Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-23 / 40. szám

1938 DECEMBER 23. PÉNTEK 1£hVlDfc*Kl M Daladien-konmány a költségvetés leg­kritikusabb problémáidnál felvetette a bizalmi kérdési és bét f Paris, december 22. A Daladier-kormány csütörtökön majdnem megbukott a kama­rában. A Ház a bevételi költségvetést tár­gyalta s a kritikus kétszázalékos külön­adónál, amelyet az új költségvetési tör­vény értelmében minden fizetésre, bérre és egyéb jövedelemre ki kell vetni, Reynaud pénzügyminiszter felvetette a bizalmi kérdést, noha a balodali pártokon kívül néhány középpárt is a legélesebben ellenezte ezt a rendelkezést. A szavazásnál a kormány 291 szava­zatot kapott, míg a különadó ellen 284-en szavaztak. A bizalmi Szavazás tehát mindössze hét főnyi szótöbbsé­get hozott a kormánynak, ide ezt az eredményt is csak úgy sikerült elérni, hogy 34 képviselő tartózkodott a szavazástól. A baloldali képviselőkön kí­vül több radikálispárti képviselő is a kormány ellen szavazott. A kétszázalékos különadó volt a költségvetési vita legsú­lyosabb problémája s most, hogy a kor­mány, bár nehezen, de mégis tető alá hozta ezt a szakaszt, a költségvetés további vitája során már nem várhatók meglepetések s a kormány helyzete egyelőre biztosítva van. A képviselőház folyosóján szerzett ér­tesülés szerint a pénzügyi tárca vitája alkalmánál felmerült bizalmi kérdés fel­vetésekor a kormány ellen leadott 284 szavazat az egyes pártok között a követ­kező arányban oszlott meg; A kormány ellen szavazott a 73 kom­munista képviselő, 155 szocialista, 17—18 köztársasági és szocialista unio-párti, 25—30 radikális szocia­lista és körülbelül 12 független bal­oldali. Nem szavaztak a kormány ellen a közé­pen és jobboldalon. Annak, hogy a kormány bizalmat ka­pott, nagy jelentőséget tulajdonítanak, mert abban benfoglaltatik a szükségrendclet jóváhagyása. Igaz, hogy ezt a jóváhagyást csak hét szótöbbséggel adták meg. De a jóváha­gyás vonatkozik a kormány pénzügyi rendszabályaira Is, amelyek a költségve­tés egyensúlyát óhajtják biztosítani s amelyeket a parlamentben és a közvéle­ményben is igen sokan elleneztek. A pénzügyi törvények vitájában a kor­mánynak nem lesz más dolga, mint Ítélni a különböző vélemények felett, amelyek a részletekre vonatkozóan fognak meg­nyilvánulni, miután a költségvetés lé­nyegére nézve a bevételi előirányzat biz­tosítva van. 1MREPY BELA: Politikám tengelyévé a imíuí tettem A miniszter elnök vállalta az ónodi jelöltséget mostanában olyan könnyen röppenek fel, csak tiszavirág életűek, nincs átgondolt terv mögöttük, csak arra valók, hogy zavart keltsenek és megin­gassák a bizalmat. A ti megjelenésiek bi­zonyítéka annak is, hogy hiábavaló ez a mesterkedés, a magyar nép szilárdan áll a maga józan, okos, keresztény nemzeti felfogásában és abban a tudatban, hogy a munka eredménye, ha lassan is érik meg, de annál maradandóbb lesz. — Politikám tengelyévé a falut tettem, mert tudom, hogy a faluért kell ma dol­gozni, mert sokáig háttérbe szorult. Ezt szolgálja az a földbirtokjavaslat, melyet rövidesen benyújtunk és amely lehetővé teszi, hogy minél több önálló kisegzisz- tencia keletkezzék az országban. Ezt szol­gálják egyéb javaslatok is. — Szembe kell szállni az'erkölcsi mé­tellyel is és ki kell égetni a nemzet testéből az anyagiasság és az önzés fekélyét. Már be is nyújtottunk néhány javas­latot, amelyek mind a közélet meg­tisztulását célozzák. De más