Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-24 / 41. szám
193S DECEMBER 24. SZOMBAT •FEMIDEM -Am&AR-HIRME 7 Jászó község karácsonyi segéíyhiáítása Magyarország felé A halánendezés súlyos helyzetbe sodorta a „németnek“ nyilvánított Szinmagyar lakosságot — I\/incs munka, nincs élelem, nincs tüzelő nincs világítás, nincs iskola, nincs nyelvjog Kassa, december 23. Többízben írtunk már az új határrendezés folytán szomorú helyzetbe jutott Jászéról. Jászé nagyközség ezernégyszáz lakosával teljes egészében Cseh-Szlovákiában maradt, viszont Magyarországhoz jutott a községgel egybeépített Jászóváralja, amelynek háromszazötvei^ lakosa van, ahol a híres premontrei jeendház fekszik. Noha két önálló patikai községről van szó, köz- intézményeik eddig közösek voltak és Jászóvárak) án van a mindkét községet «zoLgáló villamostelep, mindkét község körorvosa, gyógyszertára, vágóhídja és vasútállomása. De teljesen el van vágva Jászó Szlovákia ama részeitől is, amely felé normális forgalmának kellene irányulnia. Az egyetlen közlekedési lehetősége Gölnicbánya felé volna, de itt a ki- lencszáz méter magas stószi hegylánc akadályozza a közlekedést. Kocsiút nem vezet a hegyláncon keresztül. Jászó lakossága az utolsó szálig magyar. A lakosság évszázadok óta iparral foglalkozik, ez a virágzó ipar azonban most teljesen megszűnt. , A rohamos elszegényedés és a lehetetlen forgalmi körülmények folytán élelmiszer már alig van a faluban. Öszvér és lóháton hoznak némi élelmiszert a hegyláncon keresztül ötvenldlós csomagokban. A községben sem orvos, eem patika nincs, a legközelebbi gyógyszertár Gölnicbányán van. A halottakat heteken át halottkémes vizsgálat nélkül temették el, most már kijön a halottkém GÖlnlcbányáről, de három-négyszáz korona költséget számít fel. A legközelebbi kórházak Iglón és Eperjesen vannak. Fogytán van a fűtőanyag, mert a községi erdő magyar területen van és illuzórikus a világítás, mert a villamostelep magyar területre jutott és így Jászó a karácsonyi ünnepekre .világítás nélkül marad. Teljesen megszűnt a postaforgalom is, legjobb esetben hetenkint egyszer érkezik levélpósta, ha akad valaki, aki gyalog elhozza. De vége szakadt minden kulturális életnek is. Szünetel a tanítás a magyarnyelvű katolikus elemi iskolában, mert a község nem tud tüzelőt adni az iskolának. Szünetel a tanítás a szlovák iskolában is, mert ebben a tanintézetben sem növendék, sem tanító nincs. Meg szűnt a társadalmi egyesületek tevékeny sége. A jászóiak eddig négy memorandumot juttattak el illetékes helyekre és ezekben Magyarországhoz való csatolásukat kérik. A határmegállapításkor cseh részről német községnek nyilvánították Jászót s ezt a képtelen látszatot akként igyekeznek erősíteni, hogy a hatósági hirdetményeket szlovák és német nyelven ragasztják ki a faluban. Jászó sorsával osztozik két közeli község: Jászómiinlszent és Kudnó, a hegylánc tövében fekvő két község, melynek lakói szintén elestek minden életlehetőségtől. A nagy nyomor idézte elő azt, hogy az elmúlt napokban egy sokgyerekes csizmadia csempészésre adta magát és a magyar területen lévő malomba igyekezett egy huszonötkilós zsák gabonát megőrlésre átvinni. A patakon átkelve, megcsúszott és elesett, nyaksz.irtjót törte és haldokolva vitték a kórházba. Az elkeseredett lakosság ilyen életveszélyes kalandokra vállalkozik, az elszánt emberek felöltik a gumicsizmákat és éjszakának idején átgázolnak a Bódva patakon. Kiteszik magukat a veszélynek egy darab kenyérért, hogy a cseh határ őrök agyonlövik őket. Amerikai kárpátoroszok sürgönyei Kim édy miniszterelnökhöz Segítségét kérik az önrendelkezési jog érvényesítéséhez Vitéz Imréd}/ Béla miniszter.'—ők az Amerikában élő kárpátoroszoktól a következő sürgönyt kapta: .