Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-03 / 24. szám
8 TELVlDElQ •J^öfe^RHIRIÄE 1938 DECEWBHR 8* SZOMBAT Magyarország a londoni „Ideal Home“ kiállításon 1939 tavaszán az Earis Court csarnokban rendezi meg a Daily Mail szokásos évi kiállítást Ideal Horne címen. Ezt a nagyszabásúnak ígérkező kiállítást, amely nemcsak az ideális otthon kiállítása lesz, hanem a középeurópai mintavásároknak felel meg, az angol király nyitja meg. A kiállítás látogatóinak száma minden valószínűség szerint meg fogja haladni a másfél- milliót. Külön érdekessége lesz a magyar kiálltás. Magyarország az egyetlen külföldi állam, amely erre a kiállításra meghívást kapott. Magyarországnak ezt a reprezentatív kiállítást a Magyar Királyi Külkereskedelmi Hivatal és az Országos Magyar Iparművészeti Társulat rendezi. A hivatal és az OMIT művészgárdája a kiállítás keretében be fogja mutatni Anglia felé irányuló exportunk válogatott cikkeit, művészi kivitelezésében is szakszerűen.-iie==----m Turistaállomások a Felvidéken A Felvidék felszabadulása nyomán gondoskodni kellett a turistaállomások kijelölésiéről is. A turista szövetség elgondolását, hogy a jövő év májusáig a visszacsatolt Felvidék mindegyik vasútállomása egyben turistaállomás legyen, a MÁV igazgatósága nem fogadta el, bár a szövetség előterjesztésében hivatkozott a kanyargó demarkációs országhatárra, amely hegyeket vág ketté és egy-egy völgynek csak egyik felét biztosítja részükre. A Magyar Turista Szövetség nevében erre Zsembery Gyula dr. ügyvezető alelnök új előterjesztést tett é% ebben a következő állomások felvételét kérte a turistaállomások jegyzékébe : Abaujvár-Kenyhec, Abaujszina, Alsómislye. Ajnácsb. Balogfalva, Balassagyarmat, Bény, Berzéte, Betlér, Bodvavendégi, Bárca, Borsi, Beregszász, Bátyú, CsaUőközaranyos, Csek- lész, Csata, Csíz, Csörgő, Csap, Dunaszerda- hely, Érsekújvár, Egeg, Felsővárad, Fülek, Feled, Felsőmizslye, Guta, Garamikövesd, Ga- lánta, Gács, Gömörsid, Gortvakisfalu, Gö- mörpanyit, Gombaiszög, Gai'bóebogdány, He- leniba.,' Hetény, Hidasnémeti, Hernádühany, Hemádcsány, Ipolypásztó, Ipolyság, Ipoly- tarnóc, Jolsva, Jolsvatapolca, Jászó, Komárom, Kovácspatak, Komját, Kuntapolca, Kassa, Léva, Litke, Losonc, Lekenye, Lice-Gice, Luciabánya, Legenvealsómihályi, Márton- falva, Munkács, Negyed, Nyitranagykér, Nagysurány, Nagyhind, Nagymányok, Nagy- tsalló, Nógi-ádszakál, Nagyida, Nagyazslánc, Nagykálna, Oroszka, Párkánynána, Pense, Belsőt, Rapp, Ragyolc, Rimaszécs, Rozsnyó, Rozsnyóbánya, Regeteruszka, Rajka, So- morja, Szene, Sátoros, Söreg, Sajólénárd- falva, Somodi, Szepsi, Szalatnya, Tomóc, Tomaalja, Torna, Tiszaujlak, Ungvár, Vág- sellye, Verebóly, Várgede, Velejte, Vaján, Zsitvauj falu, Zsitvafödémes, Zseliz. Az állomásokat nyugatról kelet felé feltüntetett vasútvonalak szerinti sorrendben jelölték ki, f i gyelembevéve természetesen a vizituristák érdekeit is. Elítélt nemzelrógolmazók Pécs, december 8. A királyi törvényszék ötös tanácsa Kiss György elnöklésével ma több nemzetgyalázási bűnügyet tárgyalt. A bíróság Stein Antal bácsalmási építőmestert, a Nemzeti Front pénztárnokát a hadseregre tett sértő kijelentései miatt egyhónapi fogházra ítélte. Özvegy Berger Vilmosné, Kölkedi Anna, amerikai állampolgárt, aki november 7-én Amerikából hazaérkezve a határon, a vámvizsgálatnál a magyar nemzetre tett sértő kijelentéseket', Sí napi fogházzal sújtotta. Ágh Kálmán /soproni illetőségű pincért a magyar nemzet tekintélyét sértő kijeién léséért hdromhlti fogházra, Flamm Imre 28 éves tiszafüredi lóhajcsárt a magyar nemzet megbe^ülése elleni vétségéért egyhónapi fogházra, Gziráki Béla 28 éves péksegédet és BÍrácz István budapesti csaposlegény: ^ormányz ósértés és izgatás vétségéért tégy, illetőleg öthónapi fogházra ítélte #1 jogerőiken. KÁVÉHÁZI. SZÉKEK, ÁSZT ALÓ el paces EVÖESZKö; Bodapeat, H használt Ül BERENDEZÉSEK iégiuekrfoTek. * !«■ Ma i. mátt. „A lengyel közgazdaság győztesen került ki a válságból" A lengyel pénzügyminiszter expozéja Varsó, december 2. Az országgyűlés rendes ülésszaka ma megnyílt. Sklad- kowski miniszterelnök rövid megnyitóbeszéde után Kwiatkowski pénzügyminiszter széleskörű expozéban ismertette a gazdasági és pénzügyi helyzetet. Kifejtette egyebek között, hogy a sziléziai országrész visszacsatolása és a Litvániával való viszony normalizálása minden bizonnyal befolyással van a gazdasági programra. Visszapillantott az utóbbi húsz év gazdasági haladására, majd a világgazdasági helyzetet jellemezte néhány szóval. Egyes államokban túlsók az ember és a tőke, más államokban hiány van mind a kettőben, a nélkül, hogy a kiegyenlítődés folyamata lehetséges volna. Ezen az állapoton csak a szabad költözködés és a hitel szabad vándorlása segíthetne, amellett biztosítani kellene minden civilizált nemzetnek a tengerentúli nyersanyagokhoz való hozzájutást, le kellene ereszteni a vámsorompókat és meg kellene engedni, hogy a nemzetközi kölcsönöket természetbeni szolgáltatásokkal lehessen törleszteni. E kívánalmak megvalósulása sok országot vihetne a felvirágzás felé. Az a módszer, amellyel a válság ellen most harcoltak, főként a Népszövetség védnöksége alatt, nemcsak fogyatékos, hanem képmutató és hatástalan is volt. — Mindnyájan az önellátási politika és az erőltetett iparosítás szemtanúi vagyunk — mondta — mind a demokratikus, mind: a totalitárius államokban. Lengyelországnak is alkalmazkodnia kell ezekhez a törekvésekhez és a megszorító intézkedéseket kénytelen hasonló intézkedésekkel viszonozni, bár őszintén készen áll áz együttműködésre. Lengyelország ügyeivel foglalkozva, örömmel állapította meg a lengyel tengeri hajózás fejlődését, s az egész helyzetet összefoglalva kiemelte, hogy a lengyel közgazdaság egészséges és győztesen került ki a válság merevségéből. A költség- vetési terheket nem fokozzák és a költség- vetés egyensúlyát fenntartják. A négyéves beruházási terv 1800 millió zlotyról szól és ezt 1939-ben, tehát egy évvel a kitűzött határidő előtt befejezik. Nem csupán a gazdasági élet, hanem egyúttal a katonaság felszerelésére is gondolnak. Kwiatkowski pénzügyminiszter, helyettes miniszterelnök állást foglalt ezután az ellen, hogy a beruházásokat erőltetett ütemben bonyolítsák le és hivatkozott arra, hogy már eddig is páratlan lendülettel történt az előrehaladás még az olaszországi vagy németországi viszonyokkal összehasonlítva is. Lengyelország eltökélte, hogy gyorsan halad tovább eddigi útján, de ugrások nélkül, a realitások keretén belül anélkül. hogy megrázkódtatás érné gazdasági és pénzügyi egyensúlyát. Utána a miniszterelnök vázolta a költségvetési terv néhány irányelvét s bejelentette, hogy a legközelebbi három évre kétmilliárd zlotyt felölelő nemzetvédelmi és gazdasági beruházási tervet készítettek. A kormány újjáépítési terve voltaképpen 15 évre szól és ezt 5 hároméves szakaszra osztották. A beruházási összegeknek átlag 60 százalékát fordítják az első szakaszban a nemzetvédelem céljaira. A második eza. kaszt a közlekedés, a harmadikat a közoktatás és a mezőgazdaság, a negyediket a városfejlesztés és az iparfejlesztés, az ötödiket a közgazdaság egységesítése ezetnj pontjainak szentelik. O 'I.T-J ■■ „A népiségi eszme és a magyar nemzetfogalom" A Magyar Külügyi Társaság pénteken délután Eöttevényi Olivér dir. m. kir. ud_ vari tanácsos elnöklésével ülést tartott, amelyen Csekey István egyetemi tanár, a szegedi egyetem jogi karának dékánja „A népiségi eszme és a magyar nemzetfogalom” címmel adott elő. Előadásának bevezető részében rámutatott az egy század óta nálunk is hódító francia államnemzet és a német kultúrnemzet fogalmi különbségre, majd fejtegetései során megállapította, hogy a német kultúmemzet fogalmának átvétele két irányban lenne nagy jelentőségű. Befelé különös értéket jelentene, ha a. német né- piség mintájára lehetséges lenne társadalmi osztályaink közt szervezett egységet teremteni. Miután magyar középosztályunk kimerült és ősi jellemvonásai idegen vérkeveredés folytán kétségkívül háttérbe szorultak, nagy vérfrissítést jelentene, ha igazi népi politika segítségével sikerülne alsóbb néposztályainkat tudatosítani, hogy magyar vérát ömlesztő hatásukat érvényesíthessék. A néphagyományokat kellene a magyar nemzeti művelődés alapjává tenni. Ennek azonban nem lenne szabad kultúránk hanyatlásával járnia, hanem ellenkezőleg, az alsóbb néposztályok kulturális szintjének az emeléséveL Kifelé pedig azért lenne pozitív haszna a német kultúrnemzet fogalma követésének, mert megcsonkított országhatáraink nem esnek össze a nemzet határaival. A trianoni békeszerződés nemcsak a magyar államnak a népét darabolta szét, hanem a magyar nemzetet is, téhát azt a kultúr- nemzetet, amelynek a világon élő minden magyar egyaránt tagja. Nem értékesíthető ellenben — az előadó szerint — a német nemzet felfogásból a faj elmélet, melyet károsnak Ítél azért. hagyományos államkoncepcióval s így meg. tagadása a revízió gondolatának abban az értelemben, hogy a régi Nagymagyar ország helyreállítási lehetőségét gátolná, ez a felfogás tehát elítélése lenne a történeti Magyarországnak. Az a népiség-fogalom tehát, amely Németország oly hatalmas területi megnövekedéséihez vezetett, nálunk mint államalkotó tényező alkalmatlan lenne, mert történelmi, földrajzi, geopolitikai, gazdasági és kulturális adottságok szólnak ellene. A Kárpátok gyűrűjében és a Duna völgyében sokkal inkább ható erő az itt élő népek sorsközössége, közös történelmi élménye, a földrajzi helyzet parancsolta élet- térsége, gazdasági egymásrautaltsága és műveltségüknek egymásba fonódása. Magyarországon tehát — hangsúlyozta befejezésül a profresszor — a történelmi eszmének mélyebb gyökere van, mint a népinek. Politikai válság Belgiumban Brüsszel, dezember 2. A király ma dél. előtt fogadta Spaak miniszterelnököt, aki beszámolt a politikai helyzetről Hír szerint a belga király igyekszik c kormány tagjai közötti nézeteltérést elsimítani, hogy így kikerülhető legyen a miniszterválság. Az uralkodó pénteken délután a minisztertanács előtt kihallgatáson fogadta Max Leonard pénzügyi, Dierck közoktatásügyi és Marék közlekedésügyi minisztert, to. vábbi Spook mhjMBtarelnököt. Vörösm arí y e Csütörtökön este tartotta a Budapesti Piarista Diákszövetség a Szent GeUért-szálló márványtermében hagyományos havi összejövetelét. Az összejövetelen Degré Miklós nyugalmazott királyi ítélőtáblái elnök veze. tésével megjelent közéletünk számos kitűnősége. A vacsora keretében Bálanyi György egyetemi címzetes rendkívüli tanár és gimnáziumi igazgató emlékbeszédet mondott Vörösmarty Mihályról születésének 138. évfordulója alkalmából. Beszédében méltatta Vörösmartyt, mint a legegyetemesebb magyar költőt, akinek lantján az emberi szív minden rezdülése és az emberi agy minden gondolata méltó kifejezésre talál. Ezzel kapcsolatban behatóan szólt hazafias költészetéről és kimutatta, hogyan mélyül el nála a hazafias érzés és hogyan nyer mindig több és több szociális tartalmat. Rámutatott arra a megdöbbentő hasonlóságra, mely Vörösmarty problémálátása és napjaink politikai és társadalmi bajai között megállapítható. Beszédét Vörösmarty géniuszának köszöntésével és annak hangoztatásával fejezte be, hogy a piarista diákok a piarista nevelés lényegét alkotó kegyelet, pietás szellemében és a legnagyobb piarista diák tiszta és önzetlen hazaszeretetével akarnák dolgozni az áltála felpanaszolt bajok és visszásságok megszüntetésén. A nagy hatást keltett beszédet a jelenlévők nevében Degré Miklós elnök köszönte meg közvetlen és meleg szavakkal. Gárdos Kornélia színésznő letartóztatását helybenhagyta a Tábla Gárdos Kornélia színésznő, a budapesti Nemzeti Színház volt tagja ellen rövid idő vei ezelőtt kormányzósértés vétsége miatt bűnvádi eljárás indult. A rendőrség a színésznő: részletes kihallgatás után előzetes letartóztatásba helyezte, azonban a vizsgálóbíró elrendelte Gárdos Kornélia sza- badlábrahelyezését. A végzés ellen a királyi ügyészség felfolyamodással élt és ennek folytán a büntetőtörvényszék vádtanácsa megváltoztatta a vizsgálőbiró döntését és Gárdos Kornélia további fogvatartásdt rendelte el. Ezt a vádtanácsi végzést Gárdos Kornélia és a Védője felfolyamodással támadta meg s így az ügy a budapesti királyi ítélőtábla elé került. A tábla Kovács Rókus dr. tanácselnök vezetésével és Horváth Géza dr. királyi táblabíró előadása mellett zárt ülésen foglalkozott Gárdos Kornélia szabadlábrahelyezési kérelmével és a felfolyamodás elutasításával úgy döntött, hogy a Színésznő továbbra is fogságban marad. A tábla ezt a végzését többek között azzal is indokolja, hogy Gárdos Kornélia színésznőnek ez időszerint nincs állása és kenyérkeresete, mert hiszen ugyanezen cselekménye miatt a Nemzeti Színháznál fegyelmi eljárást indítottak ellene, ahol állásvesztésre ítélték és a Nemzeti Színház kötelékéből elbocsátották. Ilyen körülmények között, mint állástalan egyénnel szemben, a szökés veszélye annál is inkább fennforog, mert a törvény a színésznő áltál elkövetett bűncselekményre három évig terjedhető szabadságvesztésbüntetést ír elő. így a büntetés előrelátható nagysága is indokolja a szökés veszélyét, ennélfogva a szülésznőnek további fogvatartáaát keltett eirendeM.
