Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-24 / 41. szám

OS* DECEMBER 24. SZOMBAT telvideKi 5 ESTERHÁZY: „A magyar erő törhetet­leniil áll az új viszonyok közepette" Kozma Ferenc dr. a magyarság feladatáról Sidor államminiszternek nincs kifogása egy magyar gárda I HOKOBOL "'JCÄaiaA £$ VHAtjJtyvtzr íyií dM&Máet NŐVÉ NYU KÖR KABl UKÖRGYÁR SZÉKESFEHÉRVÁR. 1863. megújhodott Szlovákia között. Pozsony, december 23. Az Uj Hírek karácsonyi számában Esterházy János gróf cikkét közli. Mi a várható sorsunk? Erre a kérdésre felel Esterházy a cikk ben. Érezzük és tudjuk, — írja —, hogy legfőbb erősségünk most is az lesz, hogy a magunk erejére tudunk támaszkodni. A magyar erőnek egy pillanatra sem szabad elernyednie. Lélekemelő példákat láttunk már eddig arra, hogy nem is ernyedt el s amit pél­dául a pozsonyi magyarság a szervezke­dés terén és a népjólét felkarolásával néhány rövid hét alatt teljesített, az példát adhat a bárhol élő magyarságnak. A magyar erő tűrhetetlenül áll az új viszonyok közepette. Az új viszonyok csak kedvezően alakul­hatnak ki, ha még nehéz utakat is fo­gunk járni. Mi a szlovák népet mindé i­kor testyérünknek tekintettük, az ezer­éves sorsközösség az Üristen műve volt Kóma, december 23. Ciano gróf kül­ügyminiszter pénteken reggel félkilenc órakor budapesti útjáról visszaérkezett Rómába. A külügyminiszter vonata tegnap este hét órakor érkezett meg Postumia olasz határállomásra. . ahol Ciano gró föl lel­kesen ünnepelték. Mialatt a vonat az ál­lomáson tartózkodott, Ciano gróf láto­gatást tett a fasiszta párt ifjúsági szer­vezeteinek székházában és ott az ifjak- kal együtt elénekelte a Giovinezzát. Triesztben a helybeli fasiszta párt szer­vezetei nagy ünnepséget rendeztek Ciano gróf tiszteletére és a pályaudvarra a ze­nekarok és a . párt díszkülönítmónyei is kivonultak. Este tíz órakor haladt át a vonat Mon- íalcone állomáson, ahol többezer hajó­gyári munkás üdvözölte a hazatérő Ciano grófot. A római Termini-pályqnidvaron reggel Ciano gróf és a vele együtt Rómába visszatérő Villám Frigyes báró quirinali magyar követ fogadására megjelent Ga- lantai Nagy László követség! tanácsos vezetésével a quirinali magyar követség tisztikara, Koltáy-Kasztner Jenő igaz­gató vezetésével a római Magyar Akadé­mia tagjai és. igen nagy számban a ró­mai magyar kolónia tagjai. Olasz rész­llóma, december 23. A Stefani-iroda diplomáciai szerkesztője írja: Ciano gróf budapesti útjának egyik legnyilván­valóbb és legfontosabb eredménye az, bogy Magyarország világosan a roma- berlini tengely politikájának olda­lára állt, mint harmadik tagja az olasz-német rendszernek. élesítése ellen és ezt emberi erő meg nem bonthatja. A választáson megmutattuk a közös építő- munkára irányuló akaratunkat. De ugyanígy nemcsak hogy elvárjuk, de most már megköveteljük szlovák testvéreinktől, hogy ők is erre az álláspontra helyezkedjenek. A jog és igazság volt eddig a fegyverünk és lesz a jövőben is. A lap karácsonyi számának vezércik­két Kozma Ferenc dr., a lap főszerkesz­tője írta s ebben többek közt a követke­zőket mondja: A szlovákiai magyarság tudja, mi a küzdelem. Mai helyzete nem könnyű, de vállalja sorsát, mert szikla­szilárd a meggyőződése, hogy a magyar és szlovák államiság kölcsönös elisme­rése mellett a két népnek utat kell ta­lálnia egymáshoz. A szlovákiai magyarság legfonto­sabb feladatát abban látjuk, hogy élő kapoes legyen Magyarország