Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-25 / 42. szám

14 TÜMHDKki ■ <tVAR-H IRIíAl? 1938 DECEMBER 25. VASÁRNAP Karácsonyi üzenet a magyargazdáknak „Nem azért dolgoztunk 20 éven át, hogj jobb gazdasági helyzetbe kerüljünk“ — üzeni Szilassy dr. államtitkár lapunk hasábjain a visszacsatolt Felvidék magyar gazdatársadal­mának, de egyben hozzáteszi, hogy „fél éven bélül kiküszöbölődnek a Felvidék gazdasági életéből az átmeneti zavarok“. Szükség van ezekre a szavakra s olyan férfi küldi az üze netet, aki a cseh megszállás keserves évei alatt az élen állott a magyar gazdatársada­lom jogainak kiharcolásában, a magyar gaz­datársadalmat sorvasztó cseh-agrárpolitika elleni küzdelemben, akit nem csak a cseh el­nyomatás alatt végzett munkája legitimál erre, hanem a felszabadulás utáni — az anya­országban is sokak által követendő példát adó — magatartása. Ö volt az, aki az elsők között ajánlotta fel 1300 holdas dunavecsei birtokát kisbérietek alakítására s aki elsők között jelentette ki, hogy a földreform során ai csehek által elvett s idegeneknek adott földjeit osszák ki a magyar földigénylőknek, sí aki köntörfalazás nélkül leszögezte a leg­illetékesebbek előtt, hogy a keresztény népi Magyarország újjászervezésénél, nem kerül­hető el az eddigi földbirtokpolitika irány­elvének megváltoztatása, tehát az örömtelje­sén megváltozott viszonyok között sem vetette le a felvidéki szellemiség habitusát, de be­bizonyította, hogy van ennek a sokat körül­vitatott és sokak által tagadott vagy rosszul értelmezett fogalomnak gyakorlati vonatko­zása is. Éppen ezért nemcsak erkölcsi legiti­mációja van üzenni a magyar gazdatársada- iomnak, de igényt tarthat arra, hogy szavát meg is hallják. ,;Nem azért dolgoztunk,... hanem azért, hogy fölszabaduljunk a cseh járom alól“ s nincsen talán egy sem a Fel­vidék magyarsága között, aki ne érteno egyet a Felvidék államtitkárának szavaival és mégis szükség van erre az üzenetre, mert a magyarság érdekei ellen dolgozó egyedek által terjesztett suttogó propaganda az átme neti nehézségeket arra igyekszik fölhasználni, hogy megingassa a magyar gazdatársadalom hitét, bizalmát. Mert erről van szó, csak átmeneti nehézsé­gekről, amelyeket máról-holnapra kiküszöbölni nem lehet, de amit a magyar kormány céltu­datos intézkedésekkel fél éven belül képes lesz teljes mértékben eltüntetni. Joggal állíthat­juk ezt, mert jószándékának már eddig is ta- nujelét adta többek között azzal is, hogy a Félvidék nyakig eladósodott gazdatársadalmá­nak érdekeit szem előtt tartva, olyan átváltási árfolyamot állapított meg, amely lényegesen könnyíteni fog a gazdák terhein s egy lépés­sel közelebbjuttatja a gazdatársadalom teher­mentesítésének kérdését a megoldáshoz, amit a csehek 20 év alatt toldozott-toldozott gazda- kényszeregyezségi rendeletekkel, amelyek azon­ban a gyakorlatban mit sem értik, nem voltak képesek dűlőre vinni s ma az anyaországhoz visszakerült gazdatársjidalom szintű fuldoklik a terhek alatt. De ugyanezt a jószándékot lát- jük a búza árának az anyaországénál maga- sábbban történt megállapításában s abban, hogy a gazda a megállapított árra bizton szá­molhat is s nincs kitéve a rosszemlékű gabona­monopólium bizományosai ált rl különféle cí­meken eszközölt levonásainak azon felül, hogy jobbminöségű búzájáért az igazságtalan prágai paritás fenntartásával 10-15 koronával keveseb­bet kapott s ráadásul olyan közterheket róttak nyakába, súlyosbítva a pusztulásra ítélt er- szág államvédelmi adójával, amely párját rit­kítja. Egész sereg olyan intézkedés van előké­szítés alatt a kormány nagyarányú gazdasági és szociális programján kívül, amely a Felvi­dék gazdasági életére is áldásos hatáa al lesz, amelyek nemcsak hogy alkalmasak le .nek az átmeneti nehézségek kiküszöbölésére, de orvo­solni fogják azokat a sebeket is, amelyeket a Felvidék gazdasági élete a 20 éves kiuzsorázó cseh gazdasági politika eredményeként elszen­vedett.. Ezen dolgoznak, ennek megkönnyítésén fáradoznak a felvidéki minisztérium s a fel­vidéki magyarság törvényhozói a kormánnyal egyetértésben. Uj, keresztény. népi Magyarország van ki­épülőben. Gyakorlati és nemzetépítő munka következik reánk. A magyar gazdasági élet­nek a liberálizmus magyar fajt sorvasztó re­lációinak kiküszöbölésével méltó rangjához jut az ország létalapját képező mezőgazdaság is. Az építés nemcsak munkával, de áldozatátvál­lalással is jár s ezt az áldozatot annál szíve­sebben vállalja és kell vállalnia a Felvidék magyar gazdatársadalmának, mert tudatában van annak, hogy saját hazáját, Szent István országát építi, nem pedig a trianoni hazug­sággal összetákolt szörnyszüleményt, melynek minden ténykedése fajtánk gazdasági tönkre­tételére irányult. Ezek». véssük jól agyunkba 1938 karácso­nyán, a húsz év óta kpnny/s munka közben várt karácsonyon s ne' feledjük el,, hogy ha semmit nem kaptunk /volna fölszabadulásun­kon kívül, csupán estért érdemes lőtt volna ítán fezért, hogy: a Szent több magyar borulhasson a feemztfbtóaládj szerény Polyánszkjy I. Zoltán. rom kaka# ts esfUúHÉiSégyár Bud a fest. ÍJC, Tűzoltó-utca 79. szám Kérjen, árjtgyzihet küzdeni, harcolni, Estén egy millióvalj össze testvéri ölelésf karácsonyfája alatj Fél év alatt kiküszöbölődnek a Felvidék gazdasági életéből az átmeneti nehézségek Szilassy Béla dr. államtitkár nyilatkozata a FMH számára Budapest, december. Valóra vált a húszéves álom, meghozta eredményeit a húszévi ideget tépő, erőt apasztó, lanka­datlan nemzeti munka, amit törvényho­zóink s közéleti férfiaink a cseh elnyo­matás keserves évei alatt minden fóru­mon vívtak s a boldog fölszabadulás örömteli pillanatai után eljött 20 év után az első igazi karácsony, magyar kará­csony. A fölszabadulás nemcsak politikai, de gazdasági vonatkozásokban is új fölada­tok, új célok elé állította a Felvidék ma­gyar lakosságát Üj munka vár mind­nyájunkra, minden magyarnak a tria­noni határon innen és túl szerepet kell vállalnia a keresztény népi alapon kiépí­tendő, boldog erős Magyarország meg­teremtése érdekében. Nehéz lenne sokrétű gazdasági problé­máink mindegyikére választ adni egy hírlapi cikk keretében, ezért néhány időszerű kérdést ragadtunk ki s ezekre vonatkozóan kérdést intéztünk dr. Szi­lassy Béla államtitkárhoz, a felvidéki gazdatársadalom helyzetének egyik leg­kitűnőbb ismerőjéhez, a felvidéki gazda­érdekeknek a volt cseh törvényhozás há­zában egyik legszakavatottabb, leghiva- tottabb védelmezőjéhez, aki tudatában van annak, hogy a Felvidék gazdatársa­dalma munkát vár tőle s ezért vállalta a számára nem címet és rangot, de mun­kát, építő munkát jelentő államtitkári pozíciót. Reggeltől késő éjszakáig folyik a munka a felvidéki minisztériumban e pihenést nem ismerő elfoglaltsága köze­pette, egy késő esti órán volt alkalmunk dr. Szilassy államtitkártól nyilatkozatot kérni a FMH olvasói számára az egyes időszerű kérdésekről, melyet a feltett kérdések sorrendjében az alábbiakban adunk vissza: F enntartandók a felvidéki gazdasági egyesületek Milyen jövő vár a Felvidéken a cseh uralom alatt megalakított magyar gaz­dasági érdekvédelmi testületekre? — A gazdasági egyesületekre vonatko­zóan azt mondhatom, hogy azok keretei az örömteljes megváltozott viszonyok kö­zött is fenntartandók, mert a felvidéki gazdasági egyesületek az utóbbi évek során példátadó műkö­dést fejtettek ki az itteni gazdasági egyesületek szempontjából is, ame­lyek egyáltalán nem állanak olyan mértékben a gazdaközönség szolgá­latában, mint ahogy az a felvidéki gazdasági egyesületeknél tapasztal­ható. — A Felvidéki Gazdasági Egyesületek Szövetségének elnöke, Fodor Jenő, aki­nek a felvidéki gazdasági egyesületek életrehozásában oroszlánszerep jutott, tárgyalásokat folytat az Országos Ma­gyar Gazdasági Egyesülettel avégett, hogy az anyaországi gazdasági egyesületek a mieinkhez hasonlókká alakulja­nak át s főcéljukat a kisgazdatársadalom meg­szervezésében lássák, mert bebizonyoso­dott az, hogy csakis ilyen testületek és gazdasági érdekvédelmi szervek tudnak a gazdák és ezzel együtt az ország érde­kében erőt kifejteni, úgyhogy bizton állíthatók be úgy a képviselt réteg ér­dekszolgálatára, mint a nem forradalmi úton való gazdaságpolitikai reformter­vek megvalósításának szolgálatába. Politikai támogatás a gazdasági érdekkép­viseleti szerveknek Milyen kapcsolat lesz az Egyesült Ma­gyar Párt és a mezőgazdasági termé­nyek piacát megszervező szövetkezeti rendszer között? — Az Egyesült Magyar Párt politikai téren fejt ki tevékenységet, a mezőgaz­dasági termények piacát megszervező szövetkezeti rendszerrel való kapcsolat kiépítése és fenntartása a gazdaérdekek szem előtt tartásával a gazdasági érdek- védelmi testületek föladatát képezi. Ter^ mészetesen a pártszervezetnek is köte­lessége az olyan gazdaságpolitikai kér­dések megtárgyalása, amelyeket a gaz­dasági szervezetek is fölvetnek, de az nem jelenti azt, hogy a kettő közölt a ma fennálló kapcsolatot szorosabbra kellene fűzni, mert köztudomású, hogy a Felvi­déken a gazdáérdekképviseleti szervek­ben szintén helyet foglalnak az Egyesült Párt emberei. A gazdasági érdekképviseleti szer­vek élik a maguk külön életét, emel­lett azonban a pártnál politikai tá­mogatást nyerhetnek bizonyos gaz­dasági természetű kérdéseknek par­lamenti elintézése során, de a párt mint olyan, csupán bizonyos mértékig tart fenn kapcsolatot ez érdek- védelmi szervekkel. Egyéb látható kap­csolat a párt és a gazdasági érdekvé­delmi szervek között a múltban sem volt s a jövőben sem lesz, annál is in­kább, mivel meg vagyok győződve arról, hogy a jövőben a gazdaérdekek védelmé­ben aránytalanul kisebb küzdelmet kell kifejtenünk, mint a cseh törvényhozás­ban, ahol a magyar gazdasági érdekek ellen törő cseh agrárpolitika fondorla­taival is meg kellett birkóznunk. Nincs szükség gabonamonopólíumra Mi a véleménye Államtitkár úrnak arról, hogy a gabonamonopólium egy nemzeti állam keretében nem alkalmas eszköz-e a gazdák védelmére, egyrészt az élősdi közvetítő kereskedelemmel szem­ben, másrészt nem lenne-e előnyös a hon­védelem szempontjából is? — A gabonamonopólium megvalósítá­Miben látja Méltóságod a különbséget a Felvidéken a cseh uralom alatt végre­hajtott földreform és az anyaországban tervezett birtokpolitika között? — A Felvidéken a csehek által keresz­tülvitt földbirtokreformnak a lényege abban áll, hogy a birtokosoktól a földet forgalmi értéken aluli áron váltották meg. Túlnyomórészt össze volt kapcsolva a vagyondézsmakötelezettséggel is. Amikor a cseh állam alakulásakor általános vagyondézsmát vetettek ki, ezt a földreform révén a földek árába betudták, más szóval a forgalmi ár­nál alacsonyabb árat állapítottak meg a föld megváltására és azt az alacsony árat a vagyonváltság letör- lesztésére tudták be, azaz a földtulaj­donosnak alig fizettek valamit. — Á magyar földbirtokpolitikai elgon­dolás lényege viszont az, hogy arra tö­rekszik, hogy a földbirtok tulajdonosát a földek teljes értékéhez juttassa, vagyis, hogy a föld forgalmi értékét lehetőleg a tulajdonképpen, ez a leglényegesebb kü- tulajdonképpen, ez a leglényegsebb kü­lönbség. Minthogy egy ilyen földbirtok­politika megvalósítása az én vélemé­nyem szerint nem lehetséges, tekintettel arra, hogy olyan tőkéket kellene mozgó­sítani, amellyel az állam ma nem rendel­kezik, ezért nyúltak a kisbérleti rend­szerhez, amikor is a földtulajdont meg­hagyják a jelenlegi tulajdonosoknak, csupán a földek hasznosítását bízzák a kisemberekre. És ebben igazuk is van. Átmenetileg használhatónak látszik ez a megoldás, azonbán előbb-utóbb felmerül az a kérdés, bogy a nagygazdálkodási rendszerhez, hogyan idomulhat hozzá a kisgazdálkodási rendszer anélkül, hogy a termelés folyamatosságában zavar be ne álljon, mert nézetem szerint a magyar kormány sem zárkózhat el attól, hogy a föld­nek a megváltási árát a forgalmi áron alul szabja meg sát a gyakorlatban csak a csehknél lát­tuk. Az a benyomásom, hogy a gabonamonopólium bevezetésének csupán abban az államban van meg a természetes előföltétele, amely ga­bonaimportra szorul, nem pedig ga­bonát exportáló államban, mert az a célja, hogy a termelést szabá­lyozza és emellett a mezőgazdasági ter­melést az ipari export érdekében hát­térbe szorítsa. Gabonát exportáló állam­ban a monopólium bevezetése tudtom­mal eddig sikerre sehol sem vezetett, annál is inkább, mert olyan mértékű tőkemozgósítást igényelne az állam ré­széről, amellyel az állami apparátus erre a célra aligha rendelkezhet. Kétségtelen annak a törekvésnek a megnyilvánulása, hogy a gabona- exportot egykéz-rendszer bonyolítsa le, amely azonban korántsem jelent gabonamonopóliumot olyan értelemben, amint azt a Felvidé­ken a cseh megszállás alatt láttuk, a bel­földi gabonaforgalom lebonyolítása azonban szabad és az exportállamban a jelen körülmények között másként nem is képzelhető el. A monopólium annyira megterhelné az államot, hogy arra megfelelő szer­vezetet létesíteni adottságaink között nem lenne célszerű és nem is szük­séges, mert a gabonaforgalomnak szövetkezeti alapon eszközlendő szabályozása már fo­lyamatban van s ez a jelenlegi viszonyok között kielégítőnek látszik és alkalmas az élősdi közvetítő kereskedelem meg­felelő mértékben való háttérbe szorítá­sára s ha kell, további fejlesztéssel teljes kikapcsolására. Nézetem szerint olyan gabonaexport államban, mint Magyaror­szág, honvédelmi szempontok sem indo­kolnák a gabonamonopólium bevezetését. egy, a kérdés végleges reudezséét hozó földbirtokpolitikai terv végrehajtása kapcsán. Magyar kézbe az idegeneknek futtatott földeket! Szükségesnek lát-e Méltóságod a Fel­vidéken a csehek által végrehajtott föld­reformon felül további földbirtokpoliti­kai intézkedéseket? — Erre a kérdésre azzal válaszolha­tok, hogy a csehek által végrehajtott földbirtokreformnak a Felvidéken való további folytatása abban a törekvésben kell, hogy megnyilvánuljon, hogy a csehek által idegeneknek juttatott földeket magyar kisgazdák kezére juttassuk és hogy a maradékbirtoko­kat föl kell darabolni a kisbirtoko­sok részére. Erre azonban akkor kerülhet sor, amikor tiszta képet nyerünk az egész helyzetről. Elképzelhetetlen, hogy maradékbir­tok a magyar etnikum területén fönn- tartassék, mert ez maga után vonná a magyar kis- birtokosság elszlovákosodását. Üzenet a Felvidék gazdatársadalmának Mit üzen Méltóságod a felszabadult Felvidék magyar gazdáinak — kérdez­tük végül dr. Szilassy államtitkártól. — Azt üzenem — felelte —, hogy a változás következtében előállott gazda­' őri zökkenéseket nem szabad tragiku­san venni. Több vonatkozásban előállar nak bizonyos nehézségek, amelyekéi a gazdákak épúgy, mint más társadalmi osztályhoz tartozóknak, el kell viselniök! Mindenkinek vannak nehézségei, esek Földbírtokreform, földbírtokpolítíka

Next

/
Oldalképek
Tartalom