen túldimenzionált. Értesülésünk szerint a burgonyakeményítő kartell már tárgyalásokba kezdett a visz- szakerult felvidéki gyárakkal s azok részére kontingenseket akar megszabni és azokkal egységes árpolitikát óhajt folytatni. Megtízszereződött öt év alatt a magyar gépkocsibehozatal Budapest, december 2. A délkelet-európai államok motorizálása, amely az utóbbi évekig rendkívül visszamaradt, néhány éve mérföldes lépésekkel halad előre es ez államokban egyre több gépkocsi helyezhető el. Igen örvendetes, hogy a személy- kocsik terén a legnagyobb fejlődés Magyarországon észlelhető, öt évvel ezelőtt Magyarország személygépkocsi behozatala 386-ot tett ki mindössze, 1934-ben már 915-öt, 1935-ben 1719-et, 1936-ban 2647-et, 1937-ben pedig 3514-et. Megállapítható tehát, hogy Magyarország személygépkocsi behozatala az utóbbi öt éV folyamán majdnem megtízszereződött. Románia autóbehozatala is emelkedett, mennyiben az 1933. évi 1024 gépkocsival szemben 3216 kocsit importált. A sorrendben Jugoszlávia és Bulgária autóimportja következik, míg Görögországban e téren változás nem észlelhető. Ami a teherkocsik im- ■poftját illeti, a legnagyobb fejlődés Bulgáriában észlelhető, ezután következik Magyarország, míg Románia és Jugoszláv via i tehergépkocsi behozatala az öt év alatt alig Változott, Görögországé pedig a* 9t évvel ezelőttinek alig felét) teszi ki. A magyar vas- és gépipari kiviiel biztosítása Budapest, december 2. Rendkívül érdekes helyzetbe került a magyar vas- és ‘gépipar: annyira el van látva belföldi rendelésekkel, hogy a vállalatok nagyobb exportkötelezettségükneík nem tudnak eleget tenni. Ez a helyzet szoros összefüggésben áll a nagy belföldi beruházásokkal s így a kivitel lanyhulása nem a külföldi érdeklődés csappanásának tudható be, tehát emiatt a vas- és gépiparnak nincs oka aggodalomra. Szakmabeli körök azonban intenzíven foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy olyan intézkedéseket kellene foganatosítani, amelyek biztosítanák a külföldi összeköttetések megtartását, nehogy a magyar vas- és gépipar felvevő ■piacai más országok iparával létesítsenek kapcsolatokat és hogy így idő múltán elő ne álljon az a helyzet, hogy a belföldi megrendelések kielégítése után a külföldi ‘konkurrencia időközi térhódítása folytán ■exportlehetőségek nélkül maradjon. Értesülésünk szerint az érdekelt körök komoly ■formában foglalkoznak a kiviteli kapcsolatok biztosításának -kérdésével. A felmerült tervekkel és megoldási módozatokkal az illetékes fórumok is foglalkoznak. Ezekkel kapcsolatban az ipar hajlandónak mutatkozik vállalni a terheket és kötelezettségeket. )—( Az ország faellátása. Élénken foglalkoztatja az illetékes tényezőket az ország faellátásának kérdése. Az elmúlt év tapasztalatai alapján a jövőévi faellátás biztosítása igen komoly feladatnak tekinthető, melynek alakulására döntő befolyással van egyfelől a Felvidék visszacsatolása, tehát a fogyasztó területek kiszélesedése, másrészről a beruházási terv fokozatos keresztülvitele. A beruházás során ugyanis igen nagy szükség van különböző faanyagokra, melyek számtalan helyen és alkalmazásban nemcsak a legmegfelelőbb, hanem a legolcsóbb nyersanyagnak bizonyulnak, így tehát pótolhatatlanok. Általában a kereslet emelkedésével lehet számolni, a legkeresettebb cikkekben viszont: fűrészelt fenyőfában és faragott fában a német-osztrák behozatal elmaradása folytán olyan