vonatkozásban is háttérbe kell szorítani olyan befolyásokat-, amelyek évtizedek óta terpeszkednek és az ország­nak sem szellemű sem gazdasági életében nem múltak el nyom nélkül. Pénteken nyújtjuk be a képviselő­házban a zsidókérdés megoldásáról szóló törvényjavaslatot, amely átgondolt módon kívánja vissza­adni az ország törzsökös lakosságának a gazdasági életben mindazokat a lehetősé­geket, amelyeket megérdemel. A küldöttség nagy tapssal fogadta a miniszterelnök szavait. i i Lengyel hang a cseh-szlovákíai határok garantálása ellen Az ónodi választókerület küldöttsége a Nemzeti Egység Pártjának klubhelyisé­gében csütörtökön délben kérte fel Imrédy Béla miniszterelnököt a kerület képviselőjelöltségének elvállalására. A küldöttség nevében Mclczer László ka­marás kérte fel Imrédy Bélát, hogy vál lalja el a kerület jelöltségét. Imrédy Béla miniszterelnök válaszá­ban kijelentette, hogy egész tevé­kenységét az ország népének, főleg a milliós tömegeknek szolgálatába állította, hogy elsősorban a falusi milliók életének sorsa javuljon. A Nemzeti Egység Pártjában ezután a küldöttség tagjait a miniszterelnök ebéden látta vendégül. Tors Tibor, Szend- rey László és Szilvássy Pál felköszön tőire a miniszterelnök válaszolt: — Ezen a helyen is — mondotta a mi­niszterelnök —, újból hangsúlyozom, hogy csodákat nem ígérek, de nem is produkálok, hanem azt az egyet ígérhe­tem, hogy ami lehetőség kínálkozik, azt a magyar faj sorsának javítására fel fogom használni, tekintet nélkül a ne­hézségekre és minden féltékenység nél­kül, mert nekem egészen mindegy, hogy ki tanácsol válarnit, ha jó az a tanács, megfogadom. „Reformmunkám vállalkoztam“ — Nehéz időket élünk és fokozott szük­ség van az összetartásra — folytatta a miniszterelnök. — Fegyelmezetten és együttes érzéstől és akarattól áthatva kell cselekednünk és haladnunk. (Helyeslés.) Szememre vetik, hogy vad újító vagyok, hogy lejtőre viszem az ország szekerét és nem .ragaszkodom eléggé a tradí­ciókhoz. Istenbe vetett hitem és bizalmam ellene mond ennek a feltevésnek, mert régebbi tradíció, mint az Istenbe vetett hit, nincsen. De ha valami baj, valami rossz van ebben az ország­ban, bármilyen régi legyen is, nem szabad visszariadni attól, hogy a hibát, a rosszat kiküszöböljük. Tőlem senki ne féltse a magyar tradí­ciót, mert ami abban jó, annak hűsége­sebb fenntartója nálam nem lehet. Re­formunkéra vállalkoztam és ez áldoza­tokat is kíván. Ezeket meg kell hozni, amikor erre a reformuiunkára vállalkoz­tam és magammal leszámoltam. Bármi lesz is, a fő az, hogy az országot szol­gálja, aki vezető szerepre vállalkozott, az ország sorsát előre vigye és milliók sorsát javítsa. (Éljenzés és taps.) — Ebben az országban sok a sze­génység és ezen kell elsősorban segí­teni. Ezen nem lehet lazítással, vágyálmok felkeltésével segíteni, ha­nem csak azzal, ha szembenézzünk a realitásokkal és megragadjuk a le­hetőségeket, amelyek kezünkben van­nak. tekintet nélkül arra, hogy egyiknek másiknak áldozatot • jelentenek ezek. Minden törekvésem arra irányul, hogy az ország minden társadalmi rétegét, azt is, amelynek áldozatot kell hoznia, és azt is, amely ezekből az áldozatokból előnyt fog szerezni, egybeforrasszuk egy egységes tudatba, hogy nincs nagyobb megelégedettség magyar ember számára, mint az, hogy ha országának, nemzeté­nek sorsa felvirágzók. A miniszterelnök szavait sokszor sza­kította félbe a taps. Végül Hómon Bálint pártvezér-helyettes köszöntötte fel a miniszterelnököt, mint az ónodi kerület képviselőjelöltjét. „Politikám tengelyévé a laíut tettem“ Ugyancsak csütörtökön ■ kereste fel a miniszterelnököt a gávai választókerület küldöttsége Ujfalussy Gábor vezetésével, hogy a kerület bizalmáról és ragaszkodá­sáról biztosítsa. Újfalussy Gábor és Se- bella István üdvözlő szavaira a minisz­terelnök a többi között ezt válaszolta: — Hűséggel akarom szolgálni népünk javát; minden törekvésem az, hogy az or­szág minden polgára, főleg a sok falusi kisembernek sorsa miélőbb jobbra fordul­jon. Ti a keleti végeken nehéz helyzetben vagytok és mégis hűséggel kitartotok amelett a politika mellett, amely a ma­gyar boldogulást akarja megalapozni, ez azt bizonyítja, hogy a magyar nép lelkében józanság, megértés és szeretet van. Csodákat művelni nem tudunk, de igyekezzünk építeni. A józan és okos magyar nép tudja, hogy a jelszavak, amelyek Varsó, december 22. A konzervatív Czas Középeurópa helyzetével foglal kozva a következőket írja: A müncheni értekezlet által előidézett nyugalmi helyzet nem tarthat soká, mert az érte­kezlet nem szabályozta véglegesen o Serédi Jusztinján dr. bíboros-herceg­prímás legújabb pásztorieveiének élén. köszönetét mond azokért az üdvözlő sür­gönyökért és levelekért, melyekkel az esztergomi főe-gyházmegyéhez visszake­rült papjai, tanítói és hívei a hazatérés alkalmából felkeresték és amelyekért, mint az ősi főegyházmegye főpásztorá- hoz való ragaszkodó szeretet megnyilat­kozásaiért, mélyen meghatódott lélekkel és főpásztori örömmel mond köszönetét. Ugyanakkor ama reményét fejezi ki a bíboros-hei-cegprimás, hogy gyakori személyes érintkezéssel is alkalma lesz majd megismernie új papjait és híveit, akikre Isten bőséges áldását kívánja az első szent karácsony ünnepe alkalmával, melyet hosszú idő után újra körünkben tölthetnek. A továbbiakban az egyházkormányzat egységesítése érdekében elrendeli a bí­boros főpásztor, hogy az egyházközségi szervezetek a felszabadult területen és műiden lelkészt állomáson megalakíttas­sanak. Utasításokat ad a megalakítás módozataira és az egyházközségi válasz­■cseh kérdést. A láp kiemeli, hogy külö­nösen a ruszin kérdés maradt megoldat­lan és a mai helyzet nem engedi meg, hogy a cseh szlovák határokat garan­tálni lehessen. tők összeírásának határidejét 1939. már­cius 1-re, a választások megtartását jú­nius végéig rendeli el és eddig az idő­pontig az iskolaszékek megbizatásának érvényét meghosszabbítja. Eddig az idő­pontig az Actio CathoHca szakosztályait is meg kell mindenütt alakítani. Hozzáintézett többrendbeli kérdezős- ködésre yálaszként közli körlevelében a .bíboros főpásztor, hogy a visszacsatolt területen mindaddig érvényben vannak és ma­radnak az eddigi ogyházhatósági rendelkezések, amíg azokat egyen- kéi.1 vagy majd végül általánosság­ban kifejezetten, esetleg új rendelke­zéssel hatályon kívül nem helyezik. Vonatkozik ez az intézkedés a dispen- zációs taksákra, a misestipendiumokra, stólákra, házassági törvényekre, a meg­történt kinevezésekre, plébániájává dalmi vagy egyéb intézkedésekre, stb. Végül ugyancsak kérdezősködésekre közli, hi­vatkozott psáztorlevelében a bíboros fő­pásztor, hogy az Apostoli Szentszék ál­tal Csehszlovákiának engedélyezett böjti szabályzat a visszacsatolt területen to­vábbi intézkedésig érvényben van. A hercegprímás főpásztori intézkedései a visszacsatolt részeken

Next

/
Oldalképek
Tartalom