és a ről megjelent Starace miniszter, a párt főtitkára, Alfieri népművelési miniszter, Colonna herceg, Róma kormányzója, Buffarx-Guidi belügyi államtitkár és Bastianini külügyi államtitkár vezetésé­vel az olasz külügyminisztériumnak csaknem egész tisztikara. Megjelent a pályaudvaron Krisztics római jugoszláv követ is. Pontosan félkilenc órakor futott be a külügyminiszter vonata a pályaudvarra. A szalonkocsiból elsőnek Ciano gróf szállt ki. Fogadta a megjelent előkelő­ségek üdvözlését, majd mosolyogva állt a fényképészek- pergőtüzében. Ciano gróf külügyminisztert a ma­gyar kolónia tagjai harsány éljen­zéssel üdvözölték, majd a külügyminiszter elhagyta a pá­lyaudvar épületét és miután a pálya­udvar előtti téren melegen üdvözölte Villant Frigyes magyar követet és a megjelent előkelőségeket, gépkocsiba szállt és a városba hajtatott. A Duee fogadta Ciano gróf külügy­minisztert, aki beszámolt magyar- országi útjáról. Mussolini ezután elutazott Rocca dclla Caminatcba. A berlini Maifeld-en mondott történelmi beszédében Mussolini utalt arra, hogy Németország és Olaszország 115 millió lelket számláló hatalmas és növekedő tömeget alkot. Ausztria és a Szudétavidék csatlakozása után ez a tömeg 125 mii Hóra emelkedett, Magyarországnak a tengelypolitikai rendszeréhez való csat­lakozása után pedig 135 millió lélekre. A lap hosszabb nyilatkozatot közöl Sidor Károly államminisztertől, a Hlinka-gárda főparancsnokától.- — Magyarország és Szlovákia jobb vi­szonyának kialakulásához — mondja — az szükséges, hogy kölcsönösen tisztel­jük egymás nemzeti meggyőződését... . Nem fog sokáig váratni magára az idő, amikor tisztázódik Szlovákia és Magyarország viszonya, valamint a szlovákiai magyarság viszonya a szlovák kormányhoz. Jóakaratot kell mutatni és én semmi ki­fogást sem emelek az ellen, hogy a Hlinka-gárda mintájára a, szlovákiai magyarok is megteremthessék a maguk szervezetét, amelyben egységben nevelik népüket a polgári kötelességek teljesíté­sére és a nemzeti szellem ápolására. Az általános együttműködés szempont­jából is fontos másik pozitív eredmény az, hogy Magyarország és Jugoszlávia viszo­nya a tisztázódás felé halad. Különleges örömmel lehet megállapítani, hogy azok a nagyarányú tüntetések, amelyek Ciano gróf budapesti látoga­tásakor lezajlottak a legélénkebbé tet­ték az olasz-magyar barátságot és ugyanakkor növelték a tengely érdek­körét a Közép-Duna vidékén. A Stampa budapesti különtudósítója Ciano gróf látogatásával kapcsolatban azt jelenti, hogy Magyarország kormá­nya, miután megszabadult azoktól a negatív elemektől, amelyek azt hitték, hogy felülkerekedhetnek az új irányza­tokkal szemben, kitűnő kiinduló pontról kezdheti meg munkáját. A belgrádi félhivatalos Ciano útjának jelentőségéről Belgrad, december 23. (Búd. Tud.) A fél­hivatalos Vrcme „Gróf Ciano Budapes­ten“ címmel vezércikkben foglalkozik az olasz külügyminiszter budapesti látoga­tásának jelentőségével. — Abban a pohárköszön tőben — írja a lap i— amelyet Csáky gróf külügymi­niszter üdvözlő szavaira Ciano mondott és célzás történt a barátok barátaira, Mussolini Olaszországának egyik kiváló fiatal képviselője Ciano gróf külügymi­niszter, aki. összesíti magában annak a nemzedéknek a felelősségét, erejét ós be­csületességét, amelyre vezérük támaszko­dik, a következő gondolatnak adott kife­jezést: „Az olasz külpolitika Középe,urópában a Magyarországhoz fűződő barátságon kívül a roma—berlini tengelyre és a bel­grádi megegyezésekre támaszkodik.