kieséssel kell számolni, amit feltétlenül pótolni kell. (—-) December 12-én indiják el a Felvidék számára rezervált 500 vagon lisztet. Beszámoltunk arról, hogy a kormány, illetve a Kiviteli Intézet a Futura útján a visszacsatolt Felvidék szegénysorsú lakosságának megsegítése céljaira 500 vagon lisztet rezerváltatott. Értesülésünk szerint e lisztmennyiség elindítása december 12-én várható. (—) A húszmillió fontos román kölcsön ügye. Bukarestből jelentik: A Financial News azt írja, hogy a román királynak az angol illetékes tényezőkkel való megbeszélései egy húszmillió angol fontos kölcsön folyósítására vezettek. A húszmilliós kölcsön egyrészét készpénzben kapja meg Románia, a másik rész exportcélokat fog szolgálni, míg a fennmaradó összegért hadfelszerelési cikkeket szállít Anglia. A lap rr.int feltűnéstkeltő érdekességet említi meg, hogy a román király németor. szági utazása előtt tárgyalások folytak román és német részről az 1939—40. évi román gabonafölösleg eladásáról, illetőleg megvételéről. Továbbá Németországnak adandó tízéves nyersolaj-kontingensről. Ezeket a tárgyalásokat most bizonytalan időre elhalasztották. Tőzsdék Budapesti értéktőzsde; lanyha A pénteki értéktőzsdén csendes nyitás után a kínálat fokozódott és az árszínvonal mindjobban leromlott. A Bauxit és a Koszéin 7, a Rima 4, a Tröszt és az Urikányi 1.75, a Magyar Cukor 1-5 pengővel esett. A többi részvény legnagyobb része szintén olcsóbb lett. Záróárfolyam ok: Nemzeti Bank 167.—, Bauxit 187.—, Kőszén 288.—, Naigybátonyi 41.—, Sajgó 29.9, Uriikányi 33.75, Fegyver 40.25, Ganz 17.4, Acél 26.—, Rima 78.76, Ofa 15.1, Nasici 58.—, Nova 12.25, Tröszt 53.5, Délcukor 68.5, Magyar cukor 77.5, Féltei 170.—, Gumi 58.5, Vasúti főig. 17.4, Telefon 9.4. Budapesti gabonatőzsde; lanyhuló Nagyobb tétel sörárpa, — jórészt felvidéki áru —, ezenkívül 460 mázsa tengeri cserélt gazdát a pénteki tőzsdén. A takarmányárpa 20—25, a sörárpa 25 fillérrel olcsóbban zárult, mint csütörtökön. A határidős rozs márciusra 11, májusra 17 fillérrel, a májusi tengeri 15 fillérrel olcsóbb áron kelt el. Hivatalos árfolyamok és kötések: Búza; tiszaviidéki 77 kg-os 2.10—20.25, 78 kg-os 20.30—20,45, 70 kg-os 20.50—20.65, 80 kg-o* 20.60—20.75, felsőtiszai, duna-tiszaközi, dunántúli 77 kg-os 20.00—20.15, 78 kg-os 20.20 —20.35, 79 kg-os 20.40—20.55 , 80 kg-o,s 20.50 —20.65, fejérmegyei 77 kg-os 20.10—20.25, 78 kg-os 20.30—20:45, 79 kg-cs 20.50—20.65, 80 kg-os 20.60—20.75. Rozs: pesitvidéki 1.4.25 —14.35, más származású 14.30—14.40. Takarmányárpa: elsőrendű 17.80—18.00, középminőségű 17.25—17.50. Sörárpa: kiváló 20.50— 21.00, prima 19.50—20.00, sörárpa 18.75—* 19.25. Zab: elsőrendű 19.20—19.30, középminőségű 19.00—19.15. Tengeri: tiszántúli 13.15— 13.25, egyéb áll. 13.15—13.25. őrlemények: korpa 12.80—13.00, 8-as liszt 15.90—16.15. Árpa: 150 mm. 19.50, 450 mm. felvidéki 20.50, 300 mm. felvidéki 20.40, 300 mm. felvidéki 20.50, 600 mm. felvidéki 20.40 budapesti paritásban. Tengeri; 150 mm. Hatvanon át 13.30, 300 mm. február 14.10 budapesti paritásban. Lucerna; 314 mm. 230—. Budapest, 3 mm. 215.— szatmári, 10 mm. fehérbárcás 310.—, 1.2 mm. 265.— Budapest, 28 mm. 165.— állomás. Lóhere; 2‘A mm. 100.—, 50 mm. német norma 127.— Budapest. A Magyar Nemzeti Bank árfolyamai Valuták: Angol font 15.95—16.15, belga 57.45—58.05, cseh korona 7.50—10, dán korona 71.05—71.85, dinár 6—7.50. USA ’ol- lár 340.40—344.40, kanadai dollár 332—337. francia frank 8.90—9.10, holland forint 185.35— 187.35, lengyel zloty 60—61.40, leu 2.40—3.45, leva 3—3.60, lira 16.90—17.90 (az 500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), norvég korona 80—80.90, svájci frank 77.35— 78.25, svéd korona 82.05—82.95. Külföldi kifizetések: Amszterdam 185.75 —187.35, Athén 3.025—3.055, Belgrad 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 57.63— 58.07, Bukarest 3.41—3.44, Kópénhága 71.275 •—71.875, London 15.955—16.105, Milánó 17.66 —17.8864, Newyork 341.80—344.40, Oszló 80.20—80.95, Párizs 8.95—9.05, Prága 11.79 —11.93, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 82.25— 82.95, Varsó 64—64.50, Zürich 77.55—78.25, Isztambul 268—271. t Magpiac Köles, fehér 18—22, vörös 17—17.50, egyéb' 16—16.50, káposztarepce 23.50—13,75, tökmag, nagyszemű 28—30, kisszemű 25—20, olaj dohos 22—23, kék mák 135—140, borsó, Viktória sterilizált 18—19, zöld (expressz) sterilizált 18—19, lencse,» nagyszemű sterilizált 36—43, középszemű sterilizált 22—27, kisszemű sterilizált 20—22, fehér szokványba!} dunai 26—26.50, dunántúli 25—25.50, felsőmagyarországi 25—25.50, gömbölyű fürj- bab 27—28, hosszú fürjbab 26—27, barnabab 27—27.50, lucernamag nyers arankás 205— 245, fehérbárcás (20 q-nál több) 300—305, lóheremag nyers arankás 90—100, fehérbárcás (20 q-nál több) 130—185, bükköny tavaszi 16.50— 17.50, szöszös 34—36, csiüagfiírt fehér lapos 11—11.50, szárított répaszelet 8.50— 10. Állatpiac A pénteki ferencvárosi sertésvásár összfel- hajtása 575 darab. Vásári állományból angol hússertésfelhajtás 164 darab. Az irányzat változatlan. Árak: I. uradalmi zsírsert és páronként 340 kg-on felül 107, szedettsertés I. 91—93, II. 87—90, III. 76—84, angol tőkesertés 90—94, exportzsír márkázott 150 fillér kg-kint. Lisztárak A budapesti lisztár jegyzőbizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények) : Búzaliszt: dara 37.75—38.75, Ogg 36.75— 37.75, Og 36.75—37.75, Of 36.75— 37.75, 2gg 35.75—36.75, 2g 35.75—36.75, 2f 35.75— 36.75, 4-es 34—35, 5-ös 32.75—34, 6-os 29.25-—30.75, 7-es 20.75—22.50. Rozsliszt: 0-ás 29—30.50, 01-es 26.25—27.75, 1-es 21.50 —22.50, 2-eis 19—21. A budapesti vásárcsarnok kiskereskedelmi árai Marhahús: rostélyos, felsál kg. 160—240, leveshús 128—200. Borjúhús: comb 280—320, vésés 180—240. Juhhús; hátulja 140—180, eleje 100—160. Sertéshús: karaj 190—240, tarja, comb, lapocka 170—200, oldalas 160— 176, háj 160—172, zsír 160—168. Élő baromfi: csirke .drb. 100—250, tyuk 250—350. Tisztított baromfi: tyUk kg. 130—180, csirke 160—• 280, liud 120—160, kacsa 180—160. Tojás: tea drb. 11—13, kilója 200—220, főző és apró drb. 9—11, kilója 180—200. Halak: élő ponty 120—180, jegeit 100—140. Tej literje 30, tejfel 100—120, teavaj 320—340, teavaj pasztőrözött 340—360, tehéntúró 60—80. Kenyér: fehér 42—46, félfehér 34—-38, félbarna 32—• 36, barna 20—22. Szárazfőzelék: lencse 46— 96, borsó 40—56. bab 36—52. Zöldségfélék: burgonya gülbaba 10—12, nyári rózsa 11—14, őszi 10—11, Ella 8—10, kifli 18—24, vöröshagyma 13—16, fokhagyma 24—40, fejeskáposzta 6—10, kel 6—14, savanyu káposzta 24 —30, vegyes zöldség 16—22, kalarábé 12—20, sóska 20—40, paraj 16—24, tök 12—20, karfiol 10—24, zöldborsó 60—120, sütőtök 10— 14. Gyümölcs: akna nemes 60—140, közönséges 48—76, körte nemes 80—160, szőlő kötözött 70—140, gesztenye 64—100, mandarin 110—140. A forgalom közepes.
