Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-30 / 45. szám

8 •felvidéki Jfoskx&mmsi 1*38 DECEMBER 3*. PÉNTEK Tilos az egy méternél keskenyebb járda Az építési költség fele a községet, fele az ingatlantulajdonost terheli A belügyminiszter rendeletet intézett valamennyi vármegye alispánjához a községi járdaépítési szabályrendeletek egységes elvek szerinti megalkotása cél­jából. A belügyminiszter ugyanis részben a hozzá érkezett jelentésekből, részben a bemutatott szabályzatokból arról győző­dött meg, hogy a községek a járdaépítési szabály­rendeleteket merőben eltérő módon alkotják meg. Egyes községek a költségek túlnyomó ré­szét az ingatlantulajdonosokra hárítják, míg mások — különösen a kedvezőtlen helyzetük miatt államsegélyre utalt köz­ségek — a költségek egész összegét vagy nagyobb részét, háztartási költségveté­sükben igyekeznek biztosítani. Több község szabályrendeletét azért kelett megsemmisíteni, mert kisajá­títási jogot biztosított. Egyes községek teljesen mellőzik a sza­bályrendeletek felterjesztését kormányha­tósági jóváhagyásra. A belügyminiszter ezért úgy határo­zott, hogy a községek számára járdaépí­tési szabályrendelet-mintát készíttet és a jövőben a községek o minta szerint tar toznak szabályrendeleteiket megalkotni. A minta-szabályrendelet kimondja, hogy a községek területén a gyalogjárdák építéséről és fenn­tartásáról a község gondoskodik. Ha valamelyik utcában az érdekelt ingat­lantulajdonosok számszerinti többsége járda építését kérik, ágy a képviselőtes­tület köteles a kérdésben határozni. Az építést csak akkor szabad megkezdeni, ha a szükséges össze« költségre a község jóváhagyott költségvetése fedezetet biz­tosít. Egy méternél keskenyebb járdát épí­teni nem szabad. Az építési költség felét a község, felét az ingatlantulajdonosok illetve haszonélve zők viselik. Ha az utcának csak egyik ol­dalán létesítenek járdát, akkor azok, akik­nek ingatlana mellett épül a járda, a hozzá - járulás összegének kétharmadát, a szem benlévő oldal ingatlantulajdonosa pedig ogyharmadát kötelesek viselni. Az érdekelt ingatlantulajdonosokat legfeljebb három méter szélességű járda építési költségeihez való hozzájárulásra lehet kötelezni a három méteren felüli rész költsé­geit a község viseli. A hozzájárta« Összegét vagy annak egy- részét az ingatlantulajdonosok természet ben is leróhatják olyan napszám és fu­varbér alapulvétele mellett, mint ameny- nyit a község a járdaépítéssel kapcsolat­ban hasonló munkáért átlagosan fizet A már kiépített járda a község tulajdona éis annak jókarbantartását a község végzi. Mérsékeltáru felvidéki bérletjegyeket ad ki a MÁV A m. kir. Államvasutak igazgatósága közli, hogy 1939 január 1-től kezdődő ér­vénnyel mérsékeltáru éves felvidéki cso­portos bérletjegyek kerülnek kiadásra, amelyeknek havi részére n 2. kocsiosz tálybau 60 pengő, a 3. kocsiosztályban pe­dig 40 pengő és azok a Soinorja—Uszor— TJjkomárőm—Érsekújvár—Szob—Budapest Nyugati pu. és Budapest keleti pu.—Mis­kolc személy pu.—-Sátoraljaújhely—Csap —Beregszász—Tiszaujlak állomások közti és ezektől északra fekvő vonalakra érvé­nyesek. A felvidéki bérletjegyek a Hiva­talos Menetjegyirodában (Budapest, Vi­gadó-tér 2.), továbbá a miskolci és deb­receni menetjegyiroda fiókokban váltha­tók, de megrendelhetők bármely más fiók- menetjegyirodákban is. A jugoszláv hatóságok áttették a német határon több német emigránst összeköttetést keresett bizonyos közvetí­tőkkel, akiknek százezer dinárt ajánlottak fel, ha ju­goszláv útlevelet szereznek számukra. Ötvenezer dinárt előlegképen már ki is fizettek egy közvetítőnek. A német emi­gránsokon kívül letartóztattak egy Spun Strizsics nevű