Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-24 / 41. szám
1938 DECEMBER 24. SZOMBAT TEEPIDEfcl •-MagVar-hirme tartja be, akár szándékosan, akár mulasztás folytán. A 20. szakasz szerint a törvény kihirdetése napján lép életbe. Az államtitkár ezután az indokolást ismertette részletesen. A zsidóság sajátos, minden néptói élesen elkülönülő népcsoport 'A törvényjavaslathoz terjedelmes és rendkívül alapos indokolás van mellékelve, amely történelmi, társadalompolitikai, gazdasági és kulturális szempontok alapján okolja meg az új zsidótörvény megalkotásának szükségességét. Bevezető szavaiban megállapítja, hogy az 1938. évi 15. törvénycikk megalkotása óta a zsidóság helyzetében Magyarországra is kiható igen nagyjelentőségű változás állott be. — Mind szélesebb lett annak felismerése — .folytatja ezután —, hogy a zsidóság sajátos, minden néptől élesen elkülönülő népcsoport. Származásbeli különbségei és területi szétszórtsága ellenére évezredek óta élettani, szellemi és érzelmi egység. Ez az egység kifejeződik ennek a népnek mind sajátos, őt más népektől a legélesebben elkülönítő vallásában és hagyományai ban, mind pedig erkölcstanában, bölcseletében és racionalizmusában, amelyek a zsidó nép, a zsidó család, a zsidó egyén életét eltölt.ik és meghatározzák. Ez az egység sajátosan szövődik össze területi szétszórtságában kifejlődött vándorlási ösztönével. Ezeknek a tulajdonságoknak sajátos párosuló sa folytán tud egybeforrt, összetartó, mégis nemzetközi lenni. Ezekből folyik jellemzően és a legtöbb nép tulajdonságaitól elütően a szélsőségekre való hajlamossága. (Vándorlási hajlamából folyik a tulajdonnak a földhözkötött népek felfogásától eltérő, a tulajdont ingóként néző szemlélete. Több évezredes erkölcstanuk és hagyományuk, amely a magukfajtájával és az idegennel szemben sokszor különböző felfogást és magaviseletét von maga után, fajiságukban gyökerező, öröklött tulajdonság és nem vethető le könnyen. Évezredes faji szempontból elzárkózott testi és lelki fejlődésük eredménye az, hogy közösségük tulajdonságai oly erősek, bogy más népekkel való keveredés esetén ezek a tulajdonságok fel nem ól- vádnak-. A zsidóság eme fajiságának és ebből a nemzeti társadalomra háruló hatásoknak felismerése az 1938. év folyamán több államot késztetett arra, hogy térfoglalá soknak gátat vessen, sőt a zsidóságot- lehetőleg kiszorítsa. A húsz százalék nem helyes kiindulás? pont Az indokolás ezután részletesen ismerteti azokat az intézkedéseket, melyekét a Magyarországot környező államok a zsidósággal szemben tettek, majd megállapítja, hogy az 1938. évi 15. törvénycikk megalkotása után előállott helyzet nemcsak tárgyilagos indok a zsidók térfoglalásának erősebb gátat vető törvényjavaslat előterjesztésére, hanem egyben kényszerítő ok is, amely elől a kormány nein zárkózhatott el,' ha csak a nemzet éltének nyugodt fejlődését kockára tenni nem kívánta. De a nemzetközi helyzeten felül belső okok is indokolják a tavasszal megalkotott törvénynél messzebbmenő intézkedések végrehajtására lehetőséget nyújtó törvényjavaslat előterjesztéseit. Az 1938. évi 15. törvénycikk végrehajtásának már első szakaszában kiderü't, hogy annak intenciói nem fognak eléggé hatályosan érvényesülni. Nem bizonyult helytállónak a törvény- fcek az a rendelkezése, amellyel a zsidók számarányát, országos számarányukat mintegy négyszeresen meghaladó mértékben, vagyis húszszázalékban állapította meg és egyes kivételekkel inég a húsz százalék jelentékeny túllépésére is lehetőséget nyitott. A-végrehajtás során kiderült, hogy különösön a kivételek következtében a zsidók számaránya lényegesen húsz százalék fölé emelkedik s így nyilvánvalóvá vált annak helytelensége, hogy ezt a húsz százalékot kiindulási alapul vegyék. A kellő megértés hiánya * További ok, amely a kormányt új, mégpedig a korábbinál erőteljesebb törvény javaslat előterjesztésére késztette, az, hogy a törvény végrehajtása során a zsidóság részéről nem mutatkozott kellő megértés. Különösen a vállalatok és a kereső foglalkozást folytató üzemek adatbejelentései megbízhatatlanok. Jellemző e tekintetben. bőgj- a törvény végrehajtásává' megbízott kormánybiztos eddig 127 vállalat bejelentését vizsgáltatta meg ellen őrző szakértőkkel s a 127 vállalat közül csupán egy tett a valóságnak megfelelő, hű bejelentést. A végrehajtásnak eddig eltelt rövid előkészítő szakában már mintegy 15.000 esetben kellett a kihdgási eljárást megindítani. Sok visszaélés mutatkozik a kedvezmények biztosítása érdekében is, különösen a tűzharcos! minőségnek és az áttérésnek igazolására használt megbízható okiratokkal. Uj helyzet a Felvidék visszacsatolásával További indoka a minisztérium elhatározásának, hogy a felvidéki területeknek az ország területéhez való örvendetes visszacsatolása következtében előállott az a helyzet, hogy az ország zsidó lakosságának száma nagyobb arányban emelkedett. így a zsidók országos számarányának lényeges emelkedésével kell számotvel- nőnk, ami a zsidókérdést erősen kiélesífi és a társadalmi és gazdasági egyensúly biztosítása érdekében a hatályosabb megoldás útjára tereli. Elhatározása indítóokainak ismertetése során nem mellőzheti a minisztérium annak a megfigyelésnek megemlítését sem, hogy az 1938. évi törvénycikk meghozatala után is számarányukat messze meghaladóan vettek részt és vesznek részt önző vagyoni érdekből elkövetett bűncselekményekben és különösen azokban, amelyek az ország gazdasági létének aláásására alkalmasak. A külföldi fizetési eszközökkel űzött visz szaélések elkövetői csaknem kizárólagosan zsidók és az államhatalomnak hatalmas felkészültséggel kell állandóan őrködnie, hogy visszaéléseik ezen a téren az ország gazdasági helyzetét meg ne rontsák. E tanulságok egyúttal meggyőzték a kormányt arról is, hogy annak a nagy szociális prograinmnak végrehajtásában, amely a nemzetnek szinte létfeltétele, a zsidóság túlzott gazdasági térfoglalása erősen gátló tényezőként fog közreműködni. hacsak idejekorán nem foganatosíttatnak olyan intézkedések, amelyek ezt a túlságos térfoglalást visszaszorítják. Nemzetközi jellegű probléma A továbbiakban megállapítja az indo kolás, hogy a zsidókérdést egy-egy állam önmagára nézve teljesen megoldani nem tudja. A kérdésnek egyedül belső jog szabályalkotás vagy más belső intézke dések útján tökéletes megoldása nincs. Minden intézkedés feltétlenül kihat leg közvetlenebbül a szomszédos államra is, amiből helyesen lehet levonni azt a megállapítást, hogy a zsidókérdés nemzetközi jellegű probléma, amint az államoknak sok más közös érdekű kérdése, például a világforgalom, világgazdaság. Ennék felismerése a kormányt arra • a megfontolásra készteti. bogy a törvényjavaslatban foglalt és az ország belső viszonyaiban érvényesülő szabályozáson felül a kérdésnek nemzetközi megoldását is alkalmas időbeu és alkalmas módon szorgalmazza. Az általános indokolás ezután rátér a törvényjavaslat legfőbb rendelkezéseinek ismertetésére, majd az egves szakaszokat, illetve rendelkezéseket is rendkívül részletesen és nagy felkészültséggel indokolja meg. j&cl psll „A német-amerikai vi&szony a mélyponto léé Roosevelt elnöh váratlan látogatása lettes belügy miniszternél Newyark, december 23. A newyorki reggeli lapok behatóan foglalkoznak Ickes amerikai belügyminiszter clevelandi be szédóvel kapcsolatban tett német tiltakozó lépéssel. A lapok egyhangúan megállapítják, hogy a háború óta a két állam közti viszony elérte a mélypontot. A New-York Times azt állítja, hogy Welles államtitkár, aki tegnap a Limában tartózkodó Hull külügyminiszterrel hosszabb beszélgetést folytatott, Roose veit elnök beleegyezésével adta a német ügyvivőnek az elutasító választ. Mint' Washingtonból jelentik, Roosevelt elnök a kési esti órákban váratlanul meglátogatta Washington melletti otthonában Ickes belügyminisztert. A látogatás tárgyát titkolják,! de a Reuter-iroda washingtoni levelezője céloz annak lehetőségére, hogy a találkozás azzal a tiltakozással áll összefüggésben, amelyet a német nagykövet Iekés belügyminiszter legutóbbi beszéde miatt a washingtoni külügyi hivatalban bejelentett. j A litván külügyminiszter Berlinbe utazik Megindulnak a német-litván tárgyalások a memeli kérdés rendezéséről Berlin, december 23. A keleteurópai ügyekben rendszerint igen jól informált Danziáer Vorposten jelentése szerint Urbschys litván külügyminiszter a közeljövőben hivatalos ügyben Berlinbe utazik^ Útjának célja nyilván az, hogy a litván kormány végre meg akarja kezdeni a közvetlen tárgyalásokat Németországgal a inemelvidéki kérdés rendezéséről. A lap jelentése szerint olyan hírek is keringenek, hogy a litván kormány a memeli egyezmény aláíró hatalmait értekezletre akarja összehívni. A konferencián a szignatárius hatalmakon kívül a két közvetlenül érdekelt fél: Németország és Litvánia is' résztvenne.