“ — Felesleges hangsúlyoznunk, — írja továbbiakban a lap, — hogy ezek a nagyjelentőségű szavak Jugo­szláviában a legjobb fogadtatásra találtak. Jugoszláviának megvan a saját prog- rarnja, amely főként arra irányul, hogy; kedvező légkör megteremtésével lehetővé tegye a normális, tisztességes viszonyt összes szomszédaival. Ezért országunknak semmi sem kívánatosabb annál, hogy megtalálja a kétoldali érdekek kölcsönök tiszteletbentartásához szükséges alapot. Olaszország és Németország után egyet­len északi szomszédunk Magyarország, amellyel Jugoszlávia viszonyának nor­málissá tételére törekszik. A kisantan£ külügyminisztereinek bledi tanácskozásai után az új orientáció kiindulását két­ségkívül mindkét részről nagyjelentőségű fejlődés követte. A Budapesten többször elhangzott nyilatkozatok, továbbá Szto- jadinovics miniszterelnök Újvidéken el­hangzott programibeszéde, valamint Ciano gróf és Csáky gróf külügyminiszterek po­hárköszöntője megfelelően tanúskodik a megtett út első állomásairól és ma már azt mondhatjuk, hogy az öreg Duna miudinkább olyan folyó lesz, amely bennünket összeköt, hogy Európának ezen a részén végérvé­nyesen megszilárdítsa a békét, amely béke ép oly nagyértékű ránk, mint összes szomszédainkra nézve. Ciano elfogadta Sztojadfnovics meghívását Belgrád, december 23. Belgrádi mérték­adó politikai körökben kijelentették, hogy Ciano olasz külügyminiszter elfo­gadta Sztojadinovie.s jugoszláv mi­niszterelnök és külügyminiszter meghívását, hogy vegyen részt az 1939 január végeit tartandó vadászaton. A lapok terjedelmesen foglalkoznak Ciano gróf és a magyar államférfiak bu­dapesti tanácskozásaival. A Pravda írja­A budapesti tanácskozások jelentő­sen megkönnyítették a. viszony meg- javulását Jugoszlávia és Magyaror­szág között. A Politika nagy címben írja: Olasz­ország középeurópai politikája a Ma­gyarországgal való barátságon, a rónia— berlini tengelyen és az olasz—jugoszláv: barátságon alapszik. A lapok különös figyelemmel foglal­koznak Ciano gróf olasz külügyminisz­ter budapesti tartózkodásával és kieme­lik, hogy a magyar—jugoszláv viszony normalizálása gyorsabb ütemben folyik. A varsói visszhang Vársó, december 23. (Inf.) Beavatott körökben úgy vélik, hogy Ciano gróf olasz külügyminiszter budapesti látoga­tásának nem volt hivatalos jellege, ha­nem ezt a látogatást úgy kell értékelni, mint két barát! állam külpolitikai veze­tőinek természetes találkozását. Magától értetődő, hogy ebből az al­kalomból valamennyi politikai kér­dés tekintetében kimerítő eszmecsere folyt le, amint ezt a Budapesten ki­adott közleményekből is kitűnik. Lengyelország, amely mindkét országgal baráti kapcsolatokat tart fenn, a buda­pesti olasz miniszterlátogatást úgy fogja fel, mint egyik barátjának látogatását másik barátjánál. Ciano külügyminiszter budapesti látogatásának, mint ahogyan a Budapesten lefolytatott megbeszélé­sekből következik, nem voltak konkrét céljai s éppen ezért kétségtelen, bogy konkrét megállapodások ez alkalommal nem jöttek létre. Ciano gróf Rómába érkezett és beszámolt Mussolininak magyarországi átjárói Az olasz, jugoszláv és lengyel sajtó a budapesti látogatás jelentőségéről Sztojadinovics meghívására Jugoszláviába megy vadászni Ciano gróf Magyarország világosan a roma-berlini tengely politikájának oldalára állt

Next

/
Oldalképek
Tartalom