jugoszláv állampolgárt is, aki közvetítő volt az útlevélhamisítók és az emigránsok között, Ellene megindítot­ták az eljárást. AZ IGAZI VADÁSZ ÖRÖME! AZ IGAZI VADÁSZ ÖRÖME! Kézdivásárhelyi M _ _ jv m című gyakorlati It E XTvö PÁL: iB £6 «B S «B SS ■ vadászati szakkönyve Felöleli a Magyarországon előforduló fontosabb vadfajok ismertetését, azok telepí­tését, gondozását és vadászatát. Tartalmazza a vadászati fegyvertant, bemutatja az összes modern fegyvereket, a különböző államok fegyvertípusait. Leírja a ható­sági fegjívarvizsgálat, belövés, puskavásár lás, célzó-távcső stb. stb. nélkülözhetetlen Ismertetését. A lőszerekről szóló fejezetben a lőporok, golyók, sörét, fojtás ég töl- ténykészlté3 részletes leírását nyújtja, majd a fegyverrel való lövés elméletét adja a belső és külső ballisztlka kimerítő ismertetésével együtt. Végül a lövés művé­szete, a vadász felszerelése, a hajtó, a vadászkutyák, a solymászat, falkavadászat, uhuzás, vadájpatréndezés, vadásztársaságok, vadorzók stb. stb. ismertetése után tartáímazza a vadásztörvényt és az idevonatkozó rendeleteket is. Ára díszkötésben 10 pengő Megrendeléseket utánvéttel, vagy az összeg előzetes beutalása ellenében forduló portával intézünk el. Ha ajánlott küldést kíván, úgy 50 fillér beutalását is kérjük. A uMnyéV''"? kakién 90 fwírrel drégltla a könyvet P’9,?er rV'rd'srätrscä íZeScüIer Tes?.váre&> nemzeti k&'.-yvkcrasfeedése BuJ pesí, IV., Kossuth Lnfos-u ca 5. Telelőn: 18-57-30,18-74-00. Zágráb, december 29. A zágrábi rendőr­ség közegei az elmúlt éjszaka folyamán több német emigránst tettek át a német határon. Az illetők meg nem engedett úton jugoszláv útlevélhez akartak jutni. Közöttük van Bauer Walter nagyiparos, felesége Hosztovszki Alice, és Steiner Márton volt osztrák katonatiszt. A zágrábi rendőrség megállapította, hogy több német emigráns Zágrábban A„RONGYOS GÁRDA“ VACSORÁJA A Magyar Fajvédők Országos Szövet­ségének „Rongyos Gárdája“ ünnepi va­csorát rendezett vitéz Héjjas Iván dr. tiszteletére. A vacsorán vitéz Görgőit György ny. tábornok a magyar nemzet egyetlen és igazi vezére: nagybányai vi­téz Horthy Miklós, Magyarország kor­mányzójának egészségére mondott pohár­köszöntőt, hangsúlyozva, hogy a Kor­mányzó az igazi honszerző és honvédő s a gárdának szegedi szellemben és Szeged óta a fővezére. Rád Árpád főtitkár felolvasta ezután Héjjas Iván mélységes hazafiságtól izzó ínyeiét, majd Sybold Jenő mélyen meg- illetÖQ'Stt szavakkal emlékezett meg a gárda hö-Sj halottjairól. Az emléklapok ünnepélyes kiosztása után felszólalt még Nagy Mihály dr. «W—— ■ ’ i Félmillió pengő a budapesti közkórházak modernizálására A fővárosi közkórházakuál nagyará­nyú átalakítási és modernizálási mun kák folynak és ezek nyomán január első napjaiban jelentős változások tör­ténnek a kórházak körül. A Rókus-kór ház sebészeti osztálya a nyár óta zárva volt, mert az osztályon jelentős átalakí tusokat és modernizálásokat hajtanak végre. Ezek a munkálatok most befeje ződtek és január első napjaiban ismét megnyitják a 100 ágyas, teljesen mo­dernizált sebészeti osztályt. A sebészeti osztály modernizálása több mint 100.000 pengő költséggel járt. A Szent László-kórházban előrehala­dott stádiumban van az új pavilion épít­kezése. Ez lesz a második kőépület a Szent László-kórház területen, ahol mindezidáig a háborúból visszamaradt fabarakokban ápolták a betegeket. Amint az új pavilion — mely 100 ágyra épül — elkészül, lebontják a még meg­lévő két háborús fabarakot és hozzákez­denek a harmadik kőepület megépítésé hez, amely szintén 100 ágyas lesz. A le bontásra kerülő két fabarak 120 ágyá­val szemben tehát az újonnan létesülő két kőépületben 200 ágy