^Összegyűlve Pittsburgban mint olya nők, akik teljes joggal képviselik az Amerikában élő kárpátoroszokat, ezek közé számítva a Sojedenénia görög ka tolikus orosz testvér egyesületének fő tisztviselőit is — az egyesült orosz testvéregyesületeket —, a Sobraniát, mint a görög katolikus egyház és vallás egyesületeit — a lapkiadókat, a papságot, a tanítókat, a kántorokat, úgyszintén a kárpátorosz ortodox keleti szertartású egyházmegyét, valamint az amerikai kárpátorosz népnek összes vezető egyesületeit és egyházközségeit, azoknak tiszteletben álló, a legfőbb nemzeti gyűlésen megválasztott hivatalnokait, mint az Egyesült Államok kárpátorosz szövetségének tisztviselőit; tudomásul vesszük azt, hogy 1938 november 3-án a kárpát- orosz nemzet, Ungváron képviselői útján nyilatkoztatta ki őzt az ünnepélyes ko moly kívánságát, hogy az egész Kárpdt- oroszország (Ruténia) csatoltassék visz- sza Magyarországhoz Szent István kora nájának országához, a Poprád folyótól fel a Tiszáig, mint teljes autonóm állom Kárpátoroszország név alatt. Tekintettel arra, hogy arra a legille tékesebbek minden kétséget kizáró módon határoztak Kárpátoroszország sor sáról. és mert tudatában vagyunk annak, hogy a gazdasági, politikai, történelmi és érzelmi okok Kárpátoroszor szagnak Magyarországgal való egyesítése mellett szólnak, jól tudván továbbá, hogy a továbbra is cseh uralom alatt maradt terület, elvágva legfontosabb városaitól, és megfosztva termékeny földjétől és minden közlekedési lehetőségtől, lassú éhhalálra és a csehek által v-aló elnemzetlenítósro van kárhoztatva. Mi, az Összes amerikai kárpátoroszok tisztviselői kijelentjük a magunk teljes egyetértését kárpátorosz testvéreink határozatával és kérjük Nagyméltóságodat, hogy Kárpátorosz testvéreinknek adjon meg minden módjában álló diplomáciai segítséget ahhoz az erős elhatározásukhoz, hogy az egész Kárpátoroszország nak Magyarországgal való egyesülése azonnal éa minden további vérontás nélkül vitessék keresztül, valósíttassók meg. — John Sekerak, a nyolcvanezer tagot számláló Egyesült Államok-beli orosz fiókegyesületek görög katolikus szövetségének (Sojodenenia) elnöke. —- John Popp, az Északamerikni kárpátom szók egyesületének elnöke, mely több mint ötszázezer kárpátorosz tagot képvisel. — John Masich, a görög katolikus egyesületek (Sojodenenia) főtitkára. — George Bulanich, a görög katolikus ta nítóegyesület képviselője. — Staurovgky lelkész, a Strázs szerkesztője. — Orest kárpátorosz görögkeleti püspök. — John Troscsák és Michael Solúk, az orosz ortodox tanítók szövetségének tisztviselői. — Dr. Julius Grigássy, a pittsburgi görög katolikus szertartású egyházmegye ügyvezető kancelláriusa, valamint a görög katolikus egyházmegye papságának képviselője.“ » Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök az amerikai Y. ungstownból a következő sürgönyt kapta kézhez: „Csehszlovákia megszületésekor a csehek autonómiát ígértek ruszinföldi test- ■ Mindenkinek olvasnia kell!Dr. Badics László Gróf CIANO előszavával A Duce már tizenegy évvel ezelőtt' megjósolta, hogy 1935 és 1940 között a mai középeurőpal határok meg fognak változni, ö volt az első, aki-ar"magyar-olasz barátsági szerződés megkötésével segítő kezet nyújtott az elszigetelt, kiuzsorázott és jogfosztott Magyarország felé. Az újjárendezés érdekében már 1933-ban sürgette egy négyhatalmi egyezmény megkötését. A terv az idén meg ^ valósult. Vitéz Jákfai Gőftibös Gyula, majd vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó római látogatása csajt egyes állomásai a Duce cselekvő^ magyarbarátságának, am|íy a müncheni egyezményben és azóta is legelső és legfon- tosabb tényezője pett a MAGYAR IGAZSÁG érvényesülésének. Ezekről a ezekről a történelmi eseményekről és dokumentumokról szói ez a könyv. ^ra kemény kötésben P I’SO. Kapható: Stádium Saifóvállalat R. T.-nál, Budapest, VI., Rózsa-u. Hl. fis minden jobb könyvkereskedésben. (Vidékre bélyeg ellenében is.) véreinknek, de gyarmatként kezelték országunkat. A ruszin tisztviselőket ki- üldözték, majd menekülésre kényszeritet- lék s a cseh nyelvet vezették be az országba. Csehországból hoztak tanítókat az iskolákba, hogy elcsehesítsék nemze- (ünket. Ezért mi arra kérjük Nagymél tósúgodat, érvényesítse befolyását annak érdekében, hogy népünk jogot nyerjen sorsának semleges ellenőrzés melletti népszavazás útján leendő eldöntésére és a cseh iga lerázására. Ezt a tisztelet teljes kérelmet a papság 1938. évi október 27-én tartott gyűléso nevében terjesztjük elő, amelynek résztvevői három- százezer ruszint képviselnek, akik az amerikai Egyesült Államokban élnek. Főtisztelehdő Gorzó Valentin vikáriusgenerális egyházmegyei tanácsos, a pittsburgi görög katolikus egyházmegye dé-- kánja, elnök; főtisztelendő Thegze György egyházmegyei tanácsos, titkár.“ # Vitéz Imrédy Béla miniszterelnökhöz a következő sürgöny érkezett a pennsylvaniai Meadville-ből: „1918-ban kérdést intéztek az amerikai ruténekhez, vájjon kíváják-e, hogy a ruténekhez, vájjon kívánják-e, hogy a vákiához csatolják. Valamennyien igennel feleltek. Ennek következtében a Ruténföldet Csehszlovákiába kebelezték be azzal a feltétellel, hogy teljes önkormányzattal fog bírni. Az autonómiát évről évre ígérgették, de sohasem adták meg. A szerződést megszegték s ezért .mi most követeljük népünk számára az önrendelkezési jogot és népszavazást, hogy maguk határozhassák el, vájjon kivánnak-e visszatérni annak az államnak a keretébe, amelyben több, mint nyolc évszázadon át kedvező gazdasági helyzetet élveztek. Ezt a kérést az orosz (rutén) görögkatolikus tanítók egyesülete és háromszázezer Egyesült Államokban élő amerikai rutének nevében ter> jcsztjük elő, akikkel mint gyermekeik tanítói és istentiszteleteik vezetői állandó érintkezésben vagyunk és igen jól ismerjük kívánságaikat. — Batzin Antal elnök, Lednoi János titkár, Kostraba György pénztáros, Gulanich György tanár,“ Éjszakai tűz a párisi Invalidusok Palotájában A szárnyépület tetőzete leégett Páris, december 23. Az éjszakai órákban a francia fővárost az a riasztó hír verte fel, hogy lángokban áll az Invalidusok Palotája. Ez a történelmi épület minden francia számára szent hely, hiszen ott vannak eltemetve Napoleon földi maradványai. A hiób hír nagy tömeg kíváncsit vonzott a tűz színhelyére. Több miniszter is otthagyta íróasztalát, hogy a tűz színhelyére siessen. Perceken belül megjelent Invalidusok Palotája előtt Páris rendőrfőnöke, főpolgármestere és katonai parancsnoka is. A katonai hatóságok több gyalogsági zászlóaljat vezényeltek ki a rend fenntartására. Kiderült azonban, hogy a tűzvész nem olyan veszélyes, mint eleinte látszott. A lángok nem csaptak át a tulajdonképeni palotára és az épület jellegzetes nagy kupolája, amely a francia főváros egyik legismertebb építészeti remeke, nem is volt közvetlen tűzveszélyben. A nagy- kítcrjedésü épület egyik szárnyának tetőzete égett csupán. A tűz oltásában öt tűzőrség vett részt. Ezek a tűzőrségek már az első riasztójelre megjelentek a helyszínen és azonnal nagy eróllyel kezdték meg az oltást. I Megnehezítette a tűz oltását az a körülmény, hogy a nagy hideg következtében a víz nyomása rendkívül alacsony volt. A lángok közben teljesen elborították a szárnyépület 75 méter széles tetőzetét. A tüzet nyilván az ósdi épület régi kéményéből kipattant szikra okozta. A tűz elpusztította a szárnyépület tetőzetét, nagyobb kárt azonban nem okozott, mert a tetőpadlas üres volt. Á spanyol és kínai kérdés a népszövetség tanácsa előtt Genf, december 23. A népszövetség titkársága pénteken ismertette a népszövetség tanácsa legközelebbi ülésének ideiglenes napirendjét. Ha váratlan akadályok nem merülnek fel, a tanács január lü-án kezdi meg ülését Sandler svéd külügyminiszter elnöklésével. A hivatalos tárgysorozaton eddig csak két politikai kérdés szerepel: a spanyol önkéntesek visszahívása és a kínai kormány kérelme.
