Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-25 / 42. szám

WW DECEMBER 25. VASÁRNAP TlBUDEla -J^MÍfARHIRIfSE 7 A felvidéki magyarok lapja: a Felvidéki Magyar Hírlap átválnia. elismeri a memeli németség jogait London, december 24. Politikai körök­ben ismét szóbeszéd tárgya a memel- ■vidéki helyzet. Mironas litván minisz­terelnök parlamenti bejelentése szolgál ezúttal alkalmul a kérdés felvetésére. A miniszterelnök ugyanis kijelentette, hogy Litvánia számotvet a memelvidéki német érdekekkel és hajlandó a német kívánságokat teljesíteni. Londoni poli­tikai körökben ebből arra következtet­nek, bogy rövidesen megkezdődnek a német litván tárgyalások a memeli kérdés rendezésére, ügylátszik Litvá­nia hajlandó a memeli alkotmány alap­vető megváltoztatására. Az angol lapok szombaton arról ír­nak, hogy Litvánia „meghajlik“ Német­ország követelései előtt és elismeri a memelvidéki németség jogait A diplomáciai kapcsolatok megszakításával fenyeget a német-amerikai viszony „A Harmadik Birodalom nyugodt elszántsággal elfoglalta hadállását . . AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB KERESZTÉNY ÜZLETF Berlin, december 24. A német-amerikai sajtóháborúskodás már annyira feszültté tette a viszonyt, hogy a német sajtó is mérlegelni kezdi a két ország közötti diplomáciai kap­csolatok megszakításának lehetősé­gét. Szómba tori reggel a néniét sajtó isimét foglalkozik azokkal a támadásokkal, amelyeket az Egyesült Államok felelős személyiségei, így többek között Ickes belügyminiszter is intézett Németország ellen. — Ickes lír talán a Németországgal való kapcsolatok megszakítására szá­mít? — kérdi a Deutsche Allgemeine Zeitung. A Börsenzeitung a kérdésre már vá­laszt is ad: — Ha az általános elvakultság való­ban ennyire menne, úgy csupán az amerikai nép számára lenne ez saj­nálatos tény. A Berliner Tageblatt úgy véli, hogy abban az esetben, ha az antifasiszták tervszerű hadjárata a diplomáciai kap­csolatok megszakítására irányulna két olyan állam között, amelyet nem választ el egymástól semmiféle nemzeti viszály és abban az esetben, ha ezeket az izgatá­sokat a tengerentúli felelős kormányzat, amely még ad magára valamit, tartósan tűri, sőt támogatja, úgy a német válasz kézenfekvő: a harmadik birodalom nyugodt el­szántsággal elfoglalja hadállását az Egyesült Államok felől jövő izgatás- . sál szemben, azt a hadállást, amely megfelel méltósá­gának és világpolitikai súlyának. össze, részben régi magyarországi me« gyekhez csatolták. Magyarország lakosságá­nak 17 százaléka Bizonyára nem érdektelen ezzel kap« esolatban számba venni, hogy a felvi- déki közigazgatás által érintett terület­nek mennyi a lakossága. Mintegy hétszázezerrel több, mint a visszacsatolt lakosság maga. Természetesen még nem hivatkozha­tunk arra a népszámlálási eredményre, amelyet éppen ezekben az órákban szá­molnak össze, mivel, mint ismeretes, a visszacsatolt Felvidéken december 15-étől december 22-ig bezárólag végezték el a népösszeírást. Ezért az 1930-as magyar és cseh-szloVák népszámlálás adatai alapján állítottuk össze az egyes felvi­déki megyék és járások lélekszámút. A felvidéki tíz megye és Kassa tör­vényhatósági joggal felruházott vá­ros lakossága összesen 1,711.093 lelket tesz ki. Vagyis a megnagyobbodott Magyarország lakosságának az egy- batoda, pontosabban 17 százaléka ke­rült a felvidéki jellegű és a felvidéki szellem által érintett vármegyékbe. A legnagyobb lélekszáma a legnyuga­tibb megyének: Komárom vármegyének’ van. míg a legkisebb lakossága a keleti végén a még most is csonka Ung vár­megyének. E két határ között a követ­kezőképpen alakul a tíz megye lakossá­gának száma: Á megnagyobbodott Magyarország lakosainak egyhatoda él a felvidéki szellemtől áthatott tíz északi vármegyében •• Összesen 1,711.093 lakos volt 1930-ban a most restaurált megyék területén — Harminchat északi járás Budapest, december 24. A vármegyei közigazgatás bevezetése a Felvidéken ál­talános megnyugvást keltett s a lakos­ság nagy reményeket fűz ahhoz, hogy a felvidéki szellem fellegvárai éppen a vármegyék és a járások lesznek. Az a hatáskör, anlelyet eddig az or­szágos képviselőtestület és az orszá­gos hivatal birtokolt Csehszlovákiá­ban, a megyékre szállt át s így a tíz felvidéki vármegye kereté­ben az önkormányzati életet tágultabb keretek közt is szabadabban élheti ki a lakosság, mint eddig. A népakarat foly­tonosságát biztosítja az a tény, hogy a legutolsó járási választások eredménye szerint alkotják meg a járási képviselő testületeket és a járási képviselőtestüle­tek kiküldötteiből tevődik majd össze az új megyei törvényhatósági képviselőtes­tület is. Természetesen csak a nemzeti alapon álló pártok választott képviselői Felvidéki csak a mu$yar Güillány Miklós céStől vásárol amerikai, pennsylvaniai autó-, traktor-, Diesel-, szivógdír-, gőzhenger- stb. olajokat. Közvetlen import. Kérjen ajánlatot! Budapest, II, Corvin-tér 5. (Fő-utca) Telefon: 157 016, 151- 480. tarthatták meg mandátumukat s csakis nemzeti alapon álló pártok: vagyis az Egyesült Magyar Párt, a Szlovák Nép­párt, a Ruszin autonóm Földművesszö­vetség és a Kárpátorosz Nemzeti Fasiszta Párt tagjait nevezik ki a kommunista, nemzetközi szocialista és cseh jellegű pártok volt mandatáriusainak helyére A csehszlovák törvény értelmében a kormány által kinevezhető tagokat is természetesen a pártok köréből fogják kinevezni. E szerint a felvidéki járásokban és ennek ré­vén a vármegyékben fokozottabb mértékben jut majd érvényre a fel­vidéki Egyesült Magyar Párt által képviselt szellemiség, / mint az a visszacsatolás előtti körüllné- nyek közt volt. A kinevezések jóváteázik azt az igazságtalan arányt, amelyet\a eseh-szlovák hatalom éjppen a kinevezem sek révén a magyarság rovására kiala­kított volt. A felvidéki szellem tíz vár­megye életébe vonul be, amennyiben a fölszabadult magyar Felvidék egyes .já­rásait részben önálló megyékké fogták Komárom 283.453 Nyitra, Pozsony és Bars 186.117

Next

/
Oldalképek
Tartalom