áll majd a betegek rendelkezésére. Ezek az épí­tések 250.000 pengőt igényeltek. Az Uj Szent János-kórház nőgyógyá­szati pavillonjában hatalmas, a lehető legmodernebb röntgen laboratóriumot rendezték be, ahol négy röntgen-gép mű­ködik. Az új gépek beszerzése és labora triumi berendezése 100.000 pengőbe kerül. Január elején adják át a használatnak az új röntgenlaboratóriumot. Ugyancsak új röntgengéppel gazdago­dott az Eötvös-Lóránd. rádiumintézet, ahol a mar meglévő 200)000 woltos gép egység mellé egy 400.000 voltos újabb röntgengépet szereltek fel. A rádiumintézet laboratóriumában most a két gépen egyszerre négy be­teget lehet röntgenezni, mert mindkét gépitek két-két munka­helye van. Az új röntgengépet szintén ja­nuár elején helyezik üzettsoe. A hatal­mas gép beszerzési költségé 100.000 pengő volt. A gyöngyösi-úti szülészeti osztályt át­építették. Közegészségügyi szempontból kifogásolható volt az eddigi állapot, mert a bejáró betegek érintkezhettek a fekvő betegekkel, ami a fertőzés lehetőségét, behureolását állandóan felszínen tartotta. Most külön, elkülönített ambulanciát lé­tesítettek, úgy, hogy a bejáró betegek a kórházban ápolt fekvő betegekkel nem kerülhetnek kapcsolatba. Az új ambulancia létesítésével egyidejű­leg külön épületet emeltek a gyöngyösi- úti kórházban, ahol a felvételi irodát és a személyzeti lakásokat helyezték el. Magyarul akarnak tanulni a késmárki magyar diákok Pozsony, december 29. A késmárki német gimnázium magyar diákjai — mint az Uj Hirck írja — mozgalmat in­dítottak a magyar nyelv tanítása érde­kében. A magyar diákok arra kérték a szlovákiai magyar knltúregyesületet, se­gítsék meg őket nyagilag abban, hogy a német gimnáziumban mint nemkötelező tantárgyat tanítsák a magyar nyelvet és ezáltal ők, akik magyar szülők gyer­mekei, legalább némileg részesüljenek magyar oktatásban. A német gimnázinm igazgatósága ugyanis a magyar nyelv nemkötclező tanításának bevezetését at­tól tette függővé, hogy a szülők fedez­zék az ezzel járó külön kiadásokat­Sztrájkba léptek az aradi magyar színház tagjai Arad, december 29. A válságba jutott aradi magyar színház tagjai sztrájkba léptek. A színtársulat tagjai közölték Szendrei Mihály színigazgatóval, hogy addig nem hajlandók fellépni, amíg hátra­lékukat meg nem kapják. Az utóbbi hetekben a színház előadásai J*engökiajánlasi manipulációkból takarékbetét A budapesti királyi büutetőtörvényszók Lengyel Ernő dr. tanácselnök vezetésével ma tárgyalta Silbermann Sámuelné, egy kisvárdai zsák- és ponyvakölcsönző fele «égének pengőajánlási bűnügyét. A vád szerint Silber mamié tavaly ok­tóber 25-én a Belvárosi Takarékpénztár debreceni fiókjánál különböző nevekre különböző összegű pengő betéteket helyj­egyre gyérebbek lettek, a közönség rész- ,-ellensége és egyéb okok miatt és a tar- aléktőkc híjján levő igazgatóság emiatt .éptelen volt teljesíteni a színészekkel szemben fennálló anyagi kötelezettségeit. A színház a sztrájk miatt egyelőre be­zárta kapuit, azonban tárgyalások foly­nak, hogy legalább a ■ szilveszteri és új­évi előadásokat biztosítsák. zett el körülbelül 1200 penyőnyi összeg­ben. E pénzeket a vádlottnő testvérétől Wieder Henrik debreceni sorsjegyügy­nöktől kapta, aki ellen egy- nagyszabású pengőajánlási bűnügyben indult meg a nyomozás. Közben Wieder Henrik meg- szökött­A nyomozás adatai szerint a vádlóttnö által betétként elhelyezett összegek is Wieder Henrik pengőinajánlási manipu­lációiból származtak. Ezért a lnintetőtör- vényszék Silbermann Sámuelnét, mint bűnsegédi bűnrészest vétkesnek mondotta ki a pengőkiajánl.ás vétségében és ezért jogerősen 2SÖÖ pengő pénzbüntetésre ítélte oh.

Next

/
Oldalképek